Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

1985. november 21. ^nepüjsägs Hogyan fogadták az új árakat a termelők? Érdemes sertést hizlalni A közelmúltban ismerked­hettek meg a sertéstermelők az 1986. évii felvásárlási árakkal, az átvétel módjával. Jövő évtől az átvételi ár lé­nyegesen több lesz — példá­ul a háztájiban termelt 95— 120 kilogramm közötti sertés kilójáért 39,30-at fizetnek, három forint nyolcvan fillér­rel többet, mint ebben az esztendőben. Szabó Mártontól, a Szek­szárdi Húsipari Vállalat ki- rendeltségevezetöjétől azt kérdeztük: hogyan fogadták a termelők az árváltoztatást. Mint elmondotta, a kiden- deltség 5—6 ezer kistermelő­vel, 17 mezőgazdasági szö­vetkezettel, két állami gaz­dasággal és egy mezőgazda- sági kombináttal áll kapcso­latban. Mikor a termelők tu­domást szereztek az új árak­ról, állandóan csöngött a te­lefon — a vállalat megbízot­tai érdeklődtek az árak után, hisz tájékoztatni szerették volna mielőbb a termelőket. Az új árakkal mind a ter­melők, mind a nagyüzemek elégedettek. A mostani árak­hoz viszonyítva a pigment­mentes sertéseket az első ne­gyedévben lényegesen na­gyobb összegért veszik át. Igaz, az átvétel élősúlyban történik, de ha hasított súly­ban jó a sertések minősége, azaz magasabb a hús, mint a zsír aránya, akkor felárat is fizet a vállalat. Ez első osztályú hasított sertéseknél kilónként 2 forint 10 fillért, a másodosztálynál 1 forint 20 fillért, a harmadosztályúnál pedig 60 fillért jelent. Megéri tehát pigment mentes sertést tartani, sőt a fajtát is jól megválasztani, hisz a jó fájta, a magas hús­arány több pénzt hoz. Az elmúlt év novemberé­ben az 1985-ös évre 45 ezer kistermelői sertésre kötöttek szerződést. Idén eddig 55 000 sertést szerződtek a kister­melői szektorból. Ez jelentős emelkedés, csakúgy mint a nagyüzemeknél: a jövő év­ben 67 ezer sertést várnak a tsz-ekből, ugyanannyit, mint amennyit ebben az évben leadtak. A Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát 56 000 sertést értékesít a húsipari vállalátnál. Az a tapasztalat, hogyha egyszer valaki sertéshizla- lásra rendezkedik be, nem két-három, hanem 10—20, sőt ennél is több állatot hiz­lal, mert így gazdaságos. Ezenkívül a munka a keve­sebb sertéssel sem lényege­sen kisebb, etetni, trágyázni így is, úgy is kell. Eddig átlagosan 4—500 fo­rint haszon volt egy serté­sen, az új árakkal a haszon 6—700 forintra emelkedik. Ha beállít valaki 20 sertést, és évente kétszer 20 sertést felhizlal, akkor az eddigi 20 —22 ezer forint haszon he­lyett 28—30 ezer forint fo­lyik be a kasszába. A mun­kát önetető és önitató beállí­tásával lehet csökkenteni. Kedvelt forma a bérhizlalás is, ekkor a vállalat malaco­kat ad a gazdának, biztosít­ja a tápot, gondoskodik az áltat elszállításáról. Tolna megyében, Szek- szárd körzetében a jövő év­ben is egyenletes sertésne­velésre lehet számítani, hisz a termelők úgy vélik, hogy érdemes sertést hizlalni, ki- elégítőek a felvásárlási árak. A sertések Dalmandról érkeztek a húskombinátba Növényvédelem Megyénk mezőgazdasági ter­mékekkel való ellátásában fon­tos szerepet tölt be a mellék- foglalkozásként. vagy esetleg csak hobbiból végzett háztáji és kisárutermesztés. Különösen kedvelt a kertészkedés, a sző­lő, gyümölcs és zöldségfélékkel való foglalkozás, időtöltés. Ép­pen ezeknél a kultúráknál me­rülnek fel újabb és újabb nö­vényegészségügyi problémák, melyek sok esetben nehezítik a számottevő munka és anyagi be­fektetések árán elvárt termék- mennyiség előállítását, és nem utolsósorban a jó minőség biz­tosítását. A szőlővel kapcsolatosan ko­rábban már Ismertettük, hogy az utóbbi években megyénkben Is terjedőben van néhány ne­hezen leküzdhető kórokozó. Meg kell említeni feltétlen még egy élettani betegséget is, amely el­sősorban a szekszárdi borvidé­ken számottevő. Ez az úgyne­vezett vashiány, a mészklorózis. A beteg szőlőültetvények vagy gyümölcsfák általában június hónaptól szomorú látványt nyújtanak, és súlyosabb esetek­ben el is pusztulnak. Az élet­tani betegség tünetei jól elha­tárolhatók a vírusfertőzés (sár­ga mozaik, krómmozaik) tüne­teitől. Vírusfertőzésnél a sárga, vagy márványozott elszínező­dés a teljes levélfelületre kiter­jedhet. míg vashiány esetén a levélerek zöldek maradnak. Jel­lemző még, hogy a hajtások és levelek kisebbek az egészsége­seknél. Meg kell jegyezni, hogy talajaink vastartalmát, amely ál­talában elegendő mennyiségű, az ilyen területeken a magas szén­savas mésztartalom megköti, és a növényzet számára felvehe- tetlenné válik. A betegség gyó­gyítására eddig már sokféle ké­szítmény került forgalomba (Se- questren 138 Fe, Folisol, Fe, stb.) és a megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás je­lenleg is több monokelát kísér­letbe állításával, vizsgálatával foglalkozik. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak, és remélhetőleg már a jövő évben eredménye­sen hozzájárulnak a betegség leküzdéséhez. Zöldségfélékben, de egyéb szántóföldi kultúrákban Is szo­katlanul nagymértékben felsza­porodtak a polifág bagolypillék hernyói, és helyenként számot­tevő károkat okoztak. A jövő évben nagyobb figyelmet kei' fordítani a kártétel megelőzé­sére, az Időben történő védeke­zés elvégzésére. Csak a fiatal hernyók irthatók eredményesen, házikertekben elsősorban piret- roid készítményekkel (Decls 2,5 EC, Chinetrln 25 EC). Felsza­porodóban vannak a pattanóbo­garak lárvái, a drótférgek is, amelyek elsősorban a gyök­gumós növényekben okoznak számottevő mennyiségi és minő­ségi károkat. Ha a talajban négyzetméterenként kettő vagy több lárva található, a talajfer­tőtlenítést gázhatású készít­ménnyel (Basudin 5 G. Diazinon 5 G) feltétlenül el kell végezni. Beda Gyula, Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás A COLOR Ipari Szövetkezet, Dombóvár FELVESZ technológusi munkakörbe, műanyagfeldolgozás szakon végzett, vagy e terü­leten gyakorlattal rendelkező ÜZEMMÉRNÖKÖT, VEGYÉSZMÉRNÖKÖT, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezők részére 100 000 Ft-os letelepedési támogatást biztosítunk. Je­lentkezés: személyesen, írásban, telefonon. Telefon: 15-15, a személyzeti vezetőnél. (443) Melioráció Több mint 900 millió fo­rintot költöttek Hajdú-Bi- har megyében a hatodik öt­éves terv időszakában me­liorációs munkákra. Két nagy térségi beruházás meg­valósításához kezdtek hozzá: az egyik a bihari rész nagy­üzemeit, a másik a hajdúsá­gi agráripari egyesülés tag- gazdaságait érinti. A hibrid kukorica és a boldogulás Mindenki úgy boldogul, ahogy tud, tartja a közmon­dás. A mondás érvényes is, kiváltképp azokra, akiknek nemcsak módjuk, de akara­tuk is van ehhez a fajta boldoguláshoz. A munkahely­től és munkától, az igények­től és a szorgalomtól azon­ban nem lehet elvonatkoztat­ni ezt a kérdést. Maradjunk most konkrétan a mezőgaz­daságnál, és azon belül is a háztáji gazdaságnál és kis­termelésnél, amihez komoly segítséget kap a tagság. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a termelőszö­vetkezetekben a háztájit koordináló szakemberek két­harmada önálló munkakör­ben dolgozik. Így van ez a Nagymányo-tei Gábor Áron Termelőszövetkezetben is, ahol ezt a feladatot Verese József háztáji ágazatvezető látja el. — Kérem, mutassa be a háztáji hibridkukorica-terme­lésüket! — Három éve indult a hibridkukorica-termelés, az első év kísérleti jellegű volt, de kevesebb gond volt vele, mint ma. A vetéstől a be­takarításig állandóan és foly­tonosan ellenőrzi a munkán­kat a Hibridkukorica Vető­mag és Szaporítóanyag Fel­ügyelőség, a Gabona Alap­anyag Szaporító Társaság és a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát. Eddig 25 hektáron csináltuk, az idén már 75 hektár lett belőle, mert ak­kora -igény jelentkezett a tagság részéről. Az idei év­vel mi vettük a kezünkbe a dolgot, így a háztáji gazdál­kodáshoz tartoaik. — Mindenki kaphat hib­rid kukoricát? — Akinek van háztáji jo­gosultsága, teljesíti munka- végzési kötelezettségeit, és igényli is, az kaphat. A 75 hektár esetében már szerve­zési gondok is jelentkeztek, ezért össze kellett fogni ezt a munkát, ami az igényfel­Az ősszel, télen, a megrö­vidült napok nem jelenthetik a kertésznek a gondtalan pi­henést, mert igaz, hogy a hazánkban termesztett növé­nyék többsége nem szenved különösebben éghajlatunk téli lehűléseitől, de néhány apróságra érdemes gondot fordítani. A fagy jobbára azokban a növényekben te­het kárt, amelyék mediter­rán származásúak, vagy azokban, amelyék tavasztól ősiig nem erősödtök meg kellően a nyugalmi állapot beköszöntőig. Ennek számos oka lehet, ám a legfontosabb közülük, a kedvezőtlen idő­járás — helyenként a csapa­dékban szegény időjárás, más helyen pedig a hulló eső — valamint a szaksze­rűtlen műtrágyázás. Ezek hatására a növények vesz- szői, hajtásai nehezebben, vagy alig érnek be, így a té­li fagyoktól károsodnak, esetleg elpusztulnák. Az in- dakolajtlanull bőséges nitro- gératrágyázás következtében fejlődő laza szövetállományú vesszők, az azokon fejlődött éretlen rügyek szenvednek legtöbbet a téli fagyoktól. Tehát legjobb védekezés a hideg okozta károk ellen a megelőzés, pontosabban az okszerű kertészkedés. méréssel kezdődött Sokan a hibrid kukoricában jelölték meg a háztáji járandóságuk igényét, így lett nagyobb a terület is. A talaj-előkészítést és a vetést a téesz végzi, és felszámítja a művelési költ­ségeket. — Mennyi és milyen jelle­gű munka van a hibriddel? — Nézzük. Kezdődik a tő- számbeállítással, amit egy fo­lyamatos munkasor, az Ide­genelés követ. Egy-egy terü­leten ez kilenc munkanapjá­ba kerül a termelőnek. De számolhatunk úgy is, ha hár­man kimennek a táblára, egy munkanap alatt beállítják a tőszámot, az idegenelés egé­szen a címerezésig tart. A fő­munka a címerezés, amin áll és bukik minden, mert ettől függ, hogy a termés vető­magminőségű legyen. Egy egész táblát is kizárhat egy rossz munka, — igen szi­gorúak a szabályok. Tulaj­donképpen elő-, fő- és utó- címerezésről kell gondoskod­ni. Mindenki megkapta a maga területét, így 80 par­cellán folyt a munka az idén, aminek 80 felelőse is volt egyben. A megjelent címe­reknél már a táblán kell lenni, aztán jön a főidény, majd az utócímerezés is igen fontos, az is heteken keresz­tül folyik, hisz nem lehet egyetlen porzó cimer sem. Tavaly július 11-től augusz­tus 26-ig tartott ez a munka Tehát másfél hónapon át. A címerezés után jön a Szapo­rítóanyag Előállító Felügye­lőség, és átveszi a táblát, minősíti azt. Ha ez megvan, várhatjuk a törést, addig tart az általános idegeskedés, és csak ez után lehet megnyu­godni. A törés nagy munka, összefog a család, a rokon, a barát és Ismerős, ilyenkor zsong a határ. Ez 18 munka­napot jelent. Ha 18 ember reggel hatra kiment, estig végezhetett a területével. Be­szállítás, zsákolás, rakodás, raktározás, ez 8 munkanap, Az őszi kert olcsó, termé­szetes, hatásos védekezési anyagot kínál, a lehullott lombot, az avart. Ezért a be­tegségektől, fertőzésektől mentes lombot szárazabb na­pokon érdemes összegereb­lyézni. Ez a lombtömeg nem­csak a növények téli takará­sára alkalmazható, hanem tavasszal a komposztáláshoz is felhasználható. A lombta­karóval borított növények törzsei, vesszői a hőingado- zásdfctól is kevésbé szenved­nek. A rózsák és a szőlő vé­delmére a talaj fölkupaco- lása, feltöltése régóta bevált módszer. A magas törzsű rózsa és szőlő védelme azonban még több figyelmet és gondossá­got igényel. A fölkupacolás- sal együtt a növények maga­sabb részeit is érdemes vé­delemiben részesítenünk. A magas törzsű rózsákat óvato­san hajtsuk .le a talaj felszí­néig, s egy erősebb kampó­val úgy rögzíthetjük, hogy még a koronarészek is egy­szerűen takarhatok. A lomb- takaró vastagsága legalább 20—25 cm-es legyen, mert így nyújt kellő védelmet. A szőlő takarásánál a fölkupa- colásal együtt nem hajthat­juk le a törzsrészeket, ha­nem azokat eredeti állásuk­ami után rakodni lőhet a mezőfalvi szállításhoz. Az öt­ven hektáron termett kuko­ricát például hét napig ra­kodtuk, a tagok átlagosan háromszor dolgoztak ezen a munkán. — Milyenek a szerződési feltételek? — A szerződést a téesz kö­ti meg a kombináttal, a technológiai utasítások kikö­tésével pedig külön szerző­dünk a tagokkal, és a szer­ződés szerint az összes nettó egyenlő arányban kerül fel­osztásra. A szervezési mun­kákat a hattagú „hibrid bi­zottság” végezte a háztáji ágazat irányításával. — A hibrid kukorica a bol­dogulás egyik forrása akkor? — Óriási az élőmunka rá­fordítás, hihetetlenül nagy a rizikó, itt nem gazda kell, hanem napszámos, mert foly­ton bogarászni kell a táblá­kat. Ha valaki lemond a háztáji járandóságáról és a hibrid kukorica sem üt be, akkor nézelődhet. Ha beüt a baj, akkor még kártérítési kötelezettséggel is számolni kell, amit .Mezőfalvának kell leszurkolni. Egy hold hibrid­re egy táblagazdának 75 munkanapot kell ráfordítani, míg ha kukoricát kapnak a tagok háztáji járandóságként, már biztos a 10 ezer forint­juk. Ez nem. — De ez lehet jóval több is. — Igen. Az első év pél­dául ragyogó volt, az idei esztendő, ha mindent számo­lunk, körülbelül 25—28 ezer forint tiszta nyereséget hoz­hat. Ha ezt még osztjuk a munkanapokkal is, könnyű kiszámolni, mi marad. A rokonságnak nem kell fizet­ni, de ha azt is nézzük, hányszor kell oda kimenni... mennyi étel fogyott, hogyan lehetett szedni, zsákolni, mennyi volt az idegeskedés..., akkor is rizikó a jövedelem és a boldogulás. ban kell burkolni. Erre a célra nemcsak a lomb, ha­nem a szalmatörek is al­kalmas. A takaró burko­lás úgy oldható meg egysze­rűen, ha vékony nádfonat­ból készítünk tartoburkola- toí, s ebbe töltjük a száraz avart, vagy szálmatöreket. Ügyeljünk arra, hogy a vesz- szők körül a takaróréteg leg­alább 20 centiméter átmérő­jű legyen. Az érzékeny növények cso­portjába tartoznak a frissen telepített örökzöldek is, kü. lönösen azért, mert vonta- tottább begyökeresedésüfckel lassabban fejtlődnek, s a té­li hótakaró terhét is erő­teljesebben megsínyliik, mint a lomblevelűek. Védelmük­re vékony lécekből készít­sünk gúla alakú vázszerke­zetet, s közéjük töltsük az avart vagy a szalmatöreket A szamóca téli védelmére is kitűnő a lehullott lomb. Nemcsak a növényeket ér­demes tákarni avarral, ha­nem a sorok közeit is. így a tavaszi eredésikor a talaj fel. színe is hamarabb fog fel­melegedni, s a gyomok kelé­sét is meggátoljuk áltála. A gyümölcstermő bokrok és oltványok törzsét télen különösen azokban a kertek­ben érdemes védőiburkolattal ellátni, áhol a közelben erdő van, s ahonnan a vadak a kerítés ellenére is hívatlan vendégként tehetnek kárt a fiatal növényekben. Ne csak a törzset lássuk el védőbur­kolattal, hanem a kis koro­náikat is, inert az őzek, nyu- la'k a magasabb hótákaró te­tejéről a koronában mara­dandó károsodást okozhat­nák, amely visszaveti a fia­tal növényeket fejlődésük­ben, esetleges végleges pusz­tulásukhoz vezethet. Az apró termetű növények fölé léckeretből érdemes vé­dő szerkezetet készíteni, mert a hótákaró nyomása is végzetes károkat okozhat fél­tett növényeinkben. Ezek az apróságnak tűnő munkálatok nem feleslegesek, tehát tele­lőben se hagyjuk magára a kertet, hogy tavasszal in­kább öröm, mintsem üröm legyen részünk. Lóekével takarják a szőlőt Sióagárd határában Kertek telelőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents