Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
1985. október 2. "népújság 3 Szekszárd, Alkotmány utcai lakónegyed Ősszel negyven lakás alapozását kezdik Asztalra borult tervezők nincsenek Állattartó épületek a tervezőasztalon A tapasztalatok műszaki formába öntése Az ISV által a megyében a legjobbnak ítélt almos tartá. sú hizlaló épület a decsi téeszben Szemmel láthatóan is ideális helyzet a kifutóban, az őszi napsütésben Külön épületben „szállásolják” el a kocákat Az elmúlt hetekben az építők, beruházók, építtetők, és zsűrizők körében meglehetősen forró volt Szekszárdon a hangulat. A megyeszékhely új városnegyedének építéséről volt szó. Ezúttal először versenytárgyalást írtak ki a lakónegyed építésével kapcsolatban. Az OTP-értékesítésű lakások szervezésével-beru- házásával kapcsolatos munkát a Tolna Megyei Beruházási Vállalat végzi el. A versenytárgyalásra a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat, illetőleg a Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat készített munkát. A TÁÉV öt variációt dolgozott ki. A versenytárgyalást megnyerte. Az Alkotmány utcai lakónegyedben háromszáz lakást építenek. Valamennyi épület négyszintes lesz és magastetős. Az úgynevezett NDK-óvoda, a Kecskés Ferenc utca, a Wesselényi utca és a Béri Balogh Ádám utca határolta térségben lesz az új lakótelep, tehát az Alkotmány utca beépül. Ezért is nevezzük ezt a városrészt Alkotmány utcainak. Ezen a területen háromszáz lakás fér el. Idén megkezdik az első negyven lakás alapozását, jövőre fejezik be ezeket, majd 1987-ben százhúsz lakást, és 1988-ban a többit építik fel. A Kecskeés Ferenc utca, A legfontosabb őszi mezőgazdasági munkák közé tartozik a talajerő-utánpótlás. Az évente kiszórt mintegy másfél millió tonna hatóanyagú műtrágyának megközelítően ötven százalékát ebben az időszakban juttatják a földre az üzemek, hogy megalapozzák vele a jövő évi termést. Az őszi időszakban kiszórt műtrágyának hozzávetőlegesen felét a hazai vegyipari gyárak állítják elő, más részét — hatóanyagban számolva körülbelül 350 ezer tonnát — az AGROTEK importálja. A mezőgazdasági üzemek ez évi megrendeléseinek a vállalat — legalábbis, ami a szocialista importot illeti — eleget tett, sőt a bőséges kínálat érdekében többet is beszerzett, de a tőkés import egy részét — az összes évi felhasználás mintegy 5 százalékát — nem tudta megvásárolni. E foszfortartalmú műtrágyákat részben a hazai gyártás fokozásával és a szocialista országokból törté, nő beszerzésekkel pótolják. Béri Balogh Ádám utca határolta sarkon, garzonlakásokat — száztizennégyet — magában foglaló ház épül. A fejépületekben több típusú lakás épül, például egyszobás, egy szoba három hálófülkés, két szoba egy hálófülkés stb. A garzonok általában 26-32 négyzetméter alapterületűek lesznek, az épületben elhelyezhetőség szerint. Az összes ház magastetővel épül. Ügy oldják meg a tervezők a tetőtér beépítését, hogy például néhány garzonból, de még a 90 négyzetméteres lakások egy részéből is a tetőtérbe épített hálófülkéhez, illetőleg a szobához lehet majd feljutni. A lakások változatosak, a városképbe illők, loggiával, erkéllyel, a tetőn megfelelő kiképzéssel készülnek. Az épületeket alagútzsaluzási technológiával készítik el. A mostani számítások szerint 16 ezer forint körül lesz egy négyzetméter ára — amely ár változhat még, hiszen az építőanyag-ármozgás és egyéb költség sem marad a mai tervezési szinten. Egyébként a lakásokkal kapcsolatos építész-tervezői munkát ugyancsak a TÁÉV végezteti el. Gondoskodnak arról, hogy megfelelő területű park, játszótér, pihenő és az épületek alatt száz gépkocsinak tárolóhely is legyen. Pálkovács Jenő Fotó: Cz. S. Jelenleg naponta megközelítően 100 vagonnyi műtrágya érkezik a Szovjetunióból az országba. A vagonokat az AGROTEK a MÁV közreműködésével már eleve a megrendelő üzemeknek címezi, így a felesleges raktározás közbeiktatása nélkül közvetlenül a felhasználókhoz jut el a műtrágya. Az üzemek egy része azonban — mintegy 80—100 tsz a természeti csapások ( belvíz, árvíz stb) folytán kieső termés miatt anyagilag kedvezőtlen helyzetbe került, s műtrágya-megrendeléseit lemondta, noha a növekvő hozamokhoz elengedhetetlen a megfelelő talajerő-utánpótlás. Éppen ezért most az AGROTEK a szorult helyzetben lévő mezőgazdasági üzemi partnereinek fizetési haladékot ad arra az esetre, ha a lemondott kálisó és a karbamid műtrágyát így mégis meg akarják vásárolni, sőt a tárolási költségeket is átvállalja. Az üzemek a műtrágya ellenértékét 1986 első negyedében fizethetik meg. Az állattartás nagyüzemi szintre emelkedése egyértelműen azzal járt, hogy ehhez igazodóan óriási fejlődésen ment keresztül a tartási technológia és vele együtt a kiszolgálóépületek is igazodtak a fejlődés diktálta követelményrendszerhez. Legalábbis igyekeznek azt követni és kiszolgálni. Maros Endre, az ISV szekszárdi szaktanácsadó irodájának műszaki ágazatvezetője erről az összetett feladatrendszerről szólva a következőket mondta el. — A változó közgazdasági viszonyok az ISV-t, és valamennyi állattartót arra ösztönözték, hogy a lehető legolcsóbb tartási technológiával produkálják a megfelelő végterméket. Az olajár- robbanás miatt az olajfűtést felváltotta a „kukoricával” történő fűtés, bár a tartás során eleve vannak olyan szakaszok, amikor lehetetlen spórolni, ez pedig a fiazta- tásra és a kezdeti nevelési szakaszra értendő. A régi mondás is azt tartja, hogy a disznónak nem kell palota — ezt figyelembe is kellett venni, de hangsúlyozom, hogy súlyozottan. Semmi luxusra nincs szükség, de a takarékosság szem előtt tartásával biztosítani kell a tenyésztési munka gazdaságos és eredménnyel kecsegtető feltételeit. A hibrid sertés eléggé kényes a tartási technológiára, és a természetes tartáshoz akkor lehet közelíteni, ha nem hibridekkel dolgozunk. A hizlalási fázisban mi az almos tartást szorgalmazzuk. A műszaki feladat ebben az esetben, összeházasítani a nagyüzemi módszereket az almos tartással. — A mai elvárások megkövetelik ezt? — Feltétlenül. A gazdaságokban leggyakrabban előforduló MTZ 50-es gépre épül az elv, aminek az előnyei egyértelműek. A magasan fejlett, automatizált technológiák ma még nem érettek a széles körű elterjesztésre, egy MTZ bármikor, bármely területről akár átcsoportosítva is gazdaságosabban működhet. Az állattartó épületek tervezése kapcsán a másik terület, amiről szót kell ejteni, az a takarmányozás, ami szintén komoly befolyásoló tényező. Ezek a kiindulási pontjai az állattartó épületek tervezésének. Cél, hogy egyféle géppel elvégezhető legyen a hizlalás minden gépi kiszolgálása. — Milyen alapvető szempontokat kell még figyelembe venni? — Az üzemeltetési szempontokról már beszéltünk, a másik döntő tényező a bekerülési költség. Megtakarítást jelent, amikor saját anyag felhasználásával (erdőterület, faanyag) csökkenthető a költség. A belső technológiánál azonban igényesnek kell lennünk. Az épületbe kerülő állatállomány megválasztása is igen lényeges, egyértelmű befolyásolója az építésnek. Mi természetesen az általunk legjobbnak tartott állományra tervezünk úgy, hogy az biztosítsa azt, amit elvárunk attól a rend-» szertől. — A tervezésben lényeges, hogy az állat majd jól érezze magát az épületben? — Bármilyen furcsa, de tudni kell a sertések „nyelvén” tervezni. Az alapelvek tanulhatók — az iskolákban fél évig tanítják az állattartó épületek tervezését —, de a sok apró, kényes kérdésre a megoldást a gyakorlati tapasztalatok sora hozza meg. Sokat kell beszélgetni a gazdaságok állattenyésztő szakembereivel, és azokkal, akik ott dolgoznak. Igen hasznos információkkal szolgálnak, mielőtt a rajzasztalra kerül a munka. — Talán nézzünk meg egy ilyen folyamatot. — Egy adott gazdaságnak például 15-20 éves az épület- rendszere, amit az idő már szétevett, a használat megkoptatott. Ma már nem javasolt a javítgatás, a felújítás, mert sokszor többe kerül, mint az új építése, vagy a benne használt technológia már elavult és idejétmúlt, tehát gazdaságtalan. Ez az, amit ma még kevesen vesznek észre. Az állományváltást is meghozhatja egy új állattartó épület megépítte- tése. Ez ugyan nem feltétlenül és mindig szükséges, de a fajtában eleve benne van az anyagköltségek összessége is. Az új tervezés másik oka lehet a tartástechnológia váltása, ami egyben gazdaságpolitikai cél is.A szak- tanácsadó hálózatunk jelzi a szándékot, amire mi kész ajánlatot adunk. Két-három variációt is kidolgoztunk, ami igazodik a gazdaság helyi sajátosságaihoz, igényeihez és lehetőségeihez. A tervezés igen összetett munka — asztalra borult tervezőt, aki a saját feje után megy, nem lehet találni. A gazdaság az ajánlatokból választ, ha a legmodernebbet képes megvalósítani, akkor persze azt, a többi variáció bizonyos mértékig kevésbé szerencsés. Tartástechnológiával, épületenként összesen 8-10 variációval állunk eléjük, ami az ISV technológiához igazodik, de az ottani körülményekhez szabottan javasol. — Meghallgatásra talál a javaslatuk? — A szakemberek kritizálnak, de a sokféle variáció között általában megtalálják a megoldást, ami nekik tetszik. És itt jelentkezik az a rugalmasság, ami az üzemi körülmények címszó alá írható. A nehéz választások esetében a meggyőződésünk mellé garanciát is tudunk adni. Ez egyfajta verseny, hiszen általában két-három partnertől kérnek javaslatot. Versenytárgyalás folyik, amiben mi tervezést, kivitelezést, alapanyagot, építőanyagot, tápot, műszaki ellenőrzést biztosítunk a partnerünknek. — Ez a többirányú ajánlatrendszer sikeres ldhet. — Versenyre késztetnek bennüket, és mi versenyezni is szoktunk, a mi „egyenruhánkat” szabjuk át a gazdaság igényeire. A kész javaslatig sok vitás napunk telik el, amit egymás között bonyolítunk, mert az állat- tenyésztőnk megköveteli, hogy maximálisan szolgáljuk ki a gazdaságot és persze az állatot, amelyik az épületbe kerül — ehhez a csoport adja a műszaki megoldást. A tervezésnél egyben a gazdaság főkönyvelője is vagyok, olcsót akarok tervezni, de jót, az állattenyésztőnk pedig nagyon jót. A kettő között szokott lenni a megoldás. Ezután még a gazdaság is választ. — A tervezőnek nem célja, hogy borsos árat kérjen a munkáért? — iNem. Egy szerencsés tervezéssel megnyerjük a gazdaságot, megtartjuk a partnert, és ezzel a jó kapcsolatot. Sok-sok lábon kell nekünk jól ímegállnunk, nem csak kettőn. Ha a tervezési díj kevesebb mint a produktum, már megnyertük a további kapcsolatra is a partnert. — A gazdaságok nem akarják a költségek egy részét megváltani? — De igen, ilyen is van. Műszaki szakemberük van, vagy gmk-juk, és a kész szerződésből ezt költségkímélő tényezőként kívánják kiváltani. Ha ez ésszerű, adunk kedvezményt, a keresletnek és a kínálatnak megfelelő módon. Az ISV is a piacról él, de nemcsak xa tervezésből. Mi a komplex rendszer előnyeit is élvezzük, amivel együt alkarunk célt elérni. — Milyen felkészültségű és hány szakember teszi ezt? — A gyakorlatban ez Szekszárdon hét embert jelent, de ez bármikor sokszorozható létszámra és kapacitásra is, ha erre szükség van. Építészek, gépészek, mélyépítők dolgoznak nálunk, akik megtalálják a számításaikat a vállalatnál. — Milyen súlya van az állategészségügynek a tervezésben ? — A szabályok ránk is vonatkoznák, jó a kapcsolatunk az állategészségügyi szakemberekkel, segítenek is nekünk, mert a műszaki kísérleteinket is olyan helyre visszük, ahol agilis állatorvos lesz a partner, akinek a véleménye mérvadó és sokat segít. — Van elég munkájuk? — Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy mindent mi tervezzünk. A saját erős rekonstrukcióhoz például technológiát biztosítunk, ha kell társtervezők is vagyunk. — Ez mindenre érvényes szabály? — Nem. Az ISV tartástechnológiai elveihez mindig igazodnia kell a gazdaságnak, abban nem alkuszunk. — Háztáji és kisegítő gazdaságokkal is kapcsolatban állnak? — Az utóbbi két évben háromszáz háztáji épületet készítettünk, háromezer forintos „névleges” díjért adjuk a tervet és a kétszeri műszaki felügyeletet is ellátjuk. Kapcsolatunk az OTP-vei és a húsiparral is komoly segítség a háztájiban. — Van jövője a kifejezetten mezőgazdasági jellegű tervezésnek? — Amíg a .magyar mező- gazdaságban a mindenkori legmodernebb tartástechnológia nincs meg mindenütt, amíg a sertéstartó telepek infrastruktúrája nem lesz tökéletes, amíg a környezetvédelmi igényeket nem tudjuk kielégíteni, addig a komplex tervezői feladatok biztosítottak. Mert a technológia műszaki oldala csak követni tudja a genetikai és agranó- miai munka fejlődését. SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÖ SÁNDOR A beépítésre váró terület Fizetési haladék műtrágyavásárláshoz
