Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

Mai számunkból „AZ ESZMECSERÉK JÓK ÉS HASZNOSAK VOLTAK” (2. old.) DÉDAPÁINK VlG KEDÉLYE (4. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TÉLI CSÜCSTÜRA A LEVÉLTÁR NYITVA All XXXV. évfolyam, 282. szám. Ara: 1.80 Ft 1985. december 2., hétté (5. old.) (3. old.) Tovább kell erősíteni a mozgalom demokratikus vonásait Ülésezett a szakszervezetek Tolna megyei küldöttértekezlete Megválasztották az SZMT-t, az elnökséget és a munkabizottságokat Szombaton Szekszárdon, a szakszervezeti székházban tartotta megyei küldöttérte­kezletét a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa. A küldötteket és a vendégeket, köztük Péter Szigfridet, a Miagyar Szocialista Munkás­párt Tolna Megyei Bizottsá­gának első titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács el­nökét, Roland Ferencet, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának osztályvezetőjét, Tóth Józsefet, a Központi Bizottság munkatársát, Kiss Magdolnát, a megyei KISZ- bizottság első titkárát és Varjas Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárát Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szak- szervezetének megyei titkára, a küldöttértekezlet elnöke üdvözölte. Elmondta, hogy a megyei küldöttértekezlet fel­adata értékelni a szakszerve­zeti testületek e ciklusban .végzett 'munkáját, és kijelölni a következő évek feladatait. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Szakszervezetek Tol­na Megyei Tanácsa élt a szá­mára biztosított politikai és társadalmi lehetőségekkel. Sokirányú agitációs és tájé­koztató tevékenységével elő­segítette, hogy a megye szak­szervezeti tagsága valós is­mereteikkel rendelkezzék gazdasági helyzetünkről, le­hetőségeinkről. A megye szakszervezeti mozgalma tel­jesítette társadalompolitikai kötelezettségét a dolgozók ér­dekeinek képviseletében, vé­delmében, hozzásegített a jogos igények érvényesülé­séhez. Ezért bizalommal vannak a megye dolgozói a szakszerve­zetek iránt, a szakszervezeti alapszervezeteknek és szer­veknek befolyásuk, tekinté­lyük van a dolgozók között. A továbbiakban a beszá­moló részletesen ismertette az elmúlt öt év gazdasági helyzetének alakulását me­gyénkben, benne azokat az intézkedéseket is, amelyek kezdeményezője a szakszer­vezet volt. Az eredmények és gondok felsorolása után a beszámoló megállapította, hogy javult, és a követelményekhez job­ban Igazodott a foglalkozta­táspolitika. Jelenleg az egyensúlyi helyzethez közel­álló helyzetek alakultak ki a munkaerőigény és a tényle­ges munkaerő között. Munkerőhiány — és átme­neti foglalkoztatási probléma — csak egyes térségekben alakult ki. Számottevő mér­tékű munkaerő-átcsoportosí­tásra eaidáig nem volt szük­ség. Mindent egybevetve. el­mondhatjuk, hogy a megye gazdasága a tervezett irány­ban és a tervezetthez közel­álló mértékben fejlődött. A befejezett és folyó beruhá­zások, továbbá a rekonstruk­ciós fejlesztések javították az összhangot a társadalmi. i<­A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az értekezlet munkabizottságait, majd Horváth József, a Szakszer­vezetek Tolna Megyei Taná­letve népgazdasági igények és a megyei lehetőségek kö­zött. Szóbeli kiegészítőjében Horváth József, az SZMT titkára — a többi között — elmondta, hogy a kongresz- szusi felkészülés során az alapszervezetekben 171 szak- szervezeti bizottságot, mint­egy 3i200 bizalmit és közei annyi bizalmihelyettest vá­lasztott meg a tagság. A bi­zalmiak, szb-ltago,k többségét — eredményes munKájuk alapján — újraválasztották. A választások természetes velejárójaként személycserék is történtek. Többen ebben az éviben menteik nyugdíjba, má­soknak megváltozott a mun­kahelye, de arra is volt pél­da, hogy a választók nem vol­tak elégedettek az eddigi bizalmiak munkájával. Ugyankkor érdekes és f- gyelemre méltó, hogy a ko­rábbiaknál több fiatalt és nőt tiszteltek meg bizal­mukkal a szakszervezeti ta­gok. A törekvés minden eset­ben az volt, hogy rátermet­tebb, felkészültebb embere­ket válasszanak valamely tisztségre. Egyértelmű tehát, hogy megnőtt a szakszerve­zeti munkával szembeni 'igény. A fokozottabb érdeklő­désben minden bizonnyal szerepe van a szakszervezeti választási rendszer több új elemének, vonásának. A tag­ság nagy többsége egyetértés­sel fogadta a választások de­mokratizmusát növelő válto­zásokat. Egyértelműen he­lyeselték azt, hogy most már nincs tagsági időhöz kötve a tagok választhatósága. Elége­dettséget váltott ki, hogy a kollektívák maguk dönthet- ték el, nyílt, vagy titkos sza­vazással akarják-e megvá­lasztani a bizalmit. Általában megelégedéssel fogadták a kétszakaszos választási mó­dot. Az alapszervezeti választá­sok legfőbb jellemzője az csának vezető titkára tartot­ta meg szóbeli kiegészítőjét az előre, írásban kiadott be­számolóhoz. volt, hogy a dolgozók a munkahelyi és a társadalmi közügyekben nyíltan, őszin­tén mondták el véleményü­ket. Tölbb helyen foglalkoztak a munkahelyi szakszervezeti életben itt-ott fellelhető tisz­tázatlan kérdésekkel. Ilyen kérdések vetődtek fel a vál­lalati gazdasági munkakö­zösségekkel kapcsolatban, a jövedelmek aránytalanságai­val összefüggésben. Ott ahol már létrejöttek az új válla- latiránypási formák, sok a nyitott kérdés a vállalati ta­nácsok és a szakszervezeti szervek, a munkahelyi de­mokratikus fórumok hatás­köre érvényesítését, együtt­működésük elveit és gya­korlatát illetően. Nagyobb odafigyelést kö­veteltek a fiatalok és nagy- családosok gondjaira. Sú­lyosbodó gondról beszéltek a felszólalók a lakáshoz ju­tás nehézségeiről, a gyors ütemben emelkedő építőipari árakról, kiszolgáltatottságuk­ról, a nyugdíjasok roszab- bodó helyzetéről, a bürokrá­Horváth József vezető tit­kár szóbeli kiegészítőt tart cia tapasztalható kinövései­ről. A szakszervezeti érdekvé­delmi tevékenységgel kap­csolatban mind a beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy akkor le­het eredményes, ha számol a realitásokkal. A gazdasági helyzetből adódó objektív korlátok figyelmen kívül ha­gyásával igényelt bér- és ár­politikai intézkedések nép­szerűek lehetnek, de a valós gondok megoldását nem se­gítik elő. Ma igen fontos a józan, körültekintő, a lehe­tőségeket megfontoltan mér­legelő, de ugyanakkor a szakszervezeti munka tekin­télyét megőrző reagálás a különböző felvetésekre. Ez nem jelenti, nem is jelent­heti a valós gondok elhall­gatását, de jelentenie kell a gazdasági eredmények növe­lését. Más szavakkal megfo­galmazva: az életszínvonal növelésének és a technika fejlesztésének alapjait csak a termelésben, a munka ha­tékonyságának növelésével, a jövedelemtermelő-képesség fokozásával érhetjük el. A hangsúly tehát a gaz­dálkodás színvonalának ja­vítására, a dolgozók alkotó energiájának és vállalkozási készségének kibontakoztatá­sára, ezáltal a népgazdaság gyorsabb fejlődéséhez szük­séges feltételek megteremté­sére helyeződött át. A sok tekintetben minő­ségileg magasabb célok el­érésének, az intenzív fejlő­dés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasznosítása. Ezért a tel­jes foglalkoztatottság fenn­tartása mellett, jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez viszont megköveteli a céltudatos, fe­gyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállala­tok és dolgozók érdekeltsé­gének növelését a teljesít­mények fokozásában. Na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a korszerű, versenyké­pes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gaz­daságossá tételére, illetve visszaszorítására. Ezek azok az alapok, ame­lyekre az életszínvonal, az (Folytatás a 3. oldalon.) A beszámoló és a szóbeli kiegészítő A KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése A KGST-tagországok gaz­dasági-kereskedelmi együtt­működése fejlesztéséről, kor­szerűsítéséről tárgyalt a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága, amely no­vember 28. és 30. között tar­totta 72. ülését Moszkvában. A tagországok megvitat­ták és megerősítették a bi­zottság 1986—87 évre szóló munkatervét, amely a köl­csönös áruforgalom további bővítését irányozza elő a kö­vetkező öt évre szóló hosz- szű távú megállapodások alapján. A terv nagy figyel­met szentel a szállítási köte­lezettségek betartásának, a szakosított, illetve kooperá­cióban gyártott termékek kölcsönös szállítási kötele­zettsége teljesítésének. Az ülésről kiadott közle­mény hangsúlyozza azt is, hogy a tagországok közös in­tézkedésekkel segítik elő a lakossági igények kielégíté­sét jó minőségű közszükség­leti cikkekből, növelik ezen termékek kölcsönös szállítá­sát, bővítik a választékot. A KGST tagállamai foly­tatják az árképzési módsze­rek korszerűsítésével, továb­bá a kölcsönös szállítások­ban szereplő termékek ke­reskedelmi okmányainak egységesítésével, egyszerűbbé tételével kapcsolatos mun­kát. A tagországok vélemény- cserét folytattak a hosszú távú kereskedelmi megálla­podásokról, illetve a jövő év­re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvekről, ezek meg­kötéséről, illetve az ezekről folytatott tárgyalások mene­téről. A küldöttségvezetők megállapodták abban: azon munkálkodnak, hogy a még alá nem írt megállapodáso­kat mihamarabb meg lehes­sen kötni. Radzsiv Gandhi India arra törekszik; hogy hozzájáruljon a béke megszi­lárdításához és a leszerelés előmozdításához. Mindenek­előtt (ezt hangsúlyozta szom­bati tókiói Sajtóértekezletén Radzsiv; Gandhji indiai mi­niszterelnök, aki (hivatalos látogatáson 'tartózkodik! Ja­pánban. India vezetője ismételten üdvözölte Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov közelmúlt­ban tartott genfi találkozó­ját.) Hangoztatta; hogy 1 elé­gedett a szovjet—amerikai tárgyalások „Irányával Cég sebességével”, ugyanakkor hozzátette, hogy a 'leszerelés' terén előrelépésre van szük­ség. Gandhi részletesen szólt re­gionális kérdésekről. Várako­zását fejezte ki h jdél-ázsiai országok vezetőinek közelgő első csúcskonferenciájával kapcsolatban. Kifejezte azt a reményiét, hogy a Dál-ázs.iai Együttműködés Regionális Szervezetének decemberi, daccai tanácskozása sikeres lesz mind a szövetséget al­kotó országok közötti poli­tikai megbékélés, mind pedig á gazdasági együttműködés sajtóértekezlete előmozdítása szempontjából. Külön utalt országa és Pa­kisztán kapcsolataira. Indiát — mint mondotta — aggaszt­ják Pakisztán nukleáris fegy verkezési ambíciói. Hozzá­fűzte: India csakis békés cé­lokra kívánja felhasználni az atomenergiát. IMindamellett úgy vélekedett, hogy a közel­múltban némelyest javultak a két ország közötti kapcso­latok. India kormányfője megerő­sítette azt is, /hogy országjá a Kínával való viszony meg­javítására törekszik. Ennek kapcsán kijelentette, hogy az India és Kína közötti ha­tárvita megoldását célzó tár­gyalásokon sikerült előrelép­ni, de úgy 'értékelté, 'hogy! a végső megoldáshoz „még je­lentős időre van szükség”. Vietnami látogatásáról be­számolva* elmondta: a viet­nami vezetők) közölték vele, hogy legkésőbb '1990-ig ki­vonják a vietnami csapiato­kat Kambodzsából. Vietnam kész fontolóra venni minden olylan javaslatot az ASEAN részéről, amely ténylegesen a feszültség enyhítését célozza — mondotta Radzsiv Gandhi. EG K-tanácskozások Szombaton Luxemburgban tanácskozásra ültek össze a Közös Piac tagországainak külügyminiszterei, hogy — az előző hetek eredményte­len tárgyalásai után — meg­próbáljanak egyezségre jutni a közösség továbbfejlesztésé­ben (gazdasági és pénzügyi integráció, szorosabb politi­kai együttműködés, az intéz­mények reformja, az Euró­pai Parlament és Bizottság jogkörének bővítése és a döntéshozatal módszerének egyszerűsítése), és egységes javaslatokat terjesszenek a hétfőn—kedden tanácskozó csúcsértekezlet elé. A tanácskozás komor előz­mények után kezdődött meg. Szombaton kora dél­után terroristák a főváros­tól néhány kilométerre fel­robbantották az elektromos távvezeték tartóoszlopát. A főváros jelentős része, az Európa-palota is, ahol a kül­ügyminisztereknek össze kel­lett ülniük, és ahol a csúcs- értekezletet is tartják majd — áram nélkül maradt. Nem működtek a repülőtér biz­tonsági berendezései sem, igy az érkező külügyminiszte­rek gépkocsikon megkésve érkeztek Luxemburgba. A tanácskozást csak szomba­ton késő este kezdték el és vasárnap folytatták. A tárgyalás eredményét illetően a szakértők nem voltak derűlátók. Nem tart­ják valószínűnek, hogy a valóban nagy horderejű problémák halmazában — amelyben a tagországok kö­zött eddig oly sok érdekel­lentét és nézetkülönbség mu­tatkozott meg — most egy­szerre egyetértésre tudná­nak jutni. Olyan előterjesz­tést tartanak reálisan elkép­zelhetőnek, amelyben „leltá­rozzák” a problémákat, le­szögezik és szorgalmazzák azok megoldásának fontos­ságát, hogy a 90-es évek el­ső felére kialakuljon a kö­zösség gazdasági, pénzügyi és politikai egysége hatáso­san működő intézményekkel. A küldöttértekezlet elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents