Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-11 / 213. szám
1985. szeptember 11. /'’tolna \ "iSÉPÜJSÁG 3 Tagfelvétel és pártpolitika Dunaföldváriak Dunaföldvárért Folyamatos fejlődés Ha nyomon követjük az elmúlt évek tagfelvételi munkáját, őszintén meg kell állapítani, hogy évek óta gond, feloldhatatlannak tűnő ellentmondás a szociális és a korösszetételre vonatkozó cél teljesítése és a minden arra alkalmas jelölt felvétele a pártba. Miért nincs ezen a téren előrelépés? Megítélésem szerint azért, mert a tagfelvételt nem párt- politikai mozzanatként kezeljük, hanem szervezeti síkon, bürokratikus módon közelítjük meg. Célszerűbb lenne, ha a tagfelvételi munkát, a pártépítést a párt előtt álló politikai feladatok fontos részének tekintenénk. A statisztikai arányoknak tulajdonított túlzott jelentőség helyett elsősorban azt kellene néznünk, hogy milyen szerepet játszik a párt politikájának alakulásában a taglétszám nagysága (életkor, foglalkozás, képzettség szerinti) összetétele. Követelmény: az alkalmasság Természetesen mindenekelőtt a párt országos és nagyobb területi szerveiben van értelme és létjogosultsága annak, hogy az összetételre vonatkozóan átfogó következtetéseket vonjanak le és orientációs programot dolgozzanak ki. A helyi szervek és főleg az alapszervezetek csak olyan összetételből meríthetnek, amilyennel működési területükön rendelkeznek. Ezt eleve meghatározza az adott munkahely jellege, de ennek keretén belül sem lehet más követelmény a leendő párttagokkal szemben, mint az alkalmasság. A területi pártszerveknek a politikai szükségletek alapján időről időre át kell tekinteniük a pártépítés helyzetét az összetétel vonatkozásában is. Az ebből levont következtetéseknek megfelelően ösztönözhető egyes területeken jobban, másutt kevésbé a tagfelvétel. Indokolt esetben természetes politikai lépés az előzetes elképzelések korrigálása. Egy megyei vagy városi pártbizottság rendelkezik azzal a képességgel és felkészültséggel, amellyel, áttekintve a pártépítés helyzetét, politikailag befolyásolhatja a pártszervezeteket a tagfelvételi munka konkrét teendőire. Csak ezen az alapon lehet helyesen meghatározni, hogy elsősorban hol, milyen rétegek körében szükséges szorgalmazni a tagfelvételt. A pártszervezet vonzóereje A szocialista demokrácia viszonyai között a jól működő politikai rendszer erősíti az emberek közéleti vonzalmát, még nyitottabbá és érzékenyebbé teszi őket a közügyek iránt. Ilyen körülmények között lényegesen jobbak a színvonalas tagfelvételi munka esélyei — feltéve, ha az emberek azt tapasztalják, hogy a pártban nagyobb teret kapnak a cselekvésre, a kommunista kollektívával karöltve jobb feltételekhez jutnak a személyes gondjukat is jelentő közügyek megoldásához, képviseletéhez. Viszont az is igaz, hogyha ezzel ellenkeznek tapasztalataik, ha úgy látják, hogy a párthoz tartozásuk nem, vagy alig jelent többet a puszta formaságnál, ha a pártélet kimerül a semmit előre nem vivő, fölösleges értekezésekben, egyszóval, ha nem tudunk tartalmas és vonzó pártéletet kialakítani, akkor a tenni akaró emberek számára csökken a pártszervezet vonzereje. Ezt megelőzendő szükséges a pártélet kellő nyitottsága, nélkülözhetetlen az érdemi tájékoztatás, hogy valós kép alakuljon ki az adott pártszervezetek munkájáról. Ezeken is érdemes lenne elgondolkodni, amikor a tagfelvételi munka •mai feltételeit vizsgáljuk. Leegyszerűsítése a tagfelvétellel kapcsolatos gondjainknak a közéleti szerepvállalás hiányára, vagy a fokozott individualizálódásra hivatkozni. Fogékonyak a közügyek iránt A fiatalok körében — ahol a tagfelvételt jobban kellene szorgalmaznunk — az átlagosnál nehezebbek az életkörülmények, nagyobb terhekkel kell megküzdeniük. Elsősorban körükben kellene a közéletiség olyan feltételeit kialakítani, a mozgalmi élet presztízsét erősíteni, ami a párthoz való vonzódásukat erősítené. A szocialista demokrácia fejlődése a gazdasági-társadalmi élet minden területén jelentősen növeli a közéletipolitikai aktivitást. Napról napra tűnnek fel olyan fiatalok és idősebbek, akik nagy fokú közéleti érdeklődésről és felelősségről tesznek tanúságot. Számtalan példa mutatja, hogy a közvélemény felfigyel rájuk, bizalommal van irántuk. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a pártépítésben nem mindenütt .merítenek eléggé ebből a gazdag és természetes forrásból. Nem arról van szó, hogy egy-egy sikeres közéleti szereplés eleve az illető alkalmasságát bizonyítja a párttagságra. De azt igen, hogy alapos okunk van jobban figyelni ezekre az emberekre, hiszen olyan tulajdonságukkal tűnnek ki, amely minden párttagtól elvárható: a közügyek iránti fogékonyságukkal, a közvélemény befolyásolásának készségével és képességével. Önállóan, felelősséggel Most ezen a téren kell segítséget nyújtani az alapszervezeteknek. A különféle, esetenként bürokratikus egyeztetések helyett az alkalmasság politikai jellemzőire érdemes lenne több figyelmet fordítani. Ha ezt a fajta gondolkodásimódot erősíteni tudjuk az egész párttagság körében, akkor fölöslegessé válik a bábáskodás, a beavatkozás az alapszerveze- tek életébe, amely ma még meglehetősen jellemzője a tagfelvételi munkának. E tekintetben is fokozni lehetne az alapszervezetek önállóságát, megteremtve a feltételeit annak, hogy a taggyűlés következetesebben érvényesíthesse döntési jogkörét. Nem szabad lebecsülnünk ezen a téren sem az alapszervezeti kommunista kollektíva politikai tapasztalatát, emberismeretét és felelősségvállalási készségét. RÁKOS IMRE Magyar-osztrák kooperáció a pályafenntartásban A MÁV vonalain hamarosan 'megkezdődnek a magyar —osztrák kooperációban készülő vágányszabályozó gép prototípusának üzemi próbái. Az ez év áprilisában életbe lépett megállapodás alapján a MÁV az osztrák Blasser és Theurer cégtől jogot kapott 30—35 pályafenntartási gép gyártására. A szerződés értelmében a gép értéke 50 százalékának erejéig az osztrák fél szállít fődarabokat, alkatrészeket, a többi alkatrészt itthon gyártják, s az összeszerelést is Magyar- országon végzik, a MÁV j ás zk iséri építőgép-javító üzemében. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy géphez szükséges devizáért két gépre tehet szert a magyar vasút. Mit csinál a népfrontbizottság ? Egy tízezer lakoshoz közeledő nagyközségben a népfrontbizottság nincs könnyű helyzetben, hiszen a tömeg- szervezet célja az, hogy a lakosság minden rétegéhez eljusson, mindenkinek tudjon valamilyen programot biztosítani. Ugyanez előnyökkel is jár, hiszen tevékenységükkel nincsenek egyedül. Sok szerv és szervedet működhet és működik is együtt Dunaföldváron. A nagyközségi népfrontbizottság teljes egészében társadalmi munkásokból áll, a bizottság titkára Bircsár Ferenc, az áfész elnöke, Dósa Tibor, a Kendergyár dolgozója. A HNF megyei elnökségének ülésén időnként egy-egy népfrontbizottság mintegy bemutatkozik, beszámolva tevékenységéről. A beszámolók célja egyáltalán nem a számadás, sokkal inkább a jó tapasztalatok elterjesztése. A dunaföldváriak is elmondták az ülésen, hogy jól is esik szót váltani a végzett munkáról, hallani az elismerő szavakat és tanulni a bírálatból. A megyei elnökség legutóbbi ülésén felvetődött az a javaslat, hogy a jövőben egy-egy bizottság tájékoztatójára hívják meg az illető város vagy község társszerveinek képviselőit is, mert így azok véleményt nyilváníthatnak, részt vehetnek a vitában, beszélgetésben. Ez utóbbi a legalkalmasabb kifejezés ezekre a tanácskozásokra. A főbb tapasztalatokról a többi nép- frontbizottság is tájékoztatást kap. Dunaföldvár város volt Közelednek a népfrontválasztások is. A dunaföldvár i bizottság az elmúlt öt év munkáját igyekezett röviden összefoglalni, a legfőbb tanulságokat levonni. Ebben a ciklusban már korábban is tájékoztatták munkájukról a megyei elnökséget. Tájékoztatójukat a nagyközség múltjának rövid ismertetésével kezdték. E szerint Dunaföldvár a történelmi múltban többször is viselt városi rangot, lakossága a századelőn esetenként meghaladta a tizenötezret. A bekövetkezett apadás elsősorban az ipari centrum, Dunaújváros felépülésének következménye. Az utóbbi néhány évben megállt a csökkenés, sőt, némi gyarapodás is megfigyelhető. A nagyközség jellemzője a viszonylag fejlett mezőgazdaság. Az állami ipart több évtizeden keresztül csak az 1910-ben alapított kendergyár képviselte, a 60-as években az Oxigén- és Dissousgázgyár telepített részleget a nagyközségbe. Látványosan fejlődött a szövetkezeti ipar, az ötvenes évek elején alakult meg a cipész ktsz, ami napjainkra mintegy négyszáz dolgozót alkalmazó, több kihelyezett üzemet magába foglaló ipari középobjektummá fejlődött. A 'község fekvése folytán mindig is kereskedelmi központ volt. A Dunaföldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ-nek 350 dolgozója van, csak Dunaföldváron 50 egysége. Eredményes munkáját a többszörös Kiváló cím is jelzi. Munkabizottságok rendszere A község társadalmi élete élénk, közel négyszáz a párttagok száma, minden jelentősebb munkahelyen alapszervezet működik, ezeket nagyközségi pártbizottság irányítja. A fenti gazdasági, társadalmi körülmények határozzák meg a 35 tagú népfrontbizottság tevékenységét, amely az alakulóülésen 11 tagú elnökséget választott. Alapvető céljuk az, hogy a község társadalmi életének minden területét át tudják tekinteni, és a közös célok érdekében a lakosság minden rétegének mozgósítására legyenek képesek. Az egyik munkaformájuk a bizottsági tevékenység, ezeken keresztül tartja a kapcsolatot az elnökség más szervekkel, mozgalmakkal, intézményekkel, függetlenül attól, hogy a népfrontbizottság vezetői lehetőleg részt vesznek mások rendezvényein és for. dítva. A munkabizottságokat egy- egy elnökségi tag vezeti, hogy az információcsere közvetlen lehessen. A bizottságok természetszerűen nem egyforma intenzitással működtek és működnek, ezért menetközben, ahol szükséges volt, megbízatásokat is viszA tömegszervezeti munka- bizottság együttműködik az MHSZ-szel, a sportkörrel, a tűzoltó-egyesülettel, mozgósítja a lakosságot a társadalmi ünnepekre, szükség esetén társadalmi munkára. Az ifjúságpolitikai munkabizottság a KIS'Z-szel és az úttörőszövetséggel dolgozik együtt, a tanácsi vezetéssel karöltve segíti az egyes ifjúsági közösségek jogos igényeinek a kielégítését. Kertbarátok és társadalmi munka A kertbarátkor munkáját jól ismeri a megye közvéleménye, annyira jól működik. Szervezeti élete önálló, több mint 140 tagja van. Csaknem minden évben szerepelnek kiállításokon, az előadásokon kívül számos tapasztalatcserét szerveznek a megyében, az országban, de még külföldön is. Az elnökség és a bizottság munkaterv szerint dolgozik, az egész községet átfogó napirendeket tárgyalnak meg, a megyei és országos akciók szervezésével foglalkoznak. A társadalmi munkáról külön kell néhány szót ejteni, hiszen ennek eredményeképpen kapta meg az idén a jubileumi nemzeti zászlót a nagyközség. A legnagyobb feladat Dunaföldváron is az utak szilárd burkolattal való ellátása. A faültetésben, az utcák csinosításában is eredményt értek el, három pihenőparkot is létesítettek. 1981- ben a társadalmi munka értéke 16,5 millió forint volt, a következő évben 21, 1983- ban 31, tavaly pedig több mint 38 millió forint értékkel gazdagították községüket a Dunaföldváriak. Ihárosi Ibolya Fotó: Kapfinger András szavontak. Az ipari, kisipari és kereskedelmi munkabizottság szoros kapcsolatot alakított ki a nagyközségben tevékenykedő termelő- és kereskedelmi egységekkel, az ott működő párt. és gazdasági vezetéssel, a szocialista brigádokkal, s a többi bizottsággal közösen szervezik a társadalmi munkát is. Szükség esetén a gyermekintézmények patronálására szocialista brigádokat kérnek fel, részt vesznek az együttműködési szerződések megkötésében. Kapcsolatot építettek ki a művelődési ház keretében működő szocialista brigádvezetők klubjával. A mezőgazdasági és szakcsoporti munkabizottság ugyanezt a tevékenységi kört látja el a termelőszövetkezetek és a szakcsoportok között. A községrendezési, parkosítási és kertbarátkör munkája nevéből is következik, hogy miként működnek, az már akkor látszik, ha végigmegy az ember Dunaföldváron. Minden munkabizottság, de különösen az összekötőkapocs a népfront elnöksége a tanács és az aktivisták, illetve a lakosság között. Különösen jelentős ez a községszépítés esetében. Az oktatási és művelődési, valamint egészségügyi bizottság feladatköre elsősorban az öregek napközi otthona, a szociális otthon pat- ronálása, de szervezik a társadalmi ünnepségeket is az iskolák bevonásával. A nőpolitikái és családvédelmi munkabizottsággal közösen vesznek részt a szülői munkaközösségek tevékenységéiből. hozzájuk tartozik a gyermek- és ifjúságvédelem is. Az utóbbi tartja a kapcsolatot a községben működő többi nőbizottsággal, együtt vesznek részt a község társadalmi életében, bevonva a nem dolgozó, illetve munkahelyhez nem kötődő nőket is. Dunaföldvári látkép Társadalmi munkában készült a pihenő is a művelődési ház mellett Ápolt utca, szilárd burkolattal — a társadalmi összefogás eredményeként
