Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek !\ __ __ L7 A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 235. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 7., hétfő. Mai számunkból „ŐSZ HÚRJA ZSONG” (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) KERESZTÜL — KASUL A MEGYÉN (5. old.) PÉNTEK ESTE IZMÉNYBEN (3. old.) m Érdemi demokratizmust Nyilván észrevették, hogy feltűnő demokratizálódási folyamat zajlik le a vállalatok életiében. A korábban minden vállalati tevékenységbe beleszóló minisztérium felügyelete alól vállalátok százai képűinek ki, önkormányzati testületeket 'alakítanák, s a mindenható minisztérium csakis törvényességi felügyeletet és — jobb kifejezés híján — afféle elvi irányítást láthat el. Például: a vállalat gazdálkodó-stratégiai döntéseit a vállalati tanács hozza, vagy a küldöttközgyűlés; sőt. a vállalat vezetőjének személyéről is e testületek dönte. nek. A viszonylag hirtelen elhatározott — és újabban a végrehajtás gyorsítását is sürgető — központi intézkedés gyökeresen átfogja a vállalati irányítást, bíztató távlatokat jelent a vállalati önállóságot illetően, de fenyeget némi veszéllyel is: nevezetesen a kollektív vállalatirányítás formalizmusának veszélyével. Az országszerte híres nagyvállalat ugyancsak országszerte ismert vezérigazgatója mesélte, hogy a frissiben megalakított vállalati tanács egyilk tagja — a legkiemelkedőbb tudású szakmunkásgárdának is kulcsfigurája — sajnálkozva jelentette be, ihogy ismerve a tanács következő ülésének napirendjét, nem vesz részt a tanácsülésen. „Mert olyan beruházáspolitikai kérdésekről. továbbá Olyan gyártmányfejlesztési problémákról lesz szó. amelyekhez nem szólhatok hozzá, hallgatni pedig nem akarok. Viszont döntésképtelen vagyok. Akkor meg miért üljek ott, a tanácsban?” — kérdezte az illető, s a vezérigazgató nem próbálta meggyőzni. Inkább elmondta, hogy régi gondja: vajon jól van-e, hogy nagy hirtelen megválasztjuk a vállalati tanácsokat, tagjaik jórészét a fizikai munkásdk köréből verbuválva, s nem gondolunk azzal, hogy ezek az emberek — legyenek a saját szákmájukban bármilyen képzették, s emberileg bármilyen talpraesettek is — végtére mégis csak járatlanok a vállalatirányítás dolgaiban. Hallottam ugyanezt más vállalatok — már megválasztott — vezetőitől, s aggályaik közös következtetése volt, hogy félő, túlságosan is formálissá sikerednék a vállalati tanácsok, vagy a küldöttgyűlések ülései. Szó se róla: magam is tudok olyan tanácsülésről, ahol a „legizgalmasabb” téma az volt hogy vajon maradjon-e, vagy változtassák-e a szóban forgó vállalat nevét? Az igazgatóság a változtatást javasolta, a tanács ellenvetés nélkül elfogadta. Aligha stratégiai — és még kevésbé szakértelmet kívánó — döntés. De nem lesz mindig így, szükségképpen szaporodnak majd a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos lényegi döntéshelyzetek, és valóban félő, hogy ez esetben szaporodik majd a tanácsülésről kényszeredetten hiányzók — vagy a „minden mindegy” alaphelyzetét elfoglaló fejbólogatók — száma. Ezzel kapcsolatban aziimént említett vállalat- igazgatónak volt egy — magasabb fórumok elé is terjesztett — javaslata: miért nem adjuk meg annak lehetőségét. hogy a vállalatirányítás dolgaiban képzetlenek legalább alapfokon, néhány hónap alatt megtanulhassák a döntéshozatallal kapcsolatos elemi tudnivalókat, Miért elképzelhetetlen az hogy a megválasztott kollektiv vezetőtestület arra rászoruló tagjait valami módon megtanítsuk arra hogy nagyobb összefüg. gésekben gondolkodjanak vagy legalább arra, hogy néhányszori elolvasás után értsék azt a döntéselőkészítési anyagot, azt az információtömeget, amit egy-egy ilyen tanácsülés előkészítéseként eléjük tárnak. Legyen tehát a vállalati tanácsok életében egy átmeneti korszak, egy felkészülési idő s csak ennek lejárta után várjunk el tőlük önálló és felelős — legfőképpen pedig a kollektív bölcsesség alapján meghozott — döntéseket. Első pillantásra szimpatikusnak látszó javaslat, már csak azért is. mert kiötlője hozzátette: „nekem is csak egy felkészült társasággal lenne könnyebb a dolgom, s nem olyannal, amelyik inkább a vezetői tefcintélyelv alapján fogadná el a javaslataimat...” Megkérdeztem mindenről az egyik minisztérium ez ügyben illetékes vezetőjét, aki határozottan tiltakozott, mondván, hogy „ ... a demokratikus vezetési módszereiket nem lehet könyvből megtanulni.” Igenis, azonnal be kell dobni a mélyvízbe az újonnan megalakított vállalati tanácsokat, akik számára nem az a segítség, hogy hónapokig alapfokú vezetői itanfolyamra járatjuk a képzetlenebbeket, hanem inkább az hogy megfelelően megfogalmazott döntési alternatívák elé állítjuk őket. Ez iskola a döntéselőkészítők számára is — mert ugye, nékik is van mit tanulniuk —, és tanulási gyakorlási lehetőség a ikollöktív vezetőtestület számára is. Nos, ez is megfontolandó vélemény, ám azért elgon- kodtató. hogy az említett vállalat igazgatója mégiscsak szeretne minél képzettebb és tájékozottabb emberekkel együtt dolgozni. Vagyis, szeretné kivédeni annak veszélyét. hogy a vállalatirányítás demokratizálása formálissá váljék. Érdemi demokratizmust akar, mert vitapartnerekre, segítő társaikra vágyik. Nem nehéz eldönteni; ez a rokonszenves. VÉRTES CSABA Szekszárd, Béri Balogh Ádám Múzeum Kiállítás az 1985. évi szőttespályázat anyagából Az 1985. évi XI. országos szőttespályázat anyagából rendezett kiállítás megnyitójával kezdődött el Szék. szárdon a múzeumi hónap megyei rendezvénysorozata. Szombat délelőtt 11 órakor, a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum emeleti nagytermében Vadas Ferenc, az intézet igazgatója üdvözölte a szépszámú egybegyűlteket, az ország minden részéről érkezett alkotókat, a népművészet iránt érdeklődő közönséget, a meghívott vendégeket. Póla Károly, a Tol. na Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője kitüntetéseket adott át a múzeum kiemelkedő munkát végzett dolgozóinak, majd Kamarás Györgyné, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetője mondott beszédet. Kiemelte, hogy a kiállítás egyik nagy érdeme, hogy a laikus szemlélőnek is sokat ad, s tudatosítja mindenkiben; változóban a népi kultúra tartalma, formája. A hagyományos elemekre építkezve az új életformának, megváltozott funkciónak tesznek eleget ezek az alkotások, amelyekhez hasonlót szívesen lá. ■ Kamarás Györgyné tartott ünnepi beszédet tunk környezetünkben. Még a jövő feladata, hogy az üzletekben is megvásárolhatók legyenek, állapította meg Kamarás Györgyné. Ért követően dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke szakmailag értékelte az idei szőttespályázatot. Hangsúlyozta, hogy a bírálóbizottság véleménye szerint a beküldött 362 darab anyaga jóval színvonalasabb volt az előző évieknél, amit híven tükröz az a tény, hogy 202 darabot kiállításra alkalmasnak találtak. Kiemelte azt a tendenciát, hogy a szőttesművészetben mindjobban érzékel(Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett Várkonyi Péter Vasárnap hazaérkezett New Yorkiból Várkonyi Péter kül. ügyminiszter, aki az ENSZ- közgyűlés 40. ülésszakán részt vett magyar küldöttséget vezette. Dzsemajel üzenete Amin Dzsemajel libanoni elnök pénteken, Mihail Gor- bacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához intézett sürgős üzenetében elítélte a négy bejrúti szovjet diplomata elrablását és egyikük meggyilkolását — közölték a libanoni fővárosban, hivatalos forrásból. Dzsemajel üzenetében hangsúlyozza, hogy a bűntény elkövetői „semmilyen módon nem képviselik a libanoni népet, amely őszinte érzelmeket táplál a szovjet nép, és annak kormánya iránt”. Dzsemajel a továbbiakban megállapítja, hogy ,,a Szovjetunió Libanon számára olyan baráti állam, amely mindig támogatta Libanon jogát az őt ért agressziók visszaverésére, és számtalan alkalommal fellépett az arabok jogainak védelmében”. Levele befejező részéiben Dzsemajel elnök arról biztosította Gorbacsovot, hogy kormánya mindent megtesz az elrabolt diplomaták megmentéséért és kiszabadításu. kért. Hét téesz és két állami gazdaság Tárházrendszer épül az akrokémiai telepen •Huszonötezer hektár szántót lát el a nagydorogi Újbarázda Mgtsz agrokémiai telepe. Hét termelőszövetkezet, illetve állami gazdaság egyesülésével hozták létre néhány évvel ezelőtt a nagydorogi agrokémiai telepet, hogy Nagydorog, Györ- köny, Pálfa, Sárszentlőrinc, Kajdacs és Tengelic téeszeit, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát alsópéli és tenge- lici kerületeit műtrágyával lássa el. A telepre iparvágány vezet, így a folyamatos, éjjel-nappali rakodás feltétele biztosított. A feltételek további javulása várható jövő évtől. Szeptember 15-én kezdték el ugyanis egy hat tárházból álló rendszer építését. Ha elkészül, közel 3000 négyzetméteren tudják fogadni az ömlesztett műtrágyát. A 16 millió forintos beruházás kivitelezője a dunaújvárosi építőipari vállalat, az átadás határideje 1986. március 31. A gépesítés, korszerű feltételek sem jelentenek azonban könnyítést a zsákos áru rakodásánál, itt még most is a kézi- erő a „főszereplő”. Az iparvágánnyal megoldott a folyamatos rakodás Nitrogén műtrágyát szállítanak a nagydorogi Űjbarázda Termelőszövetkezetbe Évi húszezer tonna a forgalom
