Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

I 12 NÉPÚJSÁG 1985. október 19. MAGAZIN MAGAZIN ... MAGAZIN magazin JI|I MAGAZIN ÍS^flgip: MAGAZIN 1 MAGAZIN Wm m MAGAZIN I s MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN A világ legrégibb köszerszámai Francia régészek nagyon ősi kőszerszámokra bukkan­tak Etiópia Hadar övezeté­ben. Korukat 2,5—2,7 millió évre becsülik. Eddig az Etió­pia déli részén, az Offlo öve­zetben előkerült kőszerszá- matoat tartották a legré­gibbeknek — ezeknek kora 2,1 millió év. A Hadar-lelő- hely korábban folyópart volt, nem messzire egy nagy tótól. A szerszámokra a folyó üle­dékében bukkantak, vulkani­kus tufarétegen. A tufaréteg korát plusz és mínusz 0,2 millió éves eltérési lehetőség­gel 2,8 millió évre becsülik. Hogy mennyi idő telt el a tufaréteg kialakulása és az üledék lerakódása között, erre vonatkozóan nincs meg­bízható adat. A kőszerszámok a kenyai Koobi-Fora-ban és a tanzá­niai Olduvai szakadékban találtakhoz hasonlítanak. Ha a Hadar-lelet datálása he­lyes, akkor ezek a kőszerszá­mok legalább félmillió évvel idősebbek, mint a legkorábbi előember-lelet, a kenyai Turtkana-tó partján kiásott, immár fejlett agyú Homo habilis. A két-három millió évvel ezelőtti időszakból na­gyon kevés a kövület-lelet, ezért feltehető, hogy az agy megnagyobbodása már 2,5— 2,7 millió évvel ezelőtt meg­kezdődött, és ez a fejlődés vezetett a korábbi szerszám­készítéshez. További kérdés, hogy ki volt a készítője ezek­nek a szerszámoknak: Homo vagy Australopithecus — a két ág 2—3 millió évvel ez­előtt vált el egymástól, és egyedei átmenetileg egy idő­ben is éltek. Kicserélt szervek, szövetek Nagyon régi vágya az em­bereknek — és természetesen az orvosoknak, — hogy a sú­lyosan megbetegedett, el­roncsolt testrészeket egészsé­gessel ki lehessen cserélni. A hosszú várakozásit csak századunk közepe táján kezd­ték tettekre váltani. A sebé­szek ettől kezdve már nem­csak gépiesen amputáltak, hanem egyre inkább töre­kedtek megtartani, megmen­teni azt, ami még menthető, majd valahogy pótolni azt, ami pótolható. Ma már különböző szöve­teket és bizonyos szerveket egyik helyről a másikra át lehet ültetni, illetve mű­anyaggal lehet pótolni. Az átültetésre kerüló anyag mi­nősége szerint megkülönböz­tetünk élettelen (műanyag, hulla) és élő transzplantá- tumot. Az élő anyag lehet emberből, állatból frissen kivéve, és származhat szö­vetbankból, konzervált álla­potban. Még tovább menve, a szolgáltató élőlény, a do­nor lehet azonos vagy külön­böző fajból való, lehet iker vagy testvér, rokon, de ide­gen is. Végül az adó és a kapó lehet egyazon személy, ebben az esetben visszaülte- tésről, replantádóról van szó, amikor eltávolított szövete­ket, szervet (levágott, lesza­kított ujjat, kezet, fület or­rot, stb.) az eredeti helyére varrnak vissza. Szívbillentyűcsere Bárhonnan is származzon az anyag, azt a sebésznek úgy kell a kijelölt helyére illesztenie, hogy az hozzá tudjon nőni környezetéhez, hogy biztosítva legyen vér­keringése, idegellátása, s sze­repét jól be tudja tölteni. Mindehhez természetesen pontos anatómiai és funkcio­nális ismeretek, tökéletes bőr-, ér-, ideg-, ínvarró technika szükséges. És még mindezek birtokában sem mindig biztos a siker, mert a szervátültetés nemcsak a sebésztől függ, beleszólnak abba a kapó szervezetének immunológiai tulajdonságai is. Az újságok szenzációként közölnek még ma is egy-egy szívátültetést. Bár nem ta­gadható ennek tudományos, technikai jelentősége, soha­sem válhat gyakorlatilag. széles körben alkalmazható módszerré, már csak azért sem, mert kevés átültethető és iimmunológiailag éppen megfelelő szerv áll rendelke­zésre. Ennél a módszernél nagyobb perspektívát jelen­tenek a mesterséges szív ki­dolgozására irányuló kísérle­tek. De az igazán fontosak azok a — ma már tömegesen végzett — műtétek, amikor a rosszul fejlődött vagy meg­betegedett szívbillentyűket cserélik ki állati eredetűre, vagy műanyagból készültre, amint azt képünk is ábrá­zolja. Nászágy az űrben Az amerikai űrhajózási hivatalnak, a NASA-nak belátható időn belül törődnie kell majd a hosszan tar­tó űrutazások megtervezésekor űrhajósai és űrhajós- női szerelmi életével is. Ezt mindenesetre egy nő ta­nácsolta neki, aki csak tudja. A NASA-nak számítás­ba kell vennie az intim kapcsolatok lehetőségét, ha nemenként hat-nyolc nőt és férfit akar arra az állan­dó űrállomásra küldeni, amelynek 1992-tól kell a Föld körül keringenie — jelentette ki most Yvonne Clearwater, aki az egyik kutatócsoport vezetője, mely azt a megbízást kapta a NASA-tól, hogy dolgozzon ki javaslatokat az űrállomás szállásainak lakhatóvá téte­lére. Szerinte az a kilátás, hogy nőknek és férfiaknak hosszasan együtt kell dolgozniuk, felveti a szexuális kapcsolatok igényét. Ha embereket 90 napra össze­zárunk, be kell terveznünk az intim kapcsolatok lehe­tőségét is — mondja. Clearwater asszony és kolléga­nője csoportjuk építész, mérnök és pszichológus tag­jaival azon a véleményen van, hogy az űrállomáson házaspároknak hangszigetelt alvóhelyiséget kell adni, amely biztosítja a gyengéd együttlétek diszkrécióját. A majmok számára sem jelent a számolás problémát A csimpánzok hat számjegyet is fel tud­nak ismerni, és meg tudják jelölni velük a tárgyiak számát — mint arról Macuzava T., a kyotói egyetem tanára a Nature cí­mű folyóiratban beszámolt. Egy ötéves nőstény csimpánzt megtanítottak arra. hogy 14 tárgyat és 11 szint olyan meghatá­rozott szimbólumokkal megnevezzen, ame­lyek formájukban nem hasonlítottak a tárgyakra. Ezután mindig legfeljebb öt-öt tárgyait és színt választottak ki, és ezek­kel csoportokat alakítottak (például há­rom piros ceruzát tettek egymás mellé). A majom azt a feladatot kapta, hogy a szimbólumokkal nevezze meg a tárgyak fajtáját, számát és színét. A kísérletek kezdetén csak két tárgyat használtak, ké­sőbb a tárgyak számát hatra növelték. Kitűnt, hogy a kísérleti állat meg tudta oldani ezeket a feladatokat, a hibák szá­ma azonban növékedett és különösen nagy volt, ha különbséget kellett tennie az 5-ös és a 6-os szám között. Az állat tetszés sze­rinti sorrendben adhatta meg a tárgyak tulajdonságait. A legtöbbször azonban ezt a sorrendet alkalmazta: szín (tárgy) szám és tárgy (szín) szám. A kísérletek azt mu­tatják, hogy a majmok is képesek arra, hogy tárgyak csoportjának tulajdonságait megnevezzék. A hét karikatúrája Amerikai békegalamb sugárzás a dzsungelben Miért óvakodnak az Ama­zonas mentén élő bennszü­löttek attól, hogy éjszaka az őserdőbe menjenek? Babonás félelemből? Nos, ennek az az oka, hogy az őserdőben élő kígyók éjszakánként különö­sen jól érzik magukat:, az élőlények infravörös sugár­zás formájában bocsátják ki testmelegüket és egyes Ama­zonas mentén élő kígyófaj­ták olyan rendkívül érzékeny szervekkel rendelkeznek, me­lyek segítségével érzékelik ezt a sugárzást. így a zsák­mány világító faltként jele­nik meg előttük, melyet kér­lelhetetlenül megkaparinta­nak ; harapásukkal megbéní­tanak vagy — mint az ana- konda — hatalmas izom­erejük segítségével megfoj­tanak. A világító zsákmány hiába próbál . menekülni; ilyenkor a kitűnő mimikri sem segít. állva forgó lemez Egy japán gyár olyan Hi- Fi tornyot készít, amelynek lemezjátszója álló (függőle­ges) helyzetükben forgatja le a lemezeket, mindkét olda­lukon külön haingszedővel. Amikor a készülék átvált az egyik oldalról a másikra, a lemez forgásiránya is auto­matikusan megváltozik. Az átváltás optikai érzékelők jelzésére megy végbe. Ez a lemezjátszó azonban csak akkor működik biztonságo­san, ha a lemez nem vasta­gabb 0,3 cm-nél. A Nap felsírna Nagy gyakorlati jelentősé­ge miatt világszerte obszer­vatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel a Napot, hiszen innen jut el a Földre az ener­gia, amely nélkül áz élet nem alakulhatott volna ki. A Nap belsejében uralkodó viszonyokat csak elméleti számítások alapján tudják meghatározni, mert közvet­len észlelésre nincs mód. Az a legbelső rétegi, amelyet Földünkről közvetlenül lát­hatunk, a Nap felszíne, a fo­toszféra; ennek és a fölötte lévő rétegeknek az állapotát már mérési adatokból ismer­jük. Az energiatermelés a Nap legbelső részében, a közép­ponti magban történik. Az ott uralkodó fizikai állapo­tok lehetővé teszik, hogy négy hidrogén atommag egyesüléséből egy hélium atommag keletkezzen. A centrumból kifelé haladva már annyira csökken a nyomás és a hőmérséklet, hogy nem tudnak végbemen­ni atommag-reakciók. Ott az anyag már nem termel ener­giát, hanem csak továbbjut­tatja kifelé a középső része­ken felszabadult hatalmas energiát. Tovább haladva ki­felé ismét csökken a nyomás, a hőmérséklet és a sűrűség. A fotoszféra alatt már olyanok a viszonyok, hogy ha a környezetnél melegebb gázcsomó elindul felfelé, a környezete további emelke­désre készteti, illetve ha a környezeténél hidegebb, le­felé való mozgása nem féke­ződik. Ez az úgynevezett konvektiv övezet, ahol tehát az energia szállítása főképp anyagáramlás, konvekció út­ján történik. Napfoltok és granulák a Nap felszínén. A képen 1. milliméter a valóságban | 300 kilométernek felel meg. A fotoszféra a konvektiv övezet tetején helyezkedik el; ezért nyugodt körülmények között sem teljesen egyenle­tes fényű, hanem fényesebb szemcsékből, granulálóból áll. Ezek mérete mintegy 1000 kilométer, élettartamuk 10 perc. A fényes granulákban a melegebb gáz felfelé áram­lik, fönt kisugározza az ener­giát, és a lehűlt, halványabb anyag a granulák között visszatér a mélybe. A fel­szálló és a lemerülő anyag hőmérsékletben különbsége mindössze néhány száz fok, ezért a „fényes” és a „sötét” részek ellentéte nem nagy. A granulák látszó átmérője mindössze egy ívmásodperc körül van (egy egyforintos 4,6 km távolságban látszik ekkora szögben)', így nagyon nehéz a megfigyelésük. ■ tör — Az orvos megállapította, hogy érelmeszesedésem, asztmám, koszorúér betegségem van, és ... — Inkább azt mondd meg, mid nincs. — Fogam... Johann Sebastian Bach A 300 éve született német zeneköltő, a zenetörténet egyik legnagyobb alkotó lángelméje volt. Rejtvényünkben öt nevezetes műve szerepel. Vízszintes: 2. 1723-ban be. mutatott műve. 12. Áltató, bolondító. 14. Lovak cseme­géje. 15. Délkelet-ázsiai or­szág. 17. A Jeges-tengernek sekély peremtengere. 18. Kis értékű váltópénz volt. 20. Sajnál. 21. Kis Ágnes. 22. Abrosznak való szövött anyag. 24. Időhatározó. 25. Az ón vegyjele. 26. Aka­dály az akadályfutásban. 28. Vendéglői lap! 29. Borsod megyei község. 31. Lezáró egynemű betűi. 32. Gyors iram. 34. Szélhámos, szeren­cselovag. 35. vonalzó. 36. Magához szólít. 37. Vonatko­zó névmás. 39. Munkahelyi takarékpénztár. 41. Bogáncs­hoz hasonló gyomnövény. 43. .. repül a nap, mint a fá­radt madár." (Petőfi.) 45. Ferde tornyú olasz város. 46. Szolmizációs hang. 47. Ide- oda futkosó. 50. Szigetlakó nép. 51. Kellemetlen szag jelzője lehet. 53. Egykori mosópormárka. 55. A bukta bele! 56. Ez a fal a töltést védi. 58. Lábsó-márka. 59. Csukott. 60. Ész, értelem — latinul. 62. Férfinév. 63. 1732-ben bemutatott kantáta. 66. Azon idő alatt. 67. Szom. bathelyi sportegyesület. Függőleges: 1. Egykori ha­lászattal, madarászattal fog­lalkozó személy. 2. Cseh fér­finév. 3. Község Baranyá­ban. 4. Biztatószó. 5. Jogtu­dós, az állam- és jogtudo­mányok doktora. (Lajos.) 6. Ez a műve 1742-ben került bemutatásra. 7. Gyöngyös környéki neves bortermő község. 8. Kén és bór vegy­jele. 9. Jog, latinul. 10. El­tulajdonító régies szóval. 11. Etiópiái állóvíz, lefolyása a Kék-Nílus. 13. 1723-ban mu­tatták be ezt az alkotását. 16. 1729-ben bemutatott ze­neműve. 18. Irtani kell. 19. Hangtalanul szúr! 22. Éne­kesnő a szórakozóhelyen. 23. Örkény István tragikomédiá­ja. 26. Nélküle nincs élet 27. Olajoz. 30. A bolgárok pénzneme. 33. Miklóska. 36. A halászcsér népies neve. 37. A római légiók legkisebb egysége volt. 38. Fehérnemű. 40. Mátraaljai község. 42. Bő­ségesen etet-itat. 43. Szép Er­nő téli verse. 44. Tölténytar­tó. 45. Olasz polgármester. 48. Azon a helyen. 49. Si­ma felület. 52. A disznótor egyik fogása. 54. A kezem­be tesz. 56. A taktus né­metül. (TAKT.) 57. Viet...; Vietnam felszabadításáért harcoló szervezet volt. 60. Vadvirágos legelő. 61. Azo­nos a vízszintes 24. számú sorral. 64. Verona határai! 65. Nem valódi. H. J. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 2., 63., a függő­leges 6., 13., 16. számú so­rok a Tolna Megyei Népúj­ság Szerkesztőségének címé­re: 7101 Szekszárd, Széche­nyi u. 36. Pf.: 71. Beküldé­si határidő: október 25. A borítékra, levelezőlapra kér. jük írják rá: Rejtvény! A 40. heti, ősz című rejt­vényünk megfejtése a követ, kező: „Itt van az ősz már, Széllova vágtat Űtszélen hagyva Bókoló fákat” A helyes megfejtést be­küldők közül könyvet nyer­tek: Martin Józsefné, 7090 Tamási, Hársfa u. 64., Nagy Krisztina, 7097 Nagyszökoly, Hunyadi u. 357., Sziklai La­jos, 7349 Mázaszászvár, Kun Béla u. 72., Kamarás Gá- borné, 7200 Dombóvár, Nép- köztársaság u. 42., Greil ich Erzsébet, 7100 Szekszárd, Kadarka Itp. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents