Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
1985. december 21. /tolna __ t sÉPUJSAG 11 A Magyar karácsonyi dallamkincs A téli napforduló megünneplésének hagyománya csaknem egyidős a művészetet létrehozó emberrel. A keresztény kultúra kialakulását megelőző korokhoz viszonyuló ünnep szokásvilágába igen sok pogány- •kori emlék és szimbólum keveredett. Mint a kereszténység bármely más ünnepe, félezer éve a karácsony sem képzelhető el zene, ének, játék nélkül sehol a világon. Közép-Európában a különböző népek gazdag népdalkincsét magába olvasztó egységes zenei anyag, az egyházi népének, illetve annak talaján kivirágzó gregorián tartalmazta a középkorban a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó liturgikus zenéket is. Amit ehhez a középkori magyarság zenéje hozzáadott, abban még érzékelhetők valamelyest a keleti örökség jegyéi. Az 1500 előtti időkből semmiféle világi zene nem maradt ránk. A liturgikus zenei anyag azonban, amelynek darabjai „ha nem is bizonyíthatják az önálló magyar gregorián dialektus létét, beszédes forrásai egy még napjainkban is szuggesztív erejű területi hagyománynak, mely saját színt csillogtatott meg a közép-európai liturgikus gyakorlat keleti peremén” — miként Rajeczky Benjámin, a neves magyar zenetörténész, a magyar gregorián kutatója írta. Ebben a zenei anyagban szépségük, gazdag stílusbeli változatosságuk révén különleges helyet foglalnak el a 15. századi kéziratokban fellelhető karácsonyi ünnepkör magyar dallamai, a karácsonyi antifonák, himnuszok, invitatoriumok, responsoriu- mok stb. Közülük példáid a Veni, Re- demptor Gentinum... kezdetű himnusz, amely az Esztergomi Székesegyház könyvtárában őrzött 15. századi Budai Psalte- riumban található, a maga korában Kö- zép-Európa egyik legnépszerűbb dallama volt. Az 1526-ból származó Peer-kódexben pedig, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek, fennmaradt annak az Isten, téged dicsérünk ... (Te Deum) kezdetű népéneknek a dallama, amely a magyar nyelvterület egyes részein még ma is ismert. Jó néhány karácsonyi éneket őrzött meg számunkra a Cantus Catholici, az első ösz- szefoglaló magyar katholikus egyházi énekeskönyv, amely valószínűleg Pozsonyban jelent meg 1651 -ben. A tekintélyes latin melódiaanyag mellett igen sok, nyomtatásban először megjelenő magyar népénekdallamot is közzétett. A mű az 1629-i nagyszombati, és az 1638-i esztergomi zsinat határozatainak értelmében hivatalos egyházi használatra készült Kisdi Benedek egri püspök védnöksége alatt, Szöllősi Benedek szerkesztésében. Fennmaradt karácsonyi liturgikus dallamaink közül olyan, máig népszerűek is megtalálhatók a Cantus Catholieiban, mint a Csorda- pásztorok, midőn Betlehemben..., vagy a Szülte a Szűz szent fiát... kezdetű énekek. De ez már a barokk zene korszaka, a 17—18. századé, amely a többszólamú európai zenekultúra körében a legtöbbet adta a karácsony ünnepének. Ezek mellett a régi keresztény egyházi liturgiából kibontakozó, idővel egyre drámaibbá váló, s így az istentisztelet keretéből és a templomiból mind jobban kiszoruló karácsonyi misztériumjátékok megteremtet*- üt a keresztény dráma gyökereit. Ezekből alakult ki a barokk muzsika gazdag karácsonyi termésének egy jellegzetes műfaja. Olasz, francia, német mesterek sokasága komponált a jeles ünnep ürügyén olyan, ma már a zeneirodalom kimagasló alkotásai közé tartozó művet, amely olykor szétfeszítette a karácsony-ünnep liturgikus kereteit. Ezek közül is kiemelkedik Händel Messiás című oratóriuma és Bach Karácsonyi oratóriuma. Magyar földön ilyen jelentőségű alkotások nem születtek ebben az időben, de például Esterházy Pál Harmónia Cae- lestic című alkotásának karácsonyi kantátái a 18. századi barokk muzsika maradandó gyöngyszemeinek bizonyultak. A Cantus Catholici után egymást követték a magyar énekeskönyvek, amelyek némelyikében — a hazai politikai légkörtől nem teljesen függetlenül — a régi magyar zenei anyag hol háttérbe szorult, hol németes ritmizálásban jelent meg. A gazdag magyar dallamkincs mégsem tűnt el egészen, bár néha összeolvadt az új német dallamokkal, és sajátos keverékstílusban élt tovább. Ilyen karácsonyi liturgikus ének a jól ismert Mennyből az angyal.. . is, amelynek szövege Szentmihályi 1798- ban megjelent énekeskönyvéből, dallama pedig közel fél évszázaddal későbbről, az 1844-ben kiadott Gimesi-gyűjteményből maradt ránk; s ilyen az 1855-ben kiadott Zsasskovszky-Énektár dallamanyagából való, Tárkányi Béla szövegével ismert Pásztorok, pásztorok... című ének. Igazi, eredeti népi dallam és szöveg azonban a kedves Kiskarácsony, nagykorácsony. .. kezdetű világi dal. Régi karácsonyi dallamainkat ma is szívesen éneklik itthon és szerte a világon, ahol csak magyarok élnek. Századunk nem egy magyar zeneszerzője pedig újabb, s újabb feldolgozásban bontotta ki e dallamok nemes szépségét, rejtett változatosságát. És ha a magyar dallamkincs évszázados gazdagodásának folyamatossága nehezen követhető is nyomon, azért bizonyos, hogy régi karácsonyi énekeink a népi dalkultúra erős gyökereibe kapaszkodva maradandónak bizonyultak. SZOMORY GYÖRGY Mexikó muzsikus követe Ismét Budapesten lépett fel a Mexikóban élő, lengyel származású, világhírű hegedűművész, Henryk Szering... — Ezúttal Mexikó utazó muzsikus követeként érkeztem a szép magyar fővárosba —mondotta a művész, aki őszi európai hangverseny- kőrútjának bevételét a, mexikói földrengés károsultjainak ajánlotta fel. —ön jó néhányszor fellépett már fővárosunkban. Szívesen koncertezik nálunk? — Nagyon szeretem ezt a várost. Nézzen ki az ablakon! Ilyen csodálatos panoráma kevés európai szálloda ablakából tárul a vendég elé. De természetesen nemcsak ezért szeretem Budapestet, Magyarországot. Régi, gyerekkori álmaimban gyakran megjelentek a magyar hegedűsök, akikre mindig úgy gondoltam, mint akik hangszerrel a kezükben jönnek a világra. De legalábbis zenei tehetséggel. És mindig szerettem volna hallani őket muzsikálni. Aztán ahogy megismerkedtem a magyar zenével, az egyre fontosabb része lett a repertoáromnak. Bartók I. Hegedűversenye például rendkívül fontos mű számomra. Legjelentősebb lemezfelvételeim egyikén is Bartóknak ezt az alkotását játszom az amszterdami Con- certgebow zenekarával, Bernard Haiting vezényletével. A lemez sokféle díjat nyert Európa-szerte. Egyébként 'három esztendeje megkaptam a Bartók Béla-emlékér- met, ami nagy örömöt és megtiszteltetést jelentett számomra. Igen jó barátságban voltam Kodály Zoltánnal is. A hegedűművész mai portréja Őrzök egy ritka, szép dokumentumot: egy fotót, amely Kodály otthonában készült a mesterről és rólam, amint átnyújtja nekem hegedűre és gordonkára írt Duóját. Ez 1957-iben volt, amikor persze még jóval fiatalabb voltam. Budapesten — úgy emlékszem — 1954-ben léptem fel először. Brahms Hegedű- versenyét játszottam a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarával, Kórodi András vezényletével. Azóta pedig valóban nagyon szívesen járok vissza ebbe a szép városba. Azt pedig egy igen szomorú esemény idézte elő, hogy az utóbbi időben Magyarország még kedvesebb lett számomra: Mexikó Kodály Zoltán és Henryk Szering 1957-ben tragédiájára a magyar állam olyan nagylelkűen és spontán természetességgel reagált, amelyért ezúttal nyilvánosan is köszönetét szeretnék mondani. — Ügy tudom, régi kollegiális, félig-meddig baráti kapcsolat fűzi önt mostani budapesti koncertpartnereihez, a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjaihoz. —- A lehető legjobb véleménnyel vagyok erről a kiváló együttesről. Nagyon kellemes velük muzsikálni, mert nagy tehetségű művészek mindannyian, és emellett kitűnő kollégák. Barátságom a zenekarral és hangversenymesterükkel, Rolla János úrral 1973-ban kezdődött, amikor a Mermose hajón játszottunk együtt a Földközi-tengeren. Később nagy sikert arattunk közös koncertünkön az Egyesült Államokban, ahol Vivaldi A négy évszak című művét adtuk elő, amit most a Zene- akadémián is megszólaltatunk. És Rolla Jánoshoz fűződő barátságom jeleként ezúttal vele is játszom Bach két hegedűre írott d-moll versenyművét is. Meghívtam az együttest Mexikóba, ahol bizonyosan nagy örömmel fogadják magas színvonalú játékukat. Sok magyar zeneművészhez is fűznek baráti szálak. Közülük egyik-másik, sajnos, már nincs az élők sorában. Ferencsik Jánosnak például nagy tisztelője voltam. Szerintem ő pótolhatatlan vesztesége a magyar és az európai zenei életnek. — Mikor hallhatjuk ismét Budapesten ? — Még nem tudom, hiszen több évre előre szóló szerződéseim vannak. Az idén minden koncertemet az Európai Zenei Év és a Nemzetközi Ifjúsági Év keretében adom, így jutottam el Budapestre is a Fórum első napjaira. De amint időm engedi, nagy örömmel jövök ismét a magyar fővárosba. SZOMORY GYÖRGY Borsos Miklós rajzai Borsos Miklóst nemes, klasszikus vonalú, egyszerűségükben fenséges szobrok, domborművek alkotójaként •ismeri leginkább a nagyközönség. Ám a rajzolás is végigkísérte közel hat évtizedes alkotói pályáját. Most a Szépirodalmi Könyvkiadó tusrajzaiból és rézkarcaiból adott az alkotó periódusokat teljességgel felölelni szándékozó válogatást, noha a rajzokban gazdag, újabb alkotó korszakról teljesebb képet nyújt, mint a korábbiakról. Jó néhány lap először kerül az érdeklődők kezébe. A mester által már érett művekként vállalt alkotásokkal, az 4928—29-es itáliai és provenoe-i útiélményeit megörökítő rajzokkal kezdődik az album. Aztán sorra feltűnnek a jellegzetes bor- sosi motívumok: a bibliai és evangéliumi képek, az Odüsszeia, a vándor, a hegedűsök, a lovak és persze a Tihany ihlette alkotások. „Tihany újra éledt, és új rajzos korszakom indult. A halászok bárkáikkal, az orvhalászok a nádasban, a pásztorok, az asszonyok a szőlőben dolgozva, végül a legszebb az öbölbe járó lófü- rösztő katonák, vitorlások. Részegítő mitikus képek. Ott és akkor éreztem magamban ugyanazt, amit régen Firenzében — azt, hogy otthon vagydk” — vallja az előszóban a mester. A. J. Ember cs árnyéka (tus, 1983) Várakozó asszonyok (tus,1983) Hajnali ünnep (rézkarc, 1983)
