Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

1985. december 20. "KÉPÚJSÁG 3 A színek varázsa — Mióta az eszemet tudom, kinaktrendező szerettem vol­na lenni — mondja Czobor Zsuzsanna, aki a dunaföld- vári áfész munkatársa. Azaz a környék kirakatai az ő munkájának tükrei. — Részben. Mert általában azon igyekszem, hogy a ki­rakatokban érzékeltessem az üzlet profilját — kellő meny- nyiségű áru megnyerő bemu­tatásával. Vagyis valamiféle árubőséget mutatok be deko­rációs „fogásokkal”, ame­lyek vonzzák a vásárlókat. S nemcsak a kirakat elé, ha­nem az üzletbe is. Persze, hiszem, ha valaki rendre né­zegeti a kirakatokat, melyek hatással vannak rá, az vá­sárlóvá is válik. A kirakatok csábító ereje kétségtelen, s Dunaföldvár- nál tartva az ottani Skála áruház is kitűnő példa erre. Az üzlet forgalmába bizo­nyára — sok más egyében kívül — szerepük van a min­dig harmonikus, ízléses kira­katoknak, melyek valóban az üzletben kapható árukat mutatják be ötletes elren­dezésben, céltudatos deko­rációs utalások beiktatásával. Czobor Zsuzsanna kiállítást rendez a Népújság Galériá­ban Arra járva erről bárki meg­győződhet. — Fontos szerepük, mond­hatni varázsuk vap a szí­neknek is — hallom a hatá­rozott megállapítást, ami az­zal folytatódik, hogy „aki tud bánni a színekkel, az egyben fél győzelmet arat.” Nem akarom megmagya­rázni, hogy e rövid kis be­szélgetésnek mi volt az ap­ropója. Hiszen Dunaföldvá- ron járva számtalanszor el­határoztam, hogy fölkeresem a kirakatok tehetséges ren­dezőjét. Aztán úgy hozta a sors, hogy ő „keresett’ fel engem, pontosabban a szer­kesztőséget. A hónap elején nyílt meg a Népújság Galé­riában a Dunaföldvár bemu­tatkozik című kiállítás, melynek főrendezője Czobor Zsuzsanna volt. (Egyébként a nagyközség múltját, jele­nét bemutató anyagot ma utaztatják haza.) A sokak által megnézett gazdag anyag tematikus ösz- szerendezéséről, egy-egy tárgy szeretetteljes kiemelé­séről, vagy akár több „cso­korba kötéséről” csak felső fokon lehet szólni. És.ugyan­csak a hozzáértés és a tele­pülés szeretete a magyarázat azokra az apró, talán alig észrevehető finom fogások­nak, melyek végül is hozzá­tartozói, ugyanakkor kicsit meghatározói a látványnak, az összhatásnak. S mindezt a kiállítás látogatói is érzé­kelték, s a rendezésre vonat­kozó elismerésüket jelezték is a vendégkönyvben. Ide kapcsolhatók a kirakatren­dező szavai, miszerint: — A közönség mércéje min­dig magas. Az ő elismerésük nagyon sokat jelent számom­ra. Munkám hatását rajtuk mérhetem le, ők a „vissz­hangjaim”. Elismerésük pe­dig valósággal doppingol a következő munkámban. (Persze, hozzá kell fűzni azt is, hogy Czobor Zsuzsan­na a szakmai berkekben is sikeres, szakmai versenye­ken pedig igen sok díjat nyert.) — hm — ka — Tanácsülés Tamásiban A Tamási Városi Tanács tegnap (december 19-én) megtartott negyedik negyed­évi ülésén több napirendet tárgyalt. A testület megvitat­ta és elfogadta a végrehajtó bizottság 1986-tól 1990-ig ter­jedő munkaprogramjának tervezetét, tudomásul vette a vb. 1986. évi munkatervét és megtárgyalta Grill Ferenc ta­nácselnök beszámolóját a tes­tület 1984—85. évi tevékeny­ségéről. Ezután a lakosság településfejlesztési hozzájáru­lásáról alkottak tanácsrende­letet, majd a tanács szerve­zeti és működési szabályza­tának újjáalkotását, valamint a lakásügyi tanácsrendelet módosítását végezték el. r Uj takarmányérték-számítási rendszer Az állattenyésztést segíti az új takarmányérték-számítási módszer, amelynek bevezeté­sét 1986. január 1-től rendel­te el a MÉM. A külföldön már használt, és széles kör­ben elterjedt eljárás a takar­mányoknak azt az energia- tartalmát veszi alapul, ame­lyet az állati szervezet való­ban hasznosítani tud. ily módon értékelik a különféle takarmányokat, és ennek megfelelően állapítják meg az állatfajok, s azokon belül is a fajták és a különböző nemű és korú állomány ele- ségadagjait. Az energiatartalom szerinti számítással lényegesen pon­tosabban lehet meghatározni a valóban szükséges tápláló anyagok mennyiségét, és azok egymáshoz való viszonyát. A módszer azért is korszerű, mert valamennyi állatfajnál felhasználható. (A korábbi, úgynevezett Kellner-'féle szá­mítást például a baromfi- állomány takarmányozásánál nem is használhatták, annyi­ra más elvekre épült az ide tartozó állatfajok takarmá­nyozása.) Mivel a módszer nemzetközileg ismert, egyút­tal a külföldi gyakorlat át­vételét is lehetővé teszi, és szakszerűbb összehasonlítás­ra kínál lehetőséget. Az új módszer terjedését kiadványok segítik. Ezek egyebek között a takarmány­keverő üzemek munkáját ha­tározzák meg, és lehetőséget adnak természetesen a me­zőgazdasági üzemek állatte­nyésztőinek is arra, hogy szinte azonnal átállhassanak az új számítási eljárásra. A forgalomba hozott takarmá­nyok csomagolóanyagán a jövőben az új értékek látha­tók. Több mint 100 éven át használta a magyar állatte­nyésztés a német Oskar Kell­ner által kidolgozott mód­szert, amely lényegében a zsírtermelő képességhez vi­szonyította a különböző ta­karmányok értékét. Ez az úgynevezett keményítő érték­számítás évtizedekkel ezelőtt kitűnően segítette az állat­tartók munkáját, lévén, hogy akikoriban a zsírtermelés is cél volt. A modern állatte­nyésztésben azonban mind­inkább igyekeznék csökken­teni a hűsok zsírtartalmát és éppen például a helyes ta­karmányozással előzik meg azt, hogy az állomány túlsá­gosan elhízzon. Emiatt is szükség volt a Kellner-számí- tás felváltására. Látogatóban a PAV egészségügyi szolgálatánál Örömmel végzett munka Jóval több, mint öt éve, hogy a megye üzemegészség­ügyi ellátásának főorvosával Pakson is járva úgy kísért a PAV egészségügyi szolgála­tának rezidenciájába de. Koltai 'Imre, hogy ezt néz­zem meg! Ha mindenütt annyira lenne szívügy már induláskor az üzemegészség­ügy tárgyi és személyi fel­tételeinek a biztosítása, mint itt, „az lenne az igazi!” Számos probléma ellenére a bontakozó jó munfcaíeltéte- lek már akkor a meglepetés erejével hatottak — gondo­lom — minden látogatóra. Pedig a szolgálatépítés ak­kor még igen az útjának elejét járta. Tulajdonképpen csak öt évvel ezelőtt — egész pontosan 1980 nyarán — született a döntés, hogy az egészségügyi szolgálatot a nagyüzemi, speciális ‘kö­vetelményéknek megfelelő működésre kell alkalmassá tenni. így, aki most ismer­kedik meg akár a PAV új dolgozójaként, akár vendég­ként a szolgálattal, egy dol­gára jól fölkészült, tovább­fejlesztésre minden vonatko­zásban alkalmas szervezettel találhatja szembe magát. Dr. Ötös Miklós, az üzemegész­ségügyi szolgálat főorvosa 1980. december 15-én kezd­te a szervezőmunkát. Ma hat orvos, huszonhét középkáder, egy fogszakorvos és fiziko­terápiás részleg Köjál-kiren­deltség, patika alkotja az egészségügyi vonalat üzemen belü és fönt az atomos la­kótelepen. Azt ugye nem kell mondani, hogy a szemé­lyi feltételek biztosításán túl a tárgyiak biztosítása sem volt mellékes tennivaló? A PAV-nak mindig is az volt a törekvése, hogy a lehetsé­ges veszélyek elkerülése vé­gett legyen minél jobban fölkészült és minél maga­sabb szintű az üzemegész­ségügyi ellátás. iDr. Ötös Miklóshoz kü­lönben ukkmukkfukk bejut­ni nem lehet, ami magától értetődő. De az első ami szembe tűnik a fogadóépület bal szárnyának földszintjén, az a jobb rendelőintézetek­re jellemző rend, tisztaság, sok növénnyel és a dohány­zást szigorúan tiltó táblával. A bejárattól balra a portás mellett a főnővér szobája, ezzel szemben a kartonozó. Itt serénykedik az a termi­nál, amely segítségével szá­mítógép tárolja az alkal­massági vizsgálatokat. Kell ilyen? Nélkülözhetetlenül kell. Ahogy a bővítés se odázható el túl hosszan. Az üzemegészségügyi szolgálat helyét 1600 ember ellátására szabták tervezéskor. A szol­gálat régen kinőtte a helyét, mert ma már 3600 dolgozó egészségének védelmét vég­zi. Ezért kerül rövidesen na­pirendre egy, a megnövéke- dett feladatok végzésére al­kalmas, az üzemi méretek­nek megfelelő rendelőinté­zet építése. Ami tehát „bő" volt az induláskor, a kibon­takozás jelenlegi stádiuma, ban már szűk. — Öröm itt dolgozni, men ami reális elképzelés, annak megvalósításához mindent megkap a szolgálat — mond­ja dr. Ötös Miklós közel sem zavartalan beszélgeté­sünk első negyedórájában. Asztalán sökszor cseng a te­lefon, most egy újrafelvéte- les dolgozó számára kötele­ző vizsgálatok módozatairól ad tájékoztatást, majd a fi­zikoterápiás részleg vezető­jével beszél, hogy hány rö­vidhullámú kezelést kell el­végezniük azon a betegen, akit odaküld. Majd újabb telefon, hogy az a bizonyos berendezés csak dollárkeret­ből szerezhető be. Kellene mégis próbálni valamit. S amikor megkérdezzük, hogy nem reménytelen-e a pró­bálkozás, azt feleli, hogy nincs reménytelen. Néhány nappal ezelőtt állították be két olyan MEDICOR gyár­totta EKG-készüléket, mely­nek egyenkénti ára megkö­zelítette a 200 ezer forintot. „Ami a jobb, a még színvo­nalasabb munkához kell, azért nem folyamodik hiába az egészségügyi szolgálat”. Itt van például a laborató­riumuk, mely minden feladat­ra alkalmas. De itt, a szűkös körülmények között is van lehetőség arra például, hogy a rendelőből az orvos át­menjen a beteggel a szomszé­dos szobába, négyszemközti beszélgetésre, és itt vizsgálja Kovács Gáborné laborasszisztens részletes vérképvizsgá- latot végez meg. Egyébként nemcsak dr. Ötös Miklós dolgozik itt örömmel. Az is nagyon jó, hogy a szolgálatnak nincs létszámgondja, sőt... válo­gathatnak, mert a jó fizetés vonzására bőven van sorbán- álló. így akkor sem lesz ne­héz a létszámot növelni, ha megépül a következő lépcső­ben a rendelőintézet, mely­ben a jelenlegi minőségi vizs­gálatok végzésén túl helyet kapna egyebek között olyan szakorvosi vizsgálat is, mint a belgyógyászat, a röntgen, vagy az orr-fül-gége, sebé­szet. A PAV üzemi pszicho­lógusa már most „bedolgo­zik” az egészségügyi szolgá­latba és nem csekély felelős­séggel. Szigorú követelmény ugyanis, hogy a dolgozó egészsége 100 százalékos le­gyen, amikor belép, és az maradjon akármeddig dolgo­zik az atomerőműben. Kü­lönben a vállalat kidolgozta úgynevezett rehabilitációs el­veit, s létrehozott Balaton- füreden egy rehabilitációs célú központot, orvosi rende­lővel, szaunával, szolárium­mal, mindazzal, ami alkal­massá teszi a létesítményt ar­ra, hogy a fokozott igénybe­vételt legyen hol kipihenniük a PAV-os dolgozóknak. Az­tán ... igen széles kapcsolat- rendszert is teremtett Üj gépen készül az alkal­masságihoz szükséges EKG-vizsgálat az egészségügyi szolgá­lat, mert ehhez is meg­kapott minden bátorítást, segítséget. Rendszeres a rákszűrés. A megyei tüdő­gondozó kitelepül az évi tü­dőszűrések elvégzésére, gyü­mölcsöző a kapcsolat a me­gyei kórház II. számú bel- osztályával, a szemészettel, az Országos Sugárbiológiai Intézettel és az egészségneve­léssel is. És ne hallgassunk a legfontosabbról: nemhogy sugárbaleset nem fordult elő eddig a Paksi Atomerőmű­ben, még komolyabb sugár- terhelésre se adódott példa. Annál több munkát adtak, adnak a területen előforduló hagyományos ‘balesetek. Gon­dolom, nemcsak a magas színvonalú munkához nélkü­lözhetetlen jó feltételek miatt, s az utóbbiért is öröm a PAV üzemegészségügyi szol­gálatában szolgálni... LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Kapcsolatteremtés a terminállal Itt várakozni kellemes Négyszemközt az orvossal, dr. Vábró Lászlóval

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents