Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-28 / 279. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 279. szám. ARA: 1.80 Ft 1985. november 28„ csütörtök. Mai számunkból LENGYELORSZÁGI VÁLTOZÁSOK (2. old.) FOKOZOTT FELELŐSSÉGGEL (3. old.) • A VITAMINOKRÓL (4. old.) OLDALHALÖ ’85 (6. old.) BONTANAK, ÉPÍTENEK TOLNÁN (5. old.) Kádár János és Franz Muhri találkozója Kádár János fogadta Franz Muhrit, Ausztria Kommunista Pártjának elnökét Dinamikus forgalomnövekedés Továbbképzések Kétségtelen, hogy vannak nagyon jól és kevésbé jól megszervezett továbbképzések. Az is tény, hogy előfordulnak olyanok is, melyek a résztvevőknek szakmailag alig nyújtanak valamit, de a legtöbb jó tematikájú, sokoldalú tájékoztatást nyújtó. Mindezek előrebocsátásával térnék rá igazi mondandómra, mely tulajdonképpen azokról a plusszokról szól, melyet a hallgatók nem az előadóktól, hanem egymástól kapnak. Az újságíró munkájából fakadóan számos továbbképzésen vesz részt, pontosabban fogalmazva: ír azokról. Magam is voltam már egy-egy napos részese tanácselnökök. téeszelnö- kök, népművelők, nőfelelő- sök tanfolyamának. S minden esetben „maszek” ke- rekasztal-beszélgetést folytattunk a témáról az igazi résztvevőkkel. Érdekes módon senkitől sem hallottam olyan kijelentést, miszerint a néhány nap fölösleges lett volna — hangsúlyozom, hogy a hivatalos programokon túlmenően. A legtöbben úgy fogalmaz nak, hogy munkájuk ottani szervezését érdemes átcsoportosítani, hiszen a tá- voHét napjaiban igazán jó ! ötleteket, tapasztalatokat 1 gyűjtenek, melyeket haza- | 1 térve hasznosíthatnak. Ér- I dekes, hogy a többség az ! f ilyen beszélgetések során ; í hozzá teszi azt, minden; i esetben megfogadják, ; számtalanszor ki is jelen-' ' tik, hogy a napi hat-nyolc í órás előadás-hallgatás és; konzultáció után „semmi j í munka”, hanem „lazítás”. S az elhatározás rendsze- - rint három mondat erejéig í tart csak, mert valahogyan mindig a munkára terelődik a szó. Szóval az estébe {nyúló szabadfoglalkozások | is valamiféle munkamegbeszélések, tapasztalatátadások színtere lesz. Az egyik tanácselnök örömmel mondta el, hogy az admi- I nisztrációt megkönnyítő, mondhatni leegyszerűsítő : módszert kapott kollégájától, melyet községében , azon nyomban be is ve- ■ zettek. ‘Mindezen kívül érdemes még arról is szólni, hogy a továbbképzések lényegébe az is benne foglaltatik, hogy az azonos szakmát művelők bizonyos időkö- ; zönként összejöjjenek, megismerjék egymást, tájékozódjanak munkahelyeik problémáiról, terveiről, kiki elmondja saját sikereit, gondjait. Valahogy a továbbképzések szó hallatán mindezekre is gondolok, ; hiszen azok szakmai mini- fórumoknak is tekinthetők — természetesen most is a „holtidőről” van szó. iE sorokat írva azon tűnődöm, hogy megint egyik vesszőparipámat hajtogatom, miszerint gyakorta a kis dolgok is mozgatói a nagyoknak. Hiszem, hogy a továbbképzések spontán beszélgetései is a kicsik közé tartoznak, viszont hatásuk érezhetően befolyásolja a jelentősebb dolgokat, legyen szó akár irányítási módszerekről, adminisztrációról, szervezésről, vagy bármiről. S ezek hasznát nemcsak azok érzik, akik tapasztalatot cserélnek, hanem környezetük is. — h — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerda délelőtt a KB székházában találkozott Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Pártja (KPÖ) elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP, illetve a KPÖ előtt álló feladatokról. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során egyetértőén Nehéz idők jártak évekig a Szekszárdi Szabó Szövetkezetre. A régi és bevált termékskálájuk „kiment a divatból”, az addig jó áron exportált műbőr kabátok már nem találtak vevőre. Ez nemcsak a munkaellátottságot zavarta, hanem a szövetkezet létét kérdőjelezte meg. Hozzá kellett látni a termékszerkezet átalakításához, úgy, hogy közben a szövetkezet szerkezetét is átalakítva, a technológiai szintet emelve, a termelésben, a jövedelemben ne szenvedjenek kárt. A nyolcvanas évek elején végig egyensúlyoztak a veszteség és az alig nyereség vékony cérnaszálán. Hároméves munkával jutottak el oda, hogy ma a hangsúlyozták a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a helsinki folyamat továbbvitelének fontosságát. Üdvözölték a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit, és kifejezték reményüket, hogy azok kedvező hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. Kádár János és Franz Muhri elégedetten állapította meg, hogy a Magyar Népkötársaság és az Osztrák Köztársaság hagyományosan jó kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek, jól példázzák a különböző társadalmi rendszerű államok Szekszárdi Szabó Szövetkezetben a bérszínvonal eléri az ötvenezer forintot, az árbevételük a 185 millió forintot, a nyereségük év végére pedig 16-18 millió forint körül alakul. A valamikori műbőr termékektől eljutottak arra a szintre, hogy ma már a bébiruhától a téli nagykabátig mindent tudnak gyártani. Sőt, a közeli hetekben már a Pierre Cardin-butik- ban árusítják a szekszárdiak termékét. Korábban rubelelszámolású exportra 100-110 millió forint értékben gyártottak, a dollárpiacon pedig 20-30 millió forintot forgalmaztak. A hazai boltókban ekkor még nem találtunk terméközötti együttműködés kölcsönös előnyeit. Az MSZMP főtitkára és a KPÖ elnöke kinyilvánította a két párt szándékát internacionalista kapcsolataik továbbfejlesztésére, a nemzetközi kommunista mozgalom pártjai összefogásának erősítésére. A találkozón jelen volt Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Hans Steiner, a KPÖ külügyi osztályának vezetője. keikből. Mára 60 millió forint körül alakul a szocialista exportjuk, 40 millió a tőkés export, ami teljes egészében anyagmentes érték és 60-70 millió forint értékű árut adnak hazai partnereiknek. Megtalálható a szekszárdiak terméke az USA-ban, Kanadában, Angliában, a Benelux államokban, Franciaországban, az NSZK-ban és a Szovjetunióban. A nyolcvanas évek elején határozták el, hogy belföldi kooperációval kell és lehet az „üzletet” fellendíteni. Ipari szövetkezetekkel, állami vállalatokkal és termelőszövetkezeti melléküzem- ágakkal léptek kapcsolatba. Ezt követően 1983 végén megkezdték a külföldi kooperáció szervezését. A Hun- garotex Külkereskedelmi Vállalattal közösen Vietnamban kezdtek munkába. Az első lépcsőben szellemi tőkét, vagyis műszaki szolgáltatást adott a szekszárdi szövetkezet. A következő sza- kaszbna már kiterjesztették a kapcsolatot, Vietnamban bérmunkában varratták meg termékeiket. Ma már 2000 vietnami varrónő „tagja” a szekszárdi szövetkezetnek. Külön csoportot hoztak létre Szekszárdon, amely a délkelet-ázsiai^ üzlettel foglalkozik. További nagy lehetőségek rejlenek ebben az üzletágban, mivel szükségessé vált, hogy Laoszban és Kambodzsában is hasonló üzemeket szervezzenek. A tárgyalások mai állása szerint szekszárdi gesztorsággal szerveznék meg ezekben az országokban a kooperációs munkákat. Itt is szellemi tőkét, vagyis műszaki szolgáltatást adnának el először, az OKISZ anyagi támogatásával. Természetesen a szerkezeti és termékváltáshoz szükség A Termelőszövetkezetek Értékesítő és Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalat Tolna megyei területi központja igazgatótanácsi ülést tartott tegnap délelőtt Szekszárdon a szakszervezeti székházban. Mónus István, a területi központ elnöke vezetésével arról tanácskoztak, hogy az év kilenc hónapjában milyen forgalmazást bonyolítottak le, s a szövetkezetek érdekében milyen munkát végeztek. Amint Radnóti Huba, a TSZKER Tenyésztés és Tegnap délelőtt tenyésztési és takarmányozási tanácskozásra gyűltek össze a szakemberek a decsi termelőszövetkezetben. Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat (ISV) és a Decsi Egyetértés Termelőszövetkezet szervezésében szakmai kérdésekről esett szó. A tanácskozást Nagy János, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, vitaindító referátumot pedig dr. Fekete László ISV- főosztályvezető tartott, melyet Jürgen Máger, a Salvá- na cég magyar képviselője, Csapó Éva takarmánygazdálkodási szakmérnök, dr. Kal- tenecker József egyetemi advolt gépi rekonstrukcióra és a szövetkezet belső átalakítására, amely sok pénzbe és rengeteg munkába került, de már elmondható, hogy a szekszárdi szövetkezet jól prosperál. Közben beléptek az amerikai Wrangler-üzletbe is. A híres partner teljes termékskálával jött át Európába, így a későbbiekben nagy üzletet lehet velük kötni. Ma már hazai alapanyagból gyártanak a szekszárdiak kőmosott Wrangler-fanmero- kat, melyekre egyedi minőségi ellenőrzés után rákerül a világhírű címke. Ebből a termékből exportálnak, de a hazai piacra is jut. A közelmúltban verseny- tárgyalást nyertek Kuvaitban igazgatóhelyettese és Boldis István megyei igazgató elmondta, idén dinamikus forgalomnövekedés volt, a tavalyihoz képest meghaladta a 10 százalékot, s közel egy- milliárd forintot tesz ki. Az év hátralévő napjaira eső feladatok végrehajtásának módját is elemezték, illetve határoztak arról, hogy a jövő évi szerződéskötéseket minél előbb befejezzék a különféle termelvények felvásárlására, illetve a szolgáltatásokra. takarmányozás junktus és dr. Kolossy Béla, az ISV állatorvosa egészített ki. A témához kapcsolódva mondta el tapasztalatait Lo- zsányi Sándor, a Sióagárdi Sióvölgye Tsz elnöke, dr. Pámer Frigyes, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatója, János Jeromos, a Gabo- naforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, Kohajda Ferenc, a Húsipari Vállalat termelési igazgatóhelyettese és Jerkovics János, az MNB mezőgazdasági osztály- vezetője is. A hozzászólások után Szilágyi Sándor, az ISV igazgatója tartott összefoglalót egy 120 ezer darabos szériára. Tovább bővítik kooperációs partnereik számát. A közelmúltban írtak alá szerződést Lengyelországban három szövetkezettel, amelyek bérmunkában a szekszárdiaknak varrnak. A könnyűipar, ezen belül a konfekcióipar, az utóbbi időkben komoly lépéshátrányban volt. A piaci igények nagyok, a minőségi követelmények szinte már teljesíthetetlenek. Ebben a környezetben „talpon maradni” óriási feladat. Az 1985-ös eredmények alapján — többéves megfeszített munkával — a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnek sikerült megkapaszkodnia. H. J.—G. K, Szerkezeti átalakítás után Nemzetközi kooperáció - szekszárdi központtal Központi készáruraktárból szállítják a világ minden részére a szövetkezet termékeit A tolnai üzemben is rekonstrukciót hajtottak végre. Termékeik befejezési műveleteit itt végzik.
