Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
\ 1985. november 23. ^íÍÉPÜJSÁG 5 Be- 6a feijeientósek Szabálysértések nyomában Mi ndennap jai nka t írott és íratlan törvényeik szabályozzák, melyéknek be nem tartása esetemként súlyos következményeket von maga után. A bűnüldöző szervek összehangolt munkája ellenére növekszik a bűnelkövetés és a bűnelkövetőik száma — a társadalmilag rendkívül veszélyes magatartást formák éppúgy teret nyertek, miint a látszólag jelentéktelennek tűnő, de nem lebecsülendő nagyságrendiben létező szabálysértések. Tolnia megye tanácsai igazgatási ágazatának elmúlt évi értékelését ismerve elmondható, hogy az ágazatvezető és ügyintéző munkatársak változó körülmények között ugyan, de jó színvonalon végezték a hatáskörükbe utalt feladatokat. Az ide tartozó lakossági ügyek — az ügyintézés oldaláról — egyre nehezülnek, összetettebbé válnak. Nem kivétel ez alól a szabálysértési ügy kategória sem, melyről dr. Lencsés Gyula, a 'Tolna Megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőjével beszélgettünk. A szabálysértési ügyfajtákat tizenhét külön kategóriába lehet sorotni. Ide tartozik többek között la magánlaksértés, a osendlháborítás, az árdrágítás, a tankötelezettség megszegése és egyéb szabálysértések. Csak érzékeltetésül: ez a legutóbbi kategória egymaga 350 lehetőséget foglal magáha. Bizonyára nem hat a meglepetés erejével, hogy megyei összesítésben változatlanul emelkednek a tulajdon elleni szabálysértések. Ezek leggyakoribb eseted a csekély értéket képviselő, mondhatni kisstílű bolti lopások — melyek az utóbbi időben nagyon elszaporodtak. Ezért döntő többségükben kereskedelmi egységek, kisebb mértékben a rendőri szervek tettek feljelentést. Emellett nőtt a köztisztasági, környezetvédelmi szabálysértések miatta feljelentések száma. Ennek ellenére még mindig nagyon sok a nem kellőképpen tisztán tartott közterület, elszórjuk a szemetet, összetapossuk az elkerített füves részeket. Ezéknek a gondoknak a megoldását nem a feljelentések hozzák meg, itt szemléletváltozásra van szükség. A tulajdon elleni szabálysértéseket igen sok esetben anyagi haszonszerzés végett követték el, bár az áruházi tolvajok gyakran filléres értékek miatt kockáztatják a szinte teljes erkölcsi megsemmisülést. A környezetvédelmi tárgyú szabálysértések elkövetésének okai között az antiszociális magatartás és az ellenőrzések hiánya jelölhető meg. De megemlíthető némely állampolgár hanyagsága is. A büntetési formák alkalmazása közül leggyakoribb a pénzbírság. A szabálysértési hatóságok — célzatosan — az átlagosnál magasabb bírságokat szabnak ki a társadalmi tulajdont károsító elkövetőkkel szemben. A kiszabott bírságok összege 1000 és 3000 forint között mozog. Néhány esetben azonban felül kell vizsgálni a pénzbírság centrikus szemléletet, nagyobb figyelmet kell fordítani az elkövetők anyagi viszonyaira, megélhetési gondjaira, s a szigorú bírságolást valóban csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor annak valamennyi törvényes feltétele fennáll. Nem fizetés esetén a pénzbírság elzárásra változtatható. Általában az a gyakorlat, íhogy minden 100 forint egy napot jelent, tehát 1200 forint pénzbírság 12 nap elzárással egyenértékű. A büntetés kiszabásakor a tanácsi igazgatási szervek figyelembe veszik az elkövetők személyi körülményeit, értékelik az elkövetők bírságolt, avagy bírságolatlan előéletét, az eltartott kiskorú gyermekek számát. Leggyakrabban ezen utóbbi tényezők számítanak enyhítő, illetve súlyosbító körülményként. Az alkalmazott büntetések mértéke a szabálysérétsi hatóságok gyakorlatában jónak minősíthető. A szabálysértések — mint említettük — növekvő arányszámot mutatnak, de az számszerűen kimutatható, hogy a be- és feljelentések száma csökken. A csökkenés egyértelműen a községeknél következett be, ez a tendencia szinte valamennyi szabálysértési ügyfajtáiban jelentkezett, de különösen nagyarányú volt a mező-, erdő- és vízgazdálkodási szabálysértéseknél. Feltételezhető, hogy ez az évek óta tartó szigorú bírságolási gyakorlatnak is köszönhető. Viszont az is sajnálatos tény, hogy a szabálysértést bejelentő nem kap kellő védelmet, senki sem tanúskodik szíves-örömest, még a jelentéktelennek tűnő, de tipikus szemetelés vagy osendháborftás esetén sem. Sokan nem vállalják az ezzel járó megpróbáltatásokat és inkább nem szálnak semmit. Be kell vallani azt is, hogy némi közönyösség is eluralkodott. Ennek azonban az ellenkezője is tapasztalható. Mindig voltak és lesznek túlérzékeny emberek, akik a szomszédukkal való vitájukat feljelentéssel próbálják elintézni. Csak egy példa az érthetőség kedvéért: egy panelházban a bekapcsolt magnetofon hangja olykor áthallatszik más lakásokba is. Csendháborításról van szó ilyen esetben is? Nehéz eldönteni. Végezetül elmondhatjuk, a szabálysértési ügyintézés Tolna megyében összességében jó színvonalú. A városok és községek munkájában csak esetenként található színvonalbeli eltérés. Évek óta visszatérő gond azonban egyrészt a rutinszerű ügyintézés, másrészt a speciális eljárásjogi ügyeknél a figyelmetlenség. A feljelentések döntő többsége megalapozott, a szabálysértési hatóságok határozatai az ügyek túlnyomó részében törvényesek voltak. — szeri — Paksi vásár - egészségűnk védelmében Érdemes tűnődni a dolgok hatásán. Jelen esetben azon, hogy milyen eszközök, netán külsőségekben megnyilvánuló formákt vagy valamiféle „gondolatátvitel" szükséges ahhoz, hogy az emberek önkéntelenül változtassanak életvitelükön, másként: az egészségnevelők jó szándékú és hasznos tanácsait megfogadják. Figyelemre méltó formát találtak erre, s már második esztendőben valósítják meg ° Ptt^tak — a PAV üzemegészségügyi szolgálata, a városi Vöröskereszt, és segítőjük, a megyei KÖJÁL egészség- nevelési osztálya. Izgalmas programsorozatot állítottak össze, mely egy teljes napon át tartott a munkásművelődési központban. Olyan színeket vittek palettájukra, melyek egyaránt vonzották a gyerekeket, fiatalokat, időseket. Nem pusztán kiállítást és előadásokat rendeztek, ha- fiem egy kötetlenebb formát leltek: vásár volt, vásár a javából, s még mondhatni, a „lacipecsenye” sem maradt el. Szóval a különböző élelmiszerek, rajzok, és más egyebek bemutatása mellett a Szekszárdi Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjai kalóriaszegény finomságokkal rukkoltak ki — természetesen mindezt meg is kóstolhatták a látogatók. Volt divatbemutató, sportruházati vásár, mindenféle vizsgálat, a kicsinyeknek Levente Péter szolgált műsorral. Egy harmadikos gimnazista rajza A vérnyomásmérésnél a kicsik is sorban álltak Sportruházati vásár Diétás bemutató Kalóriaszegény ételek
