Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

2^RfÉPÜJSÁG 1985. szeptember 13. Sajtétájékiztató a kongresszusi és ielszabadnlási munkaversenyről (Folytatás az 1. oldalról.) A SZOT titkára rámuta­tott, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztése kedvezőbb viszonyokat teremtett a dol­gozók önkéntes munkamoz­galmainak kibontakozásához. Bővült a munkahelyi de­mokrácia, az újonnan alakult vállalati tanácsok a tapaszta. latok szerint igénylik a vál­lalat feladataihoz szorosan igazodó munkaversenyt, a dolgozók hasznos kezdemé­nyezéseit. A verseny jelentő­ségének, rangjának növeke­dését jelzi, hogy a vállala­tok többsége anyagilag is többet fordít * a versenyben elért jó eredmények jutalma­zására. Mind gyakoribb a verteny vállalkozás jellegű formája, amikor a megálla­podásban előre rögzített ösz- szeggel jutalmazzák egy-egy fontos feladat megoldását, s a munka elvégzése után a dolgozó azonnal megkapja a jutalmat, örvendetes az is, hogy a válalati tanácsba sok helyen szocialista brigádve­zetőket is beválasztottak, így a munkakollektívák még szorosabb kapcsolatba kerül­tek a vállalati irányítással. Az innováció jelentőségé­nek növekedésével felérté­kelődött az újítómozgalom. A korábbiaknál alaposabbak, gyakorlatiasabbak a válla­latok újítási feladattervei. Az újítási javaslatokéi)—70szá­zalékát a szocialista brigádok tagjai dolgozzák ki, akik fel­ismerték, hogy minden olyan kezdeményezésre szükség van, amelynek nyomán fel­gyorsul a műszaki fejlesztés, s növekszik a vállalat nyere­sége. Ezt segítik azok az újítók is, akik anyag- és energiatakarékosságra, az im­port helyettesítésére, ver­senyképesebb termékstruk­túra kialakítására tesznek hasznos javaslatokat. A továbbiakban arról szólt, hogy a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny eredményeinek teljes körű számbavétele — éppen an­nak sokrétűsége miatt — nem lehetséges, s nem is szükséges. A SZOT azonban azt ajánlja az ágazatok, kü­lönböző területek, termelő- szövetkezetek vezetőinek, hogy a kongresszusi ver­senyben tapasztalt lendüle­tet, tenni akarást mindenütt értékeljék, s a tapasztalato­kat használják fel a szocialis­ta munkaverseny további fejlesztése során. Fordítsa­nak még több figyelmet a munkamozgalmakra, gazdál­kodjanak jóbban a munka- verseny-mozgalomban rejlő lehetőségekkel. A tapaszta­latok arra is utalnak, hogy javítani kell a vállalások tel­jesítéséhez szükséges felté­teleket; gyakran az anyag- és alkatrészellátás gyengesé­gei nehezítették a dolgozók vállalásainak teljesítését. Sok helyütt az eredmények anya­gi elismerését még ma sem differenciálják kellőképpen. Fel kell figyelni arra a jelen­ségre is, hogy egyes brigá­dok társadalmi munkáját helyenként túlzottan igénybe veszik. Alapjában azonban a munkaverseny-mozgalom jó mederben halad, ez hosszabb távon is megfelelő, bár a to­vábbi fejlődés, az alkalmaz­kodóképesség érdekében a mozgalom feltételeit a továb­biakban is finomítani kell. A SZOT vezetése támogat­ja az ilyen pótfelajánlásokat, amelyek szintén hozzájárul­nak a munkahelyi feladatok maradéktalan teljesítéséhez. (A SZOT titkára végül el • mondta, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny kétéves ciklusa 1985 végén zárul, s annak ered­ményeit — a hatodik ötéves terv teljesítményeivel együtt — a jövő év elején értéke­lik. A legkiemelkedőbb ered­ményeket elért vállalatok, szövetkezetek és brigádok magas szintű párt- és állami kitüntetésben részesülnek. Huszonöt vállalat, illetve szövetkezet kapja meg az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi vándor- zászlaiját, nyolcvan szocialis­ta brigád a Központi Bi­zottság kongresszusi okleve­lét. A hatodik ötéves terv során legjobb eredményeket elért vállalatok, illetve szö­vetkezetek a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját, illetve a MunkaVörös Zászló Érdemrendjét, a legjobb bri­gádok ugyancsak a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, illetve a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja kitün. tetést, a legeredményesebb egyénileg dolgozók pedig a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést kaphatják meg. A kitüntetéseket az 1986. má­jus 1-i ünnepségek kereté­ben adják majd át. A kitün­tetések adományozásának pályázati rendjéről a Minisz­tertanács, a SZOT és a KISZ KB már az elmúlt évben együttes határozatot adott ki. Szükséges, hogy az érdekel­tek a pályázati feltételeket alaposan- tanulmányozzák és a pályázatokat lehetőleg 1986. március elejéig küldjék el az illetékes ágazati szer­vekhez. Gál László tájékoztatója után több vállalati és szak- szervezeti vezető is ismer­tette a versenymozgalommal kapcsolatos tapasztalatait. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Ali Lutfit, az Egyiptomi Arab Köztársaság miniszterelnökévé történt ki. nevezése alkalmából. PRÁGA A Szakszervezeti Világszö­vetség megalakulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, cseh­szlovák köztársasági elnök a Győzelmes Február Ér­demrenddel tüntette ki Gás­pár Sándort és Ibrahim Za- kariát, a szervezet elnökét, illetve főtitkárát. A kitün­tetést csütörtökön adták át a prágai várban. BEJRŰT Az Arab Liga magas ran­gú küldöttsége, amelyet a múlt hónapban tartott Casa­blancái rendkívüli csúcsta­lálkozón bíztak meg jószol­gálati közvetítéssel a Szíria és Jordánia, illetve Szíria és Irak közötti konfliktus elsi­mítására, csütörtök délután Ammanból továbbutazott Bagdadba. A békéltető dele­gáció Damaszkuszból érke­zett Jordániába, előzőleg fo. gadta tagjait Háfez Asszad szíriai elnök is. WASHINGTON Befejezte kétnapos hivata­los látogatását és elutazott az amerikai fővárosból Poul Schlüter, dán miniszterel­nök. Elutazása előtt megtar­tott sajtókonferenciáján ki. jelentette: véleménye sze­rint Európa számára a leg­fontosabb, hogy minél ha­marabb megállapodás szü­lessék a nukleáris fegyve­rek, így a közepes hatótávol­ságú fegyverek számának nagyarányú csökkentéséről. Svéd dilemmák Aki járt már Svédország­ban, maga is tapasztalhatta: a svédek korrekt emberek. Mégis egy svéd nem akár­milyen, Gunnar Myrdal No. bel-díjas közgazdász azt mondta egyszer róluk, hogy a „csalók nemzetét” alkot­ják. A két vélemény szem- melláthatóan ellentmond egymásnak, kivéve, ha adó­bevallásról van szó. Myrdal is erre gondolt honfitársai nem éppen hízelgő jellemzé­sekor. E skandináv állam la­kóit már régóta bosszantja az adózási rendszer, amely jövedelmük jelentős részét elszipkázza. Minden megke­resett korona fele az állam zsebébe megy — harsogják a konzervatívok. Az adó­ügyekre érzékeny svéd pol­gár most, választások idején különösen felfigyel az ilyen megjegyzésekre, főleg, ha még egy ígérettel is meg­toldják azokat. A hatalom bástyáit ostromló Konzerva­tív Párt, s vezére, a minisz­terelnöki bársonyszékre pá­lyázó Ulf Adelsohn tudja ezt, s hogy a pártra szava­zók számát növelje, ezért is helyezte kilátásba lépten-nyo- mon az adók csökkentését. Mézesmadzag - méz nélkül Nagy dilemma előtt állnak tehát a svéd választók. Kire, melyik pártra adják voksu- kat? A szociáldemokratákra, akik a világszerte irigyelt svéd jóléti rendszert kialakí­tották, tökéletesítették? Vagy az 1976 és 1982 között egy­szer már leszerepelt ellen­zéki koalícióra, annak egyik vagy másik tagjára: a Kon­zervatív Pártra, a Néppárt­ra, netán a Centrum Párt­ra? Zavartan mérlegelhetik a konzervatívok adózási ígé­reteit: mi ez, mézesmadzag vagy tényleg lehet belőle valami? Akkor miből fede­zik majd a szociális, az ok­tatási, az egészségügyi és a többi jóléti kiadásokat, ame­lyek előnyeit mindegyikük élvezheti? Hogy végül is mi­re jutottak, az szeptember Palme miniszterelnök 16-án a választási eredmé­nyek ismertetésekor kide­rül. A jelenleg kormányzó szo­ciáldemokraták szépen hang­zó ígéretekkel nem könnyí­tették meg a választók dol­gát. Bíznak az elmúlt három esztendőben elért eredmé­nyeik vonzerejében, ami va­lóban nem csekély. Érdemek - otthon és külföldön Svédország ismét jó úton jár — hangoztatta a válasz­tási kampány során Olof Palme miniszterelnök. Kabi­netje vitathatatlan eredmé­nyeket könyvelhet el gazda­sági téren. Első ténykedés­ként 1982 októberében 16 százalékkal leértékelték a koronát. Ennek nyomán is­mét versenyképesek lettek a svéd termékek a külpiaco­kon, gyors ütemben nőtt az export, talpra állt az ipar, fo­kozódott a termelési és be­ruházási kedv, megszűnt a külkereskedelmi mérleg hiá­nya. Űj munkahelyeket hoz­tak létre, csökkent a mun­kanélküliek száma, bár az 1982-ben megígért teljes fog­lalkoztatottságot nem sike­rült megvalósítaniok. S ami szintén nem jelentéktelen ér­dem: a szociáldemokraták si. kerrel vették fel a harcot a három éve még 15,5 száza, lékos inflációval. Megfigyelők szerint a mos­tani választási kampányban a sorsdöntő gazdasági kér­dések mellett jelentős sze­rephez jutott a külpolitika is. A svédek büszkék arra, hogy fővárosuk, Stockholm a színhelye az európai biza­lomerősítő intézkedésekről tanácskozó konferenciának. A szociáldemokraták nem­zetközi tevékenységükkel nagy tekintélyt szereztek az országnak. Ebben oroszlán- része volt Palme miniszter- elnöknek, aki a nehéz idők­ben is szilárdan kitartott a hagyományos semlegességi politika mellett, a béke, az enyhülés ügyének előmozdí­tásán munkálkodott, elszán­tan küzdött az észak-euró­pai atomfegyvermentes öve­zet megteremtéséért, elítélte az amerikai rakéták nyugat­európai telepítését. A nagy tekintélyű szociáldemokrata politikus a választási kam­pány kellős közepén azt is bejelentette, amennyiben kormányfő marad, első út­jainak egyike a Szovjetunió­ba fog vezetni. Vasárnap általános válasz­tások lesznek. A szociálde­mokrata párt egyik akti­vistája választási kiadvá­nyokat ajánl. (Telefonó) Az ellenzék érvei Ez annál is figyelemre mél­tóbb, mert az ellenzék az utóbbi időben heves táma­dásokat intézett a kormány külpolitikája ellen, nemegy­szer szovjetellenes éllel. Akadtak olyanok is, akik alapjaiban megkérdőjelez­ték az eddigi kiegyensúlyo­zott, független svéd külpoli­tika helyességét, s a NATO, az Egyesült Államok felé tolnák az ország szekerét. A katonai kiadások növelését követelik, holott az európai semleges államok közül Svédország rendelkezik a leghatékonyabb védelmi erő­vel, légiereje például jó né­hány NATO-tagállaméval fel­veszi a versenyt. Az eredmények ellenére sokkal veszélyesebbek vol­tak az ellenzék gazdasági támadásai, amelyekkel a kétségkívül létező gondok közepette sok választót fél­revezethettek. Ilyen a már említett adókérdés. Nem kedvezett Palmééknak az ál­lami alkalmazottak tavaszi nagyméretű sztrájkja, s az sem, hogy heves viták vol­tak a szakszervezetekkel. A konzervatívok az adók csök­kentése mellett az egyéni kezdeményezések fölkarolá­sát ígérik, a költséges, álla­mi szektor, a jóléti kiadások visszafogását szorgalmazzák. Azt állítják, hogy a korona- leértékelés pozitív hatása már a múlté, ismét magasra szöknek az árak, csökken a svéd termékek versenyké­pessége, miközben a megnö­vekedett adósságállomány fo­kozott terheket ró az ország­ra. A döntés joga most a své­dek kezében van. El kell dönteniök, ki bizonyított ne­kik többet: a szociáldemok­raták-e hatéves megszakítás­sal 47 esztendős kormányzá­sukkal, vagy az ellenzék? Mi ér többet: az ígéretdömping, vagy a tények? Kocsi Margit Lázár György fogadta Milan Yaclavikot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a parlamentben fogadta Mi­lan Vaclavik vezérezredest, csehszlovák nemzetvédelmi minisztert. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Oldrich Mohelsky követtanácsos, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ügyvivője. Harmincéves a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Megalakulásának 30. év­fordulóját ünnepli a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége. Ez alkalomból .Szende Béla el­nök és Hambuch Géza főtit­kár csütörtökön tartott sajtó­tájékoztatót székházukban a szövetség tevékenységéről, feladatairól, szerepét a hazai németek anyanyelvének, kul­túrájának, hagyományainak ápolásában; a hazánkban élő német nemzetiségű la­kosság helyzetéről. A német nemzetiségiek te­vékenyen részt vesznek szo­cialista társadalmunk építé­sében, a magyar lakossággal azonos jogokat, lehetőségeket élveznek. Szeretik és ápolják anyanyelvűket, kultúrájukat, s a szövetség mindent meg­tesz azért, hogy megőrizzék nemzeti tudatukat, anyanyel­vűket, kulturájiikat, mert ez nemzetiségi létük alapfelté­tele. Támogatják a kétnyel­vű oktatás bevezetését, amelyre a következő években adódik majd lehetőség. A Szövetség a Művelődési Mi­nisztériummal, a megyei és a városi tanácsi szervekkel tárgyalt arról, hogy Baján német nevelési központ, — nyolc általános iskolai és nyölc középiskolai osztály, valamint három óvodás cso­port, — iBonyhádon és Pilis- vörösváron pedig 12 tanter­mes iskola és 100—120 sze­mélyes kollégium létesüljön. Itt két nyelven tanulhatnak a német nemzetiségi tanulók. Az 1986/87-es tanévtől kí­sérletként a pécsi belvárosi általános iskola egyik osztá­lyában és más városi és köz­ségi általános iskolában — ahol adottak a szükséges fel­tételek — németül taníthat­nak egyes tantárgyakat. A német nemzetiségiek a legjelentősebb eredménye, két kultúrájuk ápolása te­rén érték el. Országszerte mintegy 180 kultúrcsoport: énekkar, tánccsoport, zene­kar, színjátszókor, 20 nyelv­ápoló klub tevékenykedik. A hetvenes évektől egyre erőteljesebben bontakozik ki a hazai német irodalom: 20 —25 író, költő műveit pub­likáljuk. Három évvel ez­előtt megalakult a képzőmű. vészeti szekció, amely előse­gíti festők, grafikusok, szob­rászok bemutatkozását. Szek- szárdon létrejött a német színpad, alkalmi társulata évente nyolc-tizenkét táj- előadást tart. A szövetség országos vá­lasztmánya a jubileum al­kalmából szeptember 14-én Pécsett ünnepi ülést tart. Ekkor kitüntetéseket, nivó- díjakat adnak át számos ak­tivistájuknak kiemelkedő munkásságuk elismeréseként. Itt adják át a jubileum tisz­teletére Békében és barát­ságban címmel tavaly meg­hirdetett képzőművészeti pá­lyázatuk díjait is. A sikeres pályaműveket — 35 fest­ményt és grafikát — az ülés színhelyén, a pécsi Mozgal­mi Házban kiállításon mu­tatják be. Az ifjúság és béke című ifjúsági pályázatuk díjait szintén ekkor kapják meg a kiváló produkciók alkotói. Pécsett a sportcsarnokban — ugyancsak szeptember 14-én — rendezik meg a magyar- országi német fúvószeneka­rok ötödik találkozóját. Tíz fúvószenekar, — közöttük a babarci és a palotabozsoki úttörőzenekar — töbib hang­szerszólista, énekes és a me. cseknádasdi német tánccso­port gálaműsoron lép fel. Másnap pécsi szabad tere­ken, valamint Boly és Vil­lány községben játszanak a fúvósok. A dél-dunántúli te­lepülésekről a német nem­zetiségű lakosok népes cso­portjai utaznak erre a talál­kozóra. Mai kommentárunk Pökhendiség és háborgás A Csendes-óceán déli részének államai az utóbbi időben fölöttébb aggódnak vidékük veszélyeztetettsége miatt. A fő veszélyeztetőnek Franciaországot tekintik, hiszen az ott fekvő külbirtokán, a Mururoa-szigeten folytatja sok-sok éves nukleáris kísérleteit. Érthető, hogy amikor augusztus elején a térség országai érte­kezletet tartottak, s határozatban nyilvánították kör­nyéküket atomfegyvermentes övezetté, legelsősorban Párizs érezte magát találva. Annál is inkább, mert nukleáris kísérletei miatt az idén minden korábbinál több támadás éri a világpolitikai porondon. A francia kormány sietett is leszögezni, hogy nem áll szándéká­ban változtatni eddigi katonapolitikáján, tehát senki ne számítson arra, hogy felhagynak a csendes-óceáni atomrobbantásokkal. Csakhogy az idei nyár kínos politikai botrányaként felrobbant az új-zélandi főváros kikötőjében egy hajó, amelyen éppen környezetvédők kívántak Mururoa kö­zelébe utazni, hogy tiltakozzanak a francia nukleáris kísérletek ellen. A hajót elsüllyesztő detonáció nem hallatszott volna messzire, ha pár héttel később, éppen augusztusban, ki nem derül, hogy a merénylők a fran­cia titkosszolgálattól mentek pokolgéppel Űj-Zéland- ra. A politikai robbanás hangja már bejárta a világot. Párizs régen került ilyen (kínos helyzetbe: a kormány alapos vizsgálatot ígért, s persze a titkosszolgálat túl­buzgó akciójának minősítette a környezetvédők elle­ni fellépést. Logikus, hogy a botrány nyomán hatalmas nemzetközi tiltakozás bontakozott ki Franciaország csendes-óceáni kísérletei ellen. Olyannyira, hogy a pá­rizsi vezetés nyilván igen fontosnak érezte kimutatni: a lényegben nem enged, tehát botrány ide, botrány oda, külpolitikája alapkövének tekinti az önálló atom­ütőerőt, s annak fenntartásáért mindent meg is tesz. Mitterrand elnök éppen ennek az eltökéltségnek íhanifesztálására utazik a szigetre, hogy — hivatalos magyarázat szerint — részt vegyen a csendes-óceáni térségben működő francia nagykövetek értekezletén. Lesz miről tanakodnia diplomatáival, hiszen az állam­fői látogatást okkal-joggal tekintik a térség országai pökhendi lekezelésének a legérintettebbek. AVAR KAROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents