Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

Mai számunkból EMLÉKEZZÜNK (2. old.) VALAMI MEGMOZDULT KAMBODZSÁBAN (8. old.) XXXV. évfolyam, 234. szám ARA: 2,20 Ft 1985. október 5., szombat. Kommunisták a tanácsokban A választások után újult erővel kezdődött meg a ta- nácstestületi munka. A tanácsok megtartották alaku­ló üléseiket, a mintegy 45 ezer tanácstag megkezdte öt évre szóló megbízatásénak teljesítését. A tanácsta­gok rendelkeznek azokkal a törvényadta jogszabályok­kal, amelyek mandátumuk ellátásához szükségesek. Mindegyikük tanácskozási és szavazati joggal vehet részt a tanácsüléseken, tagja lehet valamely munkaibi­zottságnak, kezdeményezheti közérdekű kérdések meg­vizsgálását, rendeletalkotásra tehet javaslatot. Inter­pellálhat és véleményt mylilvániítihlat a választókerüle­tét érintő intézkedések tervezetéivel 'kapcsolatban. Ugyancsak azonosak a tanácstagok törvényben rög­zített kötelezettségei is. Kötelesek választóik képvise­letében részt venni a tanács munkájában, tanácstagi beszámolón, illetve választói gyűlésen számot kell ad­niuk tevékenységükről, az állampolgárokat tájékoztat­ni kötelesék a tanács terveiről, szerveztük szükséges a lakosságot a tanács által meghatározott célkitűzések cselekvő támogatására. A tanácstagok között a jogosítványok és kötelezett­ségek tekintetében sem elvben, sem a gyakorlatban nem tehető különbség. A mintegy 47 százalékos arányt kitevő kommunista tanácstagokra azonban fokozott felelősség hárul. Vonatkoznak rájük mindazok a kö­vetelmények, amelyek az összes tanácstagra érvénye­sek. A kommunista tanácstagoknak viszont példát kell mutatniuk a választókkal való kapcsolattartásban, a tanácsülésen tanúsított aktivitásban, és a választók közösségi ügyelnék, érdekéinek különböző szervek előtti képviseletében. A testületi munka húzóerőivé válhatnak azáltal, hogy a lakosság véleményét, hangu­latát lismerve, a dokumentumókat tanulmányozva, vagyis alaposan felkészülve vesznék részt a tanács, illetve a bizottságok tevékenységében. Közéleti jártas­ságuk és nagyobb politikai tapasztalatuk birtokában tőlük még inkább elvárható, hogy érvekkel alátámaszt­va, bátran közvetítsék választókerületük gondjait; hogy vitázzanak a szükségletek kielégítésének rang­sorolásáról, és a reális lehetőségekkel számolva adják voksukat a döntések során. A tanácsok, mint az állam települési és területi szin­tű szervei, a szocialista állam 'funkcióinak helyi mére tű megvalósítására hivatottak. Tevékenységük tartal­mát, azokat a célkitűzéseket, amelyeknek Végrehajtá­sán dolgoznak, társadalmunk vezető erejének, a Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak politikája határozza meg. A tanácsok feladataira és működésére vonatkozó jogszabályok tükrözik a párt társadalómépítő törek­véseit, de szükség van arra is, hogy a követelmények az igazgatott terület adottságaihoz igazodva érvénye­süljenek. Az irányító pártszervék elvi, politikai oldal­ról határozzák meg a tanácsok e teendőit a terület- és településfejlesztésben, az ellátás szervezésében, az in­tézmények irányításában és a hatósági igazgatás te­rületién. A párt és a tanácsi szervek, bár tevékenységüket azonos célok, a nép szolgálata vezértli, jól tagolt mun­kamegosztásban dolgoznak, e sajátosságnak megfele­lően különbözőék a feladatok megoldását szolgáló esz­közeik is. A tanácsok önállóan működnek, nincsenek alárendelve a párt szervéinek. A párt döntései így nem közvetlenül a tanácsi szervezetre, hanem a taná­csokban dolgozó kommunistákra kötelezőek. A taná­csok politikai irányítása tehát a tanácsokban tevékeny­kedő kommunisták és pártszervezetek útján valósul meg. Tekintve, hogy a tanácsi szervezet csúcsán a válasz­tott testületék helyezkednek el, meghatározó és el­lenőrző szerepüknek az egész tanácsi seznvezetben ér­vényesülnie kön, a pártirányítást pedig a tanácstes­tületek, illetve a testületek kommunista tagjai érvé­nyesítik. A kommunista tanácstagok felelősek azért, hogy a tanácsok tevékenységében a párt politikája megfelelően érvényesüljön. A tanácstagokat irányító pártszervek — amelyek rendszerint a 'tanácsokkal azonos közigazgatási egy­ségben működő területi, kivételesen üzemi pártszer­vek — kezdeményezhetik a kommunista tanácstagok csoportjának megalakítását. A kommunista ta­nácstagok csoportja közösen alakítja ki álláspontját a tanács elé kerülő napirendekről, és alkalmas keretet ad ahhoz, hogy az irányító pártszenvek határozatait a párttagók megismerjék, tájékoztatást kapjanak a ta­nácsok működését érintő társadalom- és gazdaságpoli­tikai összefüggésekről. A tanácsok testületéiben dolgozó kommunisták mel­lett a tanácsok apparátusaiban, szakigazgatási szervei­ben hivatásukat gyakorló párttagoknak ugyancsak ér­telemszerű kötelezettségük biztosítani, hogy munka- területükön érvényesüljenek a párt határozatai. A munkahelyi feszültségek időbeni feltárása és megszüntetése, vezetők és beosztottak kiegyensúlyo­zott — a jó értelemben vett demokratikus — viszonyá­nak kialakítása és fenntartása mind olyan feltételei az eredményes igazgatásnak, amelyre a tanácsi párt- szervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak. DR. BÁLINT TIBOR, az MSZMP KB munkatársa Losonczi Pál hazaérkezett afrikai . Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken ha­zaérkezett afrikai útjáról. Kíséretében volt Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Németh Je­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök- helyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kővári Péter kül­ügyminiszter-helyettes. Gorbacsov és Mitterrand közös sajtóértekezlete Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára és Fran­cois Mitterrand köztársasá­gi elnök pénteki sajtóérte­kezletükön egyaránt hang­súlyozták, hogy megbeszé­léseik konstruktívak, tartal­masak ég hasznosak voltak. Az SZKP KB főtitkára ki­emelte, hogy az új szovjet javaslatok új helyzetet te­remtettek, s arra hívta fel a francia, az angol vezetőket, hogy ennek fényében ők is újszerű módon közelítsék meg a nukleáris erőikről folytatandó tárgyalások kér­dését. Pénteken délelőtt került sor a harmadik négyszem­közti megbeszélésre a fran­cia köztársasági elnök és az SZKP KB főtitkára között, majd ezt követően közös saj­tóértekezletet tartottak. Mitterrand elnök bevezető nyilatkozatában elmondotta, hogy a megbeszélések kö­zéppontjában a leszerelés, s az európai és nemzetközi biztonság kérdései álltak. Nagyon komoly és beható eszmecserét folytattak, s ha voltak is egyes kérdésekben nézeteltéréseik, a tárgyalá­sok befejeztével az az érzé­se, hogy jó munkát végez­ték. A szovjet javaslatokról- szólva az elnök rámutatott: azok egy része az Egyesült Államoknak szól. Franciaor­szág azt óhatja, hogy az er­ről folytatandó szovjet— amerikai tárgyalások ered­ményre vezessenek, s olyan ésszerű kompromisszum jöj­jön létre, amely elfogadha­tó mindkét fél számára és javára válik az egész világ­nak. Az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország nem kí­ván részt venni az űrfegy­verkezésben, s az a vélemé­nye, hogy a nukleáris fegy­verzetek lényeges csökken­tésében csak akkor lehet megállapodni, ha lemonda­nak a világűr militarizálá- sára irányuló tervekről. Ami azt a kérdést illeti, hogy Franciaország közvet­lenül tárgyaljon a Szovjet­unióval a francia nukleáris fegyverekről, az elnök kije­lentette: „Nem lenne ész­szerű azt gondolni, hogy ilyen tárgyalás lehetséges”. Az elnök azzal indokolta ezt az állásfoglalását, hogy a francia nukleáris fegyverzet nem mérhető össze a nagy­hatalmak fegyverzetével, így Franciaországnak egy ilyen (Folytatás a 2. oldalon.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) AGITACIÖ és PROPAGANDA A BŐRGYÁRBAN (3. old.) TIZENHÁROM KÉRDÉS - TIZENHÁROM VÁLASZ (4. old.) EGYSZERŰ TÁG (4. old.) JOGTANÁCSOSOK Á TÉESZBEN (5. old.) A DOHÁNY MEKKÁJA (8. old.) IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS A VIGADÓBAN (10. old.) SÁRVÍZ (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MARTYN FERENC MŰVÉSZETE (11. old.) ÁDÁM NYOMÁBAN (12. old.) NAGYKÖNYI SPORT NÉLKÜL (13. old.) TOVÁBB, DE MERRE? (7. old.) RAJTOL A DVMSE (13. old.) Lázár György fogadta Gerhard Schürert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hard Schürer miniszterel­nök-helyettest, az NDK Ál­lami Tervbizottságának elnö­két, aki hivatalos tárgyalá­sokra pénteken Budapestre érkezett. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Berényi Lajos, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. Látogatás az atomerőműnél Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap a Paksi Atomerő­mű Vállalatnál tartotta ülé­sét Tolna megye képviselői­nek csoportja, Bozsó János- né vezetésével. Az ülés témája a soron következő országgyűlés elő­készítése, beszámoló a köz­ben megtartott bizottsági ülésekről és az atomerőmű megtekintése volt. Balogi Jenő vezérigazga­tó-helyettes tájékoztatta a képviselőket az atomerőmű A képviselőcsoport a vezérigazgató-helyettes tájékoztatóját hallgatja helyéről, szerepéről az or­szág energiarendszerében és energiatermelésében. A két működő blokk teljesítménye az elsők között van a vilá­gon, a harmadik szerelése be­fejezéséhez közeledik, a ne­gyedik blokk építése is ha­marosan befejeződik és meg. kezdődik a szerelése. A kép­viselők kérdéseire a vezér- igazga tó-helyettes, majd a látogatás folyamán, Simon Péter termelési igazgató, Paks és körzete országgyű­lési képviselője válaszolt. A csoport ezt követően megtekintette az erőművet, majd kötetlen beszélgetés következett a képviselők ed­digi munkájáról. A ciklus kezdete óta már sokan sze­mélyes gondjaikkal is meg­keresték képviselőjüket, akik közben folyamatosan részt vettek a bizottságok mun­kájában. A legfontosabb fel­adatuk jelenleg a részvétel a VII. ötéves terv helyi fel­adatainak kialakításában és a falugyűléseken, ahol a népfrontbizottságokat vá­lasztják újjá.

Next

/
Thumbnails
Contents