Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

1985. október 21. tsTÉPÜJSÁG 5 A kisvállalkozások pénzügyi ellenőrzésének tapasztalatai Közel négy éve működnek a kisüzemi termelés és szol­gáltatás új formációi, az úgy­nevezett kisvállalkozások. Ez idő alatt tevékenységükről sok tapasztalat halmozódott fel. Változatlanul sok a jog­szabály-értelmezési problé­ma, nem kevés a .megoldan­dó kérdés. Általánosságban megállapítható, hogy ezek a formációk szükségesek, tár­sadalmilag többnyire haszno­sak, s a kisvállalkozásokról már mint külön gazdasági szektorról beszélhetünk. A nyitott kérdések megoldása is e felismerést tükrözi. Mindez megyénkre is jel­lemző, bár a kisvállalkozá­sok alakulása az országosnál mérsékeltebb dinamikát mu­tat, 1985. június 30-án a me­gyében 338 vállalati, 119 ön­álló gazdasági munkaközös­ség működött, 56 volt az ipa­ri és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok száma, s 5 pol­gári jogi társaság is műkö­dött. A kisvállalkozások állami ellenőrzése területén az egyik legfontosabb ellenőr­zési forma a pénzügyi ható­sági ellenőrzés. Ezt a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága végzi, első fokon a megyei igazgatósá­gok, 1985. január 1-től a me­gyében is önálló belső szer­vezeti egység, a belföldi tár­saságok csoportja útján. (A felsorolt kisvállalkozási for­mák gyűjtőneve ugyanis a „társaság”, ami a társasági adóról szóló rendeletre utal.) Az ellenőrzés éves ütemterv alapján folyik, jelenleg a vizsgált adóalanyok száma már jóval 100 felett van. így már néhány általánosít­ható tapasztalat is megfogal­mazható. A tapasztalatok megfogalmazásában dr. Tóth Tivadar, a belföldi társasá­gok csoportjának főelőadó­ja volt segítségünkre. Törvényes keretek között Első helyen említendő, hogy a társaságok döntő többsége igyekszik a törvé­nyes keretek között működ­ni, az engedélyezett tevé­kenységi kört ritkán lépik túl, a tagi és alkalmazotti létszámkorlátokat többnyire betartják. Más a helyzet az úgynevezett összeférhetetlen­séggel. A revízió megítélése szerint ugyanis több vgmk- tag a főállású munkakörében olyan hatáskörök birtokosa, melyek lehetővé teszik szá­mára a társaság „kedvező vállalati fekvését”. Ezen jó munkaellátottság, magas vál­lalkozói díjak értendők — ezért az ilyen tag „aranyat ér”. Mindaddig azonban, míg az összeférhetetlenség kérdését jogszabály meg­nyugtatóan nem rendezi eb­ben a vonatkozásban, a meg­állapítások többnyire nem realizálódnak. Gyakori megállapítás: egyes alkalmazottak foglal­koztatása nincs bejelentve. A revízió ilyenkor a kifizetett munkabért alapul véve meg­állapítja az adóhiányt. Szél­sőséges esetben előfordult, hogy a társaság már az ala­kuló szerződése megkötése előtt árbevételt realizált. En­nek konzekvenciája: a gmk- ra vonatkozó akkori 3 szá­zalékos adókulcs helyett az egyéb társaságokra vonatko­zó 40 százalékos adókulcsot vette alapul erre a bevételre a revízió. Agrár Innovációs Bankká alakult az 1984 óta működő Agrár Innovációs Társulás. A bank továbbra is hiteleket nyújt a műszaki fejlesztés teljes folyamatának finanszí­rozására^ emellett most már foglalkozhat értékpapír-ügy­letekkel, váltók leszámítolá­sával, célbetétek gyűjtésével. A társulást a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium, az Állami Fejlesztési Bank, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa és a Az állami szervekkel szem­beni — egyébként valóban jelentős körű — adatszolgál­tatási kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a társaságok kedvenc hivat­kozása, hogy nem „papír­munka végzésére” vállalkoz­tak. Ugyanez áll a számvite­li rendre, az ottani előírások teljesítésére is. Ez a hivat­kozás természetesen nem fo­gadható el. Abban a tudat­ban kell vállalkozni, hogy ez a forma is kötöttségekkel jár. Kényelmes lenne csu­pán a munkával nem is mindig arányos pluszjöve­delmek vállalása. A sokat emlegetett kötöttségek be­tartása azonkívül védi is a vállalkozókat: bevallásukat a revízió elfogadja, ha az rendezett, bizonylatokkal megfelelően alátámasztott könyvelésen alapul. Nincs „megelőlegezett bizalmatlan­ság”, nem kerül sor adóbecs­lésre. Nem igaz az, hogy minden revízió adóhiánnyal zárul, sőt az objektivitás megkívánja a többletek fel­tárását, mert ilyen is van jócskán. Nincs szenzációs adócsalás Adónemenként vizsgálva a megállapításokat, a társasági adónál az összegszerűség ál­talában nem jelentős. Ez a még mindig viszonylag ala­csony adókulcs miatt is így van. Az idei adókulcsemelés­ből származó magasabb tár­sasági adó „kigazdálkodása” ugyanis a szabadabb árkép­zés keretében általában se­hol sem okoz problémát. Ti­pikus esetek ennél az adó­nemnél : pontatlan számítás, az egyes évek bevételeinek helytelen elhatárolása, egyes bizonylatokkal alá nem tá­masztott költségek el nem fogadása a revízió részéről, az anyag- és állóeszköz-el­számolás szabályainak nem kellő ismerete. Nincs szó te­hát szenzációs leleplezések­ről, adócsalásról, hanem fő­leg adóhiányt okozó tévedé­sekről. Sajnálatos probléma a ma­gánszemélyek forgalmi adó­jának kérdése. Ez — a rész­letek ismertetése nélkül — árképző tényező, a forgalmi adót tehát a társaság számlá­jában áthárítja a megrende­lőre. Sokan a valóban kor­szerűtlennek tűnő rendelet alkalmazásának buktatóit úgy próbálják kikerülni, hogy minden kétséges eset­ben felszámítják az adót. Ez sem jó megoldás, mert a for­galmi adó ugyanis költség­ként elszámolható, de az ily módon el nem fogadott költ­ség a társasági adó alapját nem csökkentheti. A másik tipikus hiba — ez a vgmk-k sajátsága —, hogy a vállalat által adott meg­rendeléskor elfogadják a vál­lalati besorolást a forgalmi adó vonatkozásában. A re­vízió megállapítása után vi_ szont a vállalatok Janus-ar. co>t mutatnak: a visszafize­tendő többletéket természe­tesein elkönyvelik, de a tár­saságok által pótlólag le­számlázott forgalmi adót ak­kor sem fizetik ki a vgmk részére, ha a rossz besorolás tőlük eredt. Jogilag nincs ki­vetnivaló ebben, de él gon­dolkodtató, s még inkább aláhúzza, hogy a csak „be­felé” dolgozó vgmk-k nem igazi vállalkozások. Ezt a ta­pasztalatot erősíti meg az Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa hozta létre a múlt év január 1-én azzal a céllal, hogy az agrárágazat­ban hitelek nyújtásával se­gítse a termelő vállalatok műszaki fejlődését. Az Agrár Innovációs Bank saját forrásai mellett a MÉM műszaki fejlesztési alapjá­nak egy hányadát az alap­ból is kezeli, összességében eddig 965 millió forint értékű fejlesztés finanszírozásában idői statisztika is. (Jj vgmk főleg a szigorítdtt központi bérszabályozás hatálya alatt élló gazdálkodóknál alakul, mert bérfejlesztés híján ez az egyetlen munkaerőstabili- záló lehetőség. A vállalatok, szövetkezetek munkakapcso­latának másik neuralgikus pontja lőtt az üdén bevezetett ellenértékadó. (A vállalat adót tartozik fizetni a kis­vállalkozók részére fizetett ellenérték után.) Ez az intéz­kedés arra irányult, hogy a vállalatok költségérzékeny­ségét fokozza, a bérköltségek és az egyéb költségek közter­heinek közelítésével a válla­latokat a fő munkaiidőben végeztetett munka jobb szer­vezésére ösztönözze. Sajnos, a szabályozás jórészt célt té­vesztett: egyetlen vállalati reakcióiként a társaságok ré­szére történő áthárítási kí­sérletek gazdag „kincsestára” teremtődött meg. Sok vgmk emiatt megszűnt, majd vál­tozatlan összetételekben ön­állóként újjáalakult. Ezért a különadó jelenleg a társasá­gok szemében a kormányzat negatív állásfoglalásának tű­nik. Az -ilyen átalakulás sem megy simán: nem is annyira az ismételt engedélyezési el­járást sínylik meg a társasá­gok, hanem azt, hogy a vgmk- bóil az új, önálló gmk-ba a vagyont a jelenlegi szabályok szerint adózatlanul nem vi­hetik át. A türelmi idő lejárt A megállapított adóhiá­nyok alapján, annak százalé­kában a jogszabályok szerint adóhatósági bírság kiszabá­sára kerül sor. Ennek maxi­muma az adóhiányok 100 százaléka lehet. Ilyesmire ed­dig nem került sor, de a 75 százalékot elérő bírságra már volt példa. Általában az átla­gos bírságszinttől a maga­sabb szankció alkalmazására kerül sor, ha a társaság az ellenőrzést akadályozta, pénz­ügyi fegyelme (adók, adó­előlegek fizetése) nem meg­felelő, számviteli rendje, nyilvántartásai nem megfe­lelőek, ha a tagok adózatlan személyi jövedelemszerzési törekvése bizonyított, stb. •Nem vitás, a türelmi idő lejárt, azonban indokolt eset­ben még a bírság kiszabása is mellőzhető. Erre is volt már 1985-ben példa. A bírsá­golás tehát igen differenciált, a határozat az indokokat részletesen tartalmazza. El­vétve fellebbezés is előfor­dul, de ezek eredményének ismeretében elmondható: alaptalan revizori megállapí­tás ez évben nem fordult elő eddig. Mindezek talán érzé­keltethetik. hogy mind az ellenőrzést végzők, mind az adóalanyok jogai és kötele­zettségei jogilag körülhatá­roltak, s a kölcsönös tájékoz­tatás. együttműködés fontos érdek. Szükséges tehát a ta­pasztalatok kölcsönös kicse­rélése is, valamint az igaz­gatóság jogpropagand'a-wiun- kájának fokozása. Talán erre is jó alkalom a kisvállalko­zók részére ez évben is meg­rendezésre kerülő tanfolyam, melyről az érintettek már ér­tesítést kaptak. A téma le­zárásaiként megemlíthető, hogy erre alapos igazgatósági felkészülés után ez év no­vemberében kerül sor, s né­hány jelzett területen már a megoldás is elhangzik. Bank vett, illetve vesz részt. Töb­bek között pénzt adtak az Energiagazdálkodási Intézet hűtőházainak fejlesztésében és a Fauna Fitt üdítőital- család létrehozásához. A pénzintézet nemzetközi elismerését is jelenti, hogy a mezőgazdasági bankok nem­zetközi szervezete, a züriohi székhelyű Nemzetközi Me­zőgazdasági Hitelszövetség (CICA) az Agrár Innovációs Bankot felvette tagjai sorába. Agrár Innovációs Széncsata kicsiben és nagyban Többször és nagyobb mennyiségben érkezik a szén a telepekre Lapunk október 9-i szá­mában a Széncsata kicsiben és nagyban című írásban foglalkoztunk már a szénel­látási gondokkal. Most visz. szatérve ezekre a problé­mákra, ismét megkérdeztünk néhány megyei Tüzép-telep- vezetőt, hogy az elmúlt idő­szakban történt-e változás. Sxekszárd Link Mária telepvezető­helyettes : — Némi javulás történt a tüzelőanyag-ellátásnál. Több. szőr és nagyabb mennyiségű széntételek érkeztek tele­pünkre, tegnap is 1500, ma is 1500 mázsát szállítottak ki. Akik sorban álltak, azok közüj mindenkinek jutott 10—15 mázsa szén. Egy csa­ládból többen is várakoztak és így sokaknak megoldódott az éves tüzelőanyaggondjuk. — Hány óra óta álltak sorba ? — Voltak, akik nagyon fco. rán keltek, már háromkor az ajtó előtt álltak, de ez lassan kezd megszűnni. Sze­rencsére a beérkezett na­gyobb mennyiségnek, tegnap is és még ma is, 8 órakor tudtunk adni szenet. Azok is kaptak, akik sorbaállás után jöttek. Nagyobb meny- nyiségű barnaszén is érke­zett hozzánk, ezeket az elő­jegyzésbe felvett megrende­lőinknek szállítottuk ki. A tűzifaszállítás nem a legjob­ban megy, még elmaradás van belőle, és ebben a hó­napban még nem lehet vásárolni belőle. Az iszapszén ahogy érkezett, úgy el is adtuk. Igaz, nem kellett sorba állni érte. A me. cseki brikett reggel 7 és 8 óra között szokott elfogyni, s ebben a hónapban az ígért diszpozíciókat még nem szál­lították le. Tolna Hága Ádárn helyettes ve­zető: — Már megint nincs sze­nünk. Az eddig beérkezett szénmennyiséggel nagyjá. ból ki tudtuk elégíteni vá­sárlóink igényeit, s 10—15 mázsa szenet adtunk egy- egy igénylőnek. De legalább 500 vagon szénre lenne még szükségünk. Bölcske Dér Józsetnó telepvezető: — Javulásnak éppen hogy csak lehet nevezni, de megindultak az előjegyzé­seink sorszámai és a brikett kiszállításánál már a 80-ig jutottunk el. Közületeknek (iskoláknak, óvodáknak, bői. csődéknek és szociális ott­honnak) kisebb mennyiségű szénkészleteket tudtunk adni a beérkezett tatai és felsőgal. Iai barnaszénből. A tűzifa­készleteink helyzete válto­zatlanul rossz. Egyre türel­metlenebbek a vevőink, jobb lenne, ha gyorsábban halad­hatnánk a sorszámos kiadás­nál. Még mindig csak 10 mázsát tudunk adni egy sze. mélynek. A Tüzép Vállalat igényeinknek megfelelően biz. tosította a diszpozíciókat. Várjuk a 100 tonna tűzifa, a 60 tonna mecseki brikett, a 30 tonna iszap-, 30 tonna komlói mogyoró-, továbbá 100 tonna tatabányai bri­kett szén szállítását ebben a hónapban. Eddig még nem érkeztek meg. Import szén­igényünkre szeptember 30- ig 90 tonna feketeszenet ígértek, ebből még semmit sem kaptunk. Ha a papíron levő mennyiség október 30- ig telepünkre beérkezik ak­kor nagyjából megoldódnak a széngondjaink. Kötesd Lovasi Imre telepvezető: — Sorbaállás ma reggel is volt, de csak 15-en voltak. Pécsi dió feketeszenet kap­tunk, 270 mázsát. Folyama­tosan jöttek a vevők és már el is fogyott. A pénte­ken kapott 270 mázsa im­port jó minőségű feketeszén, bői sincs már semmi a te­lepünkön. Diszpozíciónk és ígéretünk nekünk is van, szükség lenne még 900 má­zsa német, darabos szénre és 900 mázsa brikettre. Szep­temberben 2300 mázsa bri­kettet kaptunk, október hó­napban csak 1300 mázsa ér­kezett hozzánk. Ez a hiány nagyon érződik. Szedresen és Tengelicen bizománybán áruljuk a tüzelőanyagot, ezekből a mennyiségekből ide is kell szállítanunk. Tíz mázsánál még mindig nem tudunk többet adni egy-egy vásárlónknak. Zomba Kaufmann Henrikné te­lepvezető : — Jelen pillanatban 300 mázsa nagymányoki briket­tünk és egy kevés tűzifánk van. Várjuk az NSZK-ból a jó minőségű kőszenet és a pécsi iszapkőszén kiszállítá­sát. Legalább még 900 mázsa feketeszénre és 600 mázsa pécsi darabos szénre lenne szükségünk, hogy az igénye, két ki tudjuk elégíteni. Ha ezek a mennyiségek beér­keznek, akkor nem lesznek sorbaállások. Mi is csak 10 mázsát tudunk adni vásár­lóinknak. Előszámlázás nincs nálunk. A fuvarosok sem élhetnek vissza helyzetűikkel, tudniillik nem fizethetnek be szénre. Hétszáz mázsa tűzifa szállítását ígérte a Gyulaji Erdőgazdaság. Vár­juk. hogy ideérkezzen. Paks Siklósi Attila telepvezető: — Kokszszenünk és tűzi­fánk van, ebből ellátási gondunk nincs. A hazai bá­nyáink lassan teljesítenek. Magas kalóriaértékű német feketeszenek érkeznek hoz­zánk, a legnagyobb gondunk az, hogy nem tudunk keve­rőszenet biztosítani hozzá. Ha csak 7000 kalóriás szén­nel tüzelünk a kazánban, előfordulhat, hogy szétégnek a kazán lemezei. Diszpozí­ciókat mi is kaptunk lengyel lángborsó szénre, angol der­by kőszénre, és ezek már mind pluszkereteket jelente­nek. Pécsi iszap és kocka­szénből 220 tonnát, brikett­ből 600 tonnát várunk. Kis mennyiségű hazai, ajkai bar­naszenet is kaptunk, de a tatai brikettnek a szállítása csak 50 százalékos. — Van-e sorbanállás? — Űj módszert vezettünk be telepünkön. Éjjel-nappali üzem vagyunk, és az este be­érkező tehervagonoknak megfelelően napi előjegyzést írunk fel a szénre. Nem vá­rakoztatjuk a vevőinket. A kedves vásárló ide jön, ér­deklődik, hogy van-e szén, megérdeklődi, hogy mennyi jött, előjegyezzük, és másnap jöhet a szenet befizetni. Tíz mázsa alatti tételt nem adtunk senkinek, de a beér­kezett mennyiségek arányé­iban van, amikor 20 mázsa szenet is tudunk adni. Taná­csolom, hogy aki importsze­net vett, az vásároljon hoz­zá kisebb kalóriájú barna­szenet, keverőszénnek. SZEKÉR JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Fűrészelésre váró tűzifa a tolnai Tüzép-teleper

Next

/
Thumbnails
Contents