Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

1a NÉPÚJSÁG 1985. november 16. Londoni Jegyzőtök „Soknépí és nagyfiíslö város 11 Délután a belvárosban Bátaszéki Aíész meghirdeti szerződéses üzemeltetésre az alábbi egységeit, 1986. január 1-től—'1988. december 31-ig 8-as sz. italbolt, Bátaszék, IV. o. 21-es sz. presszó, Alsónyék, III. o. A versenytárgyalás helye és ideje: Bátaszék, Szabadság u. 13. 1985. december 17-én 10 óra. Tájékoztatást ad:'Pirisa László főkönyvelő. (482) A SZEKSZÁRDI EZERMESTERBOLT AJÁNLATA: DYRAS asztali rádió-magnó SELTRON autórádió-magnó SHARP Hifi-torony BASF videokazetta labdarúgó TISZA cipő 31—34-ig labdarúgó TISZA cipő 35—38-ig 12 500 Ft, 5 760 Ft, 39 900 Ft, 790 Ft, 215 Ft, 290 Ft. ENGEDMÉNYES AJÁNLATUNK: Női velúr bokacsizma 870 Ft helyett 500 Ft. (477) Őszi akció A BÁTASIZÉK és VIDÉKE ÁFÉSZ SZAKÜZLETEI BEN 1985. november 18-tól, amíg a készlet tart! ENGEDMÉNYES áruajánlatunk: Ruházati boltjainkban: női cipők, női pulóverek, Vas-műszaki boltban: Honda ekék, lengyel varrógé­pek, Bútorboltban: A szekrénysorok, kárpitos gar­nitúrák. Afész-tagok részére további 10% kedvezmény a vas­műszaki- és bútorboltban. (481) „A pokol Londonhoz ha­sonló, soknépű és nagyfüstű vá­ros, esett emberektől zsibongó, s a tréfa ritka fehér holló; sem irgalmas, sem igazsá­gos” Shelley 1819-ben írta eze­ket a sorokat. Kíváncsi len­nék, vajon mit mondana ma, megérkezvén a Heathrow lé- gikitőbe, ahol 73 légitársa­ság járatai találkoznak, és a magyarországi méretekhez szokott utas úgy érzi magát a mozgójárdákkal összekö­tött, több szintes üvegcsar­nok útvesztőiben, mint egy gigantikus vidámpark tükör- termében. Azt hiszem, nem kell ahhoz múlt századi köl­tőnek lenni, hogy elcsodál­kozzon az ember, mikor megpillantja Londont. Három napra érkeztem a brit fővárosba, s ez mint, ahogy elutazásom előtt töb­ben mondták — éppen arra elég, hogy megnézzem a Bri­tish Múzeum egytizedét. Fél­re a kishitűséggel, mindent látni akarok! — mondtam magamnak. (Utópisztikus el­határozásomnak, mint a vé­gén kiderült, annyi eredmé­nye azért volt, hogy legalább számba tudtam venni, mi mindent nem sikerült meg­nézni.) Térképet még itthon vet­tem. Szállodám kapuján ki­lépve rögtön belekapaszkod­tam, mert nélküle London utcáit járni igencsak merész kalandnak ígérkezett. Nem­csak „számos” utca van, ha­nem ezek menet közben vál­toztatják is a nevüket. Hogy milyen logikával, arra nem jöttem rá, de sokszor még keresztutca se kell ahhoz, hogy ugyanazon a vonalon három különböző névvel ta­lálkozzon az ember. Nem be­szélve arról, hogy legalább húszféle elnevezése van a (hogy is mondjam csak) há­zakkal határolt városi terü­letnek: street, road, square, circus, lane, place, avenue, court — ízelítőül néhány, melyekre magyarul csak azt mondhatnánk, hogy utca vagy tér. Tudtam, a londoniak nem várják meg, hogy külön megkérjék őket útbaigazíta­ni az idegent. Ha meglátnak egy tanácstalan figurát a járdaszélen álldogálni, tér­képpel a kezében, odamen­nek hozzá és megkérdik, hogy miben segíthetnek. En­nek akartam elejét venni, és félrehúzódva, lopva, mint egy titkos ügynök, sötét ka­pualjakban vettem szemügy­re térképemet. Mit sem ért a konspiráció! Egy ilyen al­kalommal, amint egy tűzfal árnyékában keresgéltem az „igazi utat”, váltamra nehe­zedett egy kéz: — Mi van, elvesztette? Egy idős, keménykalapos angol úr állt mellettem, akit nyilván komoly honorárium­mal alkalmaztak volna sta­tisztának egy Copperfield Dávid filmfeldolgozáshoz, mint hiteles múlt századi já­rókelőt. Nem tágított, amíg el nem kísért egészen úti­célomig, majd mint aki jól végezte dolgát, ment tovább. (Utána elképzeltem, amint hazaérve leül a kandalló elé, összehúzza magán a kockás takarót, és csönget a teáért.) A városnak több mint 35 ezer utcája van. Erzsébet ki­rálynő uralkodása alatt a XVI. században — melyet a történészek angol rene­szánszként emlegetnek — alakult 'ki London, egyik eu­rópai metropolisszal sem összehasonlítható képe. Az 1666-os nagy tűzvész utáni újjáépítéskor racionalizálták a város szerkezetét, és ek­kor kezdték használni a má­ig is jellemző vörös téglát. A XIX. században kiépült az elegáns nyugati városnegyed, fényűző palotáival a West End, s vele együtt a máig legszegényebb rész, az East End, a keleti negyed. Vik­tória királynő kora, a múlt század második fele a kapi­talizmus aranykora Angliá­ban. Viktória Londonját is­merhetjük meg Charles Dic­kens regényeiből. A század- fordulón már hat és fél mil­lió lakosa, számos hídja, ké- regvasútja van a városnak. Ugyanakkor a hírhedt füst­köd, a smog is ennek az aranykornak a terméke. Az ipartelepek füstje a gyakori köddel egyesülve szinte ál­landó homályba borította a várost. A múlt idő használa­ta nem véletlen, hiszen ta­pasztalataim szerint ez mint­ha már a múlté lenne. A város utcáin járva fel­tűnik, hogy alig van olyan ház, amelyiknek ne lenne alagsori lakrésze is, ahová az utcáról lépcsőn kell le­menni. A házépítés úgy kez­dődhet, hogy először kiásnak egy irgalmatlan méretű göd­röt, aztán beleteszik a há­zat. Így aztán az utca mind­két oldalát három méter mély nyílás határolja, kerí­téssel elválasztva a járdától. A két-háromemeletes házak uralják a várost, ennyi szint­je van az átlagos angol ott­honnak. Valószínűleg ezért is London a világ legna­gyobb kiterjedésű városa: nem az ég felé, hanem szél- tében-hosszában terpeszke­dik. Londonban a munka, az élet kilenc óra után kezdő­dik. A'ki ez előtt akar vásá­rolni, elintézni valamit, vagy bármi tevékenységbe fogni, az jobban teszi, ha lemond szándékáról, és otthon ma­rad. Az angol szokások meg­ismerésében jó, ha napi kro­nológiát követünk, mert csaknem minden órának megvan a maga rituáléja. Itt van rögtön a reggeli, a brit polgár napjának fény­pontja. Más a helyzet a kül­földivel, aki előtt 'két lehe­tőség áll: vagy angol, vagy úgynevezett kontinentális reggelit adnak neki a szál­lodában. Ez utóbbiról (mi­vel ezt kaptam) az a benyo­másom, azt a célt szolgálja, hogy bebizonyítsa, mennyi­vel jobb, bőségesebb, táplá­lóbb az angol változat. A híres angol tea számomra egy alulképzett alkimista el­vetélt kísérletének tűnt. (Ez persze nem szakvélemény, mert nem vagyok nagy tea­ivó, de, hogy nem ízlett az biztos.) Az étkezésekről egyébként se tudok jót mondani. Ami­kor az előkelő, diszkréten elegáns londoni éttermek árait egybevetettem a napi­díjammal, valahogy úgy vol­tam, mint Arthur király, a kelta mondahős, aki a le­genda szerint csak akkor ült terített asztalához, ha aznap már . látott valami csodás eseményt. Én hiába vártam. Maga a táplálkozás ko­rántsem játszik olyan szere­pet az angolok életében, mint a miénkben. Gyaní­tom, hogy az ivás sem. Jó példa erre a pub, ami a ma­gyar kocsma szóval fordít­ható, bár szívesebben írnám, hogy korcsma, mert ez job­ban sugallja a pubokra oly jelemző ódonságot. Ellentét­ben a mi kocsmáinkkal, itt nem az italozásé az elsőség. Nem mondom, az se lényeg­telen, hiszen tíz-tízenkétféle sört csapolnak, de fontosabb a társaság, a beszélgetés, a vita, az együttlét. Ezért a pubok többsége nem „free”, azaz nem „szabad”, hanem zártkörű, csak tagoknak le­het belépni. Az esti szórakozást ismét más mércével kell mérni, mert ekkor eltűnni látszik a puritanizmus és a legendás hidegvér. London világszerte ismert mulatónegyede, a So- hó, Hasfelmetsző Jack egy­kori működési területe, ahol ugyan huszonhárom büszke és híres színház, számtalan mozi játszik, a negyed még­is a szex és a prostitúció je­gyében tölti be kétes értékű hivatását. A fénylő neonok és a nem tudom mitől fény­lő szemű bárportások mind sztriptíz és erotikus show-mű- sorokra invitálnak. Ezeknél is fontosabb szerepet játsza­nak az úgynevezett modell- stúdiók, amelyek igazolni látszanak az európaiak ked­velt előítéletét, hogy tudni­illik az angolok képmutató- ak. A prostitúciót Angliában már régen betiltották, ezért a piros lámpás házak sze­repkörét ilyen modellstúdiók vették át. Mindenki tudja, hogy a modellek sokkal ősibb mesterséget űznek, de betartván a játékszabályo­kat, senki nem teszi szóvá. Ezt a kétarcúságot húzza alá a Soho nappali képe is. A viliódzó fények helyett málló vakolatú, szerény há­zak között hétköznapi pol­gári élet zajlik. Piac, siető üzletemberek, szaladgáló gyerekek, bevásárlókosaras matrónák feledtetik az éj­szaka „bűneit”. Az, hogy eddig csak szóra­kozásról írtam, nem jelenti azt, hogy Londonban nem dolgoznak. Nagyon is kemé­nyen és szorgalmasan vég­zik a londoniak munkájukat. Már aki teheti, mert az or­szág több, mint hárommilli­ós munkanélküli táborából sokan vannak a fővárosban. A munkanélküliséget a kí­vülálló egyebek között ab­ból veheti észre, hogy élet­erős fiatalemberek végeznek olyan munkákat — parkőr, jegyszedő, múzeumi terem­őr, — amire nálunk idős hölgyeket és férfiakat alkal­maznak, hogy kiegészítsék nyugdíjukat. Beszélgettem egy fiatalem­berrel, harminckét éves vil­lanyszerelő, aki már hóna­pok óta nem kap munkát. — A legborzasztóbb nem a kevés pénz, hanem a kilá- tástalanság — mondta. — Eszembe jutott a Daily Mirror egyik főcíme, a cikk Margaret Thatcher gazda­ságpolitikáját ismertette: „A hírek jók, feltéve, ha gazdag vagy”. Hámori Zoltán A Tolna Megyei Népbolt Vállalat FELVÉTELRE KERES SZEKSZÁRDI, illetve PAKSI TELEPHELYEIRE FŰTŐT kis teljesítményű kazán fűtésére, mellékfoglalkozásos munkaviszony keretében is. Valamint szekszárdi munkahelyre keres MŰSZÁKICIKK­ELADÓT, ÉLELMISZER­ELADÓT. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán. Szekszárd, Széchenyi u. 20. sz. alatt. (309) Kazánfűtőt magasnyomá­sú vizsgával, valamint vil­lanyszerelőt felveszünk (nyugdíjast is). Bútoripari Vállalat Szekszárd, Epres­kert u. 5. _______________ (385) Ű szótanfolyam indul fel­nőttek részére november 19- én, a szekszárdi fedett uszo­dában. Tanfolyami bérlet 300,— Ft-ért a fürdő pénztá­ránál váltható naponta: 7— 18.30 óráig. T. M. Vízmű Vállalat. _______________ (467) É rtesítés: A DÉDÁSZ Szekszárdi Kirendeltsége ér­tesíti fogyasztóit, hogy 1985. november 15-én, 16-án, 17- én naponta 7—17-ig áram­szünetet tart. Az áramszü­net az alábbi területeket érinti: Csopak u., Szőlőhegy, a Major u.-tól az 55-ös szá­mig. A Major u.-ban folya­matos áramszünetet tar­tunk, november 15-én 7 órá­tól 17-én 17 óráig. (330) A Paksi Tűzoltóparancsnokság TŰZOLTÓKAT vesz fel. A szolgálat ellátásának rendszere: 24/48 óra. Követelmények: 35 év felső korhatár, letöltött katonai szolgálat, egészségügyi alkalmasság, tiszta erkölcsi bizonyítvány. KÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ELŐNYBEN. Kiemelt anyagi, szociális, egészségügyi juttatás. Jelentkezés: Paksi Tűzoltóparancsnokságon személyesen 7.30—15.30 óráig, vagy érdeklődni a 75/10-039-es telefonszámon. Cím: Paks, Tolnai u. 141. (413) A Szekszárdi Városi Bí­róság gépírni tudó admi­nisztrátort felvesz. Jelentkez­ni lehet a Szekszárdi Váro­si Bíróság elnökénél. (465) Használt személygépkocsik adás-vétele Dunaújvárosban, a Papírgyári úti déli bevá­sárlóközpontban. Telefon: 25/16-504. (336) Videokazetta-kölcsönző és egyéb kultúrcikkeket árusító új, egyszemélyes üzletünkbe érettségivel rendelkező üz­letvezetőt keresünk. Érdek­lődni lehet: a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat személy­zeti osztályán, Szekszárd, Garay tér 4. (516) Rövid határidővel vál­lalkozunk ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS, KÁRPITOS, ÜVEGES munkák elvégzésére. Vállaljuk ÉPÜLETFELÜJfTÁSI és KARBANTARTÁSI munkák kivitelezését, falak utólagos víz elleni szigetelését. 1986. 1. n. évben 10% kedvezményt adunk.. Tm. LAKISZ Szekszárd, Epreskert u. 10. Vállalkozási csoport Telefon :74-15-133/21 (314) Menetlevél feldolgozásában jártas munkaerőt, és autó­villamossági szerelőt felve­szünk. Jelentkezni lehet: Tejipari Szállítási Vállalat, Szekszárd, Keselyűsi u. 26. _______________ (409) D ÉDÁSZ V. Szekszárdi Üzemigazgatósága felvesz hálózatszerelési munkára — villamosenergia-ipari tetchnikusokat, — villanyszerelőket, — betanított- és segédmunkásokat. Bérezés: teljesítményelszá- molás alapján. Egyéb juttatás: áramdíj­kedvezmény, munkásszállítás. Várja még: érettségizett, gépírói vizs­gával rendelkezők jelent­kezését műszaki ügyviteli általános adminisztrációs munkakör betöltésére. Jelentkezés helye: DÉDÁSZ Üzemigazgatóság, Szekszárd, Bezerédj u. 9., a személyze­ti előadónál. (492)

Next

/
Thumbnails
Contents