Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
1985. november 12. ( tomaN tftPÜJSÁG 3 Minőségükben más feladatok Tervszer!, célirányos cselekvés A Tolna Megyei Tanács V. B. 1980 nyarán emelte határozati rangra azt a feladattervet, melynek alapján a helyi tanácsok kidolgozhatták saját 'intézkedési terveiket a megyében élő cigánylakosság munkába állítására, élet-, lakás- és közegészség- ügyi körülményeinek javítására. Ez az intézkedési terv tulajdonképpen új szakaszt nyitott meg az egyik igen fontos társadalompolitikai feladatunk megvalósításában. 'Fogalmazhatunk úgy is, hogy intenzívebb szakaszt, mely 1985-ös zárásával minőségükben más feladatok elé állítja mindazokat a párt-, állami és társadalmi szerveket, melyeknek eddig is nagy szerepe volt a tervszerű, célirányos cselekvésben. S ahol erre volt, van szükség, a társadalmi szervek összefogásában. Az elmúlt év közel azonos időszakában adtunk hírt arról, hogy Dunaszentgyörgy, Ozora és Bölcske bezárja a sort, év végére itt is megszűnnek az úgynevezett szociális követelményeknek meg nem felelő telepek. Tolna megyében 1979-ben még 32 településünkön voltak ilyen putrilakásos telepek. Közülük huszonkettőben nem haladta meg a putrik száma az ötöt, további nyolc településen pedig nyolc-tíz között mozgott a számuk. Hagyományos értelemben vett putri 1984-ben már csupán tiz helyen volt. Teljesen megszűntek a telepek Zomba, Sárszentlőrine, Fürgéd, Fadd, Felsőnyék, Dalmand, Lengyel, Váralja, Aparhant, Gyünk, Alsónyék községekben, a városok közül Pakson és Dombóváron. A telepeket hátuk mögött tudó cigánycsaládok közül napjainkra mind több családnál tapasztalható, hogy az áttelepítés életformaváltással is járt. Akik állami segítséggel, kedvező hitelfeltételekkel lakóházat vásároltak vagy építettek, újabban már konyhakertműveléssel, állattenyésztéssel is foglalkoznak, életvitelükben meghatározó lett a munka szerepe. így a megyében élő cigánycsaládok 40 százalékának nemhogy megegyezik az életszínvonala a nem cigánycsaládok életszínvonalával, de egyre több közöttük az olyan család, melynek életszínvonala meg is haladja a nem cigány átlagcsaládokét. Nagy dolog ez? Kétségkívül az, már csak azért is, mert olykor közvéleményünk nem látja a fáktól az erdőt. Egy-egy kellemetlen saját tapasztalat elég, hogy közvéleményünk megkérdőjelezze azokat a társadalompolitikai eredményeket, melyek imhol nemcsak tartóssá váltak, gyarapodnak is. Vegyük a legfontosabbat, a meghatározót. Cigánynépességünk száma, a megye össznépességéhez viszonyított aránya nem változott. öt évvel ezelőtt 10 420, tavaly 10 396 volt a cigánylakosság lélekszáma. Jelentős változást takar, hogy tovább csökkent a munkaképes korú eltartottak száma, és ezzel párhuzamban nőtt a 14 éven felüli tanulók és a korcsoportba tartozó inaktív keresők száma. Kicsit részletesebben: ma 300-zal kevesebb nőt lehet az eltartottak körébe sorolni, mint 1980-ban. Főleg Dombóváron, Tamásiban és Pakson bővült e nők foglalkoztatásának lehetősége, ezzel együtt gyermekeik intézményi elhelyezésének lehetősége is. Ma a megyében élő munkaképes cigány nők 44 százaléka, a férfiak 83 százaléka rendelkezik állandó munkával. Kedvező vonása a változásoknak az is, hogy a családanyák körében évről évre emelkedik a gyesre jogosultak száma. Cigánynépességünk 80 százaléka változatlanul a falvakban él, de mindössze 34,2 százalékuk dolgozik a mező- gazdaságban. Sokan kénytelenek a lakóhelyüktől távolabb lévő ipari üzembe ingázni. Az ebből adódó problémák mérséklésére kívánatos lenne — akár központi segítséggel is — helyi, na ez nem megy, közelebbi munkavállalási lehetőséget teremteni a soros tervidőszakban. Emelkedett a cigánydolgozók száma a kereskedelemben, a szállítás- és hírközlés ágazatában, mind többen rendelkeznek gépjárművezetői engedéllyel. A társadalmi munkamegosztáson belül elfoglalt helyük is változott, noha ma még a segédmunkások száma, aránya — 1905 fő, a munkavállalók 53,2 százaléka — nagyobb, mint a betanított — 947 fő — és a szakmunkások — 518 fő — száma és aránya. Az általános iskolai, valamint a szakmunkásképzés eredménye hogy az 1982. évihez viszonyítva 6,5 százalékkal nőtt a szakmunkásképesítést szerzettek aránya. Egészséges, jó irányú tehát a folyamat, mely az életmódváltozást ízlelgető családokból az óvodákba, majd az általános iskolákba, onnan a középiskolákba, itt is elsősorban a szakmunkásképző iskolákba tart. Az utóbbi években P—10 gyerek nyer évente gimnáziumi felvételt, további 38— 40 kerül szakközépiskolába. A velük kapcsolatban kötelező törődés körül azonban nem kicsi a gond, 35—40 százalékos a középfokra eljutott tanulók lemorzsolódása és ez megint csak minőségi tennivalókra utal. Az hasonlóképpen, hogy míg emelkedő a tankötelezettségi korban megszerzett általános iskolai végzettség, a negyvenöt év felettiek körében változatlanul jellemző az analfabéták magas száma, jóllehet Tolnán, Dombóváron, Szakcson, Szedresen, Bony- hádon Nagymányokon és Váralján az iskolák és köz- művelődési intézmények folyamatosan szervezik az alapismereti tanfolyamokat. Általános tapasztalat, hogy akárcsak a nem cigányok körében, a cigányok körében is ott eredményesebb a felnőttoktatás, ahol a tanulást a szakmai előrejutás lehetősége és anyagi érdek motiválja. Jelentős változást könyvelhetünk el a munkába álláson, a lakáskörülmények javításán, a közművelődésben való részvétel erősödésén túl az egészségügyi helyzet terén is. Sokat fejlődött a cigányság egészségkultúrája. Általánossá vált a kórházban való szülés, a fiatalabbak körében a családtervezés, Csökken a cigányoknál a koraszülések gyakorisága, a csecsemőhalandóság sem mutat eltérést. Ez idő szerint 28 időskorú él valamely szociális otthonunkban, jelentős számban veszik viszont igénybe a rászorulók a térítésmentes étkeztetést és 250- en részesülnek rendszeres szociális segélyben. A kép tehát e téren is jövőt mutat. Az pedig a jelen, hogy a cigánylakosság élet- és munkakörülményeiben beállt pozitív változások munkáiéi között egyre több a munkájában közmegbecsülést élvező, közéletben tevékenykedő cigány származású állampolgár. Megyei viszonylatban 18 tanácstag dolgozik a helyi tanácsokban, de növekvő a Vöröskereszt, Hazafias Népfront szervezeteiben aktívan dolgozók száma is. Űjabb öt esztendő múlva ismét változik a kép, tovább javulnak a megyében élő cigányok lakáskörülményei, tovább emelkedik a foglalkoztatottság és hatékonyabbá válik a cigány gyermekek iskolai nevelése. A kulcs régen a kezünkben van, a tennivalók ismertek és többnyire adott a cigányéletformától mindörökre szabadulni vágyó, dolgozó cigányok együttműködési készsége is. — a — Számítástechnikai tanácskozás Hétfőn a KSH székházában számítástechnikai aktívaértekezletet tartottak, amelyen megvitatták a következő öt évre szóló elektronizá- lási központi fejlesztési program tervezetét. Ennek koncepcióját a közelmúltban megtárgyalta az Állami Tervbizottság, mielőtt azonban a Minisztertanács elé terjesztik, az érintett vállalatok, intézmények vezetőinek, szakembereinek véleményét ismételten kikérik. A mostani tanácskozás is ezt a célt szolgálta. Az aktívaértekezleten részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, jelen voltak a számítástechnika alkalmazási területeinek és az informatikai szolgáltató intézményeknek a vezetői, illetve képviselői. A tanácskozást Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyitotta meg. Bevezetőben szólt arról, hogy az elektronizálás, az információfeldolgozás területén robbanásszerű fejlődés következett be, s ismeretesek az információtechnika alkalmazása révén elérhető közvetlen és közvetett gazdasági eredmények. Szükséges tehát, hogy meglevő és Viszonylag korszerűnek mondható eszközeink bővítésével, ezek kiegészítésével olyan rendszereket alakítsunk ki, amelyék a nagy és a közepes teljesítményű, valamint a mikroszámítógépek összehangolásán alapulnak, és segítik ezek hatékonyabb kihasználását. Felhívta a figyelmet, hogy a program céljai csak akkor valósíthatók meg, ha a számítástechnika alkalmazásával kapcsolatos, jelenleg még meglevő nehézségeket közös erőfeszítéssel sikerül megoldani. Feszítő probléma például a megbízható működésű, nagy teljesítményű számítógépek, valamint a professzionális mikroszámítógépek hiánya: a távadat-feldolgozási rendszerek létrehozásának számos gondja; a berendezések, a szoftverek és a szolgáltatások viszonylag magas ára. Az alkalmazók sok helyen felkészületlenek a számítás- technika hasznosítására, a képzés javítása azonban önmagában nem elegendő. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a számítástechnika-alkalmazás a hatékony gazdálkodás egyik eszköze, így feltétele a mainál eredményesebb termelésnek, értékesítésnek, s nem utolsó sorban az életszínvonal javításának. A tanácskozás résztvevői számos példát ismertettek, hogyan hasznosítják a számítástechnikát a gazdaság egyes területein, valamint az oktatásban. Télen is dolgoznak az építők Epületf elújítások Szekszárd központjában Jó ütemben haladnak a TOTÉV dolgozói Szekszárd központjában a régi lakóházak felújításával és az új szolgáltatóépület építésével. Korszerű, többszintes és összkomfortos lakásokat alakítottak ki a már-már ösz- szedőléssel fenyegető régi épületekben. Tető- és födémcsere, korszerű alapszigetelés kellett ahhoz, hogy elkészülhessenek ezek a munkák, a városképi együttes megmaradhasson, ugyanakkor, korszerű és szép legyen. A Széchenyi utcai 34- es és 32-es számú épület készül el először. A lakások már készek. A 34-esben nyolc garzonlakást alakítottak ki, a 32-esben pedig három kétszintes, nagy alap- területű lakás jöhetett létre. Már csak a szerelvényezés van hátra, rá kell kötni a távfűtésre és lakható lesz ez a két épület. A földszinti rész belső tervei még nincsenek készen, ezért nem fejeződhet be a munka ebben az évben. A gyógyszertár épületén a tetőt javítják, valamint a külső tatarozási munkákat végzik el a TOTÉV dolgozói. A 28-asnál folynak a belső munkák, itt szintén három kétszintes lakást alakítanak ki, a 26-os- nál pedig folyik a tetőfedés. Ebben az épületben négy új lakás lesz. A szolgáltatóház tetőszigetelése kész, hamarosan megkezdik az épület téliesítését, és itt egész télen át folyhatnak a belső építési munkák. Kép, szöveg: BAKÓ JENŐ. Tegnap délelőtt egy autódaru beemelte a szolgáltatóház lépcsőházának födémszerkezetét \z első két épület külső képe a szolgálNagy még a „felfordulás” a 26—28-as tatóház felőli oldalon épületek keleti oldalán A Széchenyi u. 32—34-es házak színterve
