Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-28 / 279. szám
1985. november 28. ^PÜJSÁG 5 A művelődési ház és könyvtár tervei Bontanak, építenek Tolnán A Népművelés című folyóiratban nemrégiben fejeződött be egy vtita a művelődési otthonok szervezetéről. A Népművelési Intézet anyagához kapcsolódóan több mint ötven vélemény érkezett, amelyek ia jelenlegi helyzet feltárásával mielőbbi változásit sürgetnek. Egyetlen megállapítás az összegzésből: „A művelődési otthonok hanyatlásnak indulták. Sok íel- mérés kimutatja, hogy legalább a települések 50—60 százalékában létkérdéssel viaskodik az Intézmény ...” A tolnai művelődési házban is hasonló helyzet kény- szerített a nem éppen ésszerű lépésre: 1983 szeptemberében felújították az épületet, de a szűkös anyagiak miatt azonban csak a legsürgősebb munkákat végezték el. Most a könyvtárrész a soros, lebontották a régit, he: lyébe 1986 decemberéig építik fel az újat. Ezt követi azután a művelődési ház ismételt átépítése. Nem örömteli a helyzet még akkor sem, ha elmondhatjuk: legalább megindult valami. Schmidt Józsefné igazgatónő már hozzászokott az ideiglenes állapothoz: — Egyszerűen nincs rá pénz, hogy egyszerre végezzük el a munkálatokat. Eljárt az idő felettünk, tudomásul kell venni, hogy ilyen körülmények között nem várhatjuk kulturálódni, szórakozni az embereket. S ha meggondoljuk, hogy több mint tízezer ember művelődése a tét... Majd adatok következnek. A 200 férőhelyes színpad befogadóképességét, szerkezetét, felszereltségét tekintve nem megfelelő áhhoz, hogy neves művészeket, érdeklődésre számot tartó programokat fogadni tudjanak (értsd: megvenni), legalább 300 férőhelyes teremre lenne szükség. Ami fontos, igény is van erre, hiszen sokszor hallani, hogy jóval az előadás előtt minden jegy elkel. így mind a mlái napig rentábilisak rendezvényeink. — Ezt mindenékelőtt kitűnő társadalmi aktíváinknak köszönhetjük, akik a vállalatoknál, üzemeknél tevékenykednek. Kapcsolatunk nagyon jó a helyi gazdasági egységékkel, társadalmi munkában segítenek bennünket — mondja Schmidt Józsefné. — Megfelelő-e a kisebb helyiségek száma, felszereltsége? — Tizennyolc kiscsoportunk dolgozik, ehhez bizony kevés a helyünk. A könyvtár lebontásával tovább szűkülték lehetőségeink. A terv- tanulmány szerint azonban a jövőben megoldódik a gondunk, ugyanúgy mint a rendkívül értékes honismereti szákikörünk álltai összegyűjtött anyag sorsa, ami most a tanáosiháznál kapott átmenetileg helyet. Padlás- múzeum kialakítását tervezzük ugyanis, s ehhez a falugyűlésen már sokan .ajánlották fel a tulajdonukban lévő régi tárgyakat, eszközöket. Nem hagyhatjuk említés nélkül a mözsi honismereti gyűjteményt sem. A tanács épületéiben már a következő éviben sor kerülhet a tájház megnyitására. — A távlati elképzeléseknél szólnék a fonotéka beindításáról, ami nélkülözhetetlen településünk zenei nevelésében. Ugyancsak szükséges a nyelvi labor beindítása, hiszen óvodától gimnáziumig tanulhatják a fiatalok a német nyelvet, a felnőttek számára ugyanakkor semmiféle lehetőség nincs erre — így az igazgatónő. Ezek a gondolatok kapcsolódnak a könyvtárhoz, hiszen értelemszerűen mindkettő ott kap majd helyet. Most átmenetileg a tanátóházán folyik a kölcsönzés, s jövő év végén költözhet vissza nagyobb, szebb épületbe a könyvtár negyvenezer kötetével. Ezzel hosszú távra megoldódik Tölna nagyközségben a könyvtár problémája. Aztán szó esik a selyemgyárban működő fonógaléri- áróQ, amit helyhiány miatt megszüntetni készülnek, a település állami és pártvezetésével való szoros kapcsolatról, a TIT-programok- ról, hangversenyekről... Lám ilyen körülmények között is folyhat komoly kulturális murtka, nem szükség- szerű, hogy megálljon a település művelődésének mozgató ereje. Igaz szimbolikus értelmet is kaphatna a félig lebontott közművelődési intézmény, a népművelők azonban ennek ellenkezőjét bizonyítják. Takács Zsuzsa Fotó: Kapfinger András A művelődési ház félig lebontott épülete Az olvasó hangja Veszélyes? Nem veszélyes? Bonyhádról, a Bezerédj u. 39. számú ház lakóitól kaptuk a levelet. Ezt írták: „Sajnálatos tragédia történt néhány hete Bonyhádon, a Bezerédj u. 39. számú házban. Egy kétéves kisfiú kizuhant az erkélyükről. Már a beköltözésnél észrevettük, hogy veszélyesek az erkélyeink, a garanciális javításkor ezt szóvá is tettük, de még a baleset óta sem történt változás. Ügy tudjuk, hogy felülvizsgálták a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet szakemberei az erkélyeket, de azt nem tudjuk: mit határoztak. Veszélyesnek találták, vagy sem? Az egyik lakó már érdeklődött náluk és adtak neki furnérlemezt, hogy szegelje vele körbe az erkélyt. Hát ez lenne a megoldás? Mindenki barkácsoljon valamit az erkélyére? Akkor miért építették meg ezeket az erkélyeket? Netán dísznek? Nem hisszük, hogy a balesetek elkerülésére az lenne a megoldás, hogy odaláncoljuk a pici gyerekeket a lakásban. Rettegésben sem szeretnénk élni. Szeretnénk tudni, hogy mire számíthatunk a szövetkezet részéről? A Bezerédj u. 43. számú épület is azonos terv alapján épült, mint a miénk és ott biztonságosabbak az erkélyek. Ott még futotta az építőipari szövetkezet pénzéből 30 centivel magasabb erkálykorlát üvegezésére? Nálunk már az is megtette, hogy a fakorlátokat távolabb tették egymástól? így akár létraként is használható. Még a pici, kétéves gyerek is fel tud lépni az üvegrész tetejére. A Bezerédj 43-ban öt centivel magasabb az egész erkély. Érdemes megemlíteni a függőfolyosó-erkélyünket is. Ez ugyanolyan veszélyes, mint a hátsó erkélyünk. Itt a fakorlátot egy hatos csavarral csatlakoztatták a vasoszlophoz. Ugyanezt a Bezerédj 43-ban úgy csinálták meg, hogy a fakorlát egy U alakú vasban van és két csavar rögzíti. Nálunk, ha az az egy csavar elrozsdásodik, végzetes következményekkel járhat. Három éve lakunk a házban és a fakorlátok már lötyögnek. Ügy érezzük, jogos a kérdésünk: megcsinálják-e az erkélyeinket úgy, mint a Bezerédj utca 43-ban, vagy bíróságon kell érvényt szereznünk jogos követelésünknek? Itt, a nyilvánosság előtt mondjuk el, hogy a szigetelést is utólag csinálták meg, azt is csák hosszas viták után. A lépcsőházban a falak megrepedeztek, a harmadik emeleten már lyuk tátong. Szétmállik a beton, lehullt a vakolat. Nem hisz- szük, hogy ilyen képet kellene mutatnia egy hároméves épületnek!” Eddig a levél, amelyen valamennyi lakó aláírása szerepel. És az aláírások alatt utóirat: „Az aláírások gyűjtése során derült fény arra, hogy a negyedik emeleten a függőfolyosó feletti tető omlik, szinte életveszélyes.” Hétszáztól ezerötszáz forintig A társadalmi ösztöndíj és környéke A főiskolai, egyetemi hallgatókkal kötött társadalmi ösztöndíjak összege tíz év óta, pontosabban ez év március elsejéig változatlan volt, a közepes tanuló ugyanúgy hétszáz forintot kapott, mint a minden tantárgyból jeles osztályzatot elért hallgató. Sok mindent el lehetett mondani erről a megoldásról, csak azt nem, hogy valóiban ösztönzőleg hatott a jobb tanulmányi eredmény elérésére. Ennek a helyzetnek a visszásságát mindéin érintett fél elismerte, számos fórumon felmerült a változtatásra, a kialakult feszültségek csökkentésére vonatkozó igény. A Tolna íMegyel Tanács Végrehajtó Bizottsága október 9-i ülésén a társadalmi- tanulmányi ösztöndíjak ösz- szegét — a tanulmányi eredménytől függően — hétszáz és ezerötszáz forint között határozta meg. Az erre a célra fordítható pénzösszeg mennyisége nem növekedett ugyan, de különböző körülmények mégis lehetővé tették az anyagi erőforrások, az eddigieknél ésszerűbb felhasználását. Dr. Bay Endre a Tolna Megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztályának helyettese is egyetért abban, hogy a differenciálás megvalósítása indokolt. A Tolna Megyei Tanács évtizedek óta folyamatosan él a szakemer-utánpótlás tervszerű biztosítása érdekében a társadalmi-tanulmányi ösztöndíj formájával — így dr. Bay Endre. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a központi kereteken kívül a gazdálkodó és a költségvetési szervek is adományozzanak társadalmi ösztöndíjat. — Milyen módon történik ez? — Az ösztöndíjak adományozása két úton indul: az érdekelt szakosztályok (művelődési, egészségügyi ágazat) pályázatot hirdetnek a különböző felsőoktatási intézményekben azokra a munkahelyekre, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem tudnak betölteni, és a felsőfokú intézmény hallgatója ezek alapján kérheti a társadalmi ösztöndíjat. A kérelem a Tolna Megyei Tanács V. B. Oktatási és Továbbképzési Intézetéhez kerül. A kérelmeket ki kell egészíteni részletes önéletrajzzal, a szülők kereseti igazolásával, és a szociális helyzetre vonatkozó adatokkal. Ezeket a beadványokat rangsoroljuk a rászorultságnak és a szakma jellegének (hiányszakma-e vagy sem) megfelelően. Az ösztöndíjak odaítéléséről a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. — Előfordult már az is, hogy elutasítottak ösztöndíj- kérelmet? — Tálén meglepő, de igen. Néhány esetben a felsőfokú oktatási intézmény magatartási vagy tanulmányi okokra hivatkozva nem javasolta a szerződés megkötését. Ezenkívül néhány főiskolai hallgató olyan szakot választott, amire megyénkben jelenleg nincs szükség, ilyen például a bánya-, vagy kohómérnök foglalkozás. — Milyen eredményeket értek el a társadalmi ösztöndíj segítségével? — Nagymértékben javítani lehetett a szakember-utánpótlást mind a tanácsi apparátusban, mind pedig a tanácsi intézményeknél. A jogász, közgazdász, pénzügyi és számviteli főiskolás ösztöndíjasok elsősorban a megyei tanács apparátusában helyezkedtek el, de szép számmal kerültek a városi tanácsokhoz, az elmúlt két- ihárom évben pedig a tanácsi intézményekhez és vállalatokhoz is. A végzős állam- igazgatási főiskolások a helyi tanácsi apparátusban kaptak állást. — A megyei tanács kiemelten foglalkozik az állam- igazgatási főiskolásokkal. — Az államigazgatási főiskolára jelentkezőkről „hivatalból” tudnunk kell... Esetükben a tanulmányi szerződés kötése automatikus, ezenkívül minden tanácsnak szavatolni kell a későbbiekben a végzős hallgató elhelyezkedésének lehetőségét. — Növekszik a leendő pedagógusokkal kötött ösztöndíjak száma is? — A művelődési ágazatban elsősorban az alsófokú oktatási intézmények pedagógus-utánpótlását biztosító főiskolai tanulók számára adományozunk társadalmi ösztöndíjat. E területen kötött ösztöndíj-szerződések magas számát a képesítés nélküli pedagógusok arányának mértéke tette indokolttá Különösen sok képesítés nélküli nevelő dolgozott az óvodákban, napközi otthonokban, de egyes általános iskolái szaktárgyak tanítása is nehézségekbe ütközött szaktanár hiányában. Az ösztöndíjszerződések eredményeként a megyében az üres álláshelyek legnagyobb részét mindenhol szakképesítéssel rendelkező pedagógusokkal tudták betölteni. A megyébe visszakerülő pedagógusok számának alakulása egyébként csökkenő tendenciát mutat. Míg 1984-ben 26- an, 1985-ben már csak 14- en kértek munkalehetőséget megyénkben. — Ez a csökkenés más ágazatokra is érvényes? — Igen. A művelődési ágazatban az ösztöndíj iránti igény jelentősen csökkent. A korábbi 60—70 kérelemmel szemben 1984-ben 31, 1985- ben már csak 26 érkezett. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi, s az egyéb ágazatokra is. — Jelenleg mennyi a Tolna megyei ösztöndíjasok száma? — A végrehajtó bizottság az évenként megköthető társadalmi tanulmányi ösztöndíj-szerződések számát 35- ben állapította meg. Ezzel együtt összesen 91 ösztöndíjasunk van, ez nem ellentmondás, hiszen a főiskolákon 3—4, az egyetemeken 5 évfolyam van. A kifizetett ösztöndíjak havi összege mintegy 90 ezer forint, amit a megyei tanács oktatási intézete folyósít a hallgatók számára. Az évenként megköthető szerződések maximált száma ad magyarázatot — többek között — a tanulmányi eredménytől függő differenciálás bevezetésére is. — Gyakori a szerződés felbontása? — Évente 6—8 esetben kerül sor szerződésbontásra, 1985-ben augusztus 31-ig 6- an jelentették be erre vonatkozó szándékukat. A szerződésbontás leggyakoribb oka, hogy az ösztöndíjas házasságot köt és házastársa lakóhelyén kíván letelepedni. Ritkábban előfordul az is, hogy bent -marad a felsőfokú oktatási intézetben, vagy ellenkezőleg, gyenge tanulmányi eredménye miatt megszakítja tanulmányait. Egészségi állapotukra való tekin- tetteljs többen felbontják a szerződésüket. Ilyen esetekben az ösztöndíj visszafizetésétől méltányosságból eltekintünk, és az adományozót megillető jogokat átruházzuk a kikérő szervezetre. A szerződésbontó volt ösztöndíjasok fizetési kötelezettségüknek általában eleget tesznek. — Mely feladatok megvalósítását tartja fontosnak a megyei tanács végrehajtó bizottsága? — Az igazgatási apparátus utánpótlásának biztosítására több szerződést kell kötni jogi egyetemre, államigazgatási főiskolára, pénzügyi és számviteli főiskolára járó hallgatókkal. Sz. A. Jogról - mindenkinek A közös tulajdon megszüntetése Az elmúlt években ingó és ingatlan tárgyaink megszaporodtak. Ki úgy jutott hozzá, hogy elhunyt hozzátartozóitól örökölt, ki pedig saját munkájával gyarapította vagyonát. Akinek testvére van, az öröklés során, akinek pedig házastársa, az az együttélés alatt közös tulajdonra tesz szert. És ez a közös tulajdon bizonyos élethelyzetekben terhessé válhat. A közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb módja az, amikor a tulajdo- nostársak megegyeznek. Idejüket, pénzüket kímélő megoldás ez. Ha semmiképp nem jutnak közös nevezőre, csak akkor forduljanak bírósághoz. Hogyan szünteti meg a bíróság a közös tulajdont? Ha az természeténél fogva eleve megosztható, akkor a természetbeni megosztást alkalmazza. De bármelyik tulajdonostárs magához válthatja a közös tulajdont. Ha az előbbi módokon nem lehet megszüntetni a közös tulajdont, akkor a tárgy vagy tárgyak értékesítésére kell sort keríteni. Fontos szabály az, hogy a bíróság nem választhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Mi a helyzet az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésénél ? Tegyük fel, hogy adott egy többszoibás ház, amit a volt házastársak megosztva tudnának használni, külön lakrészek leválasztásával. Ilyenkor az a feltétel, hogy az építésügyi hatóság (tanács vb. építési osztálya) jogerős határozattal engedélyezze az ingatlan két új önálló ingatlanra való megosztását. Ha az ingatlanok kialakítása során valamelyik tulajdonostárs nagyobb, illetve értékesebb ingatlanrészhez jut, mint ami tulajdoni hányada szerint megilletné, természetesen az értékkülönbözetet pénzben meg kell térítenie. Amikor az egyik tulajdonostárs a másik tulajdoni hányadát ellenérték fejében megszerzi — a következők az irányadók: Először is a bíróság azt vizsgálja, hogy a megváltáshoz szükséges anyagiakkal rendelkezik-e. Ha a közös tulajdon megszüntetését kérő tulajdonostárs ezt nem tudja Igazolni, a keresetét a bíróság elutasítja. Speciális eset az, amikor a közös tulajdonú ingatlanban az egyik fél benne lakik, és neki nagyon megfelel ez a helyzet. Semmit nem tesz annak érdekében, hogy a másik is valami módon hozzájusson a tulajdoni részéhez. Ilyenkor a bíróság őt kötelezheti a magához váltásra, feltéve, hogy anyagi helyzete erre módot ad. Ha az előbbi módokon nem sikerül dűlőre jutni a vagyonmegosztásban, akkor következik az árverés, bírósági végrehajtó közreműködésével. Ha a bíróság árveréssel szünteti meg a közös tulajdont, meghatározza a befolyt összeg szétosztásának az arányát a tulajdonostár- sak között. A magához váltás és az árverés esetén fokozottan számít, hogy valamelyik tulajdonostárs benne lakik-e az ingatlanban vagy sem. A bentlakás értékcsökkentő tényező.
