Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
«Mi ,s .v if ■ " j z 1A.11 * AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 302. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. december 27., péntek. AZSZKP KONGRESSZUSA ELE (2. old.) KADERPOLITIKA tolnán (3. old.) EMLÉKEK a fa alatt (4. old.) KOP-KA KAPCSOLATOK OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) A kevesebb több lenne? Sok vagy kevés a jogszabály? Olyan kérdés ez, amelyre aligha lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Mert igaz, hogy az emberek többsége túlságosan is „beszabályozottnak” érzi életünket, min- dennapöaimkat, olykor ügyeink elintézésében éppen az okoz gondot, hogy az adott eset megoldására nincs megfelelő rendelkezés. Máskor olyan „joghézagokról” hallani, amelyek ugyancsak megnehezítik az igazgatást, az ügyintézést. Jelenleg hatályos jogrendszerünkre persze messze az a jellemző, hogy foghíjas. Sokkal inkább túltermelési válsággal küzdenek a jogalkotók. De a döntő kérdés ezen a területen is a minőség, nem pedig a meny- nyiség. Hiszen a jó, a társadalmi viszonyokat eredményesen regulázó szabályokra, természetesen nagy szükség van. A baj csak akkor adódik, ha olyankor is paragrafusokkal akarnak beleszólni az életünkbe, amikor az adott problémát más társadalmi eszközökkel kellene megoldani. Magyarországon jelenleg több mint ötezer jogszabály van hatályban, s évente körülbelül 4—500 újabb különböző szintű rendelet, határozat születik. (Igaz, ezek az új rendelkezések körülbelül ugyanennyi korábbi jogszabályt hatályon kívül is helyeznek.) A szakemberek már többször is megvizsgálták: mi lehet a hátterében ennek a feltűnően hagy rendeletalkotó kedvnek? Egy-egy év számszerű jogalkotási mérlege nagymértékben függ az adott időszakban megoldandó társadalmi gazdasági feladatoktól. Jó példa erre a tavalyi, tehát az 1984-es év, amikor a kormány 65 határozatot bocsátott ki. Ennyi minisztertanácsi határozat egyetlen év alatt Magyarországon 1945 óba nem született. Ugyanígy szokatlanul magas volt 1984-ben a minisztertanácsi rendeletek száma is: 66. Ez 1983-hoz képest harmincszázalékos növekedést jelentett. Ha azonban a számok mögé nézünk, azonnal kiderül: az új jogszabályok jelentős hányada a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos. A paragrafusok tehát tulajdonképpen egy politikai döntést próbáltak meg lefordítani a jog nyelvére. Volt egy időszak — néhány évvel ezelőtt —, amikor a miniszteri szintű rendeletek, utasítások száma emelkedett feltűnően magasra. Ennek magyarázata azonban már korántsem bizonyult ilyen elfogadhatónak. A szakemberek megállapítása szerint az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek a területükön felmerült valamennyi témát jogszabályokba akarták csomagolni. Kialakult egy olyan téveszme is, mintha egy-egy tárca szerepét, fontosságát az határozná meg, hogy az adott időszakban hány rendeletet, utasítást, körlevelet, vagy éppen irányelvet adott ki. Az effajta irányítási szemlélet nemcsak megnehezítette, bonyolulttá tette a helyi szervek munkáját, hanem egyben helytelen szemléletre is nevelte az irányítottakat. A konkrét ügyek eldöntésében az önállóságukkal együtt lassían megszűnt a felelősségük is, hiszen minden esetben akadt valamilyen központi szabály, amire hivatkozhattak. Máskor a jogi norma kibocsátása a minisztériumnak is hivatkozási alapot jelentett, mondván: ők megtették a magukét, kiadták a tiltást, az előírást. Csakhogy a paragrafus önmagában semmit nem old meg, sőt... Ha végrehajtásának egyéb feltételei nem biztosítottak, több kárt okoz, mint hasznot, lejáratja a többi jogszabály tekintélyét, komolyságát is. , Szerencsére ma már messze kerültünk ezektől a gondoktól. hiszen átalakult, megváltozott a minisztériumok irányítási rendszere, ami mellesleg máris kimutatható a miniszteri szintű jogszabályok számának csökkenésében. (A hatályon kívül helyezésekkel együtt most sikerült először elérni a felszabadulás óta, hogy a miniszteri rendeletek száma összességében is keve- '.sebb lett.) Van egy területe a jogalkotásnak, ahol nem a rendelkezések számának csökkentése, hanem növelése a cél. Igen, az Országgyűlés által alkotandó törvényekről van szó, .amelyekből az elmúlt években a kívánatosnál kevesebb született. A múlt év utolsó napján Magyarországon összesen 136 törvény volt hatályban. Tavaly a parlament öt új törvényt hozott, és hármat helyezett hatályon kívül. Bár az elmúlt időszakban már több politikai állásfoglalás is sürgette a demokratizmus növelése érdekében az Országgyűlés törvény, hozói munkájának fokozását, ennek eredményei egyelőre nem látszanák. Az új törvények száma évék óta három és hét között mozog, s éhhez még azt is hozzá kell számítanunk, hogy ezek között minden éviben visszatérően szerepel az előző évi költségvetés jóváhagyását és a rákövetkező év költségvetésének elfogadását tartalmazó törvény. Reméljük, hogy az idei éviben megválasztott új Országgyűlés működésének öt éve alatt gyakrabban él majd a törvényhozás lehetőségével életünk minden területén. Az eredményes, a kor követelményeihez Igazodó törvényalkotói munka ugyanis az egész jogrendszert tekintve meghatározó jelentőségű. DEÁK andrAs Orion tamási gyára Korszerű technika - korszerű termék A híradástechnikai forradalom megmozgatja a vállalatok, gyárak műszaki szak. embereit. Nap mint nap kell megismerkedni az újdonságokkal, hogy újdonságokkal lephessék meg vevőiket. Az Orion élen jár az új technika alkalmazásában. Vidéki gyáraiban, gyáregységeiben is egyre inkább érződik, hogy a világhírű cég komoly versenyben van a piacon, hogy ma már lehetetlen fejleszteni a gyártmányokat, fejlett technika nélkül. .A lehetőségekhez mérten a tamási gyárban is fejlesztik a gyártás technológiáját, új gépek, gépsorok üzembe helyezésével. Az ITT NSZK-be- li cégtől vásároltak félautomata, programozható, számítógép vezérlésű fóliatekercselő gépsort, amelyet Tamásiban helyeztek üzembe. A gépsort a legmodernebb technológiájú fóliázott kimenő transzformátorok tekercseléséhez használják. Innen látják el az Oriont, 1985-ben 80 ezer trafót gyártottak a 35 főt foglalkoztató üzemben.- Ezt a technológiát csak az ITT és az Orion alkalmazza a világon. Fotó: G. K. Körasztalos célgépen Bakó Mária a transzformátorok kivezetéseit hajlítja Számítógép vezérlésű fóliatekercselő gép Műgyantával önti ki a trafókat Béndek Judit Reagan válasza Gorbacsovnak A Fehér Ház közlése szerint Reagan amerikai elnök levélben válaszolt Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának arra a javaslatára, hogy mindkét állam szüntesse be atomfegyver-kísérleteit és állapodjék meg kölcsönös helyszíni ellenőrzésekről a tilalom betartása érdekében. Reagan elutasította a fegyverkísérletek beszüntetését, de azt javasolta, kezdjenek szakértői tárgyalásokat a helyszíni ellenőrzés kérdéséről. Az Egyesült Államok nem hajlandó nukleáris fegyver- kísérletei megszüntetésére, azzal az indoklással, hogy ezek fegyvertára hatékonyságának ellenőrzéséhez szükségesek. Gyakorlatilag azonban új típusú atomfegyvereket kíván kifejleszteni: a föld alatti atomrobbantások az űrfegyverkezés egyik kulcsfontosságú eleme, az úgynevezett röntgen-lézer energiaszükségletének fedezéséhez szükségesek. A neva- dai kísérleti telepen jelenleg is folynak föld alatti robbantás előkészületei ebből a célból. A kísérletet még karácsony előtt akarták végrehajtani, de azt a nem megfelelő időjárási viszonyok miatt kénytelenek voltak elhalasztani. A The New York Times kormánytisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Reagan tárgyalásokat javasolt a helyszíni ellenőrzés kérdéseinek megvitatására és kilátásba helyezte, hogy azok sikere esetén az Egyesült Államok ratifikálná a föld alatti robbantások felső határáról, illetve az ipari célú robbantásokról korábban megkötött, de amerikai részről törvényerőre nem emelt szerződéseket. A Szovjetunió ez év nyarától egyoldalúan felfüggesztette fegyverkísérleteit. Legújabb javaslatában felajánlotta a felfüggesztés meghosszabbítását és a kölcsönös helyszíni ellenőrzést arra az esetre, ha az Egyesült Államok is felfüggesztené a maga fegyverkísérleteit. Washington haladéktalanul elutasította ezt a javaslatot. Reagan levele megismétli, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem hajlandó erre. Fenyőünnep a Parlamentben Az idei karácsonykor is kék és piros nyakkendős pajtások százai töltötték meg az Országház kupolatermét. A szerda délelőtt kezdődött kétnapos ünnepi programra négy csoportban összesen mintegy háromezer kisdobost és úttörőt — a tanulásban és a közösségi életben kitűnt pajtásokat — hívott meg a Magyar Úttörők Szövetsége. A szaloncukorral és színes díszekkel ékesített négyméteres fenyő — a Veszprémi Erdőgazdaság ajándéka — köré a főváros, bői és a megyékből, valamint a gyermekvárosokból és nevelőotthonokból egyaránt érkeztek úttörőküldöttségek, hogy részt vegyenek az immár 31. alkalommal megrendezett fenyőünnepen. A programot egyórás főműsor nyitotta meg, amely — Szirmai Béla rendezésében — a magyar népi karácsonyi hagyományokból elevenített fel képeket. A szeretet és béke jegyében összeállított programban a gyerekek egyebek között láthattak régi regölő játékokat, részletek hang. zottak el a Diótörő balettből és az István, a király című rockoperából. A zenés, játékos műsor részeként a pajtások régi ismerőseikkel is találkozhattak, így Halász Judittal és a Bojtorján együttessel, Kemény Henrik bábművésszel, valamint a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckarával és zenekarával. A Télapót — immár 26. ■alkalommal — ezúttal is Ha- dics László színművész személyesítette meg. A főműsort követő színes kiegészítő programokban — különböző helyszíneken — a gyerekek együtt játszhattak, mókázhattak a Kaláka együttessel; hallgathatták és énekelhették is Dévai Nagy Ka. milla és Pelsőczi László gyermekdalait, valamint video- vetitésen találkozhattak a televízióból jól ismert kedvenceikkel. Mások a kupolában Rodolfo bűvészmutatványait csodálhatták meg, vagy a Karsai Pantomim Rt. és az Artistaképző Iskola növendékeinek bemutatóját élvezhették. A korábbi évekhez hasonlóan ez alkalommal is volt KRESZ-vetélkedő, amelyre a vállalkozó pajtások a helyszínen benevezhettek. Az ünnepi műsort a Bojtorján együttes koncertje zárta.
