Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
1985. november 22. Képújság 3 Országos elméleti tanácskozás a pártdemokráciáról A pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésének feladatairól kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtökön az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agitációs és propagandaosztálya, valamint Politikai Főiskolája rendezésében a Politikai Főiskolán. Szabó József, a főiskola rektora köszöntötte az e témában első ízben rendezett konferencia résztvevőit: pártmunkásokat, elméleti szakembereket, a marxizmus— leninizmus oktatóit, a tömegkommunikációs intézmények vezető képviselőit. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője megnyitójában hangsúlyozta: a tanácskozás célja, hogy elősegítse a XIII. kongresszusnak a pártdemokrácia fejlesztésére vonatkozó határozata végrehajtását. A viták alkalmat kínálnak arra, hogy orientálják a kutatókat azokról a fő kérdésekről, amelyek a párt fejlődése, megújulása kapcsán felvetődnek. Ezt követően Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese tartott vitaindító előadást a pártdemokrácia kérdéseiről. A többi közt kiemelte: a pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepéből következően figyelembe kell vennie, hogy a párton belüli és a társadalmi folyamatok szorosan összefüggnek egymással. A szocializmus sikeres építésének előfeltétele, hogy a pártban demokratikus viszonyok uralkodjanak, következetesen érvényesüljenek a párt működését szabályozó lenini elvek. Súlyos tapasztalatunk van arról, hogy ha ezek csorbát szenvednek, nemcsak a pártban, de az egész politikai rendszerben is súlyos zavarok támadnak. Az ötvenes évek első felében a párt akkori vezetői semmibe vették* a pártdemokráciát, a párt lenini normáit, a kollektív vezetést. A személyi kultusz és a vele párosuló munkastílus, a tömegek lebecsülése, a meggyőzés helyett az adminisztratív módszerek előtérbe állítása, az állami, társadalmi szervek önállóságának durva megsértése súlyos károkat okozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt megszüntette ezeket a torzulásokat, munkájában érvényesítette és jelenleg is érvényesíti a lenini elveket. Németh Károly részletesen foglalkozott a tennivalókkal, majd a tanácskozás szekcióülésekkel folytatta munkáját. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatot, és a megvalósítására kidolgozott programok, intézkedések tervezeteit, és tájékoztatót hallgatott meg a tervről folytatott társadalmi vitákról. Köszönetét fejezte ki a társadalmi, az érdekképviseleti és a szakmai-tudományos szervezeteknek a javaslat véglegesítéséhez nyújtott segítségért. A kormány úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a fővárosi és a megyei tanácsok VII. ötéves tervkoncepcióiról. Megállapította, hogy azok összhangban vannak a központi elgondolásokkal, és jól szolgálják a terület- és településfejlesztés feladatainak végrehajtását. A kormány egyúttal meghatározta a tanácsi tervező- munka további feladatait. Megyénkbe látogatott a Vöröskereszt főtitkára Tegnap, a kora délutáni órákban Tolna megye székhelyére, Szekszárdra érkezett kétnapos munkalátogatásra dr. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Vöröskereszt főtitkára. Először a megyei Vöröskereszt székházában fogadta Savanya Gézáné, a Vöröskereszt megyei titkára és a megyei vezetőség néhány tagja, majd a megyei vértranszfúziós állomásra mentek, ahol dr. Kolumbusz László, az állomás főorvosa fogadta a vendégeket. Dr. Hantos János elismeréssel szólt Tolna megye véradómozgalmának fejlődéséről, a véradást nyilvántartó rendszerről, mely különféle bontásban hiteles tájékoztatást ad az érdeklődőnek. Mint hangsúlyozta, ilyen mindenre kiterjedő nyilvántartást eddig még csak Tolna megyéből kaptak. A to- vábiakban a véradás szervezéséről és tervezéséről beszélgettek, majd bemutatták a vendégnek az állomás számítógépes donornyilvántartását. A program a megyei kórházban folytatódott, ahol dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos adott tájékoztatót munkájukról, gondjaikról és terveikről, majd a vendégek megtekintették az intézet számítógépközpontját. A kora esti órákban a Vöröskereszt főtitkára találkozott megyénk vezetőivel, Péter Szigfriddel, a megyei pártbizottság első titkárával és Császár Józseffel, a megyei tanács elnökével. A beszélgetésen részt vettek a Vöröskereszt megyei végrehajtó bizottságának tagjai is. A vállalati tanács alakuló ülése a TÁÉV-nél A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat vállalati tanácsa tegnap délután tartotta meg alakuló ülését. Az alakuló ülésen megtárgyalták a vállalati tanács szervezeti és működési szabályzatát, megválasztották a vállalati tanács elnökének Borókay Barnát, elnökhelyettesének dr. Szegesdi Juditot, majd sor került a vállalat igazgatójának megválasztására. A titkos szavazás eredményeként Villányi Józsefet választották meg újra igazgatónak, bízták meg a következő öt évre az igazgatói teendők ellátásával. Innováció és a VII. ötéves terv A termelés versenyképességét jelentősen befolyásolja, hogy milyen mértékben valósul meg az innovációs tevékenység, mennyire használják fel a szakértelmet, a rugalmasságot és találékonyságot a műszaki fejlesztés adta lehetőségék mellett. A VII. ötéves terv első éveinek fejlesztési lehetőségeiről, az új műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges előfeltételek megteremtéséről tartották tegnap Szekszárdon, a KISZÖV széfcházáhan az ipari szövetkezet szakemberei részére tanácskozást. Az innováció stratégiája, műszaki-szellemi termékek forgalmiazásániak szervezeti kérdései címmel Szántó Borisz, az MSZMP Tudománypolitikai Bizottságánák főosztályvezetője tartott előadást. Ezt követően Asbóth Domonkos, a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat szabadalmi ügyvivője A termék és technológia fejlesztése során teendő iparjogvédelmi intézkedések és licenctiaszerződések címmel tartott előadást. A két előadást vita követte. Egy hónappal az átadás előtt Befejezéséhez közeledik a szekszárdi Herman Ottó utcai új, 45 lakásos épület építése. A TÁÉV kivitelezésében készülő QUTINORD rendszerű épület 28 millió forintba kerül. Az egy-, másfél és háromszobás lakásokba túlnyomórészt a vállalat fiatal dolgozói költöznek majd. A lakások átadásának határideje december 22. A téesztagok üdültetése Tolna megyében A téeszek küldöttközgyűlése 1980-ban megállapította, hogy a téesztagok szervezett üdültetése az eredmények ellenére lényegesen elmarad a népgazdaság egyéb ágazataiban tapasztalható üdülés mértékétől. Azóta öt év telt el, s a változásokról beszélgettünk Gönczi Zoltánnéval, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége főmunkatársával. — Tolna megyében a hatvanhárom téesz 18 százaléka rendelkezik saját üdülővel — mondotta Gönczi Zoltánná. — A hagyományos és egyúttal legnépszerűbb formát jelentő, általában vízpartok melletti üdülőtelepeken évente ezer-ezerkétszáz téesztag piheni ki fáradalmait. Ez 60 százalékos kihasználtságot jelent, tehát ezekre a helyekre a főszezon után nemigen jelentkeznek a tagok. Ez az üdülési forma egyébként nem mondható korszerűnek, hiszen a beutaltak maguk kénytelenek az étkezésről gondoskodni. A téeszek további 15 —20 százaléka bérleménnyel oldja meg a dolgozók pihentetését, tehát az igényeknek megfelelően bérelnek szálláshelyeket, általában a Balaton mellett. Ez pedig, sajnos, nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé. — Hallhatnánk néhány példát a korszerű üdültetési formákkal kapcsolatban? — A SZOT—TOT-akció keretében a téeszek anyagi összefogásával megépült Harkányban a téeszek közös, 300 férőhelyes pihenőháza. Tolna megye 17 részjeggyel érdekelt itt, ami azt jelenti, hogy egy évben 68 fő kaphat beutalót egy hétre a korszerű, kulturált harkányi üdülőbe. Már működik — igaz, hogy részleges üzemeléssel — az országos szövetkezeti összefogással épülő balatonszabadi téeszüdülő. Ennek megvalósulásához Tolna megye minden szövetkezete hozzájárult. A téesztagok főként hétvégi pihenését szolgálja Budapesten a Szövetkezetek Háza. A lehetőséggel évente kétszázkétszázötven Tolna megyei téesztag' él. — Milyen korosztály képviselteti magát a téeszüdü- lőkben? — A szervezett üdültetést minden korosztály igénybe veszi. Az idősebbek a harkányi gyógyfürdőt kedvelik, míg a fiatalok szívesebben utaznak a Balaton mellé, illetve Budapestre. — Mennyire tehető az üdülésben részt vevők száma? — A teljes ellátást biztosító üdülőkben — Harkány, Balatonszabadi, Budapest, ezenkívül a külföldi lehetőségeket tekintve — 1985- ben 6 ezer Tolna megyei téesztag vett részt a szervezett üdültetésben. Ez rendkívül örvendetes fejlődés. A téesztagok száma egyébként Tolna megyében 35 ezerre tehető. — Hogyan oszlik meg a térítési díj? — A téesztagok üdültetésének térítése a szakszervezeti térítéshez hasonló. A fennmaradó különbözetet a téesz a szociális-kulturális alap terhére viseli. — Ez nem kis megterhelést jelent a téeszek számára... — Ez így igaz, ami viszont nem mérhető anyagiakkal, az az üdültetésnek a szövetkezeti tagságra gyakorolt közvetett vagy közvetlen hatása. Ez hangulati tényező, A téesztag, ha nyugdíjas korában vesz részt szervezett üdültetésen, jóleső örömmel nyugtázza az egykori munkahelye nyújtotta lehetőségeket. Az aktív dolgozók mindezt természetesnek veszik — és ez így van jól. Egy biztos, a kellemes, gondtalan kikapcsolódás megteremtése mindenképpen a Tolna megyei téeszek már eddig kivívott jó hírnevét öregbíti tovább. Sz. A. Ötletnap Az a tizenkét oldalas stencilezett emlékeztető, amelyik a minap került a kezembe, a megboldogult diákéveimet juttatta szembe. Annak is a legszebb napjait, amikor is apám meglátogatott a fényűzőnek éppen nem nevezhető diákszállón. Az otthoni ízek, az anyám sütötte pogácsa, a pár soros levél, amit biztos ami biztos alapon mindig beledugott a kis csomagocskába. Apám intelmei a bűnös nagyvárosban rám leselkedő veszélyekről, többnyire valamelyik harmadosztályú étterem pecsétes asztala mellett hangzottak el, és az volt az érzésem, hogy a jó öreg szívesen megismerkedne némelyik veszéllyel, de azért mégsem hozakodott elő ilyesmivel. Búcsúzáskor rendre megkaptam a mérhetetlen vagyonnak számító százast azzal, hogy ,,de erről anyu előtt egy szót sem!" Tudtam: dugipénz. Olyan, amihez olykorolykor nem külön munkával jutott hozzá, hanem egy jó ötlettel. Am a világért sem szabad itt valamilyen csalafintaságra gondolni. Ezek a többnyire hasonló sorsra jutó pénzek nagyon becsületes úton kerültek gazdáikhoz. Ugyanis a gyár — ahol apám is dolgozott — rendszeres ötletnapokat rendezett. A három-négy tagú bíráló bizottság várta a munkával, munkahellyel összefüggő javaslatokat, ötleteket. Bárki, bármilyen gondolatát elmondhatta, ami a több, jobb termelést, az üzembiztonságot, a takarékosságot, a munkavédelmet, a munkafegyelmet szolgálta. A javaslat elhangzása után minden adminisztráció, pecsét, iktatás, egyszóval bürokrácia nélkül döntöttek: a jó tippért nyomban adták a készpénzre váltható utalványt. így, aki nyitott szemmel járta az üzemeket, az ötletnapokon szép pénzhez juthatott. Persze, csak a még ki nem talált, és a megvalósítható ötleteket díjazták. Nem tagadták a gyár vezetői, hogy az így kifizetett összeg és a javaslatok hasznának mérlege a munkahely javára billen, sőt, másodlagos haszon is jelentkezett, hiszen az ötletnapok fellendítették az újítómozgalmat. Ezt az emléket idézte fel bennem az elején említett tucatnyi gépelt oldal, ami egy néhány nappal ezelőtt rendezett ötletnap jegyzőkönyve. 26 szekszárdi áfész-dolgozó százhárom javaslatának egy-egy mondatos leírása, és a rá vonatkozó döntés, ami végül is ötvenegy esetben az elfogadást jelentette, készpénzben kifejezve nyolc és fél ezer forint ötletdíjat. A jó tippekért nyomban adták a százast, tizenkettőért háromszázat, két javaslatot bővebb kidolgozásban újításként várnak vissza. Hogy ki, mire fordítja az így „talált" pénzt, az magánügy, de többsége alighanem további örömök forrása lesz a közelgő ünnepeken. Nem kérdeztem meg a rendezőket, hogy megérte-e, vagy sem, hiszen a javaslatok listája önmagáért beszél. A résztvevőket sem kérdeztem, de nincs is szükség rá, hiszen kinek nem jön jól a pénz? Csak úgy csendben jegyzem meg: a példa követését nem tiltja törvény; és biztosan nincs olyan munkahely, amelyikre rá ne férne egy néhány jó tipp. Más oldalról nézve: olyanok is nyilván mindenhol vannak, akik az ötletnapon hangosan is elmondanák a javaslataikat — kápé. (fi)
