Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 286. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. december 6., péntek A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZAjARULASROL (3. old.) dunaföldvAri NÉPÚJSÁG (4. old.) olvasöszolgalat FEJLESZTÉS ÉS BIZTONSÁGTECHNIKA (3. old.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1935. december 4-i Üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én ülést tartott. .Az ülésen a (Központi Bizottság tagjain ikívül részt vettek: a /Központi Ellenőrző Bizottság lelnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, ,a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, ,a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek 1985. november 21-i prágai találkozójáról, amelyen a résztvevők információt kaptak Mihail Gorbacsov elvtárstól, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárától a genfi szovjet —amerikai csúcstalálkozóról. A prágai találkozó eredményesen szolgálta a szocialista országok külpoltikájának összehangolását. A Központi Bizottság egyetért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtrás által képviselt szovjet állásponttal, amely teljes mértékben megfelel a Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett külpolitikai törekvéseinek, s kifejezi a világ népeinek béke- akaratát. A nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából nagy jelentőségé van a csúcstalálkozó létrejöttének és annak, hogy a lényeges kérdésekben meglevő különbségek és véleményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánították: atomháborút sohasem szabad kirobbantani, s abban nem lehet győztes. Számot vetve a lehetséges súlyos következményekkel, kijelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bármilyen fegyveres konfliktusnak. Kifejezésre juttatták, hogy egymással szemben nem fognak katonai fölény elérésére törekedni, meg keil gyorsítani a tárgyalásokat az űrfegyverkezési hajsza megakadályozásáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Hangoztatták kölcsönös készségüket a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet javítására. A Központi Bizottság kifejezte a magyar vezetésnek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzájárul a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások érdemi előrehaladásához, s kedvezően hat a kelet—nyugati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, valamint a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mindez jelentősen elősegítené a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együttműködésük fejlődését. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népünk érdekeivel összhangban a jövőben is kiveszi részét a szocialista országok béííetörekvéseinek valóra váltásából, a fegyverkezési verseny korlátozását, a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó közös erőfeszítésekből. Külpolitikai tevékenységében mindent megtesz az enyhülés, a sokoldalú nemzetközi együttműködés előmozdításáért. II. A Központi Bizottság értékelte a gazdasági építőmunka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a népgazdaság ez évi fejlődése elmarad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése kisebb az előirányzatnál. Ebben szerepet játszik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél jelentős termeléskiesést és többletkiadást okozott, az értékesítési lehetőség a külpiacokon romlott. A külke- reskeclilmi áruforgalom aktívuma a tervezettnél kisebb. A belföldi felhasználás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fejlődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem várhatóan 0,5 százalékkal haladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az építőipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékék termelése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermelés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljesítménye az állatállomány csökkenése következtében kisebb a számítotnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hulladékhasznosítási programok végréhajtása folytatódot, a (fajlagos anyag- és energiafelhasználást azonban nem sikerűit tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kismértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósulnak meg. Átadtak olyan kiemelt beruházásokat, minit a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütemben hálád, üzembe helyezték az új utas- forgalmi épületeit. Folytatódott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autópályák építése. Felépült a több célra hasznosítható budapesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása beífe- jeZődött. A szocialista szektorban beruházásokra 201—204 mil- lánd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevételei 9—9,5 százalékkal, kiadásai 10—10,5 százalékkal emelkedhetnek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemihez, jelentősen növelje kivitelét. Ehhez elengedhetetlen : a szerkezeti változásók felgyorsítása; a hiaZaí és a külpiaci kereslethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgozóttságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag, és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdálkodásának javítása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezésre álló kapacitások megfelelőbb kihasználásával szervezettebben, jobb minőségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti verAz előirányzottnak megfelelően a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal növekszik, a nominál- jövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszerellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyag- ellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és középiskolai tanterem, valamint 1300 kórházi ágy létesül. © 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel összhangban a gazdaságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi-gazdasági programok megvalósításával, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a 'külgazdasági egyensúlyt. A gazdasági teljesítményekkel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Miniszter- tanács az 1986. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. senyt, és meg kell akadályozni az építési árak indokolatlan növekedését. A mezőgazdaságban nagyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, a keresletnek megfelelő áruválasztékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gabonából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszer- export a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználására, a szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhálózat “Javítása, bővítése. A beruházások mindenekelőtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsítését, a megkezdett fejlesztések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növelhetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az észszerű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programra alapozott tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 szá- zalékkál, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedésre is sor kerül. 1986. január 1-jével soron kívüli béremelésben részesülnek a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a termelői árak és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosítani kell az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kisgyermekesek és az idős korúak szociális biztonságának javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986. január 1-jétől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése. A költségnövekedés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai támogatást, valamint a lakásépítéshez és -vásárlásihoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. O Az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése felelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdáságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményékkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munkafegyelem lazaságait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályozással, szemlélet- formálással biztosítani kell a munkaidőalap teljes kihasználását, és növelni kell e téren a vezetőik és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésére törekedjenek, a kitűzött célok elérésére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömegpropaganda segítse elő, hogy a dologzók támogassák céljaink valóra váltását. A köz- gondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az élet- színvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság felhívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítására mozgósítsák tagságukat. * * * A Központi Bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi munfaatervét; — ajánlást tett a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére; — Borhély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titkárát kinevezte a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztőjének. (MTI) Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesités százalékában Nemzeti jövedelem 192,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Epíités-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazd. termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5
