Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

XXXV. évfolyam, 264. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. november 11., hétfő. Kommunisták az aprófalvakban A néhány száz lakosú települések helyzetében és jö­vőjének megítélésében — nyugodtan mondhatjuk — fordulat következett be. Magas szintű állásfoglalások, legutóbb az Országgyűlés tavaszi ülésén elfogadott — a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai­ról szóló — ha táró zaj, mondta ki, hogy megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani az aprófalvak fejleszté­sére. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a köz­ségek 53 százalékát kitevő, ezer lélekszámot sem elérő falvakban lépésről lépésre érezhetővé váljon, hogy egyenrangú egységei a településhálózatnak. Egyértel­mű, a társadalomnak nem elsorvadásukhoz, hanem fel­virágzásukhoz fűződik érdeke. Természetesen a népességmegtartó képesség javítása, az életkörülmény-különbségek mérséklésre irányuló törekvések nem egyformán érintik az aprófalvakat. Lesznek olyan települések, ahol a folyamatokat nem lehet teljesen viszaifordítani. Az ilyen települések la­kói is joggal várják el azonban, hogy alapvető szük­ségleteiket helyben, vagy elérhető közelségben kielé­gíthessük. Az emberek közérzetének csak egyik motíválója, hogy miként lehet bevásárolni, orvoshoz jutni, a kü­lönböző szolgáltatásokat igénybe venni. Fontos az is, hogy a lakóközösségek — legyen szó bármely kicsinek látszó ügyről — beleszólhassanak az őket érintő kér­désekbe. A nemrég megalakult elöljáróságok éppen ar- ra hivatottak, hogy — a közös tanácsok és szerveik, ahová az aprófalvak döntő része tartozik — a társ­községek lakosságával jó egyetértésben irányítsanak. A területfejlesztés változó „hangsúlyai” és a köz­ségi lakosság érdekeinek aktívabb képviselete a kiste­lepüléseken 'folyó politikai munkával szemben is fo­kozott követelményeket támasztanak. Ebben megkü­lönböztetett szerepük van az ott élő és dolgozó kom­munistáknak. Különösen fontos az aprófalvakban élő kommunis­ták személyes példamutatása, a kisebb közösségekben közvetlenebbek a kapcsolatok, itt a kommunisták na­ponta megméretnek. A helyi közvélemény sokszor az ő magatartásuk a párt politikája melletti kiállásuk alapján általánosít. Az aprófalvakban tevékenykedő párttagok számára kedvező léhe'tőség, hogy az emberekkel naponta érint­kezve, testközelből szerezhetnek információkat, le­mérhetik a lakosság politikai reagálását. A pártszerveknek vállalniuk kell a meggyőző mun­kát. hogy ne mindenáron közvetlen helyi megoldások­ra törekedjenek, hanem ha az gazdaságosabb, és Össze­fogással gyorsabban megvalósítható, a többi társköz­séggel együttműködve, közösen szervezzék és oldják meg az egyes települések igényeinek kielégítését, használják ki a térségben lévő lehetőségeket. A községi lakosság településfejlesztő közös erőfeszí­téseinek eredményei közismertek. Sok új létesítmény, felújított közösségi intézmény és berendezés példázza a kistelepülések törekvését, hogy a tőlük telhetőt meg­tegyék gondjaik enyhítésére. A párttagok ezekben az akciókban vállalják a kezdeményező, mozgósító szere­pet. Mint ahogyan jó példával szolgálhatnak a köz­vetlen lakókörnyezetük rendebentartásával és csino­sításával. Az aprófalvakban különösen érvényes tétel, hogy nincs olyan közösségi probléma, amiben a párttagság ne lenne illetékes. Ami az állampolgárokat foglalkoz­tatja, azzal a pártnak is törődnie kell. Elengedhetetle­nül fontos, hogy a határozatokat hozó testületek a te­lepülést érintő állásfoglalásaik kialakításában és a végrehajtás ellenőrzésében jobban támaszkodjanak a párttagok, pártcsoportok tapasztalataira. Jó mód­szer, ha a települést érintő témákban a társközségek pártcsoportja esetleg önállóan terjeszti elő a napiren­deket a pártbizottság vagy a végrehajtó bizottság ülésére. Az elöljáróságok létszámuktól és működési terüle­tük nagyságától függetlenül egyenrangúak a közös tanácsokkal. Vétót emelhetnek a tanács határozata el­len, meghatározott kérdésekben önállóan dönthetnek, egyetértési joguk van, véleményüket ki kell kérni a tanácsi szervek döntései előtt. Sőt, ha nem értenek egyet a települést érintő szakigazgatási döntéssel, fel. lebbezhetnek is. A példaszerű felsorolásból kitűnik, hogy az elöljáróságok kezében komoly eszközök van­nak, ezeket ismerjék meg jól a kommunista tanácsta­gok. Fontos, hogy szükség esetén éljenek vele, de azt körültekintően, valóban a község lakosságának érdeké­ben, nagy felelősséggel tegyék. Az élet sokszínűsége az aprófalvakban is számtalan döntést igénylő szituációt állásfoglalást igénylő kér­dést vet fel. Nehéz rendezőelvet felállítani arra, hogy a kommunisták mikor, mit támogassanak, vagy el­lenezzenek az elöljáróságok törekvéseiből. Egy-egy támpontot azonban általános érvényűnek tekinthe­tünk. Nevezetesen, hogy a kisközségek nagyabb ön­állóságának és az elöljáróságok gazdaszerepének ki- teljesedése ne gyengítse, hanem erősítse és szélesítse az egymáshoz már eddig is sok szálon kötődő közös tanácsú községek kapcsolatát. Ugyanakkor attól sem szabad idegenedni, ha az elöljáróság másik közös ta­nács társközségével is keresi a kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló együttműködést, mert lehetnek olyan te­rületek, ahol ez a kedvezőbb a lakosság számára. DR. BÁLINT TIBOR Vélemények Arafat nyilatkozatáról Befejeződött az UNESCO szófiai ülésszaka Kevesebb pénzbőf 14 program Amadou Mahtar M'Bow főigazgató zárszavával szom­baton kezdődött Szófiában az UNESCO közgyűlésének 23. ülésszaka. Az ENSZ Ne­velésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Párizs­ban tartja közgyűlésének következő ülésszakát. Az október 8-tól novem­ber 9-ig tartott tanácskozá­son csaknem 160 ország és számos nemzetközi szervezet küldöttségei vettek részt. Megvitatták és jóváhagyták az UNESCO tevékenységi programját és költségvetését az elkövetkező két évre. A szófiai ülésszakára az­után került sor, hogy az Egyesült Államok kilépett az UNESCO tagjainak sorából, beszüntette hozzájárulásának fizetését. Két újabb ország — Nagy-Britannia és Szin­gapúr — már az ülésszak előtt bejelentette: 1986-tól nem kíván részt venni az UNESCO munkájában. Szin­gapúr el sem küldte képvi­selőit Szófiába. A brit kül­döttek felszólalásaiból kide­rült, hogy a londoni kor­mány csak a későbbiekben hozza meg végső döntését. A szófiai ülésszakon egyet­len ország sem követte az Egyesült Államok döntését. Az amerikai kilépést kö­vetően az UNESCO kényte­len volt csökkenteni költség- vetését, amely a következő két évben mintegy 18 száza­lékkal lesz alacsonyabb az 1984—85-ös büdzsénél. Az UNESCO mintegy 30 száza­lékkal csökkenti alkalmazot­tai létszámát és átfogó taka­rékossági intézkedésekről is döntött. Az ülésszakon rész­letesen kidolgozták azokat a feladatokat, amelyeket az elkövetkező két évben haj­tanak végre az UNESCO 14 fő programjának keretében. A közgyűlés külön határo­zatban erősítette meg, hogy az UNESCO továbbra is fel­adatának tartja a gyarmato­sítás, a faji megkülönbözte­tés megszüntetéséhez való hozzájárulást, a népek kö­zötti kölcsönös megértés és a nemzetközi együttműködés előmozdítását a béke érde­kében. Az ENSZ által 1986- ra meghirdetett nemzetkö­zi békeévvel foglalkozó ha­tározat felhívja az UNESCO tagországait, hogy aktívan járuljanak hozzá a nemzet­közi békeév programjának teljesítéséhez. A közgyűlés külön határozatban bízta meg a szervezet főigazgató­ját, hogy a vezetésével dol­gozó irányítói testületek tá­mogassák és segítsék mind­azokat a regionális bizottsá­gokat, amélyek az UNESCO támogatására alakultak. Ilyen például az „Amerikaiak az UNESCO univerzális jelle­géért”. A közgyűlés egy másik ha­tározatában rögzítették, hogy az UNESCO támogatja azt a magyar kezdeményezésre el­fogadott indítványt, amelyet a Liszt Ferenc évforduló méltó megünneplésének elő­segítésére nyújtottak be. Husszein, Jordániái király a Le Monde-nak adott inter­júban „kedvező lépésnek” nevezte Jasszer Arafat leg­utóbbi kairói nyilatkozatát, amelyben a PFSZ vezetője elítélte a „megszállt arab területeken”, vagyis az Iz­raelen kívül elkövetett pa­lesztin akciókat. Mubarak egyiptomi elnök szombaton Arafat kairói nyi­latkozata kapcsán kifejezte azt a reményét, hogy a kö­zel-keleti „békefolyamat” folytatódhat. Az egyiptomi elnök értelmezése szerint Arafat a megszállt arab te­rületeken (ahol a PFSZ ve­zetője jogosnak mondotta a palesztinok ellenállását) ki­zárólag a Gaza-övezetet és Ciszjordániát érintette, s mint hozzáfűzte — a nyilat­kozat más. általánosabb ér­telmezése kizárt. A PFSZ álláspontja szerint Arafat nyilatkozata egész Izrael ál­lam területére vonatkozik. Peresz izraeli kormányfő szombaton Arafat nyilatkoza­tát komolytalannak ítélte és továbbra is a Jordániával való fcülönutas párbeszédet tartotta a továbblépés egyet­len lehetőségének. €fszi lehalászás Zsíbríken Az őszi lehalászást minden termelőszövetkezetben, tó­gazdaságban még a fagy be­állta előtt igyekeznek befe­jezni. Az utóbbi időben sok helyen korszerűsödött a technika, elszaporodtak a halászógépek, a szivattyús halkiemelők, és a külső hal­ágyak a halastavak partján. A Mőcsényi Völgység Né­pe Termelőszövetkezet zsib- riki 24 hektáros halastaván is jó ütemben halad az őszi lehalászás. A november 4-én kezdődött, és 8—10 napig tartó munkát november 7-én is folytatták. A halászok ne­héz körülmények között vég­zett munkáját nagymérték­ben segíti a stabil rendszerű külső halágyas megoldás. Naponta 2—3-szor is kivetik a hálót, majd a húzás során úgy irányítják ,a folyamato­kat a szakemberek, hogy a háló két vége a zsilip felé érjen. A zsilip kinyitásával a halak a vízzel együtt a csatornarendszerbe kerül­nek, innen pedig a külső halágyba, ahonnan a kieme­lésük már könnyebb a me­rítőhálóval. Rauch Ádám halászati ágazatvezető sze­rint nagyon jó az idei hal­termés, a tervezettnek meg­felelő, 400 mázsa hal kifo­gása várható. A busa jóval kiló feletti, értékesítése a Bi- kali Állami Gazdaság hal­termelési rendszerén keresz­tül történik. A kétnyaras pontyivadékokat a több éve megkötött szerződések alap­ján a Bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet veszi át. A tavaszi telepítésre váró növendékhalak a zsibriki halastórendszer telelőjébe kerülnek. Zsibriki táj, őszi lehalászáskor Hálóhúzás a zsilipnél Huszonöt napszámos segíti a munkát

Next

/
Thumbnails
Contents