Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
1985. november 12. KÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK Mátai Antal emléke Mátai Antal 1935. november 9-én született Lengyelen. Csepelen tanulta ki a marós szakmát. 1955. őszén vonult be, államvédelmi sorkatonaként teljesített szolgálatot. A róla emlékező életrajzról a következőket tudjuk meg: „1956-ban — esküjéhez híven — fegyverrel védte a hazát. Október 26- án az Üllői úton súlyosan megsebesült, az ellenforradalmárok kezébe került, és halálra kínozták.” A kormány alhadnaggyá léptette elő, kitüntette a Munkás-paraszt Hatalomért Érdeméremmel és a Vörös Csillag Érdemrenddel.” Pár sor csupán, de benne van egy ember élete. Születésének 50. évfordulója alkalmából kegyelettel emlékezünk rá. És nemcsak Mátai Antalra, hanem mindazokra a mártírhalált halt áldozatokra, akik hazánkért, társadalmi rendünkért szembeszálltak az ellenforradalom terrorjával. Q is közéjük tartozott. Hős volt... Tudta, mit kell tennie azokban a vérzivataros napokban, amikor szocialista rendünket veszélyeztette a senkit és semmit nem kímélő ellenség. A legdrágábbat, életét adta hazájáért. Akkor is hű volt esküjéhez, amikor nagyon néhéz volt hűnek lenni. Hősiessége példakép minden ember számára, aki magáénak vallja ezt az országot és ha kell — élete árán is — kész megvédeni. Születésének és halálának évfordulóján sokan felkeresik sírját, hogy elhelyezzék rajta a kegyelet és hála virágait. „A néphatalom védelmében vívott fegyveres harcban megsebesült, majd ellenforradalmi terroristák 1956. október 26-án halálra kínozták. Tiszta élete, mártírhalála a magyar ifjúság példaképévé emelte őt.” — olvasható sírfeliratán a lengyeli temetőben. A KISZ újjászervezése során megyénk ifjúsága egyik fontos feladatának tekintette, hogy emlékét ilyen módon is megőrizze. Nem felejtjük el őt és a többi mártírt sem. Példájuk bátorítást ad a feladatokhoz, arra tanít, hogy meg tudjuk becsülni és védeni azt, amit örökül hagytak. Mátai Antal nevét utcák, terek, úttörő- csapatok, K-ISZ-vezetőképző tábor őrzik. És elsősorban az emberi emlékezet. Gondoljunk rá, a most már örökké 21 éves — katonára, ö is olyan ember volt talán, mint bármelyikünk. Mégis azáltal emelkedhet példaképpé, hogy le tudta győzni a legtermészetesebb emberi érzést, a félelmet és egy kritikus történelmi helyzetben a helytállást választotta. Harcolt, hogy megvalósulhasson „gyönyörű képességünk — a rend”. Az azóta eltelt majdnem 30 év őt igazolta, igaz ügyet szolgált és az érte vívott harcban vált a magyar munkásmozgalom mártírjává. ARATÓ ZSUZSANNA Munkavédelm| verseny Vigyázz, kétszáz tokos a karamell! A balesetmentes munkavégzést is tanulni kell, talán ez lehetne a címe a múlt héten első ízben megtartott egész napos munkavédelmi versenynek, amelyet Szek- szárdon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben tartottak. A selejtező rendszerben megtartott versenyen az iskola 350 tanulója adhatott számot felkészültségéről a szaktanárokból álló zsűrinek arról, hogy hogyan előzhetők meg, illetve védhetők ki a balesetek. Elméletben és szituációs gyakorlatok formájában vizsgázhattak a cukrászok, szakácsok és a felszolgálók, természetesen ki-ki a szakterületének megfelelően. Az egyik legveszélyesebb feladat a karamell készítése A konyha és az étterem között is tudni kell közlekedni — ezt mutatja be sikeresen Szentes Tímea Bene Csaba a konyhagépek és a kések kezeléséből vizsgázott A béke pillanatai Pályázatot hirdet a KISZ Szekszárd Városi Bizottsága mellett működő propagandista békeklub amatőr fotósok számára. A pályázat célja: a béke bemutatása a fotóművészek eszközeivel, a munka hétköznapjai a családban és a természetben. A pályázaton részt vehet minden fiatal, aki nem hivatásszerűen foglalkozik a fényképezéssel. A részvétel feltételei: minimum 2 darab, maximum 5 darab fekete-fehér fénykép. A sorozat, függetlenül a képek számától, egy képnek számít. (A képek mérete 30x40 cm körüliek legyenek.) A beküldési határidő: 1986. január 1. Cím: KISZ Szekszárd Városi Bizottsága, Szekszárd,: Béla tér 6. A pályamű- veket jeligével ellátott zárt borítékban kell beküldeni és a borítékban közölni a pályázó nevét és pontos címét. A beküldött pályázatokat szakmai zsűri értékeli, a legjobb munkák kiállításra kerülnek a KISZ-bizottság épükben. A diákvárosok szerepe Félúton az ifjúsági turizmus > Mi kell az ifjúsági turizmus fellendítéséhez? — Jó szálláshelyek, változatos programok, a fiatalok pénztárcájához igazodó utazási és étkeztetési lehetőségek, az egész országra kiterjedő kölcsönhálózat — és sok-sok ötlet. Így foglalható össze az a tartalmas vita, amely az Országos Idegenforgalmi Tanács ülésén bontakozott ki. Ismeretes, hogy négy évvel ezelőtt kormányhatározat született az ifjúsági turizmus fellendítéséről, s ez szolgáltatta az okot arra, hogy hazai idegenforgalmunk legfőbb szerve áttekintse: mi valósult meg az eltelt esztendőkben. Kérdőjelek A megállapítás egyértelmű: a kormányhatározat óta az ifjúsági turizmus nem fejlődött a kívánt és lehetséges mértékben, és ezt több tényező is befolyásolta. Az Állami Ifjúsági Bizottság véleménye: az egyes érdekelt szervek között az együttműködés nem volt megfelelő. A rendelkezésre álló pénzt elaprózták, így a fejlesztések nem az elvárt mértékben valósultak meg. A KISZ pedig azt hangsúlyozta, hogy a felnőtt-turizmusnak nincs (és nem is lehet) igazi ifjúsági arculata, mert különbözőek az igények: mást várnak a fiatalok a szálláskörülményekben, az utazásban, a programokban, mint a felnőttek, ugyanakkor az ezekkel kü- lön-külön foglalkozó szervek kevésbé igazodnak a fiatalok igényeihez. Az Országos Idegenforgalmi Tanács egyik tagja megjegyezte; a fogadási körülményeknek olyanoknak kell lenniük, hogy a fiatalokat kulturált magatartásra, jó ízlésre ösztönözzék. A gazdasági környezet hatása Az ÓIT tagjai hangot adtak ama véleményüknek, hogy az 1981-ben hozott kormányhatározat egyebek mellett azért sem hozhatott átütő eredményeket; mert közben romlott a gazdasági helyzet. Megnövekedtek az utazási, szállás- és étkezési költségek, s a fiatalok zsebe egyre kevésbé viselte el ezeket a terheket. Igaz, az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ sokat tett annak érdekében, hogy a Központi Ifjúsági Alapból rendelkezésre álló 10—11 millió forintot a lehető legeredményesebben használja fel. Ám ez kevésnek bizonyult, hiszen jószerével csak 23—24 ezer fiatal üdültetésére nyújtott lehetőséget, és ebből az alapból fedeztek más kedvezményeket is, például a turisztikai találkozókat, bocsátottak ki 50 ezer színházi bérletutalványt, és járultak hozzá az ifjúsági hangversenysorozatok jegyköltségeihez. Eredmények Persze, az ifjúsági turizmushoz nemcsak pénz kell! Sok-sok jó ötlet is, amelyek megvalósításához elsősorban jóindulatra, az ügy társadalmi jelentőségének felismerésére van szükség. Kilenc diákvárosban nyaranta működő diákhotelekben tízezer vendégéjszakát töltöttek el a fiatalok, jó körülmények között, átlag 30 forintos szállásköltség megfizetése ellenében. A Budapesten, Pécsett és Egerben kísérletképpen megnyílt diákmenzákat gyorsan megkedvelték. A „kulcsos házak”, a kétezer férőhelyes táborozási lehetőség egy csapásra húszezer fiatalnak nyújtott kellemes üdülést. Visegrádon ezeröt- száz-ezernyolcszáz diák töltheti kellemes környezetben kéthetes pihenését. A továbblépés állomásai Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülésén sok szó esett arról, hogyan lehet az ifjúság utaztatásával, üdültetésével, táborozásával foglalkozó szervek között fokozottabban szorgalmazni az együttműködést. A hozzászólók azt hangsúlyozták, a legnagyobb tartalékok az ifjúság kezdeményezéseiben vannak. Támaszkodjunk hát bátran a jó ötletekre. Hogy mennyire igaz a megállapítás, azt legjobban mutatja, hogy az ÁIB által kiírt pályázatra 139 pályamű érkezett, csupa eredeti ötlet, amelyek megvalósítása a következő évek feladata. A jelentős diákvárosok — Pécs, Kecskemét, Gyula, Miskolc, Sárospatak, Szeged, Székes- fehérvár, Győr, Sopron, Debrecen, Eger, Esztergom, Kőszeg, Veszprém, Keszthely és Budapest — az idegenforgalom szempontjából fontos szerepet játszanak. Lehetőség van a külföldi csereüdültetés bővítésére is. Az NDK-han például nagy az érdeklődés hazánk iránt. A magyar fiataloknak pedig javára válna a kinttartózkodás, például a nyelvgyakor- •lás szempontjából, de ugyanez elmondható a magyar— finn kapcsolatokról is, amelyek örvendetesen bővülnek. Sarkalatos pontja az ifjúsági turizmus fellendítésének a kölcsönző hálózat bővítése. Több turisztikai és sporteszköz kell, s hozzá kedvezmények. Jó volna — mondották az ülésen — ha legalább minden megyeszékhelyen működne kölcsönző- üzlet, s a meglévőket is bővíteni kellene. Hogy merre billen a mérleg nyelve az elkövetkező esztendőkben — az egyebek között attól függ, mennyire sikerül valóra váltani a nemscak anyagiakat követelő elképzeléseket. Ami biztató: az elkövetkező ötéves tervben mintegy 150 millió forint áll rendelkezésre, hogy továbbfejlesszék, bővítsék az ifjúsági turizmust, ide értve a diákutazást és a huszonévesek üdültetését is. KISS EMIL Első ízben rendezte meg a Tolna Megyei Úttörőelnökség táborozási és turisztikai szakbizottsága a Zombai II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapattal közösen a bakancsos kupát a Sötétvölgyben. Ezzel is lehetőséget kívánnak teremteni az úttörőcsapatok természetjáró úttörőinek és a vándortáborozásokon részt vevőknek, hogy tudásukról és felkészültségükről adjanak számot a természetjáró akadályverseny keretében. A november 7-re benevezett csapatok — a 35 között volt Baranyából és Sopronból érkezett is — „A” és „B” kategóriában indulhattak, a versenyzőknek kis tájtérkép alapján a nem jelzett turistautakon kellett felkeresniük az állomásokat, ahol elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani, meghatározott szintidő alapján. A térkép, a tájoló és a turistaismeretek elsajátításának gyakorlása egyben segítség a természetjáró úttörők találkozójának megrendezéséhez is. Az A kategória győztese a dombóvári, a B kategóriáé pedig a kö- lesdi úttörőcsapat lett. Az első helyezetteket a Szekszárd Városi Úttörőelnökség jutalomban részesítette. Első Ízben a bakancsos kupán A szedresi II. csapat az első állomáson
