Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. november 26. rtÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK mm A múlt hét végén immár harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Űttörők Szövetsége Dombóvári Elnöksége az „egy napig voltam katona” akciót. A város és környéke iskoláiból érkező negyven hetedik-nyolcadik osztályos fiú péntek délutántól szombat délutánig a Magyar Néphadsereg kötelékében élt, és teljesített „szolgálatot”. Ez azt jelentette a fiatalok számára, hogy szabályos behívó parancsot kaptak — természetesen önkéntes jelentkezés után —, orvosi vizsgálaton estek át, levetették a civil ruhát. A napi program is e szerint alakult, alaki, fegyverzeti, technikai foglalkozásokon vettek részt, politikai tájékoztatókat hallgattak. Ki nem lép egyszerre? — Nem első kezdeményezésünk ez — vette át a szót Juhász László úttörőelnök — korábban szerveztünk már hasonló programokat, a Vöröskereszttel, rendőrséggel, tűzoltósággal, munkásőrséggel és Ifjú Gárdával is mer- ' kedtek nemcsak fiúk, hanem lányok is. Sikeresek voltak, ezért folytatni fogjuk. A „kiskatonákat” is megkérdeztük ezután benyomásaikról, tapasztalataikról, arról, hogy milyen élményeikkel utaznak haza. Kohári Csaba, a Dombóvári Zrínyi Általános Iskola 8. osztályosa: — Kíváncsi voltam, hogy valóban olyan szigorú-e a katonaság, mint mondják. Hát, ami azt illeti... Pedig velünk azért kivételt tettek. Nem bántam meg, hogy eljöttem, sok érdekes dolgot tanultam itt. — Szívesen jöttek a gyerekek, előfordult, hogy sorsot kellett húzni a helyhiány miatt — mondta Karászi Imre kísérő tanár, a Zrínyi Általános Iskola pedagógusa. A beöltözés nehéz pillanata — Tiszthelyettes szeretnék lenni, ezért jelentkeztem, amikor szóltam az iskolában — így Saarkali Attila, a Ko- csolai Általános Iskolából. — Hogy milyen a jó katona? Szerintem szófogadó, parancsteljesítő, tiszta. — Gárdista vagyok — veszi át a szót osztálytársa, Sipos Csaba. — Tetszett az alaki kiképzés, de a legjobb az este volt, amikor sokáig beszélgettünk az ügyeletes „nagykatonával”... — Engem a fegyverek érdekeltek legjobban — lelkesedik Péter Attila a Molnár György Általános Iskolából. — Igaz, nem ezt a pályát választom, de ezt az egy napot nem fogom elfelejteni. Fotó: Kapfinger András „Most már tudom, mi az a fóka” — így Bálint János Kocsoláról A rendet is tanulni kell A rádiózással ismer kedik Péter Attila Eredményes tapasztalatcsere Lengyel ifjúsági delegáció Tolna megyében A Lengyel Harcer Szövetség mintegy háromnegyed évszázados, eseményekben gazdag múltra tekinthet vissza, a szervezet megalakulására 1911-ben került sor. Jelenleg a szövetség 2 millió tagot számlál, és ez a létszám a legmagasabb a négy Lengyelországban működő ifjúsági szervezet között. A Harcer Szövetség főleg az általános iskolás korosztályt tömöríti, de nem kizárólagos jelleggel — soraiba bárki kérheti felvételét, felső korhatár nincs. November 1:1-én érkezett Magyarországra a Lengyel (Harcer Szövetség háromtagú delegációja, Krzysztof Pi- latowicz, a LHSZ osztályvezetője, Ewa Jozwiak, a LHSZ munkatársa és Wieslaw Le- wandowski, a Lengyel ILK munkatársa. A küldöttség tanulmányúton vett részt hazánkban, a magyar ifjúsági szervezetek — úttörőszövetség, (KISZ — tapasztalatainak felhasználása céljából. A budapesti útörőelnökségen tartott tájékoztató, valamint a zánkai úttörőváros megtekintése után a delegáció egynapos munkalátogatóst tett Tolna megyében. Szekszár- don felkeresték a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna Megyei Elnökségét is, ahol Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Her- czig Ferenc, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetője és Temesi Ágnes megyei úttörőelnök fogadta a küldöttséget. Lengyel vendégeinket a délelőtti órákban Temesi Ágnes tájékoztatta Tolna megye történetéről, társadalmi- gazdasági, politikai életéről, majd válaszolt a feltett — főleg az úttörőéletre és gazdasági eredményeinkre vonatkozó — kérdésekre. Ezután a programban a szekszárdi úttörőház megtekintése következett, majd délután látogatást tettek a váraljai úttörőtáborban. Sz. A. Iskolanap a dunaföldvári gimnáziumban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) November 13-án reggel nagy volt a nyüzsgés a dunaföldvári gimnázium épületében. Magyar László születésnapján — a legutóbbi diákparlament határozata nyomán — diáknapot tartottunk. A délelőtti program fakultatív előadásokkal indult. Az egyiken dr. Krizsán László Afrika-kutató, a történelem- tudományok kandidátusa szólt a magyar Afrika-kuta- tás legújabb eredményeiről. Dedikálásra is sor került, hiszen a napokban került a könyvesboltokba az általa lektorált, Magyar László afrikai utazásai című útleírásgyűjtemény. Érdekes előadásokat hallottunk a településről is. Götzinger Károly, a közművelődési intézmények igazgatója a hajdani nagy múltú mezőváros életéről, a helytörténeti-honismereti munka szépségeiről szólt. Antal Ferenc tanácselnök és Petro- vics Józsefné, a nagyközség párttitkára inkább a jelenre, a városiasodásra, az elkövetkező időszak fejlesztési elképzeléseire helyezte a hangsúlyt. Lehet-e strandolni a Dunán? Milyen lesz a nemzetközi csónakkikötő? Hogyan alakul a rác templom sorsa? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is örömmel válaszoltak a nagyközség vezetői. Természetesen más jellegű rendhagyó órákra is lehetőség nyílt. Dr. Majomé Lip- ták Mária tanárnő például Rímes, furcsa játék címmel az irodalmi, nyelvi játékok, rejtvények világába kalauzolt el bennünket. Élményt adott a versbarátok, zenekedvelők össze jövete te, s nem maradt közönség nélkül a négy iskolaszámítógép sem... A tornacsarnokban eközben különböző játékos vetélkedők zajlottak. Az emlékünnepély 11 órakor kezdődött. A hajdani „nemzeti oskola” falán lévő márvány emléktáblánál koszorút helyeztek el a Magyar László nevét viselő szocialista brigádok, továbbá a gimnázium, az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézete és a Kalocsai I. István Gimnázium. Ezen a napon hirdette meg iskolánk immár harmadik alkalommal — más szervekkel közösen — a Magyar kutatók szerepe Afrika tudományos megismerésében című ifjúsági pályázatot, amelynek ajánlott témáit és a legfontosabb szakirodalom jegyzékét valamennyi középiskola KISZ-szervezetéhez eljuttatjuk. Pozsonyi Éva diákszerkesztő Krizsán László előadását tartja Nyílt nap A Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúron működő Mezőgazdasági Gépészeti Főiskola Kara 1985. december 2—7. közötti időben, valamint 1985. december 14-én és 21-én, szombati napokon naponta 8-tól 16 óráig nyílt napokat tart, melyek keretében a mezőgazdaság gépesítése szakirányban továbbtanulni szándékozó fiaMezőtúron talok számára tájékoztatást és bemutatót tart az intézményben folytatott oktatásról és annak tárgyi feltételeiről. Örömmel veszik a szüleikkel együtt érkező pályázók látogatását is. A szombati napokon látogatók és a távolról érkezők számára kedvezményes szállást biztosítanak.