Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

1985. szeptember 12. Képújság 5 Szamőcateiepítés Szamócaültetvényünket há­rom évnél tovább nem érde­mes fenntartanunk, mert a termés apró lesz. Az új tele­pítésihez kertünkből nevelhe­tünk palántákat, amelyeket a felszámolásra ítélt ültet­vényből válogatunk. A ha­gyományos nyár végi telepí­téshez az erős, egészséges 3—5 leveles sarjakat válo­gassuk ki. Ha az ültetvény­ből elegendő számú, fejlett sarjnövényt összegyűjthe- tünfc, azokat kiültethetjük végleges helyükre. A szamóca a könnyen mű­velhető, középkötött és hu­muszban gazdag tadajokat igényli elsősorban. Noha nem kifejezetten melegigé­nyes, a fagyzugos helyekre mégse telepítsük, mert az első virágai, amelyek a leg­értékesebb gyümölcsöket ad­ják, a késő tavaszi fagyok­tól gyakran károsodnak. Se­kélyen gyökeresedik, ezért vízigényes. Leginkább a gyengén savanyú talajokat kedveli. A talaj magas mész- tartalmára és a klórra ér­zékeny, ezért műtrágyázásá­hoz fcáliumklorid tartalmú műtrágyát ne használjunk. A szamóca különösen meg­hálálja a telepítés előtti nagy adagú szerves trágyát. Érett szerves trágyából négyzetméterenként 8—10 kilogrammot is bemumkál- haturtk a talajba. Istállótrá­gya híján kerti komposztból szórjunk ki ugyanennyit, és forgassuk be ásónyomnyi mélységbe, s műtrágyákkal is dúsíthatjuk a talajt. Fosz­forból általában 5—8, kén­savas káliumból pedig 10—14 Tenyésztőedényben tartott szamócapalánta dekagramm hatóanyagot jut­tassunk ki négyzetméteren­ként. Nitrogénből 4—7 deka­gramm elegendő. Az előkészített ágyásba az erős, gyökeres szamócapa­lántákat 40x40 centiméteres sor- és tőtávolságra ültes­sük. Három-négysoronként azonban legalább fél méter széles művelőutat kell hagy­nunk, hogy ápoláskor, sze­déskor ne tapossuk le a nö­vényeket. Telepítéskor legelőször je­löljük meg a tövek helyét. Legjobb, ha 40 centiméteres jelpálcát vágunk, és azzal, kifeszített zsinór mellett (annak mindig azonos olda­lán) jelöljük meg a helyet, jól látható lyukat fúrva a talajba. Az ültetőgödröt ültetőfá­val, de ásóval és kapával is készíthetjük. Akkora lyu­kat vájjunk, hogy a szamó­ca gyökérzete kényelmesen, vissza gyűröd és nélkül bele­férjen. Fontos az ültetési mélység is. A gyökeres inda- növény olyan mélyre kerül­jön, miint eredeti helyén volt. Mélyebben ültetve a szívlevelek a talajfelszín alá kerülnek és berothadhatnak. A magas ültetés viszont a tövek kiszáradásához vezet­het. Lehetőleg a reggeli órák­ban vagy késő délután ül­tessünk. Ügyeljünk, hogy ül­tetéskor ne legyen túlságosan nedves a talaj, mert a gyö­kerekhez nyomott föld ki­száradva megkeményedik, és így csökken az eredés esé­lye is. A szamócapalánta gyöke­reit ne vágjuk vissza telepí­tés előtt, mert a növény eb­ben raktározza tartalék táp­anyagait. Ültetés után ön­tözzük be jó alaposan a tö­veket. Az öntözést száraz időjárásban 3—4 naponként ismételjük meg. Őszi ültetés Mindig csak kellően elő­készített területre ültessünk gyümölcsfákat, gyümölcs- bokroklait és szőlőt. Az ültetés előtt a talajt 60—70 cm mélyen, ekével vagy ásóval meg kell for­gatni, és egyúttal bőséges mennyiségű trágyát célszerű a talajba dolgozni. Ez azért lényeges, mert a későbbiek során, amíg a bokrok, a fák díszlenek, nem lesz módunk még egyszer ilyen mélységig meglazítani a talajt, és na­gyobb mennyiségű trágyát kijuttatni. Az alaptrágyázással nem szabód takarékoskodni, mert a növényeink nem fejlődnek majd a várt mértékben. A kellő mértékű trágyá­záshoz a legmegbízhatóbb ta­nácsot 'a talajvizsgálat ad­hatja. Ez útmutatást ad a ta­lajjavítás, a trágyázás mód­jára és mértékére. Ilyen vizsgálatot a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomástól lehet meg­rendelni. A vizsgálat költsé­ge alig tizede az összes tele­pítési költségnek, ezért na­gyobb kert esetén ezt ne mu­lasszuk el. Ha nincs lehetősé­günk az egész területet ala­posan megforgatni, akkor legalább gödröket kell ás­nunk. Minél szélesebbek, mélyeb­bek ezek, annál zavartala­nabbá fejlődhetnek a fák, és a Szőlőtőkék gyökerei. A gyümölcstermő bokroknak az ültetés előtt 3—4 héttel le­galább 60x60 cm alapú és 40 cm mély, a szelőnek 50x50x 60 cm-es, a gyümölcsfáknak kötött talajon 120x120, a ho­mok talajon 140x140 cm alapterületű, és 70—80 cm mély gödröt ‘ássunk. Egy falu — egy porta „Nálunk bevált a sertéstartás” Szekszárd felől Zombára érve az új házak mögött lé­vő gazdasági épületek arról árulkodnak, hogy errefelé sokan foglalkoznak állattar­tással. Az épületek magassá­gából még arra is lehet kö­vetkeztetni, hogy e vidéken főleg a sertéstartást kedve­lik. Sípos István és családja 15 éve lakik az új lakásban. A házat úgy építették, hogy a hosszan elnyúló mellék- épületek alkalmasak legye­nek állattartásra. Az udvar­ra beérve Sipos Istvánné, a háziasszony jön elénk. — Éppen a takarítással végeztem — mondja. — Az ebédkészítés még hátra van, az édesapám és a férjem hazajár ebédelni. — Errefelé sokan foglal­koznak sertésekkel? — A faluban sokan tarta­nak disznót, többnyire a Szekszárdi Állami Gazda­sággal kötnek bérhizlalásra szerződést. De, van aki „ma­szekban” csinálja és 10—20 hízót tart otthon. — Ügy tudom, hogy Zom- bán maguk tartják a leg­több sertést és igen régóta foglalkoznak vele. Míg a szüleimnél laktunk, akkor is sok állat volt ott­hon, disznó, szarvasmarha, ló. A férjem jelenleg a ház­táji felvásárló a téeszben. Ki­lenc évig a téesztől kaptunk bérhizlalásra malacokat, ál­landóan 120-at tartottunk. — Az idén megváltozott a helyzet. A téesz megszüntet­te a bérhizlalást, de azért most is vannak sertések az ólban. — Kocasüldőket tartunk most, hatvan darabot neve­lünk. A vemhesítési akció ke­retében a kocákat süldőként vesszük meg, itthon fedez­tetjük őket, s mikor elérik a 125 kilogrammot, akkor a húsipari vállalat átveszi tő­lünk. Ezek a kocák kihelye­zésre kerülnek azokhoz a gazdákhoz, akik igénylik a malacnevelést. — Van mit csinálni egész nap ennyi jószággal. — Általában a férjem ren­dezi őket, én csak etetéssel foglalkozom napközben. A gyerekek is besegítenek a munkába, mert a nagyobbik lányomék itt laknak velünk. — Mennyire’ragadós a pél. da a családban? — A kisebbik lányomék is Zombán élnek, itt építettek, ők is tartanak sertéseket, fő­leg bérhizlalással foglalkoz­nak. A fizetés mellé kell va­lami mellékes is. Felépült a ház, vannak még tervek. El. megy egy-egy transzport hí­zósertés és meg lehet valósí­tani a tervek közti megint egyet. A kisebbik lányomék- nál üresen áll még egy szo­ba. Ha azt akarjuk, hogy le­gyen valami, mindenki dol­gozik, és akkor előre tu­dunk lépni. Hátra megyünk, megnézzük a kocákat. — Igyekszünk rendben — tisztán tartani az állatokat. A trágyát hátra visszük az udvar végébe, hogy ne az ajtó előtt legyen. Sokat kell takarítanunk minden reggel és este, kitakarítjuk az ólat. Külön szennyvízaknát készí­tettünk a disznóólak részére, ha megtelik, akkor kiszip­pantjuk. — Volt-e nagyobb beteg­ség a disznók közt? — Betegség előfordult, de nem olyan vészes, ha szük­séges volt, akkor gyógysze­reztük őket. — Mennyi takarmányt használnak el? — Táppal, árpával, kuko­ricával, búzadarával etet­jük az állatokat. Rengeteg táp kell, 3—3 és fél vagont is megesznek évente. Minden héten kocsival tíz mázsát hozatunk. — Disznótartáson kívül más állat tartásával nem próbálkoztak? — Mi a disznótartásra es­küszünk, erre álltunk rá. De szarvas jószággal nem kezde­nénk — gondolom a széna beszerzése is nehezebb — az ördög menne a bikák közé. Házi fogyasztásra szárnyas Sípos Istvánné tisztaságot tart az ólak körül _______________________ A házigazda, Sipos István tíz éve foglalkozik inten­zív sertéstartással jószágot tartunk, szerebjük karácsonyra a töltött puly­kát. A kacsát már kevésbé kedveljük. Lassan dél felé közeleg az idő, megszólal a harang is. Az udvaron feliberregnek a Simson-motorok, megjön ebédre a házigazda és a há­ziasszony édesapja is. A gyors bemutatkozás után folytatjuk beszélgetésünket. — Mennyire elégedett a húsipari vállalattal, mint partnerrel? — kérdezem Sí­pos Istvánt. — Eddig jó társnak köny­velhetjük el. A húsipar vet­te a kocákat, 4200 forintos áron megelőlegezte nekünk. A takarmányozás, az állatok ellátása, gondozása, az állat­orvosi költség a mi felada­tunk. A kocahízó keretéiben a novemberig átadott állato­kért 7500 forintot, utána pe­dig 7000 forintot kapunk. Eb. bői vonják le aztán az elő­leget. Eddig 50 disznóból 5 nem búgott be. Tízszázalé­kos a kiesés, az nem rossz arány, de még javulhat. Ügy tervezzük, hogy évente há­romszor tudjuk „megforgat­ni” az állományt. A tsz-Szö- vetség szervezésében külföldi szakemberek is ellátogattak hozzánk. Tavaly éppen Len­gyelországból voltak vendé­geink. Ameddig erőnk enge­di, addig sertéstenyésztéssel akarunk foglalkozni. Nekünk a háztáji sertéstartás eddig bevált. Szekér József Fotó: Kapfinger András Répa, borsó, petrezselyem Különösen az erősebb fa­gyoktól védett kertben már ősszel érdemes elvetni né­hány ihidegtűrő zöldségféle vetőmagját. A vetést még fagymentes időben, novem­ber közép én-végén célszerű elvégezni. Ebben az időszak­ban kerülhet a földbe a zöldborsó, a petrezselyem és a sárgarépa magja, valamint a zöldhagyma és a fokhagy­ma szaporítóanyaga. Érde­mes próbálkozni a mákkal is. A zöldborsó-fajták közül átteleltetésre a kifejtőborsók ajánlottak. Ezek a legkevés­bé fagyérzékeny fajták. A magokat 5—7 centiméter mélyen, 24—30 centiméter sor- és 2—4 centiméter tő­távolságban vessük el. Álta­lában 10 négyzetméternyi területre 25—35 dkg vetőmag szükséges. A fajták közül legjobb eredményt a törpe növésű Gloria di quimper adja. Tenyészideje a legrövi­debb, s jó hidegtűrő. Most vethetjük az Expressfajtát is. Edzettsége, koraisága, hi­degtűrése, alkalmazkodóké­pessége miatt ugyanis a kis­kertekben jól bevált. Ezen­kívül számításba jöhet még a Rajnai törpe, népszerű ne­vén a Peti borsó, és a Debre­ceni, mert jól tűrik a mosto­hább körülményeket. Az utóbbi nemcsak edzett, ha­nem nagyon jó termő is. őszi vetésre a petrezse­lyemfajták közül a Korai cukor és a Félhosszú aján­lott. Az előbbi rövid, az utóbbi középhosszú tenyész­idejű fajta. A vetés mélysé­ge homokos talajon 3, kötött talajon pedig 2 centiméter legyen. A sorokat egymástól 30—40 centiméterre készít­sük. Ugyanígy vessük a sár­garépa magját is. A vetés után hengerezzük le a terü­letet. Általában mindkét zöldségféle magjából 5 grammnyi kell 10 négyzet­méterre. A sárgarépafajták közül a Gonsenheimi, a Fer­tőd! korai vagy az Amster­dam! minicor magját célsze­rű beszerezni. Természetesen a régi hagyományos fajták is vethetők. A novemberben elvetett sárgarépa és petre­zselyemmagvak enyhébb te­leken károsodás nélkül átte­lelnek, s kora tavasszal, amint a talaj kicsit felme­legszik, már megkezdődik a csírázás. Az őszi vetéssel így esetleg több héttel korábban lehet termésünk. November közepén dug- gathatjuk a szabadiföldbe a zöldhagyma szaporítóanya­gát. Az úgynevezett piklesz- minőségű du ghagy ma a leg­jobb e célra. A hagyma vi­szonylag nagy, 2,5—3 centi­méter átmérőjű, ezért rend­kívül gyors a fejlődése. A sortávolság 20 centiméter, a tőtávolság 10 centiméter le­gyen. A duggatásnál ügyel­jünk arra, hogy a hagymák felső csúcsa legalább 2,5—3 centiméter mélyre kerüljön. Zöldhagymának kitűnő a makói fajta. ‘Most érdemes és szükséges a fokhagymát ‘is elduggatni. Az őszi duggatású fokhagy­ma ugyanis egészségesebb lesz, és nagyobbra nő, mint a tavaszi ültetésű. A fok­hagyma szaporítóanyaga a szétszedett gerezd. De a duggatáslhoz főként csak a külső, telt gerezdeket hasz­náljuk fel. A sor- és tőtá­volság 25x10 centiméter. A téli fagy elleni védelem érdekében érdemes a vetésre kis szalmatöreket, kukorica­szárat, lombleveleket szórni, amelyet kora tavasszal el­távolítunk. Az őszi vetés eredményeképpen — ha nem is minden kockázat nélkül — lényegesen hamarább lesz fogyasztható vagy értékesít­hető zöldségünk, és időt is nyerünk a tavaszi vetemé- nyezéshez. UINKASSZtVETKEZET SZÜRETI VASÁR szeptember 14-én 6—17 óráig a Skála Dunaújváros Áruházban és környékén. Renkívüli áruk — rendkívüli árak — csak erre a napra ázóló kedvezmények! NZC 160 és NZC 431 Tesla lemezjátszó 1500 Ft en­gedménnyel. NDK-zenegép 12 500,— Ft helyett 10 000,— Ft, Lemezjátszós rádió 7 200,— Ft helyett 5 900,— Ft. Szovjet férfikerékpár 1 620,— Ft helyett 1 240,— Ft. 160 literes hűtőszekrény 3 900,— Ft helyett 3 400,— Ft. Fagyálló padlóburkoló 8,20 Ft helyett 5,70 Ft. Hajszárítókészlet 899,— Ft helyett 650,— Ft. Egyes kristályáruk jelentős árengedménnyel. Import édességek engedményes vására. Izolit műpadló 150,— Ft helyett 115,— Ft, Import robotgép 2 450,— Ft helyett 1 715,— Ft. Konzervek és vegyiáruk olcsóbban! KERESSE FEL AZ ALKUSÁTRAT, AHOL AZ ÁRUSÍTOTT CIKKEKRE ALKUDOZHAT! Reklámáron! Ágynemű-garnitúra 299,— Ft. Női kosztüm 399,— Ft. Törlőruha 25,— Ft. Egyes női ruhák féláron. Pillanatforrasztó 290,— Ft. Edényáruk kilós áron. (339) Uetemenyezes — novemberig

Next

/
Thumbnails
Contents