Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 303. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. december 28., szombat EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) SORSFORDÍTÓ FÉL ÉVTIZED (3. old.) TÉVÉNAPLÖ (4. old.) TORNÄSZ- VILAGRANGLISTA (5. old.) ' KAUKÁZUSI SÍPARADICSOM (6. old.) ÜJÍTÖ A BATAFÉMNÉL (3. old.) Kiegészítő tevékenység „Mi a kiegészítő tevékenységnek köszönhetjük a talpon maradást” — Ekként összegezte a közelmúltban megtett pályájukat egy szövetkezeti vezető. Véleményével nincs is egyedül, a mezőgazdasági nagyüzemek nagy része az alaptevékenységen — a növénytermelésen, az állattenyésztésen — kívül kereste boldogulását. Ezt egyébként a statisztika is igazolja: a mezőgazdasági nagyüzemek bevételének harmada származik a kiegészítő tevékenységből, a nyereségüknek viszont a fele, egyes térségekben ennél is jóval nagyobb aránya. S ahol nem ezt az utat választották? Arra akár tanmese is lehetne két szomszédos gazdaság példája, amelyeket földrajzilag csupán egy főút, jövedelmezőségében tízmilliók választanak el egymástól. Fél évtizede az út bal oldalán még vígan éltek, napsugarasnak látták jövőjüket, mert tisztes nyereség maradt a számlájukon. Mindezt az alaptevékenységgel érték el, s erre akkoriban büszke is volt a szövetkezet vezetősége. Híresztelték sikereiket, s megszólták azokat, akik a kiegészítő tevékenységben látták jövőjüket. Szemben velük szegényes volt a termelőszövetkezet, veszteséget veszteségre halmozott, s a szanálási bizottságnak kellett rendet teremtenie. Ennek egyik módszere az lett, hogy új vezetők keríülek a gazdaságba, akik viszont a kiegészítő tevékenység jövedelemjavító hatásában hittek, s annak fejlesztésére alapozták a jövőt. Mostanra átbillent a mérleg nyelve. Az út baloldalán — a korábbi gazdaság földjén — veszteséges a gazdaság, a másik felén, ha nem is tekintélyes, de biztonságos jövedelemmel zárják az éveket. A mostani lemaradók nem is szégyellik bevallani: tévedtek, amikor lemondtak a kiegészítő tevékenységről, s ez lett a vesztük. A példa igazságához persze még hozzátartozik, hogy mindkét termelőszövetkezet kedvezőtlen adottságú. S az általában is igaz, hogy elsősorban e térségek mezőgazdasági nagyüzemei kényszerültek a kiegészítő tevékenység gyorsabb bővítésére. Az átlagosnál mostohább adottságok ugyanis megdrágítják a termelést, s nem teszik lehetővé a nagyobb termésátlagok elérését, így a nagy költség kicsi bevétel összefüggéséből csak szerény nyereség vagy veszteség kerekedhet •ki. A megélhetés nélkülözhetetlen velejárója tehát e vidékeken a kiegészítő tevékenység, amely mostanában országszerte hanyatlik. A VI. ötéves tervidőszak elején még évi 20 százalékkal nőttek a kiegészítő tevékenységből származó bevételek, egyes gazdaságok pedig rövid idő alatt meg is duplázták bevételeiket. A megtorpanás 1984-ben már érzékelhetővé vált: a kiegészítő tevékenység termelési értéke folyó áron 2,5 százalékkal nőtt, de változatlan áron ez már csak 0,8 százalékos bővülést jelentett. 1985-ben tovább romlott a helyzet, hiszen változatlan áron számítva csökkenésről beszélnek a gazdaságokban. Ez persze önmagában még nem volna baj, nem rendítené meg a gazdaságokat, ha a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem elég volna a talpon maradáshoz. A kedvezőtlen adottságú körzetekben azonban nem elég, mert a mezőgazdasági termelés kialakult szerkezete az átlagosnál :is rosszabb helyzetbe hozza a gazdaságokat. E térségekben éppen a kedvezőtlen természeti adottságok miatt, az állattenyésztésre alapozták a gazdálkodást, amely általánosságban is gyengébben jövedelmez a növénytermelésnél, egyes ágazatai pedig veszteségesek. Magyarán, ha e gazdaságokban adottságaikhoz igazodtak, eleve nehéz helyzetbe hozták magukat. Ezt egyébként a statisztika is bizonyítja. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek az összes termelési értéknek a 44 százalékát állítják elő. Az átlagosnál nagyobb jövedelmezőséget hozó búzának a 35 százalékát termelik, a szerény nyereséget vagy veszte séget adó szarvasmarhának viszont a 44 százalékát, a juhoknak az 57 százalékát tartják. Az említett adatokból könnyen kikövetkeztethető: a jelenlegi jövedelmezőségi arányok mellett nem tartható fenn a korábbi termelési szerkezet, illetve ahol mégis ragaszkodnak hozzá, eleve lemondanak a jövedelmező termelésről. A kialakult termelési szerkezetet persze sok minden meghatározhatta, egyebek között jelentős hatással volt rá az adott gazdaság vezetőinek szemlélete, az irányítás színvonala is. A bevezetőben említett, egyedi példán kívül ezt jól szemlélteti, hogy a kedvezőtlen adottságú nagyüzemeknek csak a 12 százaléka volt tartósan veszteséges a VI. ötéves tervidőszakban, 25 százalékuk viszont magas hatékonysággal — vagyis száz forint befektetés után 12 forintnál nagyobb jövedelemmel — gazdálkodott Az eredményesen gazdálkodók többsége azonban éppen a kiegészítő tevékenység révén került jobb helyzetbe, annak segítségével találták meg a kiutat. Miután most megcsappantak a lehetőségek a kiegészítő tevékenység fejlesztésében, a kilábalás útja is szőkébbre zárult. Segíti rajta az áthatolást, hogy jövőre javul az állattartás jövedelmezősége, és a VII. ötéves tervidőszakban a térségi fejlesztési programok is megvalósulhatnak. Mindezekre szüksége van a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodó nagyüzemeknek, hiszen a mezőgazdaságban dolgozóknak több mint felét foglalkoztatják, s biztonságos megélhetésükről a jövedelmező termelés révén gozdoskodhatnak. V. FARKAS JÓZSEF Mihail Gorbacsov beszéde a diplomaták újévi fogadásán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken ismét az atomrobbantások beszüntetésére szólította fel az ösz- szes nukleáris hatalmat, s megerősítette, hogy a Szovjetunió kész ilyen értelmű kötelezettségvállalás helyszíni ellenőrzését is elfogadni kölcsönös alapon. Gorbacsov, Andrej Gromi- kóval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével és Nyikolaj Rizs- kovval, a Minisztertanács elnökével pénteken a Kremlben a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit fogadta. A nagykövetek előtt Mihail Gorbacsov mondott újévi ünnepi köszöntőt. Hangsúlyozta: 1985-ben sok súlyos veszélyt felidéző vagy reménykeltő esemény aajlott le a világon. A kormányoktól és a széles nemzetközi közvéleménytő1 függ, hogy e két irányzat közül melyik kerekedik felül, és hogy 1986 a népek békéjét és biztonságát erősítő intézkedések, a nemzetközi együttműködés éve lesz-e, vagy súlyosbítja az emberiséget fenyegető atom veszélyt. „Minden nép és minden ország, legyen az nagy, közepes vagy kicsi, nemzeti tapasztalataival képes hozzájárulni a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez” — hangsúlyozta a továbbiakban Mihail Gorbacsov, majd hangoztatta: „Az utóbbi időben a Kelet és a Nyugat között olyan üzenetek váltására került sor, amelyek bizonyos reményt kelte, nek, vagy fogalmazzunk óvatosabban, felvillantják a kölcsönösen elfogadható megoldások felé haladás halvány reményét. A genfi szovjet— amerikai találkozó óta bizonyos általános felmelegedés tapasztalható a nemzetközi légkörben. Az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos tárgyalások kérdéseiben megjelentek, sőt inkább lehetőségként f elmerültek bizonyos találkozási pontok. Miként zajlanak tovább, elsősorban attól függ, milyen konkrét lépésekben testesül majd meg mindaz, amit a genfi csúcs- találkozón mondtunk. Más nemzetközi fórumokról szólva Gorbacsov a továbbiakban kijelentette: kezdenek kirajzolódni a lehetsé, ges megállapodás körvonalai a stockholmi értekezleten, de még kemény munka áll a résztvevők előtt; a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon pedig a felek mintha jobban figyelembe vennék egymás érdekeit, szovjet részről most tanulmányozzák a nyugat legutóbbi javaslatait. A genfi leszerelési értekezleten a jelék szeriint kezdik megérteni, milyen halaszthatatlan szükség van a vegyi fegyverek betiltására, minden atomkísérlet beszün. tetősére, az érászaik kizárására a világűrlből. E tárgyalásokon azonban még komoly erőfeszítésekre van szükség a sikerhez, és a Szovjetunió kész is megtenni a kiegyensúlyozott megállapodásokhoz vezető út reá eső részét. — A széles közvélemény figyelmének középpontjában áll ma az atomrobbantások kérdése — mutatott rá a továbbiakban a főtitkár. — A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy véget lehet vetni ezeknek a robbantásoknak. Szovjet részről ezért felszólították, s ezúton ismét felszólítják az Egyesült Államokat, hogy kövesse a Szav. jetunió példáját, és szüntessen be minden kísérleti atomrobbantást. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy a robbantások beszüntetését elutasítók ürügyként gyakran hivatkoznak az ellenőrzés állítólagos nehézségedre. A főtitkár ezért leszögezte: „A Szovjetunió esetében az ellenőrzés kérdése nem képezhet komoly akadályt. A Szovjetunió az ellenőrzésben kész a leghatározottabb lépésekre, köztük a helyszíni ellenőrzésekre is.” További nagy nemzetközi problémákról szólva Mihail Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió határozottan kívánja, hogy a jövő évben előre léphessünk a politikai rendezésiben a Közel-Keleten, Közép-Aimerikálban, az Afganisztán körül kialakult helyzetben, Afrika déli részén és a Perzsa-öböl térségében. A Szovjetunió kész más országokkal együtt keresni az igazságos megoldásokat és kész — ahol erre szükség mutatkozik — megfelelő garanciákat is vállalni. Angoragyapfu exportra A regölyi Kaposvölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 5 év óta foglalkoznak angóranyúl -tenyésztéssel. A Szabályban lévő régi te- hénistállóból kialakított telepen 35 személy — többségében nő — gondozza, neveli a közel tízezer tapsifülest. Hetvénöt naportkét, lamilkor a gyapjú hosszúsága eléri az öt centimétert, speciális eléktromos nyírógéppel meg- kopasztják a nyuszikat, s a gyapjút az NSZK-ba exportálják. Az értékesítés a Hiun- garocoop Kereskedelmi Vállalat közvetítésével a Hung- angóra Gazdasági Társulás keretében történik. A termelőszövetkezet tervezi a jelenlegi állomány tizenkét és fél ezerre történő növelését, és azt, hogy a jövő év második felétől a háztáji állattartóknak is adnak a nyuszkákból. Speciális elektromos nyírógépekkel kopasztják a tapsifüleseket Két szép példány a törzsállományból
