Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ilii AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 253. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 28., hétfő. Mai számunkból a könyvtár (MAJDNEM) MINDENT TUD <3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A DOMBÓVÁR TOVÁBBRA IS VERETLEN BIZTONSÁG — KORSZERŰSÉG — SZÉPSÉG 5. old.) (4. old.) Losonczi Pál hazaérkezett New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke vasárnap délelőtt hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ- közgyűlés 40., jubileumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Népfront-küldöttértekezletek Szombaton tartották meg Pakson és Tamásiban a városi népfront-küldöttértekezletet. Pakson a városi tanácsháza nagytermében került sor a tanácskozásra. Dr. Knasz- nai Iván, a városi népfrontbizottság elnöke köszöntötte a küldötteket és vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Herczig Ferencet, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetőjét, Li- povszky Gyulát, a városi pártbizottság első titkárát, Simon Pétert, a kerület országgyűlési képviselőjét, és Sebestyén Dezsőt, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettesét, majd Nándori Lajos városi titkár mondta el a bizottság beszámolóját az ötéves munkáról. Bevezetőben szólt néhány szervezeti kérdésről, a többi között arról, hogy 1983 végéig az egyetlen városi-járási bizottság volt a megyében a paksi. Ez idő alatt lényegesen megnőtt a községi népfrontbizottságok önállósága. 1984 januárjától a bizottság tevékenységi köre kizárólag a városra irányul, és nem szűnt meg minden kapcsolat a községekkel. A továbbiakban a körzeti népfrontbizottságokkal, valamint a munkabizotttságokkal foglalkozott, majd az egymáshoz szorosan kapcsolódó részterületeken folyó munkáról szólt. Jelentős előrelépés történt a közjogi munkában, amely ma már nem korlátozódik az országgyűlési képviselők és tanácstagok választására. Sokrétű a kapcsolat a városi tanáccsal, évente több alkalommal tartanak az egész lakosságot érintő témákban közös rendezvényeket, tanácskozásokat (uszodaépítés, a Duna- part szabadidő-központtá alakítása, településfejlesztési koncepció vitája stb.). Közösen szervezik a tanácstagok felkészítését, a tanácstagi beszámolókat. Sokat tett és tesz a népfrontmozgalom az atomerőmű ide települő dolgozói, azok családjai beilleszkedésének elősegítésére, bevonásukra a közéleti tevékenységbe. (A vitában többen hangoztatták, hogy törölni kell már a „szótárból” az „ős paksi” és az „új paksi” kifejezést, lényegében paksivá váltak azok, akik ide jöttek. Ugyancsak egységesen foglaltak állást a küldöttek, hogy az atomlakótelepnek más nevet kell adni.) Elemezte a városi népfronttitkár a mozgalom gazdaságpolitikai munkáját, a társadalmi munkák szervezését. E tekintetben történt előrehaladás, ám sokkal naPaks: Szükségtelen a megkülönböztetés gyobbak a lehetőségek, amelyeket a jövőben ki kell használni. Kiveszik részüket a körzeti népfrontbizottságok a környezetvédelmi munkából is. Nagy figyelmet fordít a bizottság az atomerőművel kapcsolatos ismeretterjesztő, felvilágosító munkára. Eredményes a kertbarátmozgalom, megalakulása óta a bizottság legjobban dolgozó társadalmi szerve a fogyasztók városi tanácsa. A művelődéspolitikai munka korábban csak a nevelési bizottság tevékenységére szorítkozott. Tavaly átszervezték művelődési munkabizottsággá, ezzel tevékenységének „skálája” nagymértékben bővült. Eredményes volt a nőbizottság, a béke— barátság—szolidaritás munkabizottság tevékenysége is. Jól működik a négy körzeti népfrontbizottság. íA különböző szervekkel, szervezetekkel fenntartott kapcsolatokról szólt a továbbiakban a városi titkár, majd köszönetét mondott a városban működő több mint kétszáz (városi, illetve körzeti) népfrontbizottsági tagnak az elmúlt öt évben végzett munkájáért. A beszámolót követő vitában felszólaló dr. Tóth Lajos, a városi tanács vb-titká- ra a városfejlesztés VII. ötéves tervidőszakra kialakított koncepcióját vázolta. Dr. Krasznai Ivánná a pedagógiai munkabizottság tevékenységéről szólt. Fazekas Lajos, az I. sz. körzeti népfrontbizottság elnöke a társadalmi munkák jobb szervezését sürgette. Gangéi Já- nosné a nőbizottság munkájáról beszélt. Barta Károly- né a beszámolási időszak alatt létrehozott fogyasztók városi tanácsa tevékenységéről számolt be. Molnár Pál, aki a város küldötte volt a Tamási: A városi pártbizottság tanácstermében megjelent, nagyszámú tagságot Bodó Zoltán, a városi népfrontbizottság elnöke köszöntötte a Himnusz elhangzása után. — Jelentős változások következtek be városunk életében — kezdte beszámolóját Palotai Józsefné, a tamási városi népfrontbizottság titkára. Átalakult a köz- igazgatás szerkezete, megX. országos békekonferencián, ottani élményeiről szólt. Lipovszky Gyula a városi pártbizottság üdvözletét adta át, majd többek között megerősítette azokat a véleményeket, hogy ma már indokolatlan és mesterséges dolog különbséget tenni a régi és az újonnan idetelepülő paksiak között. Hangsúlyozta, hogy a településpolitikában szervezettebben és tervszerűbben kell hasznosítani a Lakosság kezdeményezéseit, tenni akarását. Kiss Mihály, a IV. számú — Dunakömlőd városrész — körzeti népfrontbizottság munkájáról szólt, a tanácskozásra vendégként meghívott madocsai Földesi János — egykori járási népfronttitkár — többek között a népi hagyományok ápolására hívta fel a figyelmet. Simon Péter az ismeretterjesztő munkát, a város fejlődésében az atomerőmű-beruházás és a többi üzemek szerepét érintette, csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy semmi sem indokolja ma már a lakosságban a megkülönböztetést. Sebestyén Dezső a megyei népfrontbizottság üdvözletét tolmácsolta, és szólt a következő időszak feladatairól. Ezután átadta a megyei bizottság által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést a két legrégibb népfrontbizottsági tagnak, Lacza Istvánnénak és Schuckert Sándornak. Nándori Lajos összefoglalta a vitát, majd megalakult az új, városi népfrontbizottság. Negyvenöt tagjából 33- at a körzeti tanácskozásokon választottak meg, tizenkettőt a társadalmi szervezetek delegáltak. A bizottság megválasztotta elnökségét — ismét dr. Krasznai Iván lett az elnöke a városi népfrontbizottságnak, alelnöke Kern Ferenc, titkára Nándori Lajos. Megválasztották a hét küldöttet a megyei értekezletre, majd a munkabizottságok vezetőit, végül a Paksot képviselő három megyei népfrontbizottsági tagot, Faragó Péter, Prantner Józsefné és Sebestyén Dezső személyében. J. J. szűntek a járások és 1984. január 1-én településünk városi rangot kapott. Tamásiban az elmúlt időszakban a népfrontmunkát 45 fős városi bizottság (ebből tízfős elnökség) és négy körzeti bizottsága — Tamásiban 3, Pártban 1 — végezte. A település társadalmi munkájának elismerését jel(Folytatás a 2. oldalon.) Tervek, javaslatok a városért Az SZKP új programtervezete iFlazekas László, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: S2»mb(aton nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kommunista Párttja újjászerkesz- tett prograimjánaik tervezetét. A Pravda és a többi központi szovjet napilap csaknem egész terjedelmét annak szentelte, hogy közölje a fontos dokumentum teljes szövegét. Az SiZKP programja jelenlegi formájában bevezetésből és tizenegy alfejezetre oszló négy nagy fejezetből áll. Az eddigi pártprogramok főbb jellemzőit, elfogadásuk körülményeit elemző bevezető után az első fejezet átfogó elemzésiét adja a kapitaliz- imusból a szocializmusba és a kommunizmusba történő átmenetnek, a korunk arculatát meghatározó küzdelemnek, amely a haladás és a reakció erői között folyik. A második fejezet azt tárgyalja, milyen feladatai vannak az SZKP-nalk a szocializmus tökéletesítésében, a kommunizmusba való fokozatos átmenetben. A programnak ez a része félrajzolja a Szovjetunió előtt álló távlatokat, szól a párt gazdasági stratégiájáról, társadalompolitikájáról, a szovjet társadalom politikai rendszerének fejles gtéééről, az eszmei nevelés, az oktatás, a tudomány és a kultúra feladatairól. Az SZKP nemzetközi feladatait tárgyaló harmadik rész külön foglalkozik a szocialista országokkal folytatott együttműködés kérdéseivel, a gyarmati sorból felszabadult, fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatok erősítésével, a tőkés országokhoz fűződő viszony, s ezen belül a békéért és leszerelésért vívott harc támláival, az SZKP-nak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmon belül elfoglalt helyével. Az utolsó fejezet az SZKP-nak a szovjet társadalmon beiül, annak vezető erejeként betöltött szerepét elemzi. Az egyelőre még csak tervezet formájában nyilvánosságra hozott pártprogram elkészítését az SZKP 1981 februárjában megtartott XXVI. kongresszusának határozata írta elő. Már a határozat is utalt rá, s most az elkészült dokumentum Is megerősíti, hogy az SZKP eddig érvényben lévő, 1961- ben, a XXII. kongresszuson elfogadott harmadik programja alapvetően helyes elméleti és politikai megállapításokra épül. Jóváhagyása óta azonban csaknem negyedszázad telt el, sok új gyakorlati tapasztalat, elméleti megállapítás halmozódott fel, változások meritek végbe a Szovjetunió életében, a nemzetközi helyzetiben. Ezek szükségessé és lehetővé teszik, hogy pontosabban és konkrétabban határozzák meg a szovjet társadalom fejlődésiének távlatait, végső céljához, a kommunizmushoz vezető útját. Az SZKP Központi Bizottságának október 15-én megtartott ülése már elfogadta a csaknem ötéves munkával elkészült programtervezetet. A szombati közzététellel az SZKP most országos vitára bocsátja a tevékenységének fő irányait meghatározó dokumentumot. Megvitatják majd a párt szervezeteinek valamennyi szintjén, elmondják róla véleményüket a szovjet társadalom valamennyi rétegéhez tartozók. Az ő hozzászólásaik, véleményük figyelembevételével a jövő év februárjában összeülő XXVII. pártkongresszus fogja majd végleges formájában jóváhagyni az SZKP újjászerkesztett programját. Gorbacsov és Gandhi tárgyalásai A szovjet—indiai kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserét szombati találkozóján Mihail Gór. bacsov, az SZKP KB főtitkára és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő. Gandhi New Yorkból hazatérőben szakította meg rövid időre útját a szovjet fővárosban. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében megtartott megbeszélések során a két politikus elégedetten állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek a szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés alapján. Mindkét fél a hagyományosan baráti kapcsolatok szélesítésére, az együttműködés bővítésére törekszik — mutattak rá. A szovjet és az indiai nép, az ázsiai és az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdekében a Szovjetuniónak és Indiának még inkább együtt kell működnie nemzetközi téren — állapították meg. Propagandisták fölkészítése Befejezéshez közeledik a propagandisták fölkészítése az új tömegpolitikai oktatási év feladataira. A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat párt-, KISZ- és szakszervezeti propagandistái egész napos foglalkozás keretében ismerkedtek a tennivalókkal. Délelőtt Fehér Gyula, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságának tanára tartott előadást az MSZMP XIII. kongresszusa anyaga feldolgozásának pedagógiai kérdéseiről, délután videoprogram során néztek, illetve hallgattak meg összeállítást a kongresszusról, tanulmányozták e szemléltető eszköz alkalmazását. Fehér Gyula előadását tartja
