Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

\í TOLNA '\ 12 ‘KÉPÚJSÁG 1985. november 2. MAGAZIN MAGAZIN • MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN- f. , MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Hol élnek a legtovább az emberek? A statisztikusok orszá­gonként eléggé eltérő kri­tériumok alapján vizsgálják az átlagos életkort, ezért az ENSZ itt közölt statisztikai adatainak érvényessége és összehasonlíthatósága is re­latív. Ezek az adatok azt mond­ják, hogy az emberek Izlan- don élnek a legtovább, ahol a nők átlagos életkora 79,7 év, a férfiaké 73,7 év. En­nél csak valamivel kisebb az átlagos életkor Norvégiá­ban, a nőké 79,23 év, a fér­fiaké 72,49 év. Hollandiában 79,2 év és 72,4 év, Japán­ban 79,13 és 73,79 év az át­lagos életkor. A felsorolt országokra egy­formán jellemző, hogy vagy szigetországok, vagy a ten­ger mellett vannak. Lehet, hogy az éghajlat is befolyá­solja az életkort. És a táp­lálkozás? Izlandon, Norvé­giában és Japánban sok ha­lat esznek az emberek, de Hollandiában több sertés­húst és marhahúst. A sta­tisztikai adatokból mindösz- sze egy biztos következtetés vonható le: a nők átlagos életkora lényegesen maga­sabb, és ez a világ minden országában érvényes. A fentieken kívül sok más országban, köztük Cseh­szlovákiában is viszonylag magas az átlagos életkor, és állandó emelkedési tenden­ciát mutat. A depresszió Városlakók körében két­szer olyan gyakori a dep­resszió, mint a vidéken élők között, egy, az Archives of General Psychiatryban kö­zölt jelentés szerint. Ugyan­csak e jelentés szerint az alkoholizmus és a kábító­szerrel való narkózis gyako­ribb vidéken, mint a váro­sokban. A depresszió általában dominánsabb a fehér nők között, az alkoholizmus el­terjedtebb a kevéssé iskolá­zottak között. A kutatók sze­rint az alacsony átlagos is­kolázási szint a magyaráza­ta az elterjedtebb vidéki iszákosságnak és narkózás- nak. Új vasúti korszak felé Nyugatnémet kísérleti szerelvény. Menetsebessége 250—300 km/óra között van, ter­vezett végsebessége pedig megközelíti a 350 km/h-t. Mintegy másfél évszázad­dal ezelőtt új korszak kez­dődött a közlekedésben: csil­logó sínpárokkal kezdtek összekötni településeket és országokat. A gőzmeghajtá­sú közlekedési eszköz fel­gyorsította az iparosodás fo­lyamatát, előmozdította a gazdasági növekedést, az embereknek pedig egy addig ismeretlen mozgási szabad­ságot ajándékozott. Gyorsan, olcsón, a kereskedelmet fel­lendítve működött, s úgy tűnt, hogy semmiféle kon­kurencia nem fenyegeti. A növekedő motorizáció azonban — a század dere­kától kezdve — bizonyos te­rületeken elhódította az ügy­feleket a vasúttól. Az úthá­lózat kiépülésével, az egy­re sűrűbbé váló autópálya­hálózat révén a teherautók világszerte fenyegető vetély- társává váltak á vasútnak. Ugyanilyen riválissá lett a sokkal kényelmesebb és gyor­sabb repülőgép is. Az ere­deti kötelezettség pedig, hogy a ki nem fizetődő pályákat is üzemeltesse a vasút a la­kosság érdekében, elnyelte a más területeken megszer­zett nyereséget. A „más te­rület” alatt itt a síni teher­forgalmat kell érteni, mert időközben csökkenni kezdett a konkurencia hatása, kü­lönösen attól kezdve, hogy — a rakodási műveletek egyszerűsödése révén, a kon­ténerrendszer kiépülésével felgyorsult a vasúti teher­szállítás is. Több technikailag fejlett és jómódú országban akként lettek úrrá a vasúti személy- szállítás válságán, hogy egy­re gyorsabb vonatokat állí­tottak üzembe. Az NSZK- ban például az óránkénti 200 km-es sebességet is elérő Intercity-vonatok ma már öt állandó vonalon közleked­nek, s 42 nagy jelentőségű pályaudvart kötnek össze. Ezeket a vonatokat az E— 103-as, 7300 kW-os mozdony továbbítja. Vannak olyan társadalmi rendszerek, amelyekben a leg- okosobbak és nem a legerősebbek uralkodnak. Például a páviánoknál rendszerint három öreg, tapasztalt, és egy­mással jó barátságban lévő hím alkotja az irányító tanácsot. A majmoknál viszonylag demokratikus a kor­mányzat. (Konrad Lorenz) Bár csak ne látnám tévesen a saját világomat, és ne fordítanám ezzel önmagam ellen! (Tagore) Vannak olyan nagy szolgálatok, amelyeket már csak hálátlansággal lehet megfizetni. (Id. Dumas) A boldogság törékeny, mint az egész emberi élet, de mégis jobb, ha a szappanbuborék szivárványszínű, mint ha szürke vagy fekete lenne. (Chamfort) Fénydiódákból térhatású kép Carbogel Svédországban tiszta és egyúttal nagyon gazdaságos fűtőanyagot készítettek szén­pornak, víznek és megfelelő vegyszereknek a keveréké­ből. Ez ugyanúgy használha­tó, mint az ásványolaj. A Carbogel nevű tüzelő­anyag majdnem ugyanannyi energiát ad, mint a szén. Ügy gyártják, hogy a sze­net nedves őrléssel 40—50 mikrométeres részecskékké aprítják, majd vizet és bi­zonyos vegyszereket adnak hozzá, amelyek gélszerű (ko­csonyás) állapotúvá teszik azt, s megakadályozzák, hogy a szén leülepedjen. Az amerikai Massachussetts Technológiai Intézetben ké­szített berendezés három- dimenziós, térhatású képeket reprodukál. Fénydióda leme­zét függőleges tegely körül forgó tárcsára szerelték. A mintapéldány 50x50 milli­méter méretű lemezén 4096 fénydiódát helyzetek el. A percenkénti 900—1200 for­dulat során 256 képet jele­nítenek meg. A készüléket számítógép vezérli. A terve­zők véleménye szerint az új készüléket az orvosi gyakor­latban, a számitógépes ter­vezésben, továbbá a radar­megfigyelésekben hasznosít­ják. A hét karikatúrája — Mosogatni akarok! Mosogatni akarok!... Az atomipar és a fókák Nincs kizárva, hogy a svéd atomiparnak köszönhető majd, ha a teljes kipusztu­lástól fenyegetett balti-ten­geri fókák végül is megma­radnak. Az történt, hogy a fiatal fókákat egy olyan dél­svédországi tóban helyezték el, amely egyébként egy közeli atomerőmű hűtőme­dencéjéül szolgál, s a fókák e vízben kitűnően érzik ma­gukat! Ha a fókák ilyen el­helyezésének és fölnevelésé­nek programja továbbra is sikeres lesz, azt tervezik, hogy a tóban világra jövő utódokat egy bizonyos idő után ismét a természetes környezetükbe helyezik visz- sza. A Balti-tenger partján ma már csak mintegy ezer fóka él, alig egytizede a negy­ven évvel ezelőtti számnak. A szakértők szerint az állo­mány csökkenésének oka a környezetszennyezés és a tömeges turizmus. Változó gleccserek A Seattle-ben (USA) mű­ködő Gleccser- és Környe­zetkutató Alapítvány kutatói megvizsgálták a legjelentő­sebb alaszkai gleccsereket, elsősorban abból a szem­pontból, hogy mozgásuk las­sult vagy gyorsult az utóbbi években. A vizsgálat ered­ménye szerint a Muir-glecs- cser az alaszkai Glacier- öbölben egy évszázadra ter­jedő sorvadás és visszahú­zódás után (amely 1880 óta harminchat kilométert tett ki) gyorsan tör előre. E folyamat 1975 tavasza után felgyorsult. A jégár perem­vidéke erősen meghajlott és összevissza töredezett a glecs- cser alsó szakaszán, mint­egy tizenhat kilométeres hosszúságban. Ez a szakasz a tengerszinttől számított 1200 méternél kisebb magas­ságban van. A gleccser ten­gelyével párhuzamosan hosz- szú repedések nyíltak meg, s ott számos gleccseroszlop alakult ki, ezek az úgyneve­zett borjadzás jelenségét szemléltetik. A borjadzás az, amikor a gleccserről a las­sú olvadás következtében kisebb-nagyobb jégtömegek válnak le és ezek a jégár végén túl jéghegyekké ala­kulva úsznak az öböl vizé­ben. Egy másik, a Hubbard- gleccserről azt állapították meg, hogy az Osier-sziget közelében a legutóbbi évti­zedben mintegy száz méter­rel nyomult előre. Semmifé­le nyoma sincs annak, hogy eközben rövidebb időre is akár a legcsekélyebb mér­tékben visszahúzódott volna. Ez a gleccser meglehetősen veszélyes, mert ha az Osier- szigetnél lévő csatornát a jég eltorlaszolná, az meg­akadályozná a Russel-fjord vizének szabad áramlását, és a Yucatan-síkság területén valószínűleg jelentős árvize­ket keltene. A mintegy 6 400 méter széles gleccser a múlt évszázad kilencvenes évei­nek közepe óta halad előre. Európában más tapaszta­latokat szereztek a kutatók. Ausztria gleccserei inkább fogynak. A hatszáz gleccser­ből húszat vizsgáltak meg tüzetesebben. Ezek közül a legnagyobb, a Glockner- masszívum, Pasterze glecs- csere évente körülbelül két métert veszít magasságából. Első ízben 1929-ben végeztek méréseket rajta, és a veszte­séget a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változá­sával magyarázták, de azóta sem az átlaghőmérséklet, sem a csapadékmennyiség nem változott jelentősen. Egy alpesi gleccser Óriás vetítővászon Európa legnagyobb vetí­tővásznát egy hollandiai üdülőközpontban állították fel. A vetítővászon mérete 23x17 méter, tehát hat eme­let magasságú. Szokványos filmek nem vetíthetők rá, csak olyanok, amelyek az IMAX vetítőrendszerhez ké­szültek. Ennek vetítőgépe több mint egy tonnát nyom, s akkora, mint egy kis au­tóbusz. A borok királya Vízszintes: 1. Batsányi János­nak a tokaji bort dicsérő ver­séből idézünk; folytatása a víz­szintes 7., függőleges 1. és 47. számú sorokban. 7. Az idézet első folytatása. 12. Réges-régl idő. 13. Egykori török tiszti rang. 14. Verés. 15. Liza egy­nemű betűi. 16. Szóbotlás, név­elővel. 18. Szolmizációs hang. 19. Czuczor Gergely írói álne­ve. 21. VUlanygép, névelővel. 22. épületasztalos. 23. Albánia leg­nagyobb folyója. 24. Szegény, mint a templom ... 25. A fér­fiak ruháján több van. 26. Vi­rág része! 28. Állami bevétel. 30. Járom. 31. ... és emberek. (Steinbeck regénye.) 34. Gyep­mester. 36. Szolmizációs hang. 37. Arany János verse. 40. Zsák­ban van! 41. Idegen Adél. 42. Orgonaművész, utónevének kez­dőbetűjével. 44. Ez a „mester” a tévé rajzfilmjében működik. 46. Egykor a tuniszi uralkodó címe volt. 48. Az osztrák MTI. 51. Döf. 52. Énekkar. 54. Jut. 55. ... Caesar, . . . nihil. (La­tin mondás.) 56. Végül a Ti­szába ömlő folyórendszer gyűj­tőneve. 57. A toll művésze. 58. Cato egynemű betűi. 60. Az al­kohol öl ... és nyomorba dönt. 62. Az ezüst vegyjele. 63. Az irigység színe. 66. Leütés pá­ratlan betűi. 67. Vlzesvödör. 69. Négylábú. Függőleges: 1. Az idézet má­sodik folytatása. 2. Tengeri ál­lat. 3. A szabadba. 4. Női név. 5. Osztályzat. 6. Leigázott álla­pot. 7. Pokróc. 8. Pázsit. 9. Mint a 19. számú sor. 10. Egyforma betűk. 11. Egybefolyó apró pat­togó hang. 16. Német köszönés. 17. Lám. 20. Írország hazai ne­ve. 22. Almos ember teszi. 27. Fedőt tesz rá. 29. Tartóoszlop. 32. Arad része! 33. Szóösszetéte­lekben: külső. 34. A legegysze­rűbb mértani felület. 35. Negatív válasz. 38. Hódolata jeléül térd­re ereszkedő. 39. Rimszkij-Kor- szakov operája. 41. Heveny. 43. Ezen a „hegy”-en adótorony áll. 45. Ezt követően. 47. A versidé­zet befejező része. 49. Dél-ame­rikai folyó. 50. Szervái. 52. A harmadik hatvány. 53. Még in­kább. 59. Ez az „Izmus” ön­zés. 61. A mondás szerint nem jár egyedül. 64. Cégtársulás. 65. Az americum vegyjele. 67. Ré­gi pénzünk rövidítése. 68. In­dulatszó. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 1., 7., a függőleges 1. és 47. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztősé­gének címére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Bekül­dési határidő november 8. A borítékra, levelezőlapra kérjük Írják rá: Rejtvény! A 42. heti, Johann Sebastian Bach című rejtvényünk megfej­tése a következő: János passió, Kávékantáta, Pa­rasztkantáta, Magnificat, Máté passió. A helyes megfejtéseket be­küldők közül könyvet nyertek: Paál Ilona, 7081 Simontornya, Beszédes F. u. 24., Sárközi Lász­ló, 7100 Szekszárd, Tartsay ltp. 10. 1/3., Nagy Krisztina, 7097 Nagyszokoly, Hunyadi u. 357., Klem Károly, 7130 Tolna, Tán­csics u. 13., Bozó Jánosné, 7150 Bonyhád, Fáy ltp. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents