Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 298. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. december 20., péntek Mai számunkból A SZÍNEK varAzsa (3. old.) Wf - ~! r ' -t-jT" TOVÁBBTANULÁSI lehetőségek j (4. old.) ÖRÖMMEL VÉGZETT MUNKA OLVASÖSZOLGÄLAT (3. old.) Erőfeszítések Ma megkezdi munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. A törvényhozó testületnek a Minisztertanács azt javasolta, hogy az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről, valamint a népgazdaság VII. ötéves tervéről, továbbá az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatokat tűzze napirendre. A munka az utolsó pillanatig tart: a jövő évi és a VII. ötéves terv kidolgozására ez a megállapítás mindenképpen érvényes. A széles körű társadalmi vita. amely nem csupán a hivatalos fórumokon zajlott, meghatározta a programkészítést, mi több, ennek ösz- szegzését az országgyűlésnek kell elvégeznie, hogy a terv reális törvénnyé alakuljon. Hogy mindez nem formális újságírói fordulat csupán, hanem tény — elegendő ennek bizonyítására az országgyűlési bizottságok megnövekedett beleszólási, véleményezési kedvét említeni. A honatyák komolyan gondolták — gondolják a dolgot, a választóktól kapott felhatalmazás tudatában magyarázatokat és indoklást kértek a tervezőktől: miért emelkedik a vállalati adóztatás mértéke, miért jut kevés pénz az infrastrukturális fejlesztésekre, kihasználtak-e minden adottságot, lehetőséget arra, hogy az ipar műszaki fejlesztését előmozdítsák. Hallgatva őket, az volt az ember érzése, hogy a közvélemény egyre táguló teret kap a jövő kialakításában, nőtt a társadalmi ellenőrzés az ország sorsát eldöntő tevékenységek fölött. Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy mindez az adott gazdasági körülmények, a vártnál kedvezőtlenebb idei gazdasági teljesítmények következményeinek elemzésénél nagyon hasznos. Az előzmények ugyanis nem hagynak kétséget afelől, hogy 1985, a VI. ötéves terv befejező éve nem sikerült jól. Ismerve most már a csaknem teljes évi eredményeket, kiváltképpen az ipar teljesítményének elmaradása okoz gondokat és hátrányokat. A termelés emelkedése nem éri el a tervezett egy százalékot sem, ezúttal a mezőgazdaság sem remekelt úgy. mint korábban, így a nemzeti jövedelem mindössze fél százalékkal gyarapodik. A statisztika szerint eközben a belföldi felhasználás, a fogyasztási tervek, de nem a teljesítmények szerint alakul, vagyis nem javult a gazdaság egyensúlya. A kialakult helyzet — amelyet a párt Központi Bizottsága nemrég elemzett, — nem teremtette meg a várt és remélt jó feltételeket a VII. ötéves terv startjához. Ismét nagy erőfeszítést kell tennünk a külsőbelső egyensúly javítására, ez pedig érezhetően mérsékli mind a beruházások, mind pedig az életszínvonaljavítás lehetőségeit. Látnivalóan kényes területen, nagyon szűk mozgástéren kellett egyensúlyozni a tervezőknek. Hiszen 1978 óta tart az alacsony fejlődési ütemmel jelzett időszak, teljesen jogos az az igény, hogy többet fektessünk a fejlesztésbe, s vlégre növekedjen a reálbér. A társadalom véges tűrőképessége, a szorító világpiaci igények az ipar fejlesztése iránt — mind kétségbevonhatatlan tényező. Ám az egyensúly javítását is elsőrendű célnak kell tekinteni, hiszen bebizonyosodott: a fizetőképesség megőrzéséhez nemzeti érdekünk fűződik, nem szabad vállalni az adósság-átütemezés társadalmi-gazdasági hatását. íme a feladat: a vártnál rosszabb adottságokhoz igazodva, fejlődést elérni, megtartva az egyensúlyt és legalább stabilizálni az életszínvonalat. A VII. ötéves terv erre kísérel meg végrehajtható, gyakorlatban működőképes programot adni. Megismerve a célokat, az állapítható meg: kockázat- vállaló terv született, amit nem az óvatoskodás, a csendes nyugalom jellemez, hanem bizonyos, ám tudatos feszítettség. A terv a Végrehajthatóság maximumát vette célba, ehhez viszont az szükséges, hogy mind a vállalatok, mind pedig valamennyi munkaképes állampolgár kihasználja a rendelkezésre álló időt és eszköz- rendszert. Magyarul: tudása, tehetsége, ereje legjavát nyújtsa. Lassan közhelyszámba megy erőfeszítést javasolni, így tettünk tavaly, s tavaly élőtt is, ezt udom. De ma sem mondhat mást az, aki a helyzetével és közös jövőnkkel szembenéz: kulcsfontosságú, sorsdöntő év előtt állunk. A fokozatos felemelkedés, a fejlesztés és a reál- béremelés — az életszínvonal érezhető javítása — csak úgy érhető el, ha a feszített tervet megvalósítjuk. Nem érdemes, és kár sopánkodni rossz világpiaci évjáratokon, kedvezőtlenül alakuló kereskedelmi helyzeten — sajnos, ezzel megküzdve van csak módunk jobb holnapot teremteni. A ma összeülő Parlament minden vallászínűság szerint ezen nemzeti és társadalmi erőfeszítést kívánja megalapozni felelős befejező vitájával és döntésével. Hihetünk abban, hogy a tervkészítés nyíltsága nem csupán véleményezőket, esetenként kritikusokat gyűjtött, hanem az adcxtt helyzetre cselekvéssel válaszoló embert is felsorakoztatott — maga mellett. MATKÓ ISTVÁN Ideológiai tanácskozás Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Oláh István honvédelmi miniszterről. Lázár György, a magyar küldöttség vezetője tájékoztatást adott a KGST 41. — rendikívüli — ülésszakáról, amely megvitatta és elfogadta a tagállamok tudományos és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programját. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak meghallgatta és tudomásul vette a kormány elnökének a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról adott tájékoztatót. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Tolna megyei Szervezete tegnap vezetőségválasztó küldöttgyűlést tartott Szekszárdon, az oktatási igazgatóság tanácstermében. A gyűlésen részt vett Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, a MTESZ országos alelnöke, Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára. A Miniszertanács jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—szovjet tervegyeztetés lezárásáról készített jelentést. Megtárgyalta a KGST-országókkal folytatott 1986—1990. évi tervkoordináció és a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmények eredményeit. Megállapította, hogy a megállapodások összhangban vannak a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival és jelentős szerepet töltenek be azok teljesítésének megalapozásában. A kormány jóváhagyta a VII. ötéves tervidőszakra szóló országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet, amely a népgazdasági tervvel összehangoltan a következő öt év tudományos és Kálmán Gyulának, a MTESZ megyei szervezete elnökének megnyitó szavai után König István titkár tartott beszámolót az elnökség ötéves munkájáról. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Elnöki Tanács határozata alapján társadalmi szervvé nyilvánították az egyesületet. Jelentősen megnövekedtek a követelmények és ezt meny- nyiségileg és minőségileg színvonalasan teljesítették. A megyei elnökség mellett jól működő bizottságokat is létrehoztak. A környezetvédelműszaiki fejlesztésének legfontosabb feladatait, valamint a gazdasági fejlődés gyorsításának megalapozását szolgáló kutatási-fejlesztési programokat tartalmazza. A Minisztertanács módosított néhány, a lakásgazdálkodással, illetve a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételeivel kapcsolatos jogszabályt. A módosítások a lakáskínálat bővítését célzó ösztönző intézkedések mellett elsősorban a legrászorultabb, többgyermekes családok és a fiatalok lakáshoz jutási feltételeit teszik kedvezőbbé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját és bizottságainak 1986. I. félévi munkatervét, továbbá a KNEB ellenőrzési tervét. mi bizottság az akadémiai bizottsággal felvette a kapcsolatot. A veszélyes hulladékok elhelyezésének témakörében szervezett országos rendezvény nagy sikert hozott. Az urbanisztikai bizottság keretében működnek a műemléki bizottságok. Céljuk, hogy a megye városainak és városközpontjainak felújításához, korszerűsítéséhez segítséget adjanak a helyi tanácsoknak. Az oktatási és közművelődési bizottsá(Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön reggel megérkezett Bukarestbe a magyar pártküldöttség, amely a szocialista országok testvérpártjainak ideológiai és külügyi értekezletén vesz részt. A küldöttség tagjai: Berecz János, Pál Lenárd és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkárai: Csütörtökön Bukarestben megnyílt a szocialista országok vezető pártjainak ideológiai és külügyi értekezlete, amelyen a központi bizottságok illetékes titkárai vesznek részt. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Pártot Milko Balev, Dimitr Sztani- sev és Sztojan Mihailov; a Csehszlovák Kommunista Pártot Jan Főj tik és Vasil Bilak; a Kubai Kommunista Pártot Lionel Soto Prieto és Victor Manuel Gonzalez; a Laoszi Népi Forradalmi Pártot Sámán Vignaketh; a Lengyel Egyesült Munkáspártot Józef Czyrek, Jan Glowczyk és Henryk Bednarski; a Mongol Népi Forradalmi Pártot Cerendasin Naimszraj és Cerenpilin Bal- hadzsav; a Német Szocialista Egységpártot Kurt Hager és Joachim Herrmann; a Román Kommunista Pártot Miu Dobrescu, Petru Enac- he, Cornel Pacoste és Ion Stoian; a Szovjetunió Kommunista Pártját Borisz Po- nomarjov és Mihail Zimja- nyin; a Vietnami Kommunista Pártot Hoang Tung képviseli. A tanácskozáson Miu Dobrescu, az RKP KB PVB tagja, a központi pártkollégium elnöke mondott megnyitó beszédet. Vezetőségválasztó küldöttgyűlés a MTESZ-nél Az 1986. évi költségvetés a Tolna Megyei Tanács ülésének napirendjén A Tolna Megyei Tanács hatvankilenc tagja közül az év utolsó negyedévi ülésén megjelent ötvenkilenc tanácstag, a tanácskozási jogú meghívottak és a régi megyeháza dísztermének karzatán helyet foglaló vendégek tegnap délélőtt sok őszinte köszönettel, jókívánsággal és kellemes csalódással távozhattak az ülésteremből. A hét pontba foglalt napirend megtárgyalásával ugyanis másfél óra alatt végzett a testület, jóllehet az előterjesztések vitájában többen is szót kértek. Ne tessék évvégi fáradtságra gondolni, mert az év legrövidebb tanácsülése azért volt a szokott időtartamnál kurtább, mert a napirendre tűzött tervezetek előkészítése volt időigényes, egyebek között azért, mert tanácsaink házatáján új gazdálkodási és működési rend kezdődik 1986-al, a VII. ötéves középtávú terv indításának első évével. A testület Priger József pénzügyi és Csekei Gyula tervosztályvezetők előterjesztése alapján állapította meg az 1986. évi pénzügyi előirányzatot, s tette ezt néhány héttel a megye tanácsai VII. ötéves tervi előirányzatainak — januárra tervezett — jóváhagyása előtt, hogy biztosítsa a tanácsi gazdálkodás zökkenőmentességét, pénzügyi zavartalanságát. A tanácsi gazdaságirányítás 1986. január 1-el életbelépő új rendjének jegyében — épül — épült alulról fölfelé a VII. ötéves terv koncepció, ellentétben a tervezés eddigi gyakorlatával. A megyei tanács tegnapi ülésén tehát folytatta azt a munkát, amit III. negyedévi ülésén a VII. ötéves terv településfejlesztési koncepciójának meghatározásakor kezdett. A tét a helyi tanácsok gazdasági önállóságának további növelése; a működési és fejlesztési költségvetés korábbi különállásának megszüntetése, (Folytatás a 2 oldalon.) Országgyűlési képviselőink se hiányoztak a negyedik negyedévi ülésről A gerjeni Baranyai Lajosé a szó
