Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
1985. november 20. Képújság 3 Külföldi piackutatók prognózisa Bővíthető a húsexport A hús hazánk egyik legfontosabb exportcikke, korántsem mindegy, mennyit tudunk eladni belőle a külpiacon. Minthogy az ország gazdasági egyensúlyi helyzetének javítása a következő években is kiemelt helyen szerepel, így elengedhetetlen annak kifürkészése, vajon e termék iránt milyen lesz a kereslet? Mivel érdemes leginkább foglalkozni ? A jövőbelátásra, a holnapi folyamatok előrejelzésére a svájci GIEA céget kérték fel a magyar szakemberek. A külföldi piackutatók szerint egyes húsrészekből — például sonkából és bélszínből — ma sem áll elegendő rendelkezésre, irántuk különösen élénk a kereslet. Ám ezeket az igényeket csak akkor lesznek képesek kielégíteni a hazai termelők, ha sikerül emelni a tenyésztői munka színvonalát, s megteremtik a termékek osztályozásának lehetőségét. A bélszín és sonka gazdaságos termelésének növeléséhez biztos hazai ipacra is szükség van. Kevés a szarvasmarha Sertéshúsért jelenleg a legmagasabb árakat az USA, Kanada és Dánia éri el, valamennyien szállítanak Japánba is, amely rendkívül igényes piac. Sajnos, a magyar termékek többnyire az átlagár alatt kelnek el, mivel a különleges igényeknek nem mindig tudnak megfelelni a hazai szállítók. A magyar marhahúsexport elsősorban a Közel-Keletre irányul, ebben a régióban nagyon jók az esélyeink. A marhahús világpiaca 1987Megkezdték a Xyladecor fakonzerváló festék hatóanyagmentes változatának gyártását a Budalakk Festék- és Műgyantagyárban. A gyár eredeti készítménye sok vitát váltott ki az elmúlt hónapokban a szakemberek körében, mert a szer egyik hatóanyagáról, a pentaklór- fenolról külföldi és hazai szakemberek egyaránt kimutatták, hogy veszélyes lehet az emberi szervezetre. A Xyladecor használhatóságát az illetékesek itthon is vizsgálták, s megállapították, hogy a készítmény a megfelelő munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások betartásával a mérgezés veszélye nélkül alkalmazható. Az eredeti fakonzerváló Aki látta a bátaszéki központi orvosi rendelőt, az megérti miért fájó pontja a jelenlegi állapot a tanácsi vezetésnek éppúgy, miint a nagyközség lakosságának. Az igények, de a korszerű követelmények is rég túlhaladták azt, amilyen feltételek között jelenleg folyik az egészség- ügyi ellátás. Mint dr. Pató József ügyvezető körzeti orvos elmondta, Bátaszéken öt felnőtt-, egy gyermekorvosi és két fogorvosi körzet van. Valamennyi orvosi rendelő ugyanabban a szűk, a mai követelményeknek már nem megfelelő épületben van. Ehhez járul, hogy hét végén Decs, Sárpiflis és Báta lakossága is ide, a központi orvosi ügyeletre jár be. Az orvosi, fogorvosi szolgálat mellett, a terhestanács- adást is itt oldják meg. tői hiánnyal fog küzdeni, mert az állatállomány Dél- Amerikában alacsony, az ausztrál termelésre pedig kedvezőtlen hatással van a szárazság. A Közel-Keleten többféle marhahús iránt mutatkozik igény: a gazdagabb országok a magasabb minőségű árut, a szegényebbek az olcsóbb termékeket keresik. A marhahús árának stabilizálódását 1985. végére és 1986. elejére várják a szakértők, ekkorra apadnak az európai készletek, s visszafogottabban alakul a termelés is. Mivel a legjobbak a lehetőségek a Közel-Keleten, így minden számottevő szállító erre a térségre összpontosít. Itt a marhahús ára az 1100 dollártól (Marokkó; Tunézia) 1648-ig terjed (Egyiptom). A legtöbbet az egyik legnagyobb importőr, az Egyesült Arab Emirátusok hajlandó fizetni: mégpedig 2885 dollárt. Eladóként a legmagasabb összeget — 4256 dollárt — az USA zsebeli be, ők gabonán hizlalják a marhát, területük garantáltan mentes a száj- és körömfájástól, így aztán csak különlegesen magas árért adják el áruikat. A juh is kelendő A közel-keleti juhpiacot továbbra is Ausztrália uralja, de még így is jó lehetőségek kínálkoznak a magyar exportőrök számára, különösen élő juhból adhatunk el jelentősebb mennyiségeket. De van mód arra is, hogy — légi úton szállított — bárányhúst exportáljunk néhány gazdagabb, Perzsaöböl menti államba. Ez azonban nem csekély beruházást anyagot így továbbra is gyártják a Budalakknál, a használatakor betartandó munkavédelmi óvintézkedésekre azonban a gyár ma már külön is felhívja a vásárlók figyelmét, a termékekhez mellékelt szórólapokon. A hagyományos Xyladeco- ron kívül .most már a Xyladecor pentaklórfenol-mentes változatát is gyártják. E hatóanyag nélküli szer nem a fa gombásodás, s a rovarok elleni védelmére, hanem a lakások belső faszerkezeté, nek díszítésére alkalmas. A belső használatra szánt Xyla- decorból a gyár az igényeknek megfelelően tud szállítani a kereskedelemnek. Beszélgetésünkkor Pató doktor még csak reménykedett, hogy a településfejlesztési hozzájárulásból lehetőség lesz egy új, korszerű rendelőintézet építésének megkezdésére. Azóta Nagy Ferenc a nagyközségi tanács vb-titkára elmondta, hogy a lakosság döntő többsége megszavazta a hétszáz forintos településfejlesztési hozzájárulást, így annak összegéből elkezdhetik, a szintén régóta igényként jegyzett ravatalozó építését, majd a központi orvosi rendelő létrehozását. A ravatalozót másfél millió forintos költséggel jövőre kezdik építeni és 1987-re elkészül. Vele párhuzamoson, az előzetes becslések szerint mintegy nyolc- milliós beruházást igénylő korszerű központi orvosi rendelő építését is megkezdik. igényel. A juhhúsért a legtöbbet Európában fizetik, Franciaországban és Olaszországban több mint 3000 dollárt adnak a kiváló minőségű bárány tonnájáért. A Közel-Keleten az ár 2000 dollár körül mozog. A feldolgozott termékek közül kapósnak számít a dobozolt sonka, amelyből Dánia, Lengyelország és Hollandia szállít a legtöbbet. Ám a kis szállítóknak is van esélyük arra, hogy az erős amerikai és az árérzékeny angol piacon növekedést érjenek el. Ehhez azonban beruházásra, korszerű csomagológépekre van szükség. A szalámik és a kolbászok specialitásoknak minősülnek, s így jó áron értékesíthetők, de az üzlethez meg kell mozdítani a vevők fantáziáját. Minőség és reklám A hazai szállítóknak több figyelmet és pénzt kell fordítaniuk a reklámra, a propagandára, sikert hozhat a magyar termékek eredetének hangsúlyozása. A feldolgozott termékek ára az 1413 dolláros sózott marhahústól az 5760 dolláros különleges szalámikig terjed. A GIRA tanulmányából egyértelműen kiderül: nem lesz könnyű exportálni a következő esztendőkben, de nem is reménytelen a helyzet. A legfontosabb teendő, hogy termékeink — minőségük és feldolgozottságuk révén — lehetőleg a közepes vagy a magas árakat érjék el. Erre — a fejlesztési törekvéseknek köszönhetően — van is esély. Szövőgépcsere Pápán Leállították az utolsó 80 éves szövőgépet a 'Pápai Textilgyárban, ezzel befejeződött a gépek teljes cseréje. Az 1152 századfordulón készült Roscher 105 típusú berendezést szovjet automaták váltották fel. összesen 466 SZTB típusú, korszerű szövőgépet állítottak munkába, s ezek nemcsak egyszerűen helyettesítik a korábbi gépparkot: lényegesen többet termelnek és a termékszerkezet módosítását is lehetővé teszik. Az utóbbit kihasználva, a jövőben a Pápai Textilgyárban — főleg a pizsamaanyagok rovására — egyre több szabadidőruhának való kelmét készítenek. Több női cipő külföldre A Balaton Cipőipari Szövetkezetben befejeződött az a két és fél millió forintos beruházás, amely lehetővé tette a tüzöde korszerűsítését. Korábban a szövetkezetnek ez a részlege nem volt összhangban a cipőgyártás többi folyamatával, ami akadályozta a termelés bővítését. A szövetkezet által készített női lábbelik iránt az utóbbi időben megnőtt a kereslet a külpiacon. Ezért vállalkoztak a mostani beruházásra, ami léhetővé teszi a termelés 15 százalékos növelését. A korszerűsítés során sza- lagszerűen szervezték meg a gyártást. Olyan szállítószalagot állítottak üzembe, amelyet a dolgozók munkatempójának megfelelően vezérelhetnek. Továbbfejlesztették a gyártási eljárásit is, ami nagymértékben hozzájárul a termelés bővítéséhez. Jövőre már 370 ezer pár, a szocialista és a tőkés piacon egyaránt keresett és kedvelt női cipőt gyártanak. Madocsán tizennyolc tanácstagi körzet van. A harminc éven aluli tanácstagok közül most kettőt szólaltatunk meg. Biczóné Pető Veronika. — Hol van a munkahelye? — Szekszárdon. A Zrínyi utcai II. Számú Általános Iskolából mentem szülési szabadságra és maradtam itthon a gyermekemet gondozni. Tanítónő vagyok. A Kaposvári Főiskolán végeztem 1979-ben. Nagyon jól érzem magam. Sajnálom azokat, akiknek nem állt módjukban, hogy igényeljék a segélyt. Nagyon jó dolog. Rendben tudom tartani a lakást, ellátom a családom. — Marad ideje a tanácstagi feladatokra? — Nézze, én szeretem tudni, hogy mi történik a környezetemben, erre is nagyon jó nekem a tanácstagság. Szerintem mindenki látja, hogy a falunak mire van szüksége, csak az egyik mondja és hajlandó tenni is érte, míg a másik kevésbé beszédes. — Mivel van a legtöbb gond? — Nekem személy szerint a bolttal. Ez másokat is érint, így nem magánügyem. Rugalmasabb megoldásokat kellene választani például olyan két-, háromnapos ünnepekkor, mint amilyen most november hetedike is volt. Ha Bölcskén megoldható a friss élelmiszer-ellátás, gondolom Madocsán is. Ezt nem győzöm hangsúlyozni. Megértem az emberek egyéb problémáit is, együtt érzek a bajaikkal, örömeikkel, különösen, ha idős, egyedül élőkről van szó. — Akkor biztosan ezért választották tanácstagnak. — Nem tudom, de kicsit meglepődtem, amikor az eredményt meghallottam, mert a jelölttársam a falu idős tanítónénije volt. —■ Mit tett már a körzetében? — Az első dolgom az volt, hogy a tanácshoz érkezett hét szemeteskonténer közül egyet kértem a mi utcánk végébe, ahol a gyerekek játszani szoktak. Felmértem azt is, hogy a házak előtti parkosításhoz ki hány rózsatövet igényel. Nagy gond itt a csapadékvíz elvezetése. Arra gondoltam, hogyha mindenki árkot ásna a háza előtt és betongyűrűt helyezne a bejárathoz hídnak, elDurkö Zsoltné folyna az esővíz. Erre mozgósítani kell az embereket... Durkó Zsoltné de őt is a lánynevén ismerik a faluban: Baksai Margit — védőnő. Az egészségházban találjuk. A terhes asszonykák tanácsadásra várnak. A fiatal tanácstag, védőnő maga is anyai örömök elé néz. Második gyermekét várja. — Ki volt a szavazólapon a másik jelölt önnel? A téesz egyik brigádvezetője. Nem is gondoltam, hogy engem választanak, hiszen ő idősebb, tapasztaltabb, férfi is — néz kissé zavartan maga elé a védőnő. — Hogy fogadják tanácsait a hasonló korú kismamák? — Mindjárt a főiskola elvégzése után kerültem haza a faluba, mert éppen itt üresedett meg egy állás. A beilleszkedéssel nem volt semmi gondom, de talán jobb lenne, ha idősebb lennék. — Ezt tanácstagként is érzi? — Nem. Ott éppen a fiatalságunkra számítanak, azt hiszem. — Az egészségügyi munkáján keresztül is kapcsolatban van az emberekkel. Az elmúlt hónapokban ennek mélyülni kellett. — Látványos dolgokat még nem vittünk véghez. A településfejlesztési hozzájárulás kérdőíveit hordtam szét és akkor szereztem némi tapasztalatot. Ügy látom, hogy az emberek megszavazzák a javasolt összeget, ha értelmes célokra kell fordítani. Érdekesek voltak a beszélgetések, amíg válaszoltak a leírt kérdésekre. Magasnak tartják — és magamat is ide sorolom — az áram- és vízdíjakat a városban élőkéhez viszonyítva. Nehéz megtartani a falunak a fiatalt, ha a szomszéd városban kedvezőbb körülmények várnak rá. Itt van egy másik, amit szóvá tettek, teszünk. Az élelmiszer-ellátás. Jó volna szélesebb körű választék például húsból. Az utak is rónak ránk feladatokat. Ez a minőség nem bírja a nehéz munkagépeket. Az itt-ott foltozás csak sokba kerül, de nem jelent megoldást... A lakásépítést a tanács házhelyek biztosításával segíti. Sorolható tovább a sok feladat, ami reánk és a következő nemzedékre vár... — tekint alig észrevehetően szíve alatt mozgolódó gyermekére Durkó Zsoltné. * Gerzsei Jánosné vb-titkár. Tíz éve dolgozik a madocsai tanácson. Bölcskéről jár át naponta. — Mit gondol, miért a fiatalokat választották a polgárok? — Mert fiatalok. Erőt, lendületet, akarást és igaz emberséget látnak bennük. Remélik, hogy általuk a falu is fiatalodni fog, újra éledni. A rájuk való szavazással járultak hozzá a megújuláshoz. — Apropó, hozzájárulás! A település fejlesztéséhez, azt hiszem, kevés csak a bizalom. — Igen. Most dolgozzuk fel a kérdőívek adatait. Községünkben 795 lakás, vagy fogalmazzunk úgy, hogy hozzájárulásra kötelezhető van. Eddig 600-an fogadták el javaslatainkat. Sokan vannak, akik nem nyilatkoznak, vagy nem akarnak fizetni. Velük külön elbeszélgetünk és elmondjuk terveinket. — Melyek ezek? — Először is visszavásárolni a Diamant Ipari Szövetkezettől a volt kultúrhá- zat, hogy megoldjuk a lakodalmasház gondját is. Ezzel nyernénk egy nagy termet, ami, sajnos, a nenj is olyan régi művelődési házból hiányzik. Hagyományos nagy rendezvény a faluban a borkóstoló, a borverseny, a farsangi bál, na, és a lakodalom. Hét közben az iskola testnevelési óráinak is otthont adna a terem terveink szerint. Ha már az iskolánál tartunk, a második célfel tdatunk éppen az iskola korszerűsítése, bővítése, esetleg egy új építése. Ezek után következnek az utak, a csatornák, a közvilágítás. Úgy tűnik, hogy a lakosság a 400 forintot szavazza meg. Ez nekünk évi 70—80 ezer forintot jelent majd. Ahhoz, hogy az elképzeléseink megvalósuljanak, a fiatal tanácstagokra sokkal nagyobb feladatok várnak, mint bárki is gondolná. Decsi Kiss János CSEH JÁNOS Hatóanyagmentes Xyladecor Bátaszéken megszavazták A tanács és a lakosság közös célja
