Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 306. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. december 31., kedd. Boldog jr ■ UJ évet! Tisztességes munkával tehetünk legtöbbet önmagunk boldogulásáért! interjú Péter Szigfriddel, a megyei pártbizottság első titkárával Épül a Paksi Atomerőmű hármas és négyes blokkja, a hármas 1986-ban már áramot termel Az 1985-ös esztendő és egyben a hatodik ötéves terv végéhez érve szerkesztőségünk interjút kért dr. Pé­ter Szigfridtől. A megyei pártbizott­ság első titkára, aki Szekszárd város országgyűlési képviselője is, kérdé­seinkre az alábbi válaszokat adta. ^nfl iCÁn 11111103 év az> ame' IMCrUJOMVa lyikben ilyen sűrűn követük egymást a politikai események, hi­szen volt pártkongresszus, országgyűlési kép­viselő- és tanácstagi választás, népfrontkang- resszus, sőt, élénken zajlik az élet a szin­tén kongresszusra készülő szakszervezetekben és az ifjúsági mozgalomban. Gondolom, a pártmunkásoknak a két keze igencsak tele volt munkával, ön ráadásul két esemény kapcsán még személyesen is érintett volt. Előbb a megyei pártértekezlet napján új munkakörbe került, majd a nyár elején or­szággyűlési képviselő lett. Kérem mondja el, milyen vélt a pártéHetben az elmúlt esztendő. — Az 1985-ös esztendő valóban bővelkedett a jelentős politikai eseményékben, ebből kö­vetkezően a pártmunkásoknak — de nemcsak nékik — ténylegesen tele volt a két keze munkával. A pártélet szervezése nagyon gazdag, sokszínű, nehéz é6 felelősségteljes munkát jelentett, de jóleső érzés elmondani, hogy összességében eredményes évet zártunk. Jellégét tékintve a visszatekintés, a szám­adás, az értékelés és a tennivalók kijelö­lésének az időszakát éltük, s ebben meg­határozó jelentőségű a párt XIII. kongresz- szusa, amely egész népünk számára adott előremutató, reális, teljesíthető programot. A kitűzött célok élérésének és a feladatok teljesítésének fontos féltétele volt, hogy idő­ben megismertük feladatainkat, és tervezni tudtulk a munkát, hogy a pártszervek és -szervezetek politikai irányítása melllett az állami szervek, a tömekszervezetek és -moz­galmak rendeltetésszerű működésének, ön­állóságának a feltételei adottak voltak, s jó volt a különböző szervek közötti együttmű­ködés és munkamegosztás. A XIII. kongresszusra készülve pártérte- kezfletünk a megye dinamikus fejlődéséről adhatott számot. A reális számvetéshez az is hozzátartozott, hogy eredményeink mellett kritikusan és önkritikusan vetettük fel a gondokat, a problémákat, munkánk kitapint­ható fogyatékosságait. — Kedvezőnek ítélem meg, hogy a kong­resszusi felkészülés időszakában, majd a tö- megpolStilkad munka során sem történt úgy­nevezett „befeléfordulás”; sikerült elvégezni a napi politikai munkát, biztosítani a gazdál­kodás folyamatosságát, figyelmet fordítani a társadalmi élet különböző területeire is. Je­lentős eredménynek tartom, hogy sikerült a párttagok, megyénk lakosságának politikai érdeklődését, közéleti aktivitását folyamato­san felkelteni és fenntartani. Fontos számunkra, hogy a párt tömegkap­csolata, a kölcsönös bizalom él, hogy meg­értést és cselekvő támogatást váltott ki pár­tunk politikája, a XIII. kongresszus által megfogalmazott programunk. Tanúsítják ezt ások a gazdasági eredmények, melyeket el­értünk megyénkben, a széles körű kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny-moz- galom, a 40. évforduló méltó megünneplése, az országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások során megnyilvánult egység és tett- refcászség. A kongresszus szelleme hatotta át a szak- szervezeti és népfrontválasztások egész idő­szakát, s ez jellemzi az ifjúsági szövetség kongresszusi felkészülését is. Az 1985-ös esztendő azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a hatodik ötéves terv be­fejező és egyúttal a VII. ötéves tervre való felkészülés esztendeje Is. A VI. ötéves terv­ben elhatározott fejlesztések döntő többsége — a megváltozott igényekhez és szükségle­tekhez igazodva — megvalósult. A tervcik- luslban több jelentős óktatási, egészségügyi és más létesítményeikkel gazdagodott me­gyénk. Tudjuk azt is, hogy politikailag érzé­kenyebb és kritikusabb közegben, nem ke­vés ellentmondás közepette kell politizálnunk, végezni a munkánkat. Arról is szót kell ej­teni, hogy sok területen a feszültségeket, a gondokat nem tudtuk megoldani. Itt min­denekelőtt a lakásellátás, a fiatalok, az ala­csony nyugdíjasok problémáira gondolok. Ide sorolhatom a még kistelepülések la­kosságának gondjait és a kereskedelmi el­látásiban meglévő feszültségeket is. Anni a személyemet érintő megjegyzést il­leti; meghatározó jelentőségű mozzanat éle­temben az említett két változás. Nagy meg­tiszteltetésnek, munkám elismerésének te­kintem megválasztásomat, amely mindenek­előtt nagyobb követelményt és felelősséget jelent számomra. Igyekszem a bizalomnak a nelhezebb körülmények között is — munka­társaim segítségével — legjobb tudásom és képességeim szerint megfelelni. Tudom azt, hogy ezt a funkciót csak a megyei párttes­tületek kollektív bölcsessége, véleménye és eredményes munkájával közösen lehet ellát­ni. Eddig végzett munkám során ezt a se­gítséget megkaptam, melyet most is megkö­szönök. ' .rnü icÁO Az országgyűlési iNtrUJOAo választások számos új feladatot jelentettek, hiszen az új válasz­tási törvény első gyakorlati próbája volt. Az­óta már többször ülésezett a júniusban meg­választott Országgyűlés. Hogyan érzi magát az ülésteremben, és mikor mit kötött öissze az ottani eseményékből a „hazai” tenniva­lókkal? — A választások politikai szerepe és jelentő­sége a mostam! alkalommal a korábbiakhoz képest megnövekedett. Elöljáróban idézzük fel az új választási törvény lényegesebb vál­tozásait. A választási rendszerünket továbbfejlesztő változtatásaik közül az országos lista beveze­tése, az egyéni választókerületekben pedig a kötelező kettős vagy többes jelölés előírása emelkedik ki. Ezek növelték az állampolgári jogok gyakorlásának lehetőségét, amennyi­ben nemcsak a politikára és a jelöltre való szavazásra kellett készülni, hanem új módon történt maga a jelölés, a szavazás pedig a jelölték közül való választás lett. Mindezek lényegesen új feladatokat, másfajta politikai, szervezési és kádermunkát igényeltek. Megyénkben is a módosított választási rendszer keretei között lezajlott országos kép­viselő- és tanácstag-választások a korábbi­nál nagyabb társadalmi érdeklődés mellett nagy politikai sikerrel zárultak. A választá­sok a törvényes előírások megtartásával, ki­egyensúlyozott, jó politikai légkörben folytak le. A választási kampány egy-egy szakasza és a szavazás végeredménye ismét bizonyította: megyénk lakossága is támogatja a párt po­litikáját, egyetért a népfront választási fel­hívásában megfogalmazott nemzeti program­mal. Megyénk lakossága éretten és felelősen élt megnövékedett jogaival, a bizalomra biza­lommal válaszolt. A tapasztalataink azt is mutatják, hogy a mi viszonyaink között fontos szerepe van a szocialista demokrácia fejlesztésében, a tár­sadalmi aktivitás kibontakoztatásában a he­lyes szervezeti kereteiknek, formáiknak. Az új választási törvény első alkalmazása is bizo­nyította, ha a demokrácia fejlesztésére a kez­deményezés a pártból indul ki és megvaló­sulása aktív társadalmi részvétel mellett tör­ténik, s ezáltal konkrét szerephez jut az ál­lampolgár, akkor a felfokozódott aktivitás és a helyenként éles vita nem a bizonytalansá­got, haneim a politikai stabilitást szolgálja. A tapasztalatok megerősítették a válasz­tási törvényben kifejeződött politikai törek­vések helyességét. A két vagy több jelölt ál­lításának általánossá tétele helyénvalónak bi­zonyult. Az országos választási lista beveze­tése egyetértésre talált. A módosított válasz­tási rendszer új elemei tehát jelentősen hoz­zájárultak a választás politikai sikeréhez. Köztudott, hogy az Országgyűlésnek, minta Magyar Népköztársaság legfelsőbb államha­talmi és népképviseleti szervének, alkotmány­ban rögzített feladatai vannak. Ezek közül csak néhányat említek meg, mert eddigi sze­mélyes tapasztalataim ezektől elválaszthatat­lanok. Ilyen a törvényalkotás, a kormányzati munka fő irányainak meghatározása és el­lenőrzése. Azt tapasztaltam, hogy az Országgyűlés munkájában a képviselőtársaim ennék tuda­tában nagy felelősséggel vesznek részt. Nyílt­ság, kritikus hangvétel jellemzi a képvise­lőket. Erre a légkör lehetőséget ad. Élénk vita folyók, a hozzászólók, a vitáiban részt­vevők száma ezt Igazolja. Már eddig is töb­ben éltek az interpelláció lehetőségével. Az Országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei az állandó bizottságok, ahol az aktivitás különösen magas. En a hon­védelmi bizottság munkájában veszek részt. Itt kell megemlítenem, hogy a megyei kép­viselőcsoport munkája is igen aktív és köz­vetlen hangvételű, összességében eddigi ta­pasztalataim állapján állíthatom, hogy a fel­tételék adottak számunkra, a kötelességeink és jogaink teljesítéséhez, gyakorlásához és a választóink előlegezett bizalmát élvezve tö- rékszünk megbízatásunkat teljesíteni. Tanulságosak számomra a tárgyalt témák. Az előterjesztők nagy felelősséggel tárják élénk azokat. Sok tanulsággal, ismerettel, ta­pasztalattal gazdagodok. A látóköröm orszá­gos ügyekben — már e rövid idő alatt is bővült. Jobban ismerem az ország más te­rületeinek, megyéinek, településeinek hely­zetét. Ez jó lehetőséget ad megyénk helyze­tének megítéléséhez, a feladataink, lehetősé­geink számbavételéhez. A megyei képviselőcsoport minden tagjá­nak, s így nekem is az a törekvésem, hogy mindezek ismeretében és tudatában részt ve­gyünk az Országgyűlés munkájában, a tár­sadalmi érdékek érvényre juttatásában é« megyénk képviseletét, választóink megbíza­tását tisztességgel teljesítsük. Van-e már értékel­hető benyomása, ta­pasztalata az újonnan megválasztott taná­csokról? — Megyénkben a választások során az or­szággyűlési képviselői és tanácstagi választá­sok során jelentős volt a cserélődés. A ta­nácstagok esetében mintegy 50 százalékban újak kerültek megválasztásra. A választópolgárok közéletben jártas, tár­sadalmi munkavégzésben aktív személyeket választottak a tanácsi testületekbe. A rövid, féléves tapasztalat alapvetően kedvező, az újonnan megválasztott tanácsök nagy aktivi­tással kezdtek a munkához. Nagyfokú élén­külés, pezsdülés tapasztalható a testületek munkájában. Ugyanezt mondom a társközsé­gekben megalakult elöljáróságokra is. Most azt várjuk és arra kérjük a tanácsi vezető­ket, az ott dolgozó kommunistákat, hogy ezt a tanácsi testületi aktivitást, felelősség foko­zódását az apparátusok kellően segítsék. Va­lóságban még inkább jusson érvényre az az élv, hogy az apparátus a tanácsi testület munkaapparátusa. A tanácsi testületek, a tanácstagok félévi munkájából két kérdést emelek ki. Az egyik a VII. ötéves tervikoncepció ki­alakítása, a másik a településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetésének előkészítése, vala­mint ennek szervezési tevékenysége. A ta­nácsi testületek kialakították ezzeil kapcso­latos előzetes elképzeléseiket és a település­fejlesztési hozzájárulásból megvalósításra ja­vasolt célokat. Ezt követően a legtöbb helyen megtörtént a lakossággal való széles körű megbeszélés. Kétségtelen, hogy a tanácsi testületeknek, a tanácstagoknak nem kis feladatot, igazi megmérettetést jelentett a településfejlesztési hozzájárulás szervezése. A tapasztalatok bi­zonyítják, ahol a tanácsok célkitűzései ta­lálkoztak a lakosság többségének véleményé­vel, ahol a jó szervező, felvilágosító mun­kával sikerült megértetni a hozzájárulás be­vezetésének célját, lényegét, ott az eredmé­nyek nem maradtak el. Különösen azokon a településeken kedve­zők a tapasztalatok, ahol e munkához meg­felelő segítséget adtak a politikai szervek, társadalmi és tömegszervezetek, ahol nem­csak a tanácstagok végezték a szervező mun­kát, hanem a póttanácstagok, az aktivitaták is. Az is az igazsághoz tartozik, hogy he­lyenként a szervező, politikai, meggyőző munka hiányos volt. Előfordult, hogy a la­kosság egy részét személyesen nem keresték fel, a választókkal szót nem váltottak, csak írásban kérték a hozzájárulásukat a telepü­(Folytatás a 3. oldalon.) NÉPÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents