Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

1985. október 15. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK Nyílt nap Pécsett Nyílt napot rendez a Pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdaság- tudományi Kara oktdber 17- én, csütörtökön. E napon szeretettel vár az egyetem minden olyan középiskolai tanulót, aki érdeklődik a közgazdász pálya iránt, il­letve azokat is szívesen lát­ják, akiknek még nincs ha­tározott elképzelésük, de sze- retnénék többet megtudni a közgazdász hivatásról és a JPTE Közgazdaságtudomá­nyi Karáról. E nap folyamán lehetőséget kapnak az érdek­lődök az egyetemi előadá­sok és szemináriumok meg­látogatására, tanszékvezetők tartanak beszámolókat az egyetemi oktatásról és kö­vetelményekről. Az igényeknek megfelelően a távolról érkezők számára előzetes írásbeli értesítés alapján szállást is biztosíta­nak az egyetem kollégiumá­ban. (PJPTE Közgazdaság- tudományi Kar Dékáni Hi­vatal 7622 Pécs, Rákóczi u. 80. Telefon: 11-433/165 mell.) Pályázati felhívás! A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak vá­lasztó férfiakat, akik a Ma­gyar Népihadsereg tisztjei kí­vánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampol­gárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbíz­hatóság. hivatásos katonai szolgálatra való egészségi és alkati rátermettség, érettségi bizonyítvány vagy annak a folyó tanévben történő meg­szerzése, általában 23, a munkásfiataloknál — kivéte­lesen — 25 évnél' nem ma­gasabb életkor. A katonai főiskolára pá­lyázók a szükséges okmá­nyokat a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokságtól szerezhetik be és kitöltésük után azokat oda kell visszajuttatni. A je­lentkezési okmányokhoz csa­tolni kell: saját kezűleg írt önéletrajzot, korábban vég­zetteknek az érettségi bizo­nyítványt, TBC-gondozóinté- zet által kiadott. 3 hónapnál nem régebi mellkas röntgen- ernyőfényképet (igazolást). A jelentkezők felvételü­ket kérhetik a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola repülőgép-vezetői, he- likoptervezetői szakára. A főiskola folytatja a polgári repülés részére a szakembe­rek felkészítését is. A pályá­zók egyidejűleg más felső­oktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. A jelentke­zők a Magyar Néphadsereg Budapesti Sorozó Központ­jában február hónapban kez­dődő felvételi vizsgán vesz­nek részt. A felvételi vizsga egészségi és pszichológiai vizsgálatokból, fizikai képes­ségvizsgálatból, valamint bi­zottsági beszélgetésből áll. A pályázókat a döntésről a fő­iskola parancsa óka május 31-ig írásiban értesíti. A katonai főiskolán a ta­nulmányi idő 4 év, a tanul­mányi év kezdete szeptem­ber 1. Az államvizsga után a végzettek a Magyar Néphad­sereg hivatásos tisztjeiként fcezdiik meg szolgálatukat. A polgári repülés hallgatói tartalékos tiszti rendfokoza­tot kapnak és alkalmazásuk­ra polgári munkaterületen kerül sor. Pályázati határidő: 1985. november 15. Vállalati klub - karkalár nélkül A megnyitó utáni első lépések Hiavélelini vetélkedő Honvédelmi vetélkedőre hívta meg a múlt hét végén a dombóvári Alkotmány Tsz KISZ-szervezete a város válla­latainak, üzemeinek fiataljait. A résztvevők szellemi és játékos ügyességi vetélkedőn, kispuskalövészetben, gránát­hajításban, tartalékosok részére szervezett pisztolylövé­szetben és kispályás labdarúgásban mérték össze erejü­ket, tudásukat. Fotó: Cz. S. Ifjú: Gárda háromtusa Megszakadt a Gőgös egyeduralma Kívülről nézve semmi rendkívüli nem fedezhető fel az épületen. Hagyományos küllemű faház, sokszor lá­tunk ilyet bárhol. Belépve az ajtón, a falon pasztell­színű tapéta ötlik a sze­münkbe, az ízléses térelvá­lasztó polc mögött olvasósa­rok, hangulatvilágítás. Már néhányan üldögélnek az asz­talok körül, beszélgetésbe merülve egymással, mások a lakkozott, fa borítású „bár­pulténál támaszkodnak, és üdítőt rendelnek a „kiszol­gáló személyzetétől. A Szek­szárdi Húsipari Vállalat klubjában vagyunk. Megérkezik a klub vezető­je is, Katona Ferenc, aki egyébként civilben a húsipa­ri vállalat vízmű üzemveze­tője. Átesve a bemutatkozás szertartásán, elnézést kér, elsiet, majd kisvártatva nagyméretű, színes televíziót cipelve érkezik vissza. Ma videó-filmvetítés szerepel a programon, némi technikai szünet után felvillan a kép­ernyő, s már peregnek is a képek. A tucatnyi szempár észrevehető érdeklődéssel és néma áhítattal követi Conan, a barbár történetét. Nem is zavarjuk beszélgetésünkkel a nézőközönséget, a klub ve­zetőjével való „eszmecseré­re” a szomszédos kis irodá­ban kerül sor. György Tibor, a húsipari vállalat KISZ-tit- kára is csatlakozik hozzánk, és ő ad rövid áttekintést az előzményekről. A KISZ vetette fel az öt­letet a tavalyi ifjúsági par­lamenten. Nagyon sok fiatal dolgozik a vállalatnál, szá­muk 1300-ra tehető, egysze­rűen nem lehet nem észre­venni az igényeiket. A veze­tés messzemenően támogat­ta a felvetődött, a klub ki­alakítására tett javaslatot, és minden erkölcsi és anyagi segítséget biztosított az el­képzelés megvalósításához. — Ebben a faházban ré­gebben ideiglenes jelleggel munkások laktak — folytatja Katona Ferenc. Miután a dolgozók nemrég átköltöztek munkásszállásokra, ez az épület alkalmasnak látszott a klubhelyiség megvalósítá­sára. 700 óra társadalmi munkával megtörténtek a szükséges átalakítási mun­kálatok, 40—50, szabad ide­jét is feláldozó fiatal keze munkájának eredményeként augusztus 30-án nyitotttuk meg hivatalosan a húsipari vállalati klubot. — Mármint az ifjúsági klubot. — Nem — tiltakozik György Tibor, ez nem KISZ- klub, hanem vállalati klub. Az igazság az, hogy annak idején gondolkodtunk a megfogalmazáson, mert az ifjúsági klub csak 14 és 30 év közötti korosztályra vo­natkozik. Mi nem akarunk kizárni senkit, itt nincs kor­határ, bárkit szívesen lá­tunk. Igaz, most fiatalok vannak jelen, de ez még csak a második klubfoglalkozás. — Nagyon sok lehetőség megvalósítására alkalmas a klubhelyiség. Brigádtalálko­zók, KISZ-taggyűlések, ün­nepségek, egyéb hivatalos rendezvények otthonául is szolgálhat — sorolja Katona Ferenc. Az is természetes, hogy gazdag és változatos rendezvényeket kell a külön­böző korosztályok számára szerveznünk. Klubvezetővé történő megválasztásomkor már kialakult az elképzelé­sem: Legyen egy olyan hely, ahol lehet nyugodtan műve­lődni és szórakozni, legyenek olyan foglalkozások, amelyek bizonyos érdeklődési terüle­tekre vonatkoznak. Heti 2—3 alkalommal szakköröket ter­vezünk — többek között szá­mítástechnikai, bélyeggyűj­tő, testkultúnakört, és fiatal utazók klubját szeretnénk beindítani. Az igényeket szórólapokon mértük fel, de a programok még mindig nem véglegesek — időközben született ötleteket is elfoga­dunk. Jelenleg hetente 2 al­kalommal tartunk foglalko­zást, szerdán és pénteken, 14 óra 30-tól 22 óráig. — És mit szól otthon a csa­lád, ha kora reggel indul el, és késő este ér haza a klub­vezető? — Ma semmit, mert elvit­tem őket a nagymamához — nevet Katona Ferenc. Ko­molyra fordítva a szót, ré­gebben ígéretet tettem a fe­leségemnek, hogy nem vál­lalom el a klub vezetését — családos ember vagyok, sok az elfoglaltságom. — Hogy mégis Katona Fe- rencre esett a választás, az nem a véletlen műve, veszi át a szót György Tibor. — A KlSZ-bizottság úgy gondol­ta, olyan személyre van szükség, aki ott volt a kez­deteknél, és a megvalósítás­ban is élen jár. A klub az ő személyével fonódott össze, egyöntetű volt a szavazás eredménye. — Egyszerűen nem tudtam nemet mondani — fejezi be beszélgetésünket Katona Fe­renc. SZERI ARP AD Fotó: NYIRÖ TIBOR Az 1985. évi Ifjú Gárda há­romtusa megyei döntőjére a megye középfokú tanintéze­teiből sajnos mindössze 7 fiú- és 2 leánycsapat nevezett. A futás, kispusikalövészet és úszás erőpróbákkal ifjúgár­distáink nemcsak a honvé­delmi felkészültségükről, ha­nem edzettségükről, állóké­pességükről is számot ad­hattak. A háromtusa ilyen formában is sokoldalú felké­szültséget Igénylő sportág, talán ez is a magyarázata a kisszámú nevezésnek. Megyénkben a különböző Ifjú Gárda-versenyeken (a lövészverseny kivételével) hosszú évek óta a dombóvári Gőgös I. Gimnázium az egyeduralkodó. Az idén ezt a szép sorozatot Fehérvári Tamás tanár úr irányításával a szintén dombóvári 516. sz. Szakmunkásképző Intézet megszakította. Eredmények: fiúcsapat: 1. 516. Sz. Szakmunkásképző Intézet, 2. Gőgös Gimná­zium, 3. Csapó D. Szakkö­zép, leánycsapat: 1. Gőgös I. Gimnázium, 2. Lengyeli Me­zőgazdasági Szakközép, fiú egyéni: 1. Hurta Mihály 516. sz 2. iNagy (Róbert (Gőgös). 3. Simon Levente 546. sz., le­ány egyéni: 1. Mojzes Zsu­zsa (Gőgös), 2. Szummer Krisztina (Gőgös), 3. Főfai Gabriella (Lengyel). A győztes csapatok a hét végén Vácott az országos bajnokságon képviselik me­gyénket. V. M. Szmena, Chinon, meg a Forma I (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Október második péntek estéjén öt órakor még nem zárta be kapuit a Szekszárdi V. Sz. Általános Iskola. A sportpálya reflektorfényei alatt az iskolák közötti ba­rátságos focimérkőzés játé­kosai küzdenek a labdáért, a második emeleti, a torna­teremhez kapcsolódó egyik vizesblokkból kialakított fo­tólaborban vetítéssel kezd­ték a tagok összejövetelükét. A falon a „Fotóiskola kez­dőknek” című diasorozat egyikének kockái váltják egymást alapos elemzés után. A szakkörvezető, Bog­nár Cecil aktivizálja a kö­rülötte ülő ifjú fotósokat és fotósjelöltéket. A gép re­kesznyílását tapasztalati úton figyelik meg, a zársebessé­get, a másodperc tört részeit megpróbálják kikapcsolni. A laborban ez idő alatt a két nyolcadikos fiú, Ulrich Lász­ló és Folkmann László ne­gatívokat hívnak elő, maga­biztosan alkalmazzák a már megtanult ismereteket. Két éve dolgozik az isko­lában fotószakkör. A fotó­labor felszerelését az SZMK vásárolta meg 5000 forint értékben, ezenkívül több vállalat kölcsönözte felszere­léseinek egy részét a szak­kör számára, így a labor igazán korszerűnek mondha­tó. A folyamatos fotóanyag­ellátás számára az iskolai költségvetésből is biztosíta­nak fedezetet. A szakkör tagjai fotóikat tablókon ál­lítják ki az iskola aulájá­ban. Ulrich László és Folk­mann László egy osztályba járnak, nyolcadikosok. A nyáron, Zánkán fotóstáboro­záson vettek részt, ahol a 120 fotós több szakcsoport­ban tevékenykedett. Ilyen volt például a montázs-, makro- és portrécsoport is. Fotósétákon vettek részt, megismerkedtek a fotós alapfelszerelések kiegészí­tőivel, speciális objektívek- kel, színszűrőkkel, sikeresen vetélkedtek, jutalmul szak­könyveket és egy vakut hozhattak haza. Mindkét fiút elbűvölte a zánkai labor né­hány „mindent tudó” gépe. — Apu 15 éve fotózik, volt saját laborfelszerelése, most is van nagyítógép ott­hon — mondja Folkmann Laci. — Nekem Szmenám van, de apu Chinon gépével is fotózom. Apu volt egy Forma I-es autóversenyen. Én is leginkább autóikat szeretek fotózni. Örülök, hogy nálunk is lesz Forma I., azt mindenképpen meg­nézem, s ha sikerül, fotózni is fogok. Egyébként autó­szerelői technikumba készü­lök. Ulrich László hatéves ko­rában kapta meg az első fényképezőgépét, a Szmenát. Néhány év múlva már rend­szeresen készített felvétele­ket. Neki is vannak fotós szakkönyvei, a 8. után sza­kácsnak fog tanulni, a fo­tózásnak azonban nem fog búcsút mondani, s ha félév­kor jó lesz a bizi, megkap­ja szüleitől a Praoticát. A szintén nyolcadikos Lemle Péter egyelőre, az al­sós tagokkal együtt a dia­filmet nézi. Most lépett be a szakkörbe, noha már rég­óta fotózik. A laborban néha meglátogatta osztálytársait. — Nem sokan tudják, mi­lyen jó ez — mondja Pé­ter. A negyedikes fiúkkal a ve­títés után beszélgetünk, örülnek, hogy a szakikörve­zető a délutáni tanítás elle­nére is lehetővé tette szá­mukra a részvételt a fotó­kör munkájában. — Nem akarok fotós len­ni, mert akkor mindig fény. képeznék, és megunnám — mondja megfontoltan Csikós Csaba. Hogy milyen a szakköri munka? Először elméleti dolgokat tanultunk, majd a gyakorlatban megvalósít­juk. Én is nagyon jól érez­tem magam a zánkai tá­borban, nagy élmény volt montázst készíteni. — Sok jó programunk van — veszi át a szót Szakály Levente —, sok mindent megtanulunk a fotózás köz­ben. Tavaly voltunk egy kézilabdameccsen, ott az el- mozdulásos fotókkal a moz­gást érzékeltettük. Beirette VSN gépem van, s legin­kább az egészen apró élő­lényeket szeretem fotózni közelről. A legkisebb fotósok is ha­marosan eljutnak majd a labormunkákig. De a fény­képezőgépekkel való ismer­kedésen túl nagy szerepe van a fotósétáknak, s min­den egyéb tevékenységnek, ahol az ösztönös látás a „ke­resőn” keresztül valameny- nyire tudatossá válik. A fo­tózás több mint hobbi. E gyerekek esetében egy kicsit a természettel, a környezet­tel való közelebbi viszony megvalósítását is lehetővé teszi. Fejlődik látáskultúrá­juk, s bizonyosan azon em­berek közé fognak tartozni, akik nyomon követik a fotó, mint önálló művészeti ág fejlődését, s belépnek a fo­tókat bemutató kiállítóter­mekbe is. SÁRINGER marta Pereg a videofilm Műterem jellegű felvétel fényképezőgéppel és a fotó­cnlrlral

Next

/
Thumbnails
Contents