Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
Mai számunkból , AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 242. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 15., kedd. KONFERENCIA BECSBEN (2. old.) KÉRDÉSEK A MEGYESZÉKHELYRŐL (3. old.) SZMENA, CHINON, MEG A FORMA I. (5. old.) A DUNAFÖLDVÄR IS pótvizsgAzik? (6. old.) BERHIDAN SEGÍTETTEK (3. old.) A kultúra hatalma ■ Már régen nem vita tárgya az, hogy a kultúrának hatalma, méghozzá egészen sajátos hatalma van. Nem ismer határokat, keresztültar mindenféle érdeken, és előbb vagy utóbb minden haladó gondolkodású emberhez eljut. Innen fakad az, hogy minden reakciós rendszer valamilyen formában alapvetően kultúraellenes, s minden haladó rendszer nagymértékben támogatja a kultúrát. S a kultúra eme sajátossága teszi lehetővé, hogy létrejött az európai kulturális fórum, s nem kis megtiszteltetés számunkra, hogy éppen Budapest lehet otthona ennek az igen fontos tanácskozásnak. Akkor, amikor az utóbbi évtizedben inamegyszer tanúi voltunk és vagyunk élesedő poLitikai ellentéteknek, fegyverkezési versenynek, nem lehet eléggé értékelni az ezzel j. szembenálló, s immár tíz éve tartó, a Helsinki értekezleten defclarálódott folyamatot, mely az európai biztonságot és együttműködést szolgálja. Harmincöt ország képviselője vesz részt a ma kezdődő kulturális fóru'mon, különböző anyanyelvű küldöttek fejtik ki nézeteiket a legfontosabb kulturális kérdésekről. De a harmincöt ország képviselőjének közös anyanyelve is van, s az nem más. mint az európai kulturális anyanyelv. Természetesen minden országnak, népnek, nemzetiségnek megvan a maga története. De létezik egy európai történelem is, mely valahol a görög szigetvilágban keletkezett, s melyet Marx az emberiség normális gyermekkorának nevezett. A kitűnő angol marxista történész pedig, Gordon Ohilde az európai civilizáció bölcsőjeként tekintett a hajdani homéroszi világra. S nem patetikus kijelentés, hogy ami háromezer évvel ezelőtt kezdődött a görög szigeteken, annak egyenes, ha nem is konfliktusmentes folytatása az. ami a napokban Budapesten történik. Mert mit jelent a görög kultúra? Nem többet és nem is kevesebbet, mint azt, hogy egyáltalán kultúráról beszélhetünk. A trójai háború az a nagy vízválasztó, ahol eldőlt: a nyers erőszakot végérvényesen legyőzi a bölcsesség, Aresz világa felett Athene győz. Sajnos, az évezeredek során ez csak végső fokon bizonyult igaznak, mert nemegyszer az erőszak, az ostoba kegyetlenség jutott időlegesen (pozícióhoz. De legyőzni soha nem volt képes a kultúrát. S imiég valami, nem kevésbé fontos dolog tudatosult a homéroszi világban. A győztes görögök meglátván a íróijai főpap, Laokoon és fiai tragédiáját, sírásnak fakadtak, a barbár trójaiak pedig száraz szemmel, a megrendülés legcsekélyebb jele nélkül fogadták az esetet. Manapság, az űrfegyverek korában, egyre világosabb mindenki számára, hogy nem lehetnek partikuláris érdekek, hogy az európai biztonság és együttműködés része az általános leszerelés és béke ügyének. Mégis, éppen a kulturális hagyományok miatt az általános felelősség mellett beszélhetünk egy speciális európai felelősségről, éppen a közös európai történelem jogán. De senki se gondolja, hogy ha európai múltról, közös gyöíkerelkről, a görög-római és zsidó-keresztény mitológiáról beszélünk, valamiféle múltba fordulásról volna szó. Éppen ellenkezőleg. Európa népeinek van közös múltja, d« a tét az, hogy jövője is legyen. Nap mint nap láthatjuk, az együttműködésnek, a különböző társadalmak, államok közeledésének sok módja van. Lehet politikai, gazdasági, tudományos stb. kapcsolat, s ezen bélül is számtalan lehetőség. De nincs olyan jelentékteldnndk tűnő együttműködés, mely valójában ne jelentene egy apró lépést előre. Ebben a folyamatban a kulturális területék kiemelkedő szerephez jutnak. A művészet képes arra. amire semmi más nem képes, hogy amit az emberek még nem tudnák kimondani, amit a politikus, a tudós talán még nem lát világosan, amely jelenség még éppen csak körvonalazódik, a művészet a maga sajátos eszközeivel kifejezésre juttassa. A művészet nem hazudhat soha, mert akikor nem művészet, de — Illyés szavaival — JKi szépen kimondja a rettenetét, azzal föl is Oldja.” A művészi igazság mindig humanista, nem a rettenet, a borzalom szolgálata a célja; ellenkezőleg: az emberi világ harmóniájának megteremtése s megőrzése. Az európai kulturális fórum feladata éppen az, hogy a harmincöt ország megismerje egymás értékeit, hogy a harmincöt európai ország minél több figyelmet fordítson arra, hogy a kulturális alkotások eljussanak a legilletékeséblbeklhez. a széles tömegekhez, mert akkor annál kevesebb lesz az előítélet más népek, országok iránt. Az emberek egyenlősége sok helyütt még politikai harc kérdése, a művészetben azonban evidencia. A művészetben magától értetődik, hogy minden ember egyenlő, minden érték, bárhol is jött létre, az emberiség kincse. De bármennyire is evidens a művészet, a kultúra hatalma, szükség van ennek tudatosítására. Ezért foglalkozik a fórum a nevelés, a kutatás, az együttműködés problémakörével is. Minél több értő és érző ember látóköre tágul azáltal, hogy más országok, népek életét, múltját, hagyományait megismeri, annál eredményesebb az egymás megbecsülését, tiszteletben tartását szolgáló minden erőfeszítés. Az együttműködés tehát a biztonság feltétele, az együttműködés pedig nagymértékben függ egymás sokoldalú megismerésétől közös és sajátos értékeinek felfedezésétől. RERMANN ISTVÁN H Ma nyílik meg Budapesten az earópai kulturális fórum Herman József, az európai kulturális fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón ismertette a konferencia nemzetközi előkészületeit hétfőn, a Budapest Kongresszusi Központban, a jelentős nemzetközi politikai, kulturális esemény színhelyén. Bejelentette, a fórum kedden délelőtt plenáris üléssel kezdi meg munkáját a magyar kormány képviselőjének köszöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételüket az előreláthatóan hat hétig tartó konferenciára. A kulturális fórum végrehajtó titkára rámutatott, Nem hivatalos becslések szerint Lengyelországban a választók több mint 78 százaléka szavazott a vasárnapi parlamenti választáson, és ez három százalékkal több annál, ahányan tavaly a helyi választásokon részt vettek. A hétfő kora délutáni sajtóértekezleten a kormány szóvivője közölte: a 26 millió választópolgár közül több mint 20 millióan voksoltak. A 49 vajdaságból 29- ben voltak meg az adatok; amelyek alapján Jerzy UrEl utazott a vietnami küldöttség Hétfőn elutazott Budapestről a vietnami parlamenti küldöttség, amely Nguyen Huu Thónak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A delegáció magyarországi tartózkodása idején tárgyalást folytatott a Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a magyar Országgyűlés elnöke vezette parlamenti küldöttséggel. A vendégeket fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A vietnami parlament képviselői részt vettek a magyar országgyűlés őszi ülésszakának első napi tanácskozásán. A küldöttség tagjai ellátogattak az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsához. Találkoztak Fejér megye párt- és állami vezetőivel, Székesfehérváron megtekintették az Ikarus gyárat, valamint a Vörösmarty Mező- gazdasági Termelőszövetkezetet. A hét végén a vendégek Esztergom nevezetességeivel ismerkedtek. Elutazásukkor búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sarlós István; jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. hogy ez a nemzetközi konferencia a Madridban kapott mandátuma alapján szervesen illeszkedik a helsinki folyamatba. Jelentőségét bizonyítja, hogy a harmincöt résztvevő állam küldöttségeinek többségét a kultúra aktív dolgozói alkotják, köztük számos világhírű személyiség is részt vesz az egyes szekciók munkájában. Az esemény fontosságát emeli az is, hogy a nemzetközi sajtó több száz képviselője lesz jelen. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői értekezleten konszenzussal kialakított szabályzat értelmében — öt napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a résztvevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A felszóban értékelte az eredményt, míg a végleges számokat várhatóan kedd este teszik közzé. A 78 százalék így még némileg módosulhat, de alapjában véve nem változtat azon a tényen, amit a kormány szóvivője még vasárnap este állapított meg: ezt az eredményt úgy lehet értékelni, hogy nőtt a lengyel társadalom bizalma a hatalom politikája iránt. A sajtóértekezleten megkérdezték a szóvivőt, mit gondol arról a 22 százalékA tengelici Oktatási és Továbbképzési Intézet tanácstermében tegnap a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Urbanisztikai Társaság, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, valamint az MTA Színelméleti Szövetsége rendezésében 3 napos tanácskozás kezdődött. A magyar lalók sorrendjét a tavalyi szakértői konferencián sorshúzással döntötték el. Ennek értelmében az első felszólaló Liechtenstein képviselője lesz. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együttműködés kérdéseit vitatják meg a küldöttek. A továbbiakban az úgynevezett kisegítő munkaszervekben tárgyalják meg a fórum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseit: ekkor a képzőművészetek, az előadó művészetek, az irodalom, valamint a kölcsönös kulturális megismerés kérdéseivel foglalkoznak. A negyedik napirendi pont lesz az európai kulturális fórum következtetéseinek megfogalmazása, s végül — várhatóan november végén — ismét nyílt plenáris üléssel zárul a konferencia munkája. ról, amely nem ment el sza. vazni ? — Itt különböző okok játszhattak szerepet: bizonyára van egy olyan rész, amely szimpatizál a földalatti csoportokkal és elveti a hatalom politikáját, ezért nem ment el szavazni. Vannak, akiket abszolút nem érdekel a közélet, mások pe_ dig attól tették függővé részvételüket, hogy valamilyen helyi ügy elintéződik-e, (Folytatás a 2. oldalon.) művészek és szakemberek mellett több szocialista ország — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK és Románia — is delegálták képviselőiket a konferenciára. A nyolcvan résztvevő a murális (falfestészettel foglalkozó) művészet környezetkialakító szerepének hatását vitatja meg. Ahogyan azt Tamás Ervin, a Magyar Képző- és IparműMagyar felszólalások az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának az erőszak tilalma elvével foglalkozó vitájában felszólalt Somogyi Ferenc, a magyar küldöttség tagja. Támogatta azt a javaslatot, hogy az ENSZ keretében dolgozzanak ki ünnepélyes nyilatkozatot az erőszak tilalma elvéről, amely elvezethet egy nemzetközi szerződés elfogadásához. Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikai célkitűzéseivel teljes összhangban áll az erő alkalmazásáról való lemondás nemzetközi okmányban történő rögzítése. Az ENSZ-közgyűlés szociális, kulturális és humanitá. rius ügyekkel foglalkozó bizottságában felszólalt Hegyi Tamás, a magyar delegáció tagja. Beszédében elítélte a faji megkülönböztetés minden formáját, különösen a Dél-Afrikában uralkodó apartheid rendszert és elma. rasztalta a pretóriai rezsimnek nyújtott politikai, gazdasági és katonai segítséget. Szólt a Magyar Szolidaritási Bizottság akcióiról, amelyekkel a fajüldözés ellen küzdő mozgalmakat segíti és felhívott a faji megkülönböztetés apartheid elleni nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásra. Ismertet, te a magyar kormány nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban vallott alapelveit és gyakorlatát. • Az amerikai nyomás hatására az ENSZ-beli fejlődő országok egy csoportja a békesség kedvéért felhagyott erőfeszítéseivel, hogy meg- hívassa Jasszer Arafatot, a PFSZ vezetőjét a világszervezet jubileumi ünnepségére. vészek Szövetségének alel- nöke elmondotta, az említett témán kívül az előadók kitérnek még a vizuális környezetkultúra problematikájára, a humánus, emberközpontú környezet megteremtésének lehetőségeire, és az ezzel kapcsolatos kérdések komplex megközelítésének módozataira. A rendezvény október 16-án zárul. A lengyel választók nagy többsége a társadalmi nyugalomra szavazott Nemzetközi konferencia Tengelicen Kiss István, Tolna megyében alkotó Kossuth-dijas szobrászművész (középen) a vendégek egy csoportjával
