Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
1985. október 5. NÉPÚJSÁG 5 Jogtanácsosok a téeszekben Tolna megye csaknem valamennyi mezőgazda --------------------2Í— sági szövetkezetében alkalmaznak jogtanácsost, akik igen sokrétű feladatot látnak el. Túl azon, hogy a szövetkezetei, mint önálló jogi személyt képviselik, a törvényesség felett őrködnék, szerződés- kötéseknél jelen vannak, tanácsot adnak a téesztagok- nak is ügyes-bajos dolgaik intézéséhez. A megyében működő 63 mezőgazdasági szövetkezet és 2 társulás közül 61 termelőszövetkezetben és mindkét társulásban dolgozik jogász szakember. Csupán a diósberényi Rákóczi és a gyönki Petőfi téesz nem rendelkezik jogtanácsossal. Alkalmazásukra azért volt szükség, mert a szövetkezet belső életét, gazdálkodási problémáit belülről ismerő üzemi jogtanácsos képes leginkább megfelelni a követelményeknek. A jogász szakembert foglalkoztató 61 szövetkezet és 2 társulás jogi ügyeit 45 jogász látja el. Közülük 36 főfoglalkozású jogtanácsos (jogi előadó) 3 nyugdíjas, 4-en másodállásban végzik ezt a munkát, és egy helyütt ügyvéd dolgozik. Az esetek döntő többségében, azaz 12 üzemben a jogtanácsos egy termelőszövetkezetben végez munkát, 15-en pedig 2 szövetkezet képviseletét látják el. Az elmúlt 15 évben igen jelentős a változás az üzemi jogtanácsosi rendszer szervezeti formáit illetően, hisz a zömében 2—3 termelőszövetkezet által történő foglalkoztatás megszűnt. Ennek okai elsősorban a megnövekedett üzemi méretekben keresendők, másrészt a tevékenységi kör sokrétűsége, a belső szabályozási és igazgatási féladatok, a színvonalas személyzeti munka, a tagi érdekvédelem — a jogsegélyszolgálat — szervezett ellátása érdekében a szövetkezetek főfoglalkozású, önálló jogtanácsos alkalmazására törekedtek. Abban a 21 szövetkezetben, ahol a jogtanácsos csak az adott termelőszövetkezetben Végzi munkáját, a jogi képviseleten, és belső igazgatási feladatokon túlmenően kapcsolt munkakört is ellát, nevezetesen a személyzeti munkát, vagy a földügyek intézését végzi, illetve igazgatási osztályt vezet. A szerződéses kapcsolatok számának növekedése is alaposabb előkészítő munkát kíván, a jogok és kötelességek folyamatos érvényesítése pedig aktívabb és kezdeményezőbb jogászi közreműködést igényel. A jogtanácsosnak mindenekelőtt az a feladata, hogy a jogok eszközével elősegítse az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez. Jogi képviseletet lát él, jogi tanácsot és tájékoztatásit ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, és részt vesz a jogi munka megszervezésében, a tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívja, és azok megszüntetése érdekében javaslatot tesz. A tapasztalat szerint azokban a szövetkeze- ----------_---------------------------------- tekben, ahol a jogtanácsosi munka megfelelő színvonalú, ott a testületek és az egyszemélyi vezetők hatásköri, felelősségi viszonyai is rendezettebbek. Ezzel szemben ott, ahol hiányzik a szervezett, szakszerű jogvédelmi munka, megfigyelhető a feladatok, hatáskörök, felelősségi viszonyok összekeveredése, a vezetők leterheltsége is nagyobb, a tagság önkormányzati jogai is esetenként sérelmet szenvednek. A jogszabályok be nem tartása kihat a szövetkezet egészére, ezért fontos a téesz- törvényben foglaltak (betartása, miszerint a termelőszövetkezét vezetősége, és vezetői olyan ügyekben, amely a működés törvényességét, a gazdálkodás körében kötött szerződéseket érinti, és egyéb, jelentős jogi kérdésekben a jogtanácsos véleményének kikérése nélkül nem dönthetnek. A legutóbbi — 1963. évi — átfogó belső szabályozás tapasztalatai mérhetően mutatják azt a (fejlődést, ahová a szövetkezetek több lépcsőn keresztül, a kötelező mintaalapszabálytól eljutottak. Kedvezően fogadták a termelőszövetkezeti .törvény módosítását, különösen az önszabályozás lehetőségének növekedését, a közgyűlési hatáskörbe való utalását. A szabályozásból adódó feladatok megoldása, az egységes jogértelmezés érdekében a TESZÖV két ízben szervezett értekezletet az alapszabály módosításának készítése idején. A törvényességi felügyelet a jóváhagyási eljárások során a Nagykónyi, Koppánymenti téesz alapszabály-módosítását tagadta meg. A szövetkezet azonban 60 napon belül korrigálta a hibákat, és ismételt közgyűlésen fogadta el alapszabályát. A Szövetség 'Ellenőrzési (Irodája az elmúlt év folyamán vizsgálta a szövetkezetek szervezeti és működési, munkaügyi és munkavédelmi szabályzatainak módosítását. (Megállapították, hogy valamennyi szövetkezet a módosítást elvégezte, azonban a szabályzatok vezetőség által történő elfogadása több szövetkezetben késik, életbeléptetésük és alkalmazásuk nem történik meg határidőre. A belső szabályzatok és a kialakult gyakorlat törvényességének megítélése tekintetében igen fontosak a Tolna Megyei Főügyészség által lefolytatott vizsgálatok. Vizsgálták többek között a háztáji gazdaságra vonatkozó előírások betartását, és az ezzel kapcsolatos vitákban hozott szövetkezeti döntőbizottsági határozatok törvényességét. A szövetkezetek bátrabban élték az utóbbi időben az önszabályozás lehetőségével. Változatlanul gondot okoz, hogy egyes területeken a szükségesnél szűkebb körű a szabályozás lehetősége. Tény az is, hogy egyes szövetkezetek nem elég igényesek a belső szabályzatokkal szemben. Adódnak még felkészültségbeli hiányosságok, és mechanikus megoldásokkal is lehet 'találkozni. A szövetkezetek túlnyomó többsége azonban erőfeszítéseket tesz a törvényesség betartásáért, és a törvényességi felügyeleti vizsgálatok során segítő szándékkal felvetett javaslatokat a magukévá teszik. A sokrétű jogtanácsosi feladat ellátása igényli ■■ ■ a magasabb színvonalú, aktívabb, kezdeményezőbb jogtanácsosi munkát. Éppen ezért, az önképzésen túl szükséges a szervezett szakmai továbbképzés is, ezeken a téesz-jogtanácsosolk részt vesznek. Évenként 8 aktuális témában jelenik meg írásos anyag, tájértekezleteket, szakmai tanácskozással kibővített választmányi üléseket, 5 évenként országos munkaértekezleteket tartanak, amelyeken munkájukhoz elvi iránymutatást, és gyakorlati segítséget is kapnak. Mindez alapfeltétele annak, hogy az üzemekben dolgozó jogtanácsos szakszerű, hatékony munkát végezzen. D. V. M. Sárvíz A Sárköz névadó folyója Fejér megyében, a Móri árokban ered, és 110 kilométeres út után Sióagárdnál eléri a Siót, ahonnan együtt folyva, Szekszárd fölött a Dunába ömlik. Mostani medrét a múlt század első évtizedeiben ásták, és azóta új nevet is kapott: Nádorcsatorna. A Sárrét mocsarainak, valamint a Séd és Gaja patakoknak vízéből táplálkozó folyó azzal, hogy folyásának új utat szabott az emberi szorgalom, megszűnt a Sárközön átfolyni. Hajdanvolt szeszélyes sétáinak száraz medreit sok helyütt már csak nagy képzelőerővel lehet a réteken, termővé tett szántókon megtalálni. Viszont sok helyütt még pangó vizeket tart békáknak otthonul. A mai sárköziek már jobbára nevét is elfelejtették. Hajdani torkolatánál, Bátán viszont még emlékeznek rá, és azt a medret, amiben ma sár van és víz, nagyon büdös víz. Sárvíznek hívják. Sajnos, az egykor jó megélhetést, sok halat adó folyó vizét a civilizációs ártalom tönkretette. Ma leginkább ártalmakat hordozó szennyvízcsatorna. Szomorú sorsának sötét hullámain néha-néha fény csillan: az emlékezettől szépített múlt. CZAKÖ SÁNDOR örspusztánál szélesen hömpölyög a folyó vize Az I. században Gorsium (a mai Tác) római város katonái vigyázták a Sárvíz átkelőhelyét A sárvíz! vízimolnárok emlékét őrzi a decsi református egyház egyik kancsója (1764) Petőfi is járt a folyó vidékén. Ebben a sárszentlőrinci házban lakott 1831-ben A vándorútra készülő madarak szívesen gyülekeznek a Sárrét vizenyős, tavas vidékein j. Hajdanvolt Időket Idéző kép Sáregres vidékén A Sárvíz ma Bátánái Ahol a Sió és a Sárvíz rgybekéinek