Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

1985. december 2. ( TOLNA \ 2 NÉPÚJSÁG PANORÁMA EurópaI kulturált'm fórum „Az eszmecserék jók és hasznosak voltak” A múlt bét elején befejezte munkáját az európai kultu­rális fórum. A hathetes ta­nácskozásról a magyar kül­döttség szóvivőjét, Drexler Gábort kérdeztük meg. — Hogyan gondol vissza a találkozóra? — Mi, az európai kulturá­lis fórumot a 'helsinki folya­mat fontos állomásának te­kintjük. Fontosságát növeli az, hogy először vitatták meg önálló tanácskozás keretében az európai kultúra és a kul­turális együttműködés kérdé­seit. További érdekessége és sajátossága a budapesti fó­rumnak az volt, hogy nagy számban vettek részt munká­jában az európai és az észak­amerikai kontinens vezető kulturális személyiségei is. Az ilyen típusú tanácskozá­sokon általában a kormányok képviselői vannak jelen, most viszont a hivatásos dip­lomaták és politikusok mel­lett szót kaptak a nemzetközi konferenciák légköréhez és szigorú rendjéhez kevésbé szokott művészek. írók, a 35 ország kulturális életének neves képviselői. Az eszmecserék jók és hasz­nosak voltak. Ez nem csupán a mi értékelésünk. A részt­vevők többségének is ez volt a benyomása. Jó néhányan — szám szerint 22 ország kép­viselői — a záróülésen el­hangzott beszédükben hangot is adtak ennek a vélemé­nyüknek. — Nem csupán eszmecse­re folyt a fórumon, hanem sok javaslat is elhang­zott. — Igen. majdhogynem úgy fogalmazhatnák, hogy több mint kéllett volna. Mire gon- dolök? Amikor sokaikkal együtt a konferencia sikeré­ről beszélünk, akkor arra gondolunk, hogy a csak­nem 900 részt vevő delegátusnak mintegy kétharmada kulturális személyiség volt. A küldöttek a négy munkabizottságban — az előadó-, illetve képzőmű­vészetről, az irodalomról, és végül a kulturális téren meg­valósítható együttműködésről folyó vitákban — véleményt cserélhettek a közös szakte­rületről, megismerhették egy­más gondjait, illetve elkép­zeléseit. A gyakran kibonta­kozó vita ötleteket, javasla­tokat ösztönzött. Több, mint 200 hivatalos és egyéni ja­vaslatot terjesztettek elő a ta­nácskozáson, közülük számos közös elgondolás volt. Ha­zánk például Finnországgal együtt javaslatot tett a ke­vésbé elterjedt nyelveket be­szélő kis országok irodalmá­nak szélesebb körű megis­mertetésére. A közös kezde­ményezéshez csatlakoztak a skandináv államok küldött­A magyar küldöttség szóvivője segei is. .Nagy figyelmet fel­tett Günther Grass világhírű nyugatnémet író indítványa, hogy budapesti székhellyel hozzanak létre egy európai kulturális alapítványt. — Van ennek realitása? — Nem elképzelhetetlen, sőt, hasznos lenne egy ilyen alapítvány létrehozása — még akkor is, ha jól tudjuk, hogy annak finanszírozása, irányí­tása még nem tisztázott, és sok nehézséggel járna. Ha­sonlóan jó gondoláit voLt az összeurópai videotéka meg­teremtése is, egy olytan központ kialakítása, ahon­nan videókazettákra fel­vett értékes színházi produkciókat lehetne kiköl­csönözni oktatási és kutatási célokra. Ezek a javaslatok értékesek és megvalósítha­tók. Voltak azonban olyan kezdeményezések is, amelyek politikai természetük miait már nem sorolhatók ennyire egyértelműen a kulturális együttműködést, a népek kö­zeledését elősegítő indítvá­nyok közé. Egyesék megkér­dőjelezték az államok szere­pét a kulturális cserekapcso­latokban, szélsőséges nézete­ket vallottak az alkotói sza­badság értelmezésében is. A kétszáznál több javaslat­ban tehát nehéz volt fellelni a közös nevezőt, márpedig a helsinki folyamat egyik rend­kívül ifontos alapelve. hogy csakis valamennyi részt vevő ország egyetértésével lehet közös határozatokat hozni. Ez az oka annak, hogy a rendkívül nagy aktivitást ki­fejtő semleges és el nem kö­telezett országok csoportjá­nak közreműködésével sem sikerült kiválogatni a szám­talan javaslat közül azokat, amelyek valamennyi ország támogatására számíthatnak. Ez gyakori az ilyen típusú konferenciákon, bár mindig megpróbálkoznak egyfajta záróokmány vagy dokumen­tum megfogalmazásával. — Így tehát most el­vesznek ezek a hasznos kezdeményezések ? — Nem, ellenkezőleg. De egy szót még az N+N-ek — így nevezik gyűjtőnéven a semlegesek és az el nem kö­telezettek csoportját — zá­ródokumentum-tervezetéről : szerintünk ez jól foglalta össze az eszmecserék követ­keztetéseit, és elfogadható módon határozta meg a kap­csolatok továbbfejlesztésének fő irányait és konkrét ke­reteit. A tanácskozáson eltérő tár­sadalmi berendezkedésű, el­térő kulturális intézmény- rendszerrel és hagyományok­kal rendelkező államok kép­viselői vettek részt, ebből fakadóan a napirenden sze­replő kérdéseket is eltérő ér­tékrend alapján közelítették meg. Ezek az ideológiai vé­leménykülönbségek azonban nem képezhetik akadályát a kölcsönös érdekekre épülő együttműködésnek. A záró- dokumentum elmaradásának egyik fő oka az, hogy egyes vezető nyugati országok ré­széről nem volt meg a poli­tikai készség ahhoz, hogy a mindenki által elfogadható javaslatokra és elgondolá­sokra építve keressék a meg­egyezést. A mi véleményünk az — így fogalmazott záróbeszédé­ben a magyar küldöttség ve­zetője, Köpeczi Béla műve­lődési miniszter is —, hogy nem mehetnek feledésbe ezen értékes és hasznos javasla­tok. Mi, a magunk részéröl törekedni fogunk arra. hogy két- és többoldalú kulturális kapcsolatainkban helyet biz­tosítsunk a bennük megfo­galmazott konstruktív gon­dolatoknak. — összegezve? — összegezve elmondha­tom : Magyarország számára nagy megtiszteltetés volt az. hogy 34 ország kormánya Budapestet bízta meg a kul­turális fórum megrendezésé­nek feladatával. Mi, a ma­gunk részéről igyekeztünk mindent megtenni a konfe­rencia zavartalan lebonyolí­tásáért, és azért is, hogy a hosszabb-rövidebb ideig ha­zánkban tartózkodó külföl­diek megismerjenek bennün­ket, bepillantást nyerjenek életünkbe. Ügy érezzük, hogy ez sikerült, vendégeink — el­hangzott beszédeik tanúsága szerint — nagyon jól érezték magukat Budapesten, és kel­lemes benyomásokkal utaztak haza. SZABÓ ZOLTÁN TEL AVIV Izrael hivatalosan bocsá­natot kért az Egyesült Ál­lamoktól a két ország között kipattant kémügy miatt. Ígéretet tett arra, hogy a vétkeseket felelősségre von­ja és feloszlatja azt az úgy­nevezett terrorizmusellenes csoportot, amely az elmúlt napokban Washingtonban lebuktatott kémet, Jonathan Pollardot alkalmazta. BAGDAD Az iraki fővárosba érke­zett vasárnap Richard Murphy amerikai külügymi­niszter-helyettes, aki közel- keleti kőrútjának eddigi ál­lomásain — Egyiptomban, Izraelben, Ománban, Jordá­niában és Szíriában — a genfi Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozóról tájékoztat­ta tárgyalópartnereit. Bag­dadi megbeszéléseinek na­pirendjén egyes feltételezé­sek szerint szerepel Abu Ab- bász ügye is. Washintonban azzal gyanúsítják őt, hogy az általa vezetett kis palesztin szervezet tagjai térítették el az Achille Lauro olasz luxushajót, s személyesen is részt vett a hajórablás szer­vezésében. Az Egyesült Ál­lamok, miután vérdíjat tű­zött ki Abu Abbász fejére, hírek szerint Iraktól kiada­tását kérte. TEHERÁN Abdel-Rauf Kaszem Szíriái kormányfő vasárnap népes küldöttség élén Teheránba érkezett, iráni kollégája meghívására. Sok szíriai üz­letember is helyet kapott a küldöttségben. Az ÍRNA— iráni hírügynökség előzetese szerint a tárgyalásoktól a kétoldalú kapcsolatok bőví­tését várják. A látogatás egyúttal jelentős lépés lesz a térség reakciós rendszerei ellen kifejtett szíriai és irá­ni tevékenység összehango­lása útján — hangoztatta az ÍRNA, hozzáfűzve, hogy ed­dig ez a legmagasabb szin­tű szíriai küldöttség, amely Teheránba látogat. Más hír- ügynökségek arra is emlé­keztetnek, hogy az utóbbi időben a nyugati sajtóban kétségék merültek fel a szí­riai—iráni jó viszonyt illető­en. WASHINGTON Két amerikai lap szerint az Egyesült Államok kato­nai képviselői is közremű­ködtek az eltérített egyipto­mi repülőgép ellen Málta szigetén végrehajtott és 59 halálos áldozatot követelő kommandóakció előkészíté­sében. Az akciót egyiptomi katonák hajtották végre, s az áldozatok nagy része en­nek következtében vesztette életét. Pillantás a hétre Hatásosak voltak-e a lakossági fogyasztás javítását célzó rendelkezések? Erről tanácskozik december 3-án Budapesten a HNF székházéban, a FŐT szolgáltatói szak­értői bizottsága. Milyen bírósági gyakorlat létezik az újítások díjazá­sában? A kérdésre adott választ Budapesten december 4-én a MTESZ Kossuth téri székházában hallgathatják meg az érdeklődők. Az idegenforgalomban érdekeltek december 4-én Bu­dapesten, a Volán Vállalat központjában áttekintik az utazás-szervezés és -közvetítés jelenlegi helyzetét. Az agrárpolitika időszerű feladatait vitatják meg a szakemberek december 5-én Szolnokon, a városi tanács nagytermében, a HNF OT szövetkezeti és agrárpoliti­kai munkabizottságának kihelyezett és kibővített ülésén. Válogatóa a hót külpolitikai esemónyelbOl Az év vége előtt még egy utolsó fellángolás tanúi le­hetünk a világpolitikában. Egymást érik a kiemelkedő fontosságú tanácskozások, a két- és többoldalú találko­zók. Ha a nemzetközi életben még meglévő problémák súlyosságát is figyelembe vesszük, nem is indokolatlan ez a sietség­Hétfő: Zsúfolt tárgyalási időszak kezdődik Nyugat- Európában. Brüsszelben a NATO európai csoportja, Pá­rizsban az EGK közgyűlése kezdődik, miközben Luxem­burgban az EGK állam- és kormányfői csúcstalálkozóra gyűlnek össze. Az eseményekhez tartozik még Caspar Weinbergnek, az amerikai kormányzat jelenleg leghar­ciasabb konzervatív tagjának négynapos nyugat-európai körutäz^sä is Kedd: Kairóban újabb fordulót tartanak a Taba hova­tartozásáról kezdett egyiptomi—izraeli tárgyalások során. A kicsiny földsáv elsősorban idegenforgalmi szempont­ból jelentős: szállodák építésére kiválóan alkalman terü­letről van szó. Szerda: Zimbabwe fővárosában háromnapos tanácsko­zásra gyűlnek össze a világ egyházi vezetői. A téma és a helyszín szorosan összefügg egymással, hiszen arról lesz szó, mit tehetnek az egyházi személyiségek a Dél-afrikai Köztársaságban érvényben lévő apartheid rendszer ellen. Csütörtök: Bécsben újabb, immár 37. fordulójukhoz érnek a közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalások. Az egy évtizednél is jóval régebben zajló konferencián a hínek szerint új javaslatok várhatóak. Péntek: Willy Brandt személyében régi ismerős látogat Varsóba. Az SPD elnöke kancellárként úttörő szerepet vállalt az NSZK „keleti politikájának” kialakításában, s azóta is jó hatással van a nyugatnémet külpolitika ala­kítóira. Szombat: Genfben évi rendes értekezletét tartja az OPEC. Az olajtermelő és -exportáló országok szervezete súlyos válságba került és valószínűtlen, hogy most egy- csapásra meg tudná oldani a belső feszültségeket okozó problémákat. Vasárnap: Cipruson az urnákhoz szólítják a görög közösség polgárait. Az előrehozott parlamenti vá­lasztásokra azért kerül sor, mert a törvényhozás az utóbbi időben többször bírálta Szpirosz Kiprianut a tö­rök közösséggel folytatott tárgyalásokon tanúsított merev álláspontja miatt. Magyar vezetők üdvözlő távirata a laoszi nemzeti ünnep alkalmából Kaysone Phomvihane elvtársnak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demoknatikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Szufanuvong elvtársnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökének, Vientiane Kedves Elvtársak! Nemzeti ünnepük, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, Országgyűlé­se, valamint egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Laoszi Népi For­radalmi Párt Központi Bizottságának, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság 'Minisztertanácsának, Legfelsőbb Népi Gyűlésének, a baráti laoszi népnek. Népünk őszinte elismeréssel tekint azokra az eredmények­re, amelyeket népük a Laoszi Népi Forradalmi Párt vezeté­sével az elmúlt 10 év alatt a népi hatalom megszilárdítá­sában, a társadalom és a nemzetgazdaság szocialista átala­kításában elért. Kívánjuk, hogy sikerrel teljesítsék pártjuk III. kongresszusának célkitűzéseit, első ötéves tervük fel­adatait. Támogatjuk a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságnak a délkelet-ázsiai térség békéjéért és biztonságáért, a jószomszédi kapcsolatok megteremtéséért kifejtett erőfe­szítéseit. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink, országaink és népeink barátsága és együttműködése a marxizmus—leni- nizmus és az internacionalizmus elvei alapján évről évre erősödik és jól szolgálja a szocializmus, a haladás és a béke ügyét. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk Önöknek és a baráti laoszi népnek hazájuk felvirágoztatá­sáért folytatott áldozatos tevékenységükhöz. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sarlós István, a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Szolida­ritási Bizottság, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos T.anácsa táviratban köszöntötte laoszi partner- szervezeteit. Mai kommentárunk A gombolyag kezdete Nem kis dolgot javasolnak azok az észak-európai politikusok, akik a múlt hét végén az atomfegyver­mentes Skandinávia érdekében kardoskodtak Koppen­hágában. A dán szociáldemokraták kezdeményezésére létrejött kétnapos konferencián a világot sújtó fegyver­kezési hajsza megállításának egyik lehetséges útját ajánlották a nagyhatalmak figyelmébe, ha úgy tetszik, egy gombolyag kezdetét, melynél fogva szép lassan föl lehetne fejteni a Földet — és lassan már a világűrt is — takaró fegyverrendszerek gubancát. Urho Kekkemen még 1963-ban állt elő az atomfegy­verektől mentes Eszak-Európa ötletével, s a finn kül­politika azóta is minden követ megmozgat az indítvány népszerűsítése érdekében. Ebben aktív támogatóra ta­láltak a szomszédos Svédország kormányfője, Olaf Palme személyében, aki szívügyének tekinti az elkép­zelés megvalósítását. Azt, hogy a tervet igenis keresztül lehet vinni, egy egyszerű tény bizonyítja: már létezik ilyen értelmű szerződés, amely ráadásul egy egész kontinensről tiltja ki a nukleáris fegyvereket. Kölcsönös jóindulat és ér­dekazonosság esetén Skandinávia is lehetne olyan öve­zet, mint amilyen most az Antarktisz. A Déli-sarkon ugyanis mind békében, mind háborúban tilos atom­fegyvereket állomásoztatni, raktározni, egyáltalán oda­szállítani. Még egy tényező szól a terv életképessége mellett. Az, hogy a szocialista országok közössége, mindenek­előtt a közvetlenül is érdekelt Szovjetunió teljes mér­tékben támogatja a finn kezdeményezést, és hajlandó akár holnap tárgyalásokat kezdeni minden érintett féllel. Ez, no, meg a Genf után tagadhatatlanul javulni látszó nemzetközi légkör az eddiginél is több esélyt ad a sikerre. A mostani konferencián is megmutatkoztak azonban azok az akadályok, amelyek a megvalósítás útjában állnak. A NATO-hoz tartozó Dánia, Norvégia és lzland továbbra is kitart eddigi halogató, kitérő taktikája mellett mivel a nyílt szembeszegülés roppant népsze­rűtlenné tenné a hatalmon lévő kormányokat — ezek­ben az országokban kivétel nélkül erős békemozgal­mak működnek — a közvetlen washingtoni nyomásnak engedve igyekszenek látszólagos beleegyezést színlelve elfogadhatatlan feltételeket támasztani a Szovjetunió­val szemben. Ilyenformán nemcsak, hogy nem valósul­na meg az atomfegyvermentes övezet, de ráadásul Moszkvára lehetne hárítani a felelősséget is a kudar­cért. Az atomfegyvermentes övezetek eszméje természe­tesen nemcsak Skandináviában él tovább. Továbbra sem került le a napirendről a Balkán-félsziget, Közép- Európa és általáan az egész földrész mentesítése a nuk­leáris fegyverektől. Ha a gombolyag végét kezébe tud­ná kaparintani az emberiség, talán meg sem állnának az utolsó centiig. De vannak, akik ennek tudatában már az első tétova mozdulatoktól is félnek. HORVÁTH GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents