Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
1985. december 27. Káderpolitika Tolnán NÉPÚJSÁG 3 Köp—Ka kapcsolatok A szotyola sís, a pempí mézes Körösi Györgyné, Merkl Jánosné és Schmidt Henrikné napraforgót csomagol a gyönki pirítóüzemben A párt káderpolitikái elvei érvényesülésének tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a Tolna nagyközségi párt- bizottság. Megállapította a beszámoló, hogy — a megyei párt- bizottság 1981 áprilisában készült feladatterve alapján — a községben eredményesen folytatódott a Központi Bizottság 1973 novemberében, a káder- és személyzeti munkáról hozott határozatának végrehajtása. A községben, a különböző területeken dolgozó vezetők többsége a nehezebbé vált körülmények között is megállja a helyét, alkalmas funkciójának ellátására. Munkájukra, magatartásukra a párt politikájának képviselete, a közösség szolgálata a jellemző. Ára az eredmények mellett színvonalbeli eltérések is tapasztalhatók. A vezetői munkával szembeni követelmények között mind nagyobb hangsúlyt kap a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság, a változó feltételekhez való gyor sabb, rugalmasabb igazodás, és a nagyobb határozottság a politika megvalósításában. A gazdálkodó szervek önállóságának, a vezetőkiválasztás demokratizmusának fejlesztése tovább fokozza a pártszerveic és -szervezetek felelősséget a káderpolitika helyi érvényesítésében. Alapvetően érvényesül a politikai alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a vezető, rátermettség hármas követelménye, ezen belül is az az elv, hogy a pártszervezet felelőssége elsősorban politikai jellegű, a javasolt személyeket elsősorban erkölcsi-politikai szempontból értékelik, a szakmai hozzáértés megítéléséért elsősorban a kinevező szerv a felelős. A folyamatos képzés, továbbképzés, valamint a kádercserék eredményeképpen emelkedett a vezetők politikai képzettsége, felkészültsége. A teljes káderállomány — 268 alsó-, közép- és felsőszintű vezetőről van szó — köze! felének van közép- vagy felsőfokú politikai iskolai végzettsége, illetve képzettsége. Az átlagosnál jobb a helyzet a három legnagyobb üzemNépi ellenőrzés Családi A Tamási Városi Tanács decemberi ülésén Gulyás Tibort, a városi népi ellenőrzési bizottság elnökét, nyugállományba vonulása miatt tisztségéből felmentette, ás január elsejével Kiszler Gábort, a NEB városi elnökét megválasztotta. * Több népi ellenőrzési bizottság ás megvizsgálta a családi és társadalmi események megrendezésének személyi és tárgyi feltételeit, a családi irodák működését. Áttekintették azt is, hogy az irodák tízéves fennállásuk alatt milyen színvonalat értek el az esküvők, névadók, temetések társadalmi megrendezésében. Megnézték azt is, hogyan alakult a városi Irodák és a városkörnyéki községék együttműködése. A szekszárdi népi ellenőrzési bizottság megállapította, hogy a szekszárdi iroda tevékenységének megkezdése után hamarosan nem hivatalos módszertani központtá vált. Tanfolyamók szervezésével. kiadványokkal segítette a községek és a többi iroda munkáját, 1980-tól hivatalosan is betöLti ezt a szerepet. Ekkor létrehozták a három megyére kierjedő társulást, amelynek keretében közösen képezik a szónokokat és készítik a kiadványokat. Négy évvel később hozták létre az irodát Bátaszé- ken és Tolnán. A tárgyi feltételek nem egyformák. A vizsgálati jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy Tolnán és Bá- taszéken a névadó és a hánél, a tolnai mezőgazdasági és a halászati szövetkezetnél, míg néhány üzemben nem kielégítő a vezetők politikai felkészültsége. Ennek folyamatos pótlására szükség van. Kedvező előrelépés tapasztalható a káderek állami iskolai végzettségénél is. a vezetők 30 százalékának van felsőfokú, 57 százalékának középfokú, 13 százalékának alapfokú Végzettsége. Érvényesül az az elv, hogy pártfunkció kivételével minden beosztást betölthet pár- tonkívüli is. Arányuk az össz-vezetőállományban 50 százalék. Természetesen náluk is ugyanazok a követelmények — beleértve a politikaiakat is —, mint a párttagoknál. Az üzemeknél, intézményeknél — kettő kivételével — megfelelő a káderutánpótlás. A kettőnél — áfész, Zöldért mözsi telepe — ennek kialakítására nagyobb figyelmet kell fordítani. A mai helyzetben fokozott igény — főként felső vezetői szinten — az önállósággal párosuló felelősség. Továbbra sem nélkülözhető vezetői erény a rend és fegyelmezettség megkövetelése valamint a demokratikus munkastílus. A vezetők túlnyomó többségénél ez érvényesül. Mint ahogy az a követelmény is, hogy a vezető szocialista elveinknek megfelelően éljen, dolgozzék. Ám szórványosan előfordul ezzel ellentétes magatartás is. Ilyen esetben idejekorán és határozottabban kell fellépni. Nem elhanyagolható tapasztalat, hogy a ma fizikai dolgozók közül, akik alkalmasak lennének vezetői munkakör betöltésére, kevesen törekednek erre, mivel egy jó szakmunkás kevesebb gonddal és másfajta terheléssel, gyakran többet keres, mint a vezetők. A vezetői munkával járó terhek, a tanulás, az ezzel járó lemondás nem nagyon vonzó a fizikai dolgozók számára. Mindezek ellenére is a tehetséges, arna alkalmas, rátermett fizikai dolgozók vezetővé válásának elősegítését nagyobb céltudatossággal, anyagi és erkölcsi elismeréirodák zasságkötés személyi-tárgyi feltételeiben történt a legjelentősebb a fejlődés, Szekszárdim a gyászszer,tartásoknál. A teohnikai felszereltségük is megfelelő. _ A Temetkezési Vállalattal közösen további fejlesztéseket terveznek. Szekszárdim a névadás és a házasságkötés ünnepélyességét akadályozzák a körülmények, a házasságkötő terem főként eredeti funkciójának felel meg, vagyis jó tanácsiterem. A szekszárdi iroda gondolkodik a szolgáltatások további bővítésén, de a tanács vezetése és a népi ellenőrzés is úgy ítéli meg, hogy a rendezvények és a szolgáltatások színvonalának emelése, a tartalmi fejlesztések megvalósítása indokolt a tevékenységi kör további bővítésével szemben. A többi Szekszárd környéki községben a tanács Vb. szakigazgatási szerve gondoskodik a társadalmi szertartások lebonyolításáról, eltérő személyi és tárgyi feltételek között. Kiemeli a Vizsgálati anyag Decs községet, ahol az igazgatási csoportvezető felkészültsége és tapasztalata kiemelkedő. A tanácsi bizottság is ebben a községben működik a leghatékonyabban. A vizsgált területen a családi események társadalmi megrendezése emelkedő tendenciát mutált, az esküvő szinte általánossá vált, azzal együtt, hogy még előfordul a kettős szertartás. Érthető módon a társadal temetések aránya a legalacsonyabb. sük javításával is szorgalmazni kell. Az utóbbi években — a gondok ellenére — érzékelhető a tudatos törekvés eredménye az arra alkalmas fiatalok és nők bevonásával a vezetésbe. A vezetőállomány közel egytizede 30 év alatti, a 31—41 év közöttieknél már jobb az arány: 44 százalék. A fiatal szakemberek döntő többsége bizonyította, hogy megállja a helyét felelős beosztásban. A káderutánpótlási és képzési tervekben kellő számban és arányban szerepelnek fiatalok. Bár az utóbbi tíz évben növekedett a nők aránya a vezetésben — ma arányuk 29 százalék —, ez még mindig indokolatlanul alacsony. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vezetővé nevelésükre. A pártszervezetek személyi kérdésekben helyesen gyakorolják hatáskörüket, érvényesítik a káderpolitikai elveket, rendszeresen ellenőrzik a káder- és személyzeti munkát, ellenőrzik a határozat végrehajtását. Hjba, hogy a hatáskör gyakorlása helyenként és némely esetben formális. A hatáskör pontosításával és további decentralizálásával elő kell segíteni, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ott mondjanak véleményt, ahol a legjobban ismerik őket. A káderek kiválasztásában és nevelésében is felelősség- teljes munka tapasztalható. Eredmény, hogy egyre átgondoltabb utánpótlási és képzési tervek készülnek és ezek mind nagyobb arányban meg is valósulnak. Javult az utóbbi években a minősítési munka is. A párbizottság feladatul jelölte meg többek között: a kádermunka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi, gazdasági fejlődéshez, hogy az segítse elő jobban a szocialista demokrácia kibontakozását. A döntésre érett káderkérdések megoldását ne húzzák-ha- lasszák, hanem időben oldják meg Ebben növelni szükséges a párt-, állami és gazdasági szervek felelősségét. Szélesíteni kell a kádermunka demokratizmusát, tervszerűbbé tenni a káderekkel való foglalkozást. J. J. r Uj bányagépek Hét hazai szénbánya vállalatnak több mint 600 millió forint értékű bányagépet és részegységet szállított az idén az Országos Bányagépgyártó Vállalat. Ezzel teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az OBV a hagyományosan gyártott vágatépítő gépcsalád két tagjából az idén nyolcat adott át a bányaüzemeknek. Gumihevederes szállító- szalagokból több mint negyvenet gyártottak. Ezek együttes hossza meghaladja az ötvenezer métert. A hazai bányavállalatok többségében már ilyen szalagokon küldik a felszínre a szenet és a meddőt. Néhány üzemben még továbbra is szükség van csillékre, amelyekből az OBV ebben az évben kétezer darabot készített. Az OBV és a Borsodi Szénbányák konstruktőrei az idén kifejlesztettek és elkészítettek egy, a korábban gyártottaknál lényegesen nagyobb teljesítményű, új típusú fejtő- és rakodógépet, s most a Borsodi Szénbányáknál próbálják ki. Ugyancsak ott vizsgáztatják a vágatépítő géphez kifejlesztett úgynevezett iránytörő átfedő szalagot, amelynek alkalmazásával a bányában dolgozók időt takaríthatnak meg: a szalagpályát a vágatépítő gép előrehaladását követően az eddigi 25 helyett, csak 50 méterenként kell új helyre telepíteni. A következő esztendőben a tíz-, húsz-., és harminctonnás vágatépítő gépekből együttesen tizenötöt gyárt az OBV. A konstruktőrök már megkezdték egy 50 tonnás fejtő- és rakodógép tervezését. A Tamási Köp—Ka Áfész tevékenységi köre, kapcsolatai kitűnő példát szolgáltatnak arra, hogy milyen sokoldalú munkát végez egy általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet, s ahhoz, hogy talpon maradjanak, állandóan keresniük kell a megújulás lehetőségeit. Csep- regi Ferenctől, a szövetkezet elnökétől mindenekelőtt arról érdeklődtünk: mennyire szerteágazóak az áfész kapcsolatai. „Tevékenységi körünk rendkívül széles körű, hisz kiskereskedelmi egységeket, boltokat látunk el, vendéglőink vannak, mezőgazdasági és ipari termeltetést folytatunk. A Köp—Ka Áfész 26 községben, illetve kisebb te- telephelyen van jelen — mondja az áfész-elnök, majd sorra vesszük mi mindennel foglalkoznak. A kisebb-nagyobb boltok ellátásához szükséges árukat a megyei nagykereskedelmi vállalatoktól, illetve leraka- toktól szerzik be, de egyes áruféleségek a Skála-Coop- tól, a Triáltdl, a bajai hűtőházból, a kaposvári húskombináttól érkeznek a Tamási környékén üzemelő 125 boltba. A gyógyszer és az ékszer kivételével minden áruféleség kapható az üzletekben, kivéve azokat a hiánycikkeket, amelyek másutt sem találhatóik meg a boltokban, — mostanában például hiába keresik a vevők a színes televíziót, a fagyasztó ládát, a Szieszta gáztűzhelyt, vagy például a márlkásabb magnetofonokat, ősszel a nagyob méretű férfi félcipő, nyáron a férfi- és a kamaszöltöny, befőzési szezonban pedig az ecet volt kevesebb, mint amennyire szükség lett volna. Visszatérő a sörhiány — főleg a rekkenően meleg nyári napokon. A kiskereskedelem az áfésznél nyereséges, — az élelmiszer Jkereskedelem az átlagosnál gyengébb nyereséget mutat, főleg az egészen kis településeken, ott, ahol a lakosság létszáma ötszázon aluli. Ennek legfőképpen az az oka, hogy az élelmiszer- kereskedelem az átlagosnál alacsonyabb nyereséggel dolgozik. A kenyér és a tej — amely alapvető élelmiszer, gyakorlatilag a nap minden órájában kell, hogy legyen belőlük az üzletékben — ráfizetéses, mert rendkívül alacsony az árrésük. Ugyanakkor az igény fölmérhetetlen, — így előfordul, hogy időnként a kenyeret és a tejet visszaszállítják a gyártó üzemekbe. Bizonyítja ezt a következő számadat: 1984-ben a kenyér- és a tejforgalomnál 722 ezer forintra rúgott a leírás összege, idén szeptember 30-ig ötszázezer forint értékű tej és kenyér ment veszendőbe. A kereskedelmi tevékenység nyereségét tehát nem az alapvető cikkek, a tartós fogyasztási élelmiszerek, hanem az iparcikkek adják. Éttermeket, kisvendéglőket, cukrászdákat, cukrászműhelyt, presszókat, italboltokat üzemeltetnek, — ezen belül az ételforgalom veszteséges, különösen az üzemi étkeztetésnél. Gyönkön, Hő- gyészen, Regölyben, Tamásiban és Iregszemcsén összesen 23 termelőüzem dolgozói étkeznek az áfész vendéglőiben. A veszteséget mérsékelni nem lehet, az árak kötöttek, a haszonkulcs nem haladhatja meg a 29 százalékot. Az üzemi étkeztetés akkor lenne nyereséges, ha a jelenlegi 600—1000 üzemi dolgozó helyett ennél lényegesen többen ebédelnének az áfész éttermeiben. A veszteségek mérséklésén most dolgoznak, úgy tervezik, hogy a jelenleginél több rendezvénynek adnak otthont, csökkentik a rezsiköltséget, több helyütt átszervezik a vendéglátást, hisz mint mondják: a veszteségből nem lehet fejlődni. Bármennyire is furcsának tűnik, az áfész egyik legnyereségesebb terméke a sózott, pirított napraforgó. Az ország csaknem minden boltjában lehet kapni, és keresik, akár a cukrot. A pirítóüzemet Gyünkön, a község központjában, az étterem emeletén rendezték be. Évente 25 vagon napraforgót pirítanak, csomagéinak. A szo- tyolán elért nyereség — amelynek mértékéről egyelőre nem nyilatkoznak — kompenzálja a kereskedelem veszteségeit. A szikvízgyár- tás nem mindenütt nyerésé^ ges, — főleg ott, ahol egy üzemből több községbe is szállítanak, hisz igen magas a szállítási költség. Évente 6000 hektoliter szódavizet készítenek Tamásin kívül még tizenkét községben. A szódavíz szabadáras, s ahogy emelkedik a szénsav ára, s nő a szállítási költség, úgy lesz drágább a szódavíz is. A pálinkafőzdék nyeresége legfőképpen annak a függvénye, hogy az adott évben szükséges-e vagy sem az üzemi berendezések javítása. Végül, de nem utolsósorban essék szó a mezőgazdasági termeltetésről, amely szerződéses rendszerben történik. Az elmúlt évben a kistermelők 8800 hízósertésre kötöttek szerződést, idén ez a szám 7000-re csappant. Naposbaromfit forgalmaznak, a tojástermelés egészen minimális, s mert alacsonyak a felvásárlási árak, egyre kevesebben foglalkoznak nyúltenyésztéssel. A zöldség- és gyümölcstermeltetés, felvásárlás széles körű: cseresznyét, meggyet, uborkát, bodzabogyót, fólia alatt termelt primőr zöldséget kínálnak a termelőik az áfész felvásárló- helyein, vagy közvetlenül a boltban. A Köp—Ka Áfész a tavalyihoz hasonló szinten zárja az 1985-ös esztendőt, — 28 millió forint nyereséggel számolnak. Négy új boltot nyitottak, és korszerűsítették a régebbieket. A nyereség a jövőben emelkedni fog, ehhez azonban újabb és eredményes piaci kapcsolatokat kell teremteni, vonzóbbá tenni a vendéglátóhelyeket, bő választékot kínálni az üzletekben, s pontosan tudni és ismerni, hogy az áfésszel kapcsolatban álló termelőknek és fogyasztóknak milyen termékekre van leginkább szükségük. DVM Csúcsforgalom a tamási 3-as számú ABC-ben
