Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

e ^épüjság 1985. október 5. A nemzet az iskolának Lengyelországban a má­sodik világháború óta a má­sodik demográfiai hullám­hegy köszöntött be tavaly. Az idén a 37 millió lengyel ál­lampolgár közül több mint 9,5 millió az óvodás és az iskolás gyermekek száma. CEzért az elkövetkező évek­ben 4500 óvodát és 4200 ál­talános iskolát kell építeni a számukra. Emellett a friss diplomás pedagógusok részé­re is lakást kell biztosíta­ni. Akárhogy is nézzük, sok millárd zlotyra rúgó vállal­kozás ez, melynek a megva­lósítása Lengyelország ne­héz gazdasági helyzetében súlyosan terheli az állam­kasszát. Éppen ezért nemze­ti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az ifjúság fel­nevelésének anyagi alapját előteremtsék. A Nemzeti Űjjászületési Hazafias Mozgalom, a PRON Országos "Tanácsa egy évvel ezelőtt kezdeményezte „A nemzet az iskolának” akciót, amely újra visszaállítja a Lengyelországban egykor igen népszerű társadalmi együttműködés és a közös felelősség hagyományát. „A nemzet az iskolának” akció középpontjában az ok. tatás anyagi feltételeinek ja­vítása áll, valamint az, hogy az iskolai nevelést a társa­dalom cselekvő segítségével tökéletesítsék. A cél tehát az, hogy részben levegyék az államról a terheket, társa­dalmi erőből építsenek isko­lákat. Illetve az iskola és a család fogjon össze a gyer­mekek sokoldalú neveléséért, oktatásáért. A mozgalom már eddig is nagy visszhangra talált. A városokban és a falvakban az iskolákban és az üzemek­ben több mint 1600 bizott­ság alakult, amelyek már az év első negyedében több mint 1,2 milliárd zlotyt gyűjtöttek, s közben meg­szervezték az új iskolák épí­tését és a régiek teljes fel­újítását. Kuba A dohány Mekkája Amerre a szem ellát, ha­talmas dohánylevelek soka­sága zöldell. Ez nem is meg­lepő, hiszen a legnyugatibb kubai tartományban, Pinar del Rióban vagyunk, amelyet a dohány Mekkájaként szok­tak emlegetni. Az elnevezést azzal érdemelte ki, hogy a szigetország dohánytermésé­nek 70 százaléka származik a vidékről, s itt terem egye­bek közt a Hoyo de Monter­rey fajta, amely nemcsak Kuba, de talán a világ leg­jobb dohánya. Szakértők egybehangzó vé­leménye szerint a kiváló mi­nőség titkának kulcsa két té­nyezőben, a klímában és a talajban rejlik. A helybeliek persze nem kis büszkeséggel fűzik hozzá, hogy ezenkívül elengedhetetlen a munkások jártassága, ügyessége is. Nos, az éghajlat ideális a dohány­nak: a nappal meleg, napos, az éjszaka hűvös. A növény pedig kitűnően érzi magát a homokos-agyagos földben, amely kellő mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat és bizonyos savas komponen­seket egyaránt. Kihasználva az adottságo­kat, már régóta a dohány hazája e vidék, a termelők azonban nem bízzák csak a trmészetre jövőjüket: San Juan y Martinezben 1936 óta működik a dohánynemesítő intézet. A forradalom győ­zelme (1959) óta a kutatók kiszélesítették működési te­rületüket, és mindent elkö­vetnek a növényi betegsé­gek kiküszöböléséért, a még jobb minőség előállításáért. San Juan y Martinezben a következő tréfás mondás jár­ja: Akinek nincs saját do­hánylevele (ez alatt a szivar beburkolásához szükséges le­veleket értik), az jobb, ha más vidékre költözik. Érdemes még megemlíteni, hogy a földek 74 százalékát egyéni gazdák, vagy szövet­kezeti tagok művelik meg. Az utóbbi néhány évben jelentős veszteségeket szenvedtek el a szeszélyes időjárás, és bizo­nyos kártevők okozta termés- kiesés miatt. A kormány en­nek ellensúlyozására és a termesztés ösztönzésére 8 millió pesót folyósított az érintett területek számára; a gazdák kedvező hitelfeltéte­lek mellett vásárolhatnak ve­tőmagot, technikai eszközö­ket, növényvédő szereket. Az első jelek, és az idei termés már reményt keltő... A cukornáddal vagy a ká­vécserjével ellentétben, ame­lyek nem hazai növények, a dohány őshonos kubai. Lété­ről első ízben 1492-ben — néhány nappal Kuba felfe­dezése után — tesz említést két spanyol: Rodrigo de Xe- rez, és Luis de Torres, akik látták a bennszülött indiáno­kat, amint „dohányoztak”. A dohány felhasználási módjai közül kiemelkedik a kubai specialitás, a legna­gyobb és legnemesebb leve­lekből készített híres szivar. Napjainkban világszerte ter­mesztik a növényt, ám a do­hányosok (főként a szivaro­zók) és a szakértőik azon a véleményen vannak, „ha nem kubai, akkor nem is dohány”. (daróczy) Bulgária Mikor nevet egy jól nevelt robot? Kedves, bumfordi jószág. Teste cilindert formáz. Bé­késen támasztja az ajtófélfát, de amint feltűnik egy idegen a laboratórium bejáratánál, felélénkül, valósággal kihúz­za magát, s nem minden mél­tóság és rátartiság nélkül, de azért illedelmesen bemutat­kozik: — Jó napot kívánók — mondja rokonaihoz képest szokatlanul lágy és kellemes tónusú hangon. — Nevem Robko—9, személyi robot va­gyok. Szüleim a Bolgár Tu­dományos Akadémia Kiber­netikai és Róbotteahnifeai In­tézetének munkatársai. Rögtön ezután hellyel kí­nálja a vendéget, s udvaria­san érdeklődik: van-e gusz­tusa egy kávéra. Ha igenlő választ kap, titkárnőiket meg­szégyenítő gyorsasággal is ügyességgel varázsolja a lá­togató keze ügyébe az illa­tos, erős kávét, természetesen tökéletes szervír ozásban. De nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy Robko—9 csak holmi kisinasi teendők éllá­tására képes! Memóriaegysé­gébe több mint száz progra­mot tápláltak. Modul-konst­rukciós felépítése révén prog­ramja folyamatosan bővít­hető. Az előre betáplált szám­programok alapján pedig napra és órára pontosan tel­jesíti a rábízott feladatokat. Ez az „intelligens lény” egyébként nemcsak szülei nyelvét, a bolgárt, hanem az angolt is folyékonyan be­széli. Kistestvérével, a Pravec— 82 mikroszámítógéppel részt vesz tudományos kísérletek­ben. Mindketten tökéletesen ellátnak olyan feladatokat, amelyek az ember egészségé­re károsan hatnak. Képesek munkafolyamatok ellenőrzé­sére is. De legnagyobb sze­repük az oktatásban lehet. A Kibernetikai és Robot- technikai Intézetben már megkezdték a gyakorló­robotok sorozatgyártását. Az első példányokat a plovdivi iskolákban próbálják ki még az év vége előtt. Robko—9 egyébként a leg­utóbbi Plovdivi Nemzetközi Vásáron aranyérmet nyert. Amikor elindult, hogy át­vegye kitüntetését, szabályo­san elnevette magát: — „Ha-ha-ha — kacagott — aranyérmet kaptam — ha-ha- ha, én, Robiko—9, a személyi robot!” Sikere e produkció­jával nem mindennapi volt, ismét bebizonyította sokol­dalúságát! Románia Napházak - napelemek Szociális létesítményeinek melegvíz-ellátására jelenleg csaknem 200 bukaresti vál­lalat használ napelemeket. A napelemek felülete együt­tesen meghaladja a 35 ezer négyzetmétert. Az évi meg­takarítás több mint 2500 ton. na hagyományos fűtőanyag. A különböző kerületekben csaknem 9000 négyzetméter napelem több mint 2350 la­kást lát el meleg vízzel, il­letve fűtőenergiával, s ez évente 622 tonna tüzelőanyag megtakarítását teszi lehető­vé. Kifejlesztettek új típusú napelemeket is. Kikísérlete­zés alatt áll a Napház—3 berendezés, amely nemcsak előállít, hanem tárol is me­leg vizet; valamint az a hengeres-parabolikus nap­elem, amely 80—90 Celsius- fokra melegíti fel a techno­lógiai célokra szolgáló vizet. Valami megmozdult Kambodzsában ? A távol-keleti, tragikus emlékeket felidéző Kam­bodzsából az elmúlt időben általában kétféle eseményről érkeztek hírek. Vagy az oly sokat szenvedett ország bel­ső, fokozatos talpraállásáról olvashattunk, vagy azokról a harcokról, amelyeket a Phnom Penh-i kormány az ellene küzdő fegyveres cso­portokkal vívott. E két do­log — bár ellentétesnek tű­nik — mégsem mond ellent egymásnak: egy érem két oldalaként azt a helyzetet tükrözik, amely a mai Kam­bodzsát jellemzi, azt a nor- malizálódási folyamatot, amely az ellenforradalmi erőik tevékenységével pár­huzamosan, sőt annak elle­nére végbemegy. Pol Pót - „nyugdíjban” Az utóbbi hetek három igen lényeges fejleményt hoztak. önmagában egyik sem teremt gyökeresen új helyzetet, ám együttesen szemlélve kétségtelenül al­kalmat adnak az átfogóbb értékelésre, s akár hosszabb távú következtetések levoná­sára is. Először a Phnom Penh-i bejelentés keltett vi­lágszerte visszhangot, amely a Pol Pot-rendszer megdön­tésében segédkező, s azóta is az ország területén tartózko­dó vietnami haderők kivo­násának meggyorsításáról szólt. A kambodzsai és viet­nami illetékesek közös dön­tése alapján közzétett nyi­latkozat kilátásba helyezi, hogy — természetesen a to­vábbi belső konszolidáció ütemének megfelelően — a korábban jelzettnél jóval ha­marabb, várhatólag már a 80-as évtized végén, sor ke­rülhet a vietnami csapatok teljes távozására. A következő, szintén nem kis meglepetést szülő hír, Pol Pótnak, a vörös khme­rek fejének háttérbe vonu­lása volt. Az egykori kam­bodzsai vezető a Bangkókban lehallgatott rádióadások sze­rint „nyugdíjba vonult”, il­letve más magas beosztást kapott, s átadta posztját az 55 éves Som Serinek, aki an­nak idején a hadügyminisz- teri posztot töltötte be mel­lette. Pol Pót letűnése élénk találgatásokat váltott ki. A szakértők egy része önkéntes visszalépésként értékelte, mások viszont kényszerű le­váltásról beszélnek, emlé­keztetve arra, hogy a nem­zeti megbékélést, tárgyalá­sos rendezést sürgető Phnom Penh-i és hanoi illetékesek­nek voltaképp ez volt egyet­len előfeltétele. Helyeseb­ben — s itt kezdődnek a bo­nyodalmak — az indítványok nem csupán Pol Pót szemé­lyének távozását követelték, hanem az egész Pol Pofhoz kötődő csoportét. Ezért valószínűtlen, hogy egy ilyen politikai húzás (amit még Norodom Szihanuk, a Phnom Penh-nel szembenálló, úgy­nevezett „Demokratikus Kambodzsa Koalíció” elnöke is megtévesztő manővernek nevezett) meghozhatja-e a kívánt eredményt. Darázscsípés - taktika Az egybehangzó kam­bodzsai és vietnami reagá­lások rámutatnak, hogy Pol Pót menesztése csak a vörös khmerek nemzetközi megíté­lésének javítását szolgálja, s ezzel közvetve a hármas koalíció külföldi, anyagi ás katonai támogatását van hi­vatva megkönnyíteni. Az in­dokínai országok csúcstalál­kozóin viszont mindig Pol Potéknak a rendezési fo­lyamatból való teljes kizárá­sát jelölték meg szükséges feltételként. így túlzott de­rűlátás, megalapozatlan op­timizmus lenne azt hinni, hogy ezután nincs már aka­dálya a párbeszéd gyors megkezdésének. Mégis, minden bizonyta­lanság ellenére, a megfigye. lök kellő óvatossággal meg­fogalmazott értékelését idéz­ve, „valami megmozdult” Kambodzsában, s ezt hiba lenne szem elől téveszteni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyes csator­nákon tovább folyik az érintkezés Vietnam és az át­fogó rendezésben messze­menően érdekelt Délkelet­ázsiai Nemzetek Szervezete (ASEAN) néhány tagországa között. Legutóbb például Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter járt Indo­néziában, s találkozott ma­gas rangú politikusokkal. Nem érdektelen az a fel­sorolásban harmadiknak ma­radt, s az első pillanatra katonai jellegűnek látszó je­lentés sem, amely a Sziha­nuk által vezetett fegyveres alakulatok átcsoportosításá­ról szól. A szeptember kö­zepén nyilvánosságra került hírek szerint a herceg, aki­nek több ezer fegyveres ka­tonája, a vörös khmerekhez hasonlóan — elsősorban a thaiföldi—kambodzsai ha­tárövezetben ütötte fel tá­maszpontjait, elrendelte az osztagok felaprózását. Egy másik, ezzel egy időben ho­zott döntés alapján kiürítet­ték a határkörzetben meg­maradt néhány harcállás­pontot, amelyeket a kam­bodzsai népi fegyveres erők, és a vietnami haderők az év elején végrehajtott sikeres támadássorozata során még nem számoltak fel. A ren­delkezés arra utal, hogy Szi­hanuk ismét a „darázscsípé­sek taktikáját” akarja előny­ben részesíteni, vagyis a klasszikus gerillaküzdelem szabályai szerint kis létszá­mú, mozgékony gárdával venné fel a harcot ellenfe­lével. Csakhogy ez a stratégia egyszer már kudarcot val­lott. A herceg egységei ugyanis azt tapasztalták, amit a hasonló harcmodort alkalmazó vörös khmerek: hiányzik a hatékony fellé­péshez elengedhetetlen tö­megtámogatás a lakosság ré­széről — márpedig anélkül a megadás, az elszigetelt, kis csatározások, vagy a Thai­földre való visszahúzódás alternatívái közül választ­hatnak csupán. Felgyorsult események? Katonai téren tehát épp­úgy, mint a diplomácia frontján, módosulni látszik a helyzet. Kérdés, mennyivel hozhatja közelebb e hármas eseménysor az évek óta hú­zódó kambodzsai válság be­fejezését, megteremtődnek-e a tárgyalások megindításá­nak alapjai. Pol Pót levál­tása ha ezt nem is teszi le­hetővé, de valamit gyorsít­hat a fejleményeken. Jóval fontosabb azonban, hogyan alakulnak az erőviszonyok a „Demokratikus Kambodzsa Koalíció”, illetve a vörös khemerek soraiban, s hogy bekövetkezik-e változás Kí­na, Thaiföld és az Egyesült Államok magatartásában. A három indokínai testvér, állam eddigi kezdeményezé­sei mindenesetre azt mutat­ják, hogy elfogadható ellen­javaslatok esetén nem el­képzelhetetlen a kibontako­zás, a véleménykülönbsé­gek áthidalását szolgáló nem. zeti párbeszéd megindulása Phnom Penh-ben megfelelő körülmények közt, még új, nemzetközi ellenőrzés mel­leit megrendezendő választá­sok kiírását, vagy akár Szi­hanuk herceg valamilyen for. mában történő bevonását sem tartják kizártnak. Azaz sok függ attól, milyen indít­ványok születnek a közeljö­vőiben, s hogy a Phnom Penh-nel szembenálló erők a tárgyalások, vagy a harc folytatásának útját választ- ják-e. Szegő Gábor mmmmu mamm Végtelen dohányföldek Száradnak a hatalmas levelek, amelyeknek nem szabad törést szenvedniök ____________________I____________________:________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents