Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

1985. szeptember 13. / 'tolna ' _ * tsíÉPÜJSAG Juhos Csongor, a szekszár­di V. Sz. Általános Iskola nyolcadikos tanulója öröm­mel mesél nyári élményei­ről. A nyurga, napbarnított fiú szemében újra ott ragyog a nyár legszebb, felejthetet­len 14 napjának minden örö­Baktai Kerekes Group ’85 Az osztályfőnök új arca salbb volt a hangulat. Élmé­nyekben ők is bővelkednek: — Egy alkalommal, ami­kor lekéstünk egy autóbuszt, tanári felügyelettel, kötlek, tívan stopoltunk, majd ta­láltunk kényelmes helyet egy szállítókamion „gyom­rában”. Hangszóró, zene, hangulatvilágítás... szóval iz­galmas volt. Akárcsak a LEG-sátor (eredetileg 3 sze­mélyes), ahová mindannyian bepréselődtünk, s a sátor mégis állt — mondják a lá­nyok. me. — Az idén először vettem részt iskolánk kerékpáros vándortúráján. Sajnálom, hogy tavaly nem szálltam „nyeregbe”. Renkívül jó volt a szervezés, a pedálozók tá­bora jó közösséggé alakult, mely természetesen jött lét­re a közös munka során, hi­szen nem kaptunk mindent készen. Nem volt túl sok kötöttség, a tábor nevelői egyenrangú partnerként ke­zeltek bennünket. Volt helye a humornak, a jókedvnek, ugyanakkor sokat, komolyan beszélgettünk mindenről, a világ dolgairól. A szintén szekszárdi Mol­nár Katalin és Csuprik Eri­ka az ősztől már a Garay Gimnázium elsős tanulói. Az idén második alkalommal indultak el a baktai kereke­sekkel. Mint mondották, most másodszor még jobban érezték magukat. Keveseb­ben voltak, s így családia­— Mikor indult útjára az első kerekes vándortábor? — kérdezem Huba Csongor Zsolttól, a túravezetőtől. — Több gyalogos vándor- táborban vettem részt, s kedvet kaptam ahhoz, hogy magam is szervezzek ha­sonlót. Szeretek kerékpároz­ni, így aztán két keréken indultunk el bejárni Tolna megyét tavaly nyáron, 23 ta­nulóval. Megalakítottuk az új V. Sz. Általános Iskolá­ban a Baktai Kerekes Group-ot, az idén már pla­ketteket is készítettünk, me­lyeket túránk során vendég­látóinknak nyújtottunk át. A résztvevőket elsősorban Is­kolánk felső tagozatosai kö­zül toboroztunk, de tavaly is csatlakozott hozzánk még néhány gimnazista és főis­kolás. Most, a második al­kalommal az útvonal is hosszabb volt, s kevésbé is­merős, ez alaposabb szerve­zést, utánajárást igényelt. A kerekesek újdonsült ismerőseikkel — Milyen útvonalon ha­ladt a csapat? — A pontos útvonal: Szek- szárd—Dunafalva—'Mohács —Boly—Máriagyűd—Sellye— Csertő—Nagymáté—Lengyel —Bonyhád—Szekszárd. Zöm­mel a sátorverés helyszíneit említettem. A Bóly melletti Békáspusztán, egyik sátor­helyünkön például építőtá­bor üzemelt, így a tisztál­kodást sikerült egyszerűb­ben megoldani. Néhány ba­ranyai erdészeti vállalatnak is sokat köszönhetünk a ki­tűnő táborhely biztosításá­ért. Két kollégám, Tolnai Péter és Kiing József fel­váltva ültek a kerékpár nyergében és a Dacia volán­jánál, autóval vittük ugyan­is magunkkal a sátrakat és az egyéb kempingfelszerelé­seket. Kétnaponta bontot­tunk sátrat, a napi pedálo- zandó táv 30—40 kilométer volt. — Hogyan fogadták az is­kolában a kezdeményezést? — Az ötletet szívesen fo­gadták, jóváhagyták. Első­sorban az SZMK-tól, és az úttörőcsapattól kaptunk anyagi támogatást, melyösz- szegből bővíthettük felsze­relésünket, megvásárolhat­tuk a hiányzó eszközöket. Az idén a három kísérő nevelő munkáját túlóraelszámolás formájában honorálja az is­kola. — Nagyon szeretek túráz­ni, a természetet járni. Ez a tevékenység életem folya­mán sok élményt és örömet okozott, s az szinte belső késztetés bennem, hogy ezt az érzést másokkal is felfe­deztessem, hogy a gyerekek megérezzék az ízét egy egé­szen másfajta, kevesebb ké­nyelemmel együttjáró sza­badidős tevékenységnek, mellyel sajnos a családok zömében nemigen ismer­kedhet meg a nebuló. S ha ezt az élményt, amit egy vándortábor képes nyújtani, csak egyetlen személynek adja tovább életében a gye­rek, akkor már érdemes volt elindulnunk. Megesszük, amit főztünk! — Miért érzi fontosnak a pedagógus egy ilyen jellegű tábor megszervezését? Sáringer Márta Fotó: Bognár Cecil Kovács és Teszler mérkőzése is A hazai pálya - még mindig hátrány A szerdái Szeikszárd— Nagykanizsa mérkőzésnek némi kuriozitást adott, hogy az egykori szekszárdi siker­edző, Teszler Vendel ezúttal a vendégkispadon foglalt helyet és „fegyverét” a Dó­zsa ellen fordította. A nem is olyan régen még a szek­szárdi sikerekért fáradozó szakvezetőt ellenfélként kö­szöntöttük. A mérkőzés előtt — Mennyire tekinti a mai derbyt presztízsimeccsnek — szólítom meg. — Semennyire sem. Ma is a „pontos” távozás a lénye­ges. — Azt azért nem tudom elhinni, hogy ugyanolyan szenvtelen arccal ül le egy óra múlva a vendégkispad- ra itt Szekszárdon, mint bár­hol másutt. — Mit mondjak? Biztosan, amikor helyet foglalok, fur­csa érzés lesz. Egykori edzőtársa, barátja Kovács István is a furcsa szót használta, amikor a mérkőzés várható végkime­netelérői faggattam. — A Nagykanizsa alapo­san felkészülhetett a Dózsá­ból. .. Tervez-e valamilyen meg­lepetést, amire Teszler ék esetleg nem számítanak? — Nem láttam értelmét. Még a begyakorolt dolgaink sem jönnek egy az egyben, hát még a vadonatújjal kí­sérletezni. .. — Itthon győzni kell! — Számunkra csak ez az elfogadható. Érdekes mérkő­zés lesz. Mérkőzés után Lehet, hogy taktikai szem­pontból az edzők, szakembe­rek számára érdekes volt, de az szinte biztos, hogy szín­vonalával, iramával nem já­rult hozzá az elég foghíjas szekszárdi lelátó mielőbbi megtöltéséhez. Pedig idegen­beli, sikeres menetelésével, a táblázaton elfoglalt előkelő pozícióval egy picit már kezdtek a lilák hitet önteni azokba, akiknek teljesen mindegy, hogy hol játszik a Dózsa. — Egyfajta szükségszerű­ség, hogy kétarcú a csapat: mást játszik idegenben, és más út vezethet a sikerhez idehaza. A biztonságos véde­kezésre alapuló kontrajáték­hoz is szervezettség, taktikai fegyelem kell. Ám. amikor itthon a győzelem érdeké­ben lemondunk a vár meg­erősített biztosításáról, időn­ként a lehető legnagyobb szervezetlenség uralkodik a pályán. Meglehetősen lassan, felesleges átadásokkal, az ellenfél számára könnyen kiismerhetően épülgetnek az akciók, ugyanakkor kettésza­kad a csapat és a közvetlen védelem egy az egyben nem tud 'játszani. — Igen. Alapjába véve egyetértek ezzel a feltevéssel. Ez már ténykérdés: egysze­rűen képtelenek vagyunk felállt védelemmel szemben játszani. — Miért? — Csatáraink, és az előre­húzó emberek rosszul helyez­kednék. Nem lehet senkit megjátszani, így sok célsze­rűtlen passzra kényszerü­lünk. A gyors emberekben rejlő lehetőségeket nem tud­juk kihasználni. — Selmeczi például rend­re visszafelé futott, és a szá­mára idegen oldalon, a job­bon kevergett. Több csatár­ral nem lenne eredménye­sebb a támadójáték? — Jó szó a kevergett, ugyanis merőben mást csi­nált, mint ami a feladata volt, rosszul helyezkedik, nem lehet megjátszani. Sen­ki sem mondta neki, hogy ballábasként legyen a jobb szélen. Gyors embereinket nehéz megjátszani Ezért is nem játszunk három kimon­dott csatárral. — A védő játék idehaza hajmeresztő... — A középpályás-védeke­zés hiánya. A szurkolók is láthatják, hogy előfordul, amikor egyszerre többen is nem érnek vissza. — Változtatni kell, lega­lábbis idehaza, a középpá­lyás sor összetételén, vagy a mostaniak többre leszfiek képesek e téren is? — En eben az utóbbiban bízom. Teszler Vendel elégedett volt az egy ponttal, és a mu­tatott játékkal is. — Ügy szereztek egy pon­tot, hogy szervezett játékkal, a mélyből sokpontos átadás­sal rendre veszélyesen tá­madtak. iHa bátrabbak, könnyen két ponttal távoz­hattak volna. — A biztosat nem adtuk a bizonytalanért. Nekünk ked­vezett a helyzet a kontrák­hoz, hiszen Szekszárd később már nagy erővel támadott. Minden vidéken szerzett pont sokat ér, így a szek­szárdi is. — bégyé — A Paksi Atomerőmű Vállalat felvételre keres víztechnológiai berendezéskezelői váltóműszakos munkakörbe — VEGYIPARI TECHNIKUS, — VEGYIPARI SZAKMUNKÁS végzettségű szakembereket. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint -j- műszakpótlék -f- munkahelyi pótlék és rendsze­res prémium. Munkaidő heti 36 óra. Munkás- szállítást 50 km-es körzeten belül tudjuk meg­oldani. Szükség esetén munkásszállást biztosí­tunk. 40 éven aluliak jelentkezését várjuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban — rész­letes szakmai tevékenységre is kiterjedő önélet­rajzzal — az üzemgazdasági főosztály terv- és munkaügyi osztályán. Cím: 7031 Paks. Pf. 71. (110) A Tolna Megyei Tanács V. B. Oktatási és To­vábbképzési Intézete egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára előkészítő TANFOLYAMOT SZERVEZ 1985. október havi kezdettel. Az előkészítő tanfolyam tárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem. A tanfolyam önköltséges. Jelentkezés és felvilágosítás az intézetnél 1985. szeptember 17-én, 18-án és 19-én 14-től 16 órá­ig­Cím: Tolna Megyei Tanács V. B. Szekszárd, Mártírok tere 11—13., földszinti könyvtár. (312) Gyárrészlegünk azonnali belépésre keres gyakorlott közgazdászt, illetve üzemgazdászt. Jelentkezés: KIPSZER, Dombóvár, Köztársaság u. 28. Telefon: 13-54, 18-23. Fizetés megegyezés szerint. (414) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat dombóvári telepére megérkeztek a DÁN TETŐTÉRI ABLAKOK 5 FÉLE MÉRETBEN. >v-DUN4/vr/> * tűi ° (377) PÉCS A Csavaripari Vállalat 4. Sz. Gyára, Dombóvár FELVESZ VILLANYSZERELÖ-SZAKMUNKÄST, heti 40 óra munkaidővel, kétműszakos munkaidő-beosztásban. Jelentkezni lehet: CSIV 4. sz. Gyár, Dombóvár, üzemgazdasági osztály. Telefon: 15-46/26. (409) A Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár felvé­telt hirdet MUNKAVÉDELMI VEZETŐI munkakör betöltésére, közép- vagy felsőfokú munkavédelmi végzettséggel, 5 éves szakirányú gyakorlattal. Bérezés a kollektív szerződés sze­rint. Szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés: a gyárvezetőnél. Telefon: 140. (319)

Next

/
Thumbnails
Contents