Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXV. évfolyam. 278. szám. ARA: 1.80 Ft 1985. november 27., szerda.

PAPRIKAÜGYEK — PAPRIKAS VÁSÁRLÓK (3. old.)

SZOMSZÉDOLÁS (4. old.)

•

NEM SZABAD MINDENÁRON ÜZLETET KÖTNI (5. old.)

Állatok nélkül

KIHŰL AZ ISTÁLLÓ (3. old.)

A népfront a fiatalokért

A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletén egyik központi téma volt a tömegmozgalom és a fiatalok viszonya.

A téma jelentőségét, — 'hiszen a mozgalom jövőjéről van szó — mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a küldöttértekezlet előtt a HN'F megyei elnöksége két ülésén is foglalkozott a témával, sőt meghatározta a feladatokat is. Az egyik téma átfogóan elemezte a megyében a fiatalok helyzetét abból a szemszögből, hogy mik a tennivalók, feladattervet is elfogadtak, amelyet, mint ajánlást megküldenek a megye népfrontbizottságainak. A másik téma a lakáshelyzet volt. ezen belül is a fiatalok lakáshoz jutásának esélyei, léhetőségei.

A megyei KlSZ-bizottság első titkára a népfrontértekezleten felszólalásában úgy fogalmazott, közös feladatokról van szó. hiszen az ifjúsági mozgalom nem tudja egyedül felvállalni, kisajátítani pedig nem akarja az ifjúság nevelését. Társakra van tehát szüksége, és .nem egymás mellett, hanem együttdolgozásra. Hozzászólásában elsősorban a 'gondokkal, problémákkal foglalkozott, mert ezek jelentik egyúttal az eljövendő feladatokat is. Közös kudarcként említette a tanácstagi választásokat, ahol a fiatal jelöltek nem értek el nagy sikereket. Rögtön következik ebből a tanulság, hogy a jövőben jobban kell csinálni. Az esetek döntő többségében nem a kiválasztással volt a baj, hanem az előkészítés során nem tudták megfelelő szinten megismertetni a fiatal jelölteket, akik közül sokan már sokat letettek a társadalom asztalára. El kell oszlatni az előítéletekét, a bizalmatlanságot, el kell érni, hogy az arra érdemes fiatalok kapjanak az eddigieknél nagyobb bizalmat. A testületi választásokon sok helyütt eredményesen törekedtek a népfrontbizottságok megfiatalítására. íEz is színtere lehet annak, hogy a jól dolgozó fiatalokat lakóterületükön jobban megismerjék és elismerjék.

A HNF megyei elnökségének feladatterve úgy fogalmaz, javítani kell annak feltételeit, hogy a fiatalok nagyobb részt vállalhassanak a társadalom fejlődését szolgáló feladatokból, a politika alakításából és végrehajtásából. Nincsen ebben semmi új gondolat, a párt ifjúságpolitikája mindig is ezt az elvet követte, amelyet a XIIiI. kongresszus csak megerősített, de még nem sikerült teljesen végrehajtani. Ehhez bátrabb kezdeményezésre, megértésre, segítésre van szükség. Ugyanakkor növelni kell általában a fiatalokkal szembeni követelményeket, a munkában, a tanulásban, az önmaguk, jövőjük iránti felelősségben — áll a feladat- tervben.

Be kell ismerni, hogy a feladat megvalósításához nem minden társadalmi körülmény kedvező. Éppen a másik anyag állapítja meg, hogy a lakáshoz jutás esélyei az utóbbi években csökkentek, pontosabban szólva az anyagi feltételek megnőttek. 'Egyszerűbben, ma több pénz kell hozzá, mint korábban, ami növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen az. hogy kinek lesz lakása belátható időn belül, nem az illető szakképzettségétől, a munkája színvonalától függ elsősorban — pedig így lenne igazságos —, hanem a szülei anyagi helyzetétől, teherbíró képességétől és áldozatvállalásától, meg attól, hogy hogyan nősül, illetve miként megy férjhez. Vagyis, mennyiit tudnak segíteni a partner szülei.

Természetes, hogy ebbe nem lehet belenyugodni, és erről nincs is szó, a VH. ötéves terv koncepciója már foglalkozik ezzel a kérdéssel és országosan éppúgy, mint a megyében, úgy igyekeznek tervezni, hogy nőjön az állami lakások aránya, tehát a szociális szempontok szerint elosztható lakások száma. Javultak a hitelfeltételek is, és ezek további alakítását is tervezik. A tanácsoknál létesült lakástámogatási alap, ami a jövőben az eddiginél nagyobb lehetőséget ad a valóban és önhibájukon kívül rászorulók támogatására. Ugyanakkor továbbra is szüség van a társadalom jobb összefogására, a munkáltatói támogatások növelésére. A két kérdés, a közéleti aktivitás sok ponton ösz- szefiügg, például úgy is, hogy az építkezés, a munka és a plusz munka mellett mennyi ideje jut egyáltalán a fiatal házasnak arra, hogy még a közéletben is részt vegyen.

Márpedig a célokból nem lehet engedni, az említett feladatterv is megfogalmazza, hogy bátrabban kell a fiatalokat meghívni a társadalmi vitákra, béke- és barátsági rendezvényekre, településfejlesztési fórumokra. Aktív részvételük viszont csak akkor biztosítható, ha ezeken és imás fórumokon sokkal gyorsabban és nyíltabban reagál a társadalom vezetése az ifjúság különböző rétegeit foglalkoztató — és érintő — kérdésekre. A kérdésekre általában is világos, érthető, meggyőző választ kell adni. Egy ilyesfajta társadalmi közeg, — amelynek a feltételei és kezdeti gyakorlata itt is és más területen is megvan — lehetővé teszi, hogy eredményt lehessen elérni az ifjúság körében is, a nemkívánatos jelenségek, magatartási formák és egészséget is károsító szokások visszaszorításában. A jövő érdekében.

1HAROS1 IBOLYA

Befejeződött az európai kulturális fórum

Köpeczi Béla beszédét nagy tapssal fogadták a résztvevők (Telefotó)

Hat hétig tartó tanácskozássorozat után kedden, a hajnali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az európai kulturális fórum, összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban, a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-amerikai állam képviselői. A tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sajátos, új vonása volt, hogy munkájában kiemelkedő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg.

Az első hét plenáris üléseit követően négy munkabizottságban folyt az eszmecsere. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem; az előadóművészetek, a film, a rádió és a televízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordítás; továbbá az egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséggel összefüggő területeken vizsgálták meg az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit.

A résztvevő államok kulturális életének vezető képviselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő kulturális személyiségek számos konstruktív javaslatot terjesztettek elő a két- és többoldalú kulturális együttműködés továbbfejlesztése érdekében.

A hétfőn késő este kezdődött nyílt plenáris záróülésen sorrendben Franciaország, Nagy-iBritannia, Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Spanyolország, Csehszlovákia, Lengyelország, Portugália, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország, Bulgária, Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország, a Szovjetunió és Kanada képviselője szólalt fel.

A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsinki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredményei, a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás befejeztével ne merüljenek feledésbe. Elismerésüket fejezték ki a vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körülményekért, a szervező munkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez.

Végül a magyar küldöttség nevében — s házigazdaként — Köpeczi Béla művelődési miniszter, a delegáció vezetője szólalt fel. Elöljáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a konferencián részt vett kulturális személyiségek aktív, gyümölcsöző

(Folytatás a 2. oldalon.)

A Legfelsőbb Tanács ülésszaka

Kedden Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szerve, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka.

A napirend elfogadása után Mihail Gorbacsov terjesztette a küldöttek elé azt a javaslatot, hogy erősítsék meg tisztségében Nyikolaj Rizsko- vot, akit a Legfelsőbb Tanács Elnöksége az egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult Nyikolaj Tyihonov utódjaként a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé nevezett ki.

Beszédében Gorbacsov szólt a Szovjetunió kormánya előtt álló feladatökról. Hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak az eddiginél is erőteljesebben kell törekednie az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására és a tudományos-műszaki haladás kibontakoztatására. Ez utóbbi a szovjet népgazdaság intenzívebbé tételének és hatékonysága növelésének fő forrása.

A kormány másik feladataként említette a népgazdasági tervezés tökéletesítését, a kiegyensúlyozott és komplex, valamennyi ágazatot érintő fejlődés biztosítását, a pénzügyi rendszer erősítését. Rámutatott arra, hogy a minisztertanács, miközben külön-külön is törődik minden egyes ágazat problémáival, a legnagyobb figyelmet a népgazdaság egészének sorsát meghatározó problémáknak kell hogy szentelje. Különösen törődnie kell azzal, hogy zökkenőktől mentes legyen a különböző ágazatok együttműködése, s jobban kihasznál(Folytatás a 2. oldalon.)

Losonczi Pál Vas megyei látogatása

Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Vas megyei látogatásának második napján Vasvárra látogatott. A magas rangú vendéget elkísérte Horváth Miklós, a Vas megyei párt- bizottság első titkára és Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke.

Az Elnöki Tanács elnökét Vasváron Nagy György, a városi jogú nagyközség párt- bizottságának első titkára tájékoztatta a település életéről, a közigazgatási területén

— a Hegyhát tájegységben

— élők helyzetéről, gondjairól.

Vasváron és körzetében működő vállalatok, üzemek termelési értéke 1980—84 között 53 százalékkal nőtt, és csaknem elérte az évi másfél milliárd forintot.

Losonczi Pál elismeréssel szólt a hallottakról, s a tájékoztató után Vasvár központjával ismerkedett.

Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően a tíz kilométerre fekvő Gersekarátot kereste fel, ahol Boros Istvánná tanácselnök tájékoztatta a magas rangú vendéget Gersekarát és két társközség, Sárfimizdónak, valamint Telekes életéről.

OiibrökjizBB idénymunka a csomagolás

A Döbröközi Zöld Mező Mgtsz a TSZKER-rel közösen öt évvel ezelőtt kiszerelő üzemet létesített azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági idénymunkáik befejezése után is munkát biztosíthasson a termelőszövetkezet nődolgozóinak. A közös gazdaság csomagolóüzeme Döbrö- köz környékéről, de a megye más részéről is kap „alapanyagot”, melyet aztán a kívánt kiszerelés után főleg exportra, de hazai piacra is szállítanak.

Az. idén hetven-nyolcvan vagon borsót^ tizenhat vagon

lencsét, ugyanannyi hajdinát, tizenhárom vagon mustármagot és kétszázhúsz vagon napraforgót — nagy része NSZK-exportra megy, de jut belőle hántolásra a szekszárdi Herbáriának is — csomagolnak a döbröközi asszonyok.

Zsákokba kerül a hajdina, amit törökrizsának vagy pohánkának is neveznek