Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 274. szám ARA: 1,80 Ft 1985. november 22., péntek VÍZILABDA: ŰJRA AZ ÉLMEZŐNYBEN? (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT TARTALMAS, OLCSÓ ÜDÜLÉS (7. old.) EGY HÓNAPPAL AZ ATADAS ELŐTT (3. old.) Megállapodásokkal ért véget a genfi csúcstalálkozó Szovjet-amerikai közös nyilatkozat Gorbacsov és Reagan állást foglalt a tárgyalások folytatása mellett Csütörtökön megtartották a szovjet—amerikai csúcstalálkozó zárórendezvényét. A genfi nemzetközi sajtó- központba megérkezett Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. A teremben ekkor már jelen voltak a csúcstalálkozón részt vett szovjet és amerikai hivatalos személyiségek, Svájc és Genf városának képviselői, valamint az elektronikus és nyomtatott sajtó munkatársai. A rendezvényt Kurt Furg- ler, a Svájci Államszövetség elnöke nyitotta meg. — örvendetes, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban: nem hagyják el Genfet záróokmány aláírása nélkül — jelentette ki Kurt Furgler, a Svájci Államszövetség elnöke csütörtökön, amikor megnyitotta a szovjet—amerikai csúcstalálkozó zárórendezvényét. — Biztosítani szeretném önöket, hogy támogatásunk és az az óhajunk, hogy elősegítsük az Önök nemes munkáját, mindig el fogja kísérni önöket egymással való találkozóik, tárgyalásaik és munkájuk során — hangsúlyozta többek között a két világhatalom vezetője előtt a svájci elnök. Ezt követően Mihail Gorbacsov, majd Ronald Reagan emelkedett szólásra. Ezután Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere megállapodást írt alá a két ország közötti tudományos, oktatási és kulturális cseréről, illetve kapcsolatokról. Gorbacsov nyilatkozata Mihail Gorbacsov a genfi nemzetközi sajtóközpontban a csúcstalálkozó zárórendezvényén a következő nyilatkozatot tette: Önök megkapták a közös, közösen egyeztetett dokumentumot. Az elnökkel együtt nagy munkát végeztünk. Alaposan, mélyrehatóan, teljes nyíltsággal és kertelés nélkül megvitattunk sok jelentős problémát, országaink kapcsolatait és a jelenlegi nemzetközi helyzetet illetően. Olyan problémák ezek, amelyek megoldása a legközvetlenebbül érinti saját népeink és más országok népeinek érdekeit. Megvitatásuk során abból, a mindkét részről megerősített szándékból indultunk ki, hogy javítsuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokat, elősegítsük a nukleáris háború veszélyének csökkentését, véget vessünk a földi fegyverkezési hajszának, és ne engedjük meg kiterjedését a világűrre. Egy ilyen megbeszélést már önmagában is hasznosnak tartunk. Eredményeit meglehetős teljességgel tükrözi az általunk egyeztetett közös nyilatkozat. Realistáknak kell lennünk, és meg kell mondanunk nyíltan: ezen a találkozón nem sikerült megoldást találnunk a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a béke megerősítésének legfontosabb kérdéseire. Elvi jelentőségű kérdésekben továbbra is nagyok közöttünk a nézetkülönbségek. Az elnökkel azonban megállapodtunk abban, hogy képviselőink itt. Géniben kitartóan folytatják majd e rendkívül fontos kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának keresését. Keressük majd a kétoldalú szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének új formáit is, amelyekkel kapcsolatban álláspontjaink az esetek többségében teljesen eltérőek egymástól. Mindezt hasznosnak tartjuk. Mindannak, amiről az elnökkel megállapodtunk, valódi jelentősége csak konkrét gyakorlati lépésekben képes megnyilvánulni. Ha valamit más közti érintkezésben. A csúcsértekezlet nyílt és egyenes beszélgetései ennek a folyamatnak a részei. De azért úgy vélem, Gorbacsov főtitkár egyetért abban, hogy az egymásba vetett valódi bizalmat tettekre és nem csupán szavakra kell építeni. „Szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a svájci népnek azért, hogy megteremtette a feltételeket a termékeny tárgyalásokhoz. Önöknél régi hagyományai vannak a nemzetközi béke támogatásának, s önök büszkék lehetnek arra, hogy városuk a nemzetközi tárgyalások fővárosának számít, őszinte köszönetünk Svájc népének és kormányának. Azért jöttem Genfbe, hogy új kezdeteket kutassunk fel az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai számára és ezt megtettük. Gorbacsov főtitkárral átfogó megbeszélést folytattunk kapcsolataink minden kérdéséről. Meggyőződésem, hogy jó irányba tartunk. Bizonyos hasznos közbenső eredményeket értünk el, amelyeket rögzítettünk közös nyilatkozatunkban. Egyetértve abban, hogy meggyorsítjuk a nukleáris Ez a gondolat köti egységbe az összes javaslatot, amelyet az Egyesült Államok a múltban tett az asztalra, és ez az a szempont, amelynek alapján találkozónkat a jövőben megítélik. Genf tényleges értékelése talán csak hónapok, esetleg évek múlva lesz teljes. De ismerjük azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adni: vajon együtt fogunk-e működni a támadó atomfegyverek nagymértékű csökkentése és a nem nukleáris védelemre és rendszerekre való áttérés érdekében, azért, hogy a világot biztonságosabbá tegyük? Vajon együtt fogunk-e működni az ázsiai, az afrikai és a közép-amerikai konfliktusok békés megoldása érdekében, azért, hogy az ottani népek külső beavatkozás nélkül, szabadon dönthessenek sorsuk felől? Előre fog-e lépni a szabadság ügye? Teljesülnek-e a már aláírt és a jövőben aláírandó megállapodások és szerződések? Az amerikai és a szovjet nép és a világ minden népe kész igennel válaszolni. Azzal az elhatározással hagyom el Genfet, és a mi kandalló melletti csúcstalálkozónkat, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a béke és a szabadság biztonságosabb világának építésére. Kemény munka áll előttünk. Mi készen állunk e (Folytatás a 2. oldalon.) béke megerősítéséért viselt közös felelősségünknek. Véleményem szerint olyan folyamatot indítottunk el, amely elvezet az országaink közötti intenzívebb érintkezésekhez. A tárgyalások két napjának bizonyos lendületet kell biztosítania a köztünk fennálló kérdésekkel kapcsolatos munkának, olyan lendületet, amely folytatódhat azon a jövő évi találkozón, amelyről most megállapodtunk. Genf előtt is gyakran említettem, hogy meg kell teremteni a bizalmat az egyvalóban el akarunk érni, akkor az általunk elfogadott közös nyilatkozat szellemében nagy munkát kell végezni. Ezzel kapcsolatban ki akarom jelenteni, hogy a Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz majd azért, hogy az Egyesült Államokkal együttműködésben gyakorlati megoldást nyerjen a fegyverkezési hajsza beszüntetése, a felhalmozott fegyverzetek csökkentése, s biztosítva lejárd béke, a Föld és a világűr megbízható békéje. A saját népeink és a világ más népei előtt viselt felelősségünk teljes tudatában jelentjük ki ezt, és nagyon szeretnénk, ha számíthatnánk arra, hogy ugyanilyen felelősségteljes lesz az Egyesült Államok kormányzatának magatartása is. Akkor az e napokban Genfiben végzett munka nem lesz felesleges. Végezetül szeretném megköszönni Svájc kormányának, hogy megteremtette munkánk feltételeit. gyen a népeink közötti szíReagan nyilatkozata Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a következő nyilatkozatot tette: kérdésekről tárgyaló megbí- zottaink munkáját, Gorbacsov úrral hangot adtunk a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elbúcsúzik egymástól, miután közös nyilatkozatot tettek a sajtó képviselői előtt Genfben. (Telefotó) Eduard Sevardnadze szovjet, illetve George Shultz amerikai külügyminiszter együttműködési dokumentumot írt alá. (Telefotó) Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a záróceremónián. (Telefotó)
