Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

f I^^ÉPÜJSÁG 1985. november 30. Az almok Hídja Egy kisebb térképen sza­bad szemmel tán nem is lát­ható, hogy az olasz csizma orrát nem érinti közvetlenül a szicíliai háromszög felső csücske — egy kis „ten­gerrés” választja el őket egy­mástól. Ezen a helyenként 14 kilométer széles tengeri szoroson csak komppal kel­het át az, aki Calabriából át akar ruccanni a szép Szicí­liába. A Messinai-szorosban ke­veredik az Ion-tenger rend­kívül sós vize a Tirrén-ten- gerével, veszélyes örvényei megnehezítik a hajózást. A „csizma” lakói régóta ál­modnak arról, hogy valami­féle szilárd építmény állan­dó összeköttetést teremtsen a két part között. Az első kí­sérletet kétezer évvel ezelőtt tette meg egy római konzul, aki az első pun háború ide­jén száznál több, Afrikában zsákmányolt elefántot pró­bált hazaküldeni egy hor­dókból összetákolt, a kor technikai színvonalához ké­pest merésznek tűnt alkal­mi hídon. Az első nagyobb hullámverés azonban szét­rombolta ezt az átkelő alkal­matosságot, s ezután mind a mai napig senki sem próbál­kozott hídve réssel. Most azonban az illetékes olasz hivatalokban megszü­letett a döntés, amelynek értelmében az álmot 1995-ig kézzelfoghatóvá, láthatóvá, s&t, járhatóvá kell tenni: híd vagy Víz alatti folyosó, ala­gút kapcsolja majd egymás­hoz a két partot. Meg kell hagyni, hogy a terv valójában már a múlt század második felében, Olaszország egyesítése után megfogant, de akkor még senki nem gondolta komo­lyan, hogy megvalósítható. A torinói műszaki egyeltem egyik diákja már 1 «80-ban diplomamunkáját szentelte az ügynek, de dolgozatát ak­kor ugyancsák az álmok tá­rába helyezték. 1968-ban tör­vény született, amely enge­délyezte, hogy pályázat útján gyűjtsék be a lehető 'legtöbb ötletet. A több száz pálya­munkából végül is most négy látszik megvalósíthatónak. Hogy melyik lesz a „nyerő” azt 'két éven belül el kell dönteni a Messinafi-szoros részvénytársaságnak, egy évvel később le kell rakni az alapkövet, s 1995-íg a híd­nak (vagy más átkelőhely­nek) állnia kell. A függőhíd terve látszik eddig a legreálisabbnak. Hossza elérné a 3300 mé­tert, vagyis világrekordot ál­lítana fel, mivel „lekörözné” a japán Akasi és a San Fran­cisco-! Golden Gate hidat is. A főpilléreknek a víz szint­jétől mért magassága 380 méter lenne, maga a híd el­érné az 55—60 méteres szé­lességet, rajta hatsávos autó­út, két vágányon vasútvonal húzódna végig. A becslések szerint a híd lehetővé tenné, hogy a két part közötti for­galom megkétszereződjék, vagyis évente húszmillió utas, kétmillió kamion, öt­millió gépkocsi, s egymillió vasúti kocsi kelne át a szo­roson. Járható út lehet-e a függő­híd? A szakemberek és a közvélemény rögtön az ed­digi katasztrófákra gondol, amikor ilyen grandiózus épít­mény tervéről hall. A mér nökök nem tagadják, hogy a legnagyobb gondot a Messi­nai-szorosban meglehetősen gyakran és erősen — leg­többször száz kilométeres óránkénti sebességgel — fújó szél okozhatja. Sokaknak eszükbe jut a Tacoma folyó feletti nagy függőhíd esete. Ismeretes, hogy a széllöké­sek következtében szakadt le a Washington állambeli híd, úgy tűnik, erre a problémára is van orvosság. A FIAT-cég aerodinamikai laboratóriu­mában az építmény arányo­san kicsinyített makettjén kipróbálták, hogy a híd több, mint 200 kilométeres órán­kénti sebességű széllökéseket is képes lenne elviselni. Ügyelni kell majd a híd ru­galmasságára is, mivel Mes­sina környéke földmozgások­ra hajlamos környék, arról nem is beszélve, hogy Szicí­lia szigete évente tíz centi­méterrel mozdul el az olasz félszigethez képest. A tervek szerint a híd egy kicsit az „örökkévaló­ságnak” épül majd, hiszen az első ötven évben — ha megfelelő lesz a kivitelezés — -hozzá sem kell nyúlni, s csak kétszáz év múlva kell az első természetes karban­tartási munkálatokat elvé­gezni. Nagytatarozásra majd csak kétezer év múltán lesz szükség, de az már az utó­dok utódainak dolga lesz. A híd persze csak az egyik elképzelés, lehet, hogy az il­letékesek a víz- vagy föld­alatti alagút mellett dönte­nek. Annyi bizonyos, hogy a Messinai-szoroson való át­kelést biztosító építmény is csak akkor valósulhat meg, ha következetesen viszik vé­gig az ügyet, gazdasági és egyéb akadályok nem jönnek kőibe. A költséges, sok-sok milliárd lírába kerülő ál­mot ezért az olaszok „csak akkor hiszik majd, ha lát­ják”. GARZÓ FERENC Hova megy a Mercedes? A Mercedes kocsikat is gyártó nyugatnémet Daim- ler-Benz cég bejelentette, hogy meg akarja kaparintani az ugyancsak nyugatnémet AEG nagy elektronikai kon­szern egy részét. Mivel a bejelentéshez egyik vállalat sem fűzött további magyará­zatot, a hír az autó-, no meg az elektronikai piacon vala­mennyire is otthonos szakér­tők körében messzemenő találgatásokat indított el. A piaci képlet ugyanis rendkívül bonyolult. Egy­részt ismert dolog, hogy óri­ási harc folyik az autógyá­rak között a túlélésért. Egy nemrégi tanulmány az ezred­forduló utáni évekre össze­sen hat nagy autógyártó cso­port fennmaradását jósolja: két európaiét, melyek közül az egyik feltehetően a fran­cia gyárak, a másik a LADA körül szerveződik, továbbá két-két japánét és amerikai­ét. A Daimler-Benz — mint többi európai társa — gya­korlatilag csak hihetetlenül sikeres modellekkel és hihe­tetlenül gazdaságos gyártás­sal versenyezhet némi esély- lyel azért, hogy akárcsak egy emberöltőn belül is fenn­maradhasson. Hasonló a helyzet az Egyesült Államok­ban is, azzal a különbség­gel, hogy ott öt gyártó vív egymással, meg a japán importtal — és az egyre na­gyobb gyártói jelenléttel ope­ráló, igaz, még csak cse­kély piaci befolyással bíró amerikai japán érdekeltsé­gekkel. Éppen itt érdemes emlékeztetni a General Mo­tors autógyár akciójára: a közelmúltban bekebelezett egy nagy számítógépipari vállalatot, az Electronic Data Systems-et, valamint a re- pülőgépgyáiító Hughes-ít. A technológiai hátteret erősítené a Mercedes kocsik gazdája is, ha részt kapna az AEG-ben. A piacon jól értékesíthető előnyökkel jár már ma is, ha egy gépko­csinak hi-tech adui is van­nak. A vevők manapság so­kat adnak azokra a kis több­letekre, am'it például a fo­gyasztás komputeres ellenőr­zése, és a többi elektronikus „szerkentyű” jelent. A magasan fejlett techni­ka-technológia (angol rövi­dítésével: hi-tech) másik vonzereje, hogy alkalmazá­sával gazdaságosabbá tehető a gyártás. S ez a lehetőség nyilván még nagyobb, ha az autógyártó „saját magától” szerezheti be például a szá­mítógép vezérelte robotokat. Van azonban más spekulá­ció is. Az, hogy a jövőben már csak lassan bővülő autó­piac gyártói számára ideje profilbővítéssel beevickélni olyan piacokra, amelyek az előrejelzések szerint jobb eredményeket kínálnak. Ép­pen a Daimler-Benz nem­rég többségi részesedést szer­zett a világhírű Dornier vál­lalkozásban, amely a felfe­lé ívelő repülő-, űr- és fegy­verüzletben érdekelt. Most — Úgy látszik — a kompu­terüzlet 'következik. Egyes tőzsdei bennfentesek csupán pénzügyi hátteret ke­resnek a Daimler-Benz fú­ziós törekvésére. Most, hogy jól megy neki, most kell ügyes pénzügyi manőverekbe fognia. Az AEG, amely a csőd szélére került vállalat volt, még 1982-ben, komoly belföldi és külföldi segédlet­tel szanálta magát, olyiany- nyira, hogy ma már ismét a jól menő vállalkozások közé tartozik. De még ez sem elég az okokat firtató szakértőknek. Arra is figyelmeztetnek, hogyha a Daimler megkap­ná a nagy fúziókat engedé­lyező kartellhivatal hozzá­járulását, akkor a legna­gyobb nyugatnémet vállalat létrejöttére kerülne sor. (Csak zárójelben: nagyobb vállalat lenne az, mint a Siemens vezető elektronikai konszern, vagy a legnagyobb autógyártó, a Volkwagen- csoport). A számítások sze­rint 60 milliárd márka len­ne a forgalma évente. Egy ilyen nagyságrendű vállalat, kiváltképp ha főbb részei­nek üzletmenete több mint jó, s e részek között ezentúl ügyesen egyensúlyozhat, ele­ve fennmaradásra ítélte­tett. . . A Pálfai Egyetértés Mgtsz pályázatot hirdet ERDÉSZ és GÉPÉSZMÉRNÖKI munkakör betöltésére. Feltételek: előírt szakmai végzettség és leinformálható, legalább hároméves szakmai gyakorlat. Fizetés a B kategóriájú termelőszövetkezetekre vonatkozó 25/1983. MÉM-rendelet szerint. Szolgálati lakás szükség estén biztosítható. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet elnöké­nél: Pálfa, Alkotmány u. 22. (806) A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT IV. Sz. Bányaüzem (Petőc-szállítóaknak) FELVESZ föld alatti munkára 18-38 éves korhatáron belül férfi dolgozókat a következő munkakörökbe: Vájár 13 000—17 000 Ft Segédvájár 11 000—15 000 Ft Csapatcsillés 7 500—11 500 Ft Fenntartóvájár 8 500—12 500 Ft Fenntartócsillés 6 800— 9 000 Ft Fúrómunkás 6 500— 9 000 Ft Szállítócsillés 6 500— 8 000 Ft kereseti lehetőséggel (pót-, illetve túlműszak nélkül). Heti ötnapos munkahét. Vidéki dolgozók részére munkásszállón történő elhelyezést biztosítunk. A felvett dolgozók az éves rendes szabadságon kívül további tíz nap pótszabadságot kapnak. Tanfolyami képzés útján egyes bányászati szak­mák megszerzésére lehetőséget biztosítunk. Jelentkezni lehet személyesen az üzemben, il­letve vállalatunk munkaügyi osztályán, Pécs, 39-es dandár u. 19. Levél útján való jelentkezés esetén címünk: MÉV. IV. Sz. Bányaüzem, Pécs 14. Pf.: 121. 7614. Minden levélben történő érdeklődésre válaszo­lunk. (739) SZEKSZÁRD, Béke telep 7100 HETEK november 25-től december 7-ig a bonyhádi áfész-áruházban Nagy választékkal állunk rendelkezésére: MÉTERÁRUKBÓL, BÚTORSZÖVETEKBŐL, TAKARÓKBÓL, ÁGYNEMŰBŐL, SZŐNYEGEKBŐL, NŐI KABÁTOKBÓL, TÉLIESÍTETT KORDBÁRSONY LUMBERJACKBÓL. Tekintse meg rendkívüli árukínálatunkat! (32/18) A Pálfai Egyetértés Mgtsz PÁLYÁZATOT HIRDET FŐKÖNYVELŐ-HELYETTESI ÉS NÖVÉNYVÉDELMI ÁGAZATVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Feltételek: előírt szakmai végzettség és leinfor­málható, legalább hároméves szakmai gyakorlat. Fizetés a B kategóriájú termelőszövetkezetekre vonatkozó 25/1983. (XII. 29.) MÉM-rendelet Szerint. Szolgálati lakás szükség esetén biztosítható. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet elnöké­nél: Pálfa, Alkotmány u. 22. (779) A Paksi Állami gazdaság korszerű autójavító műhelyébe felvételre keres AUTÓSZERELŐT, KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, SZÉNTÜZELÉSŰ KAZÁNHOZ FŰTŐT ÉS IDŐSZAKOS MUNKÁRA NYUGDÍJAS FÉRFIAKAT. Jelentkezni lehet: munkanapokon 7—16 óráig személyesen vagy a 11-811-es telefonszámon. (780) A Zombai Egyesült Erővel Mgtsz villanyszerelő Szak­munkásokat keres felvételre. Jelentkezni lehet a gépmű­helyvezetőnél. Telefon: 33-055. (778) Mezőgazdasági Tervező­Beruházási Vállalat az aláb­bi tervezői munkakörök be­töltésére állást hirdet: épü­letgépész-tervező, gépész­szerkesztő, építészszerkesztő, műszaki rajzoló. Jelentkezni lehet a vállalat igazgatójá­nál: Szekszárd, Borkombinát. (738) A Pannónia Sörgyár Pa­lackozóüzeme felvételre ke­res : lakatos szakmunkást, TB-ügyintézőt (TB-tanfolya- mi végzettséggel, vagy gya­korlattal), gépkezelőket. Je­lentkezni lehet személyesen az üzemben. Szekszárd, Ke­selyűs! u. 7. _______________ (802) A Tolna Megyei Tatácsi Építő- és Szerelőipari Válla­lat felvételre keres legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező műkőkészítő szakmunkást, szakoktatói munkakör betöltésére. Bére­zés megegyezés szerint. Je­lentkezés : Szekszárd, Kese- lyűsi u. 22., munkaügyi osz­tály. _______________ (801) Építkezők, figyelem! A nagydorogi 8. sz. vas-műsza­ki boltba központi fűtés sze­reléséhez érkeztek Totya 4- es kazánok és csehszlovák üniva V 120-as lemezradiá­torok. A bolt nyitva tartási ideje: keddtől péntekig 7.30- tól 17 óráig, szombaton: 7.30- tól 12 óráig. (808) adminisztrációs munkakörbe középiskolai végzettséggel NOT FELVESZÜNK. PIÉRT 33. sz. lerakat Szekszárd Babits u. 1. (662) kövecs Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents