Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

1985. november 26. rtÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK mm A múlt hét végén immár harmadik alkalommal ren­dezte meg a Magyar Űttörők Szövetsége Dombóvári El­nöksége az „egy napig vol­tam katona” akciót. A város és környéke iskoláiból érke­ző negyven hetedik-nyolca­dik osztályos fiú péntek délutántól szombat délutánig a Magyar Néphadsereg köte­lékében élt, és teljesített „szolgálatot”. Ez azt jelen­tette a fiatalok számára, hogy szabályos behívó pa­rancsot kaptak — természe­tesen önkéntes jelentkezés után —, orvosi vizsgálaton estek át, levetették a civil ruhát. A napi program is e szerint alakult, alaki, fegy­verzeti, technikai foglalko­zásokon vettek részt, politi­kai tájékoztatókat hallgat­tak. Ki nem lép egyszerre? — Nem első kezdeménye­zésünk ez — vette át a szót Juhász László úttörőelnök — korábban szerveztünk már hasonló programokat, a Vö­röskereszttel, rendőrséggel, tűzoltósággal, munkásőrség­gel és Ifjú Gárdával is mer- ' kedtek nemcsak fiúk, hanem lányok is. Sikeresek voltak, ezért folytatni fogjuk. A „kiskatonákat” is meg­kérdeztük ezután benyomá­saikról, tapasztalataikról, ar­ról, hogy milyen élményeik­kel utaznak haza. Kohári Csaba, a Dombó­vári Zrínyi Általános Iskola 8. osztályosa: — Kíváncsi voltam, hogy valóban olyan szigorú-e a katonaság, mint mondják. Hát, ami azt ille­ti... Pedig velünk azért ki­vételt tettek. Nem bántam meg, hogy eljöttem, sok ér­dekes dolgot tanultam itt. — Szívesen jöttek a gye­rekek, előfordult, hogy sor­sot kellett húzni a helyhiány miatt — mondta Karászi Im­re kísérő tanár, a Zrínyi Ál­talános Iskola pedagógusa. A beöltözés nehéz pillanata — Tiszthelyettes szeretnék lenni, ezért jelentkeztem, amikor szóltam az iskolában — így Saarkali Attila, a Ko- csolai Általános Iskolából. — Hogy milyen a jó katona? Szerintem szófogadó, pa­rancsteljesítő, tiszta. — Gárdista vagyok — ve­szi át a szót osztálytársa, Si­pos Csaba. — Tetszett az ala­ki kiképzés, de a legjobb az este volt, amikor sokáig be­szélgettünk az ügyeletes „nagykatonával”... — Engem a fegyverek ér­dekeltek legjobban — lelke­sedik Péter Attila a Molnár György Általános Iskolából. — Igaz, nem ezt a pályát vá­lasztom, de ezt az egy napot nem fogom elfelejteni. Fotó: Kapfinger András „Most már tudom, mi az a fóka” — így Bálint János Kocsoláról A rendet is tanulni kell A rádiózással ismer kedik Péter Attila Eredményes tapasztalatcsere Lengyel ifjúsági delegáció Tolna megyében A Lengyel Harcer Szövet­ség mintegy háromnegyed évszázados, eseményekben gazdag múltra tekinthet vissza, a szervezet megala­kulására 1911-ben került sor. Jelenleg a szövetség 2 millió tagot számlál, és ez a lét­szám a legmagasabb a négy Lengyelországban működő ifjúsági szervezet között. A Harcer Szövetség főleg az általános iskolás korosztályt tömöríti, de nem kizárólagos jelleggel — soraiba bárki kérheti felvételét, felső kor­határ nincs. November 1:1-én érkezett Magyarországra a Lengyel (Harcer Szövetség háromta­gú delegációja, Krzysztof Pi- latowicz, a LHSZ osztályve­zetője, Ewa Jozwiak, a LHSZ munkatársa és Wieslaw Le- wandowski, a Lengyel ILK munkatársa. A küldöttség tanulmányúton vett részt ha­zánkban, a magyar ifjúsági szervezetek — úttörőszövet­ség, (KISZ — tapasztalatai­nak felhasználása céljából. A budapesti útörőelnökségen tartott tájékoztató, valamint a zánkai úttörőváros megte­kintése után a delegáció egy­napos munkalátogatóst tett Tolna megyében. Szekszár- don felkeresték a Magyar Út­törők Szövetsége Tolna Me­gyei Elnökségét is, ahol Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Her- czig Ferenc, a megyei pártbi­zottság megbízott osztályve­zetője és Temesi Ágnes me­gyei úttörőelnök fogadta a küldöttséget. Lengyel vendégeinket a délelőtti órákban Temesi Ág­nes tájékoztatta Tolna me­gye történetéről, társadalmi- gazdasági, politikai életéről, majd válaszolt a feltett — főleg az úttörőéletre és gaz­dasági eredményeinkre vo­natkozó — kérdésekre. Ezután a programban a szekszárdi úttörőház megte­kintése következett, majd délután látogatást tettek a váraljai úttörőtáborban. Sz. A. Iskolanap a dunaföldvári gimnáziumban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) November 13-án reggel nagy volt a nyüzsgés a du­naföldvári gimnázium épüle­tében. Magyar László szüle­tésnapján — a legutóbbi di­ákparlament határozata nyo­mán — diáknapot tartot­tunk. A délelőtti program fakul­tatív előadásokkal indult. Az egyiken dr. Krizsán László Afrika-kutató, a történelem- tudományok kandidátusa szólt a magyar Afrika-kuta- tás legújabb eredményeiről. Dedikálásra is sor került, hi­szen a napokban került a könyvesboltokba az általa lektorált, Magyar László af­rikai utazásai című útleírás­gyűjtemény. Érdekes előadásokat hal­lottunk a településről is. Götzinger Károly, a közmű­velődési intézmények igaz­gatója a hajdani nagy múltú mezőváros életéről, a hely­történeti-honismereti munka szépségeiről szólt. Antal Fe­renc tanácselnök és Petro- vics Józsefné, a nagyközség párttitkára inkább a jelen­re, a városiasodásra, az el­következő időszak fejlesztési elképzeléseire helyezte a hangsúlyt. Lehet-e strandol­ni a Dunán? Milyen lesz a nemzetközi csónakkikötő? Hogyan alakul a rác temp­lom sorsa? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is öröm­mel válaszoltak a nagyköz­ség vezetői. Természetesen más jellegű rendhagyó órákra is lehető­ség nyílt. Dr. Majomé Lip- ták Mária tanárnő például Rímes, furcsa játék címmel az irodalmi, nyelvi játékok, rejtvények világába kalau­zolt el bennünket. Élményt adott a versbarátok, zene­kedvelők össze jövete te, s nem maradt közönség nélkül a négy iskolaszámítógép sem... A tornacsarnokban eközben különböző játékos vetélke­dők zajlottak. Az emlékünnepély 11 óra­kor kezdődött. A hajdani „nemzeti oskola” falán lévő márvány emléktáblánál ko­szorút helyeztek el a Ma­gyar László nevét viselő szo­cialista brigádok, továbbá a gimnázium, az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézete és a Kalocsai I. István Gimná­zium. Ezen a napon hirdette meg iskolánk immár harma­dik alkalommal — más szer­vekkel közösen — a Magyar kutatók szerepe Afrika tu­dományos megismerésében című ifjúsági pályázatot, amelynek ajánlott témáit és a legfontosabb szakirodalom jegyzékét valamennyi közép­iskola KISZ-szervezetéhez eljuttatjuk. Pozsonyi Éva diákszerkesztő Krizsán László előadását tartja Nyílt nap A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem Mezőtúron működő Mezőgazdasági Gé­pészeti Főiskola Kara 1985. december 2—7. közötti idő­ben, valamint 1985. december 14-én és 21-én, szombati na­pokon naponta 8-tól 16 órá­ig nyílt napokat tart, melyek keretében a mezőgazdaság gépesítése szakirányban to­vábbtanulni szándékozó fia­Mezőtúron talok számára tájékoztatást és bemutatót tart az intéz­ményben folytatott oktatás­ról és annak tárgyi feltéte­leiről. Örömmel veszik a szüleikkel együtt érkező pá­lyázók látogatását is. A szombati napokon látogatók és a távolról érkezők számá­ra kedvezményes szállást biztosítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents