Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

1985. szeptember 10. ^tSÉPÜJSÁG 5 Amikor a középiskola harmadik, negyedik osztályába járnak, repülőtudásuktól füg gően már Z—142-es motoros géppel kapják a kiképzést FIATALOK ran FIATALOK Pályaválasztás előtt Nyílt nap az őcsényi repülőtéren (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Azt hiszem, kevés olyan ember van, akitől annak idején meg ne kérdezték volna, „mi leszel, ha nagy leszel”. Az általános iskolá­ból kikerülve imég nehéz er­re megalapozott választ ad­ni. A kérdésfeltevő is tisztá­ban van ezzel és nem is vár­ja komolyan, hogy kis ba­rátja a több száz szakma valamelyikét kapásból rá­vágja. Nekünk, idősebbeknek azonban kötelességünk már most ráirányítani a figyel­met egy-egy szakma, vagy hivatás előnyeire, szépségei­re. A repülés, mint életpálya bemutatása céljából ragad­tam tollat és talán saját pél­dámat is felhasználva, sze­mélyes élményeimet elmond­va tudom legjobban bemu­tatni az első szárnypróbál­gatásokat. A kezdők először a Góbé típusú kétkormányos vitorlázógéppel repülnek és sajátít­ják el a repülés alapjait <műszaki munka, a gépek karbantartása, tavasztól őszig gyakorlati repülés. Minden áldozatra készek voltunk. Még nem voltam 16 éves, amikor már egye­dül repülhettem volna, de 16 éves kor betöltése előtt csak oktatóval lehet felszállni. A következő tavasszal né­hány oktatóval történt repü­lés után már egyedül repül­hettem. Amikor harmadikos lettem, már határoztam és kértem felvételemet a Kil­lián György Repülőműszaki Főiskolára. Mindig csodál­tam és irigyeltem a szuper­szonikus pilótákat. A felvé­tel első próbatétele Kecske­méten, a Repülőorvosi Ku­tatóintézetben 2 napos orvo­si vizsgálat volt, sajnos ha­tónk közül egyikünk sem lett alkalmas. Ezzel a repü­lést csak mint sportot foly­tathattuk tovább, de a re­pülés szépsége kárpótolt bennünket. Ma már, amikor a népgaz­daság számos területén dol­goznak repülőgépekkel, a mezőgazdaságtól a mentő- szolgálatig és a néphadsereg­nek is szüksége van repü- lőgépvezető-utánpótlásra. A repülőklubokra hárul a fia­talok toborzása, a repülés megszerettetése. Az MHSZ MÉM RSZ Szekszárdi Repü­lőklub is szívesen fogad a középiskolák első osztályá­ban, de a többi osztályokban tanuló diákokat. A klub nyílt üzemnapot szervez szeptember 14-én 10.00 órától az őcsényi repü­lőtéren, amelyre szeretettel várják a repülés iránt ér­deklődő diákokat, szüleiket, tanáraikat. A napi program­ban szerepel vitorlázó- és motoros repülőgépek bemuta­tása, aki kedvet érez a repü­lésre az oktatóval repülhet is. Bemutatják a klub-életet és beszélgetni is lehet az ak­korra meghívott vadászpiló­tákkal. FERENCZI LÁSZLÓ Még emlékszem, egész kis­gyermek koromban, már ha repülőgépet láttam, a szívem gyorsabban kezdett dobogni. Amikor később a szákközép­iskola első osztályába jártam, Horváth Laci barátom pad­ján megláttam a Vitorlázó- repülés iskolája című köny­vet, utána nem tudtam nyu­godni a kíváncsiságtól, ho­gyan és hol lehet elkezde­ni a repülést. Ettől kezdve mindenünk lett a repülés. Télen elméleti tanfolyam, FIATALOK KISZ építkezési napok Pakson Kétnapos gazdag program vár a fiatalokra hét közben Pakson. A KISZ építkezési napok rendezvénysorozat fő­hadiszállása a munkásműve­lődési központ nagyklubja lesz. Itt tartják az ünnepé­lyes megnyitót csütörtök délután két órakor, majd ezt követően megtekinthetik az érdeklődők Az atomerőmű- építkezés című filmet. A dél­után folyamán még video- és számítógépes programok közül válogathatnak a fiata­lok és 17 órakor nyit a tea­ház, majd a Flashdiance cí­mű film vetítésével zárul az első nap programja. Másnap délelőtt az atom­erőműben szakmai versenyek lesznek — a hegesztők és a festők adnak számot tudá­sukról. Délután két órai kez­dettel meghívásos nemzet­közi túrát rendeznek a II. sz. általános iskolában. Ez­zel párhuzamosan még szá­mos játékos vetélkedő lesz a zárást jelentő discóig. Ifjú Gárda-szemle *85 Bronz minősítésű a „Gőgös** Miskolc-Tapolcán az országos Ifjú Gárda-szemlén a dom­bóvári Gőgös Ignác Gimnázium 1 megyénket képviselő szakasza bronz minősítést szerzett. Béketúra a megye közepére A KISZ Tolna Megyei Bi­zottsága a felsőnánai Kos­suth Termelőszövetkezettel és a helyi KlSZ-al'apszerve- zettel közösen másodszor rendezi meg a megye geo­metriai közepére (Felsőnána határában található) a Béke­túrát. Szombaton, szeptem­ber 14-én a rendező szervek várják a turizmus kedvelőit korra, nemre való tekintet nélkül Felsőnána határába. Tizenkét órától változatos programok közül válogathat­nak az érdeklődők. A vers, a pol-beat ének, valamint a felsőnánai asszonykórus és zenekar műsora után a hely­beli motocrossozók adnak ízelítőt tudásukból, majd a házigazdák sétakocsikázásra invitálják az idesereglett fi- ataidkat. A megye közepe három út­vonalról közelíthető meg a legkönnyebben. Felsőnána felől, a 65-ös siófoki útról a murgai elágazó után a mint­egy két kilométerre lévő földútról, a kölesd—gyönki úton, a Kistormás—Varsád közötti útszakaszról leágazó földúton át. A hagyomá­nyokhoz híven a résztvevők emléktárgyaikat is kapnak. Budakalász a bázisuk Ma este R-GO koncert Szekszárdon Ízelítő a szigorú házirendből „Nulladik”, évesek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ma este 8 órakor a nép­szerű R—GO együttes ad koncertet Szekszárdon a Ba­bits Mihály művelődési köz­pontban. A közelmúltban, még az országos R—GO-tur. né megkezdése előtt az együttes főhadiszállásán jár­tunk, és itt többek között az együttes vezetőjével, Szikora Róberttel is találkoztunk. A művelődési ház eme­leti irodájába Lépve ezernyi levél, plakát és fénykép lát­ványa fogad. Keller Betty és Varga Éva, az R—GO tán­cosai csüggedten várakoz­nak, amíg a zenekar a szom­széd szobában a már vég­érvényesen összeállított mű­sor soron következő dalát próbálja. Kérdően nézek a fáradt lányokra, mire el­mondják, hogy már napok óta megállás nélkül folyik a próba. Míg az ebédszünetre vá­rok, a klub vezetője jókora csomagot tesz elém. A több, mint száz összekötözött le­vél egy nap termése. Elol­vasás után minden levelet gondosan rendszereznek. Ezt a borítékokra utólag ráírt feliratokból tudom: „utána­nézni”, „címváltozás”, „vála­szolni”, stb. Persze nemcsak panaszos levelek érkeznek. Ilyenkor nyáron rengeteg képeslap is jön a rajongók­tól. Sokan még külföldi nya­ralásukon sem feledkeznek meg kedvenceikről. — Másfél éves fennállá­sunk óta a sok bosszúság mellett rengeteg örömet is jelentett ez a vállalkozás — Szikora Róbert mondja Koncz Dezső, az R—GO-klub vezetője. — Tu­domásom szerint egyetlen magyar zenekar sem mond­hat magáénak ilyen hatal­mas klubot. Lassan négyezer főt számlálunk. A legtöbb klubtag tizenéves, de van kétéves, sőt ötven év feletti lelkes hívünk is. A környe­ző országokból is egyre több a jelentkező. Kevés együt­tesnek van lehetősége arra, hogy rajongóival állandó kapcsolatot tartson. Az R— GO tagjai a levelezőhálózat segítségével mindig értesül­hetnek arról, hogy az ország különböző pontjaiban ho­gyan vélekednek róluk, hogy tetszik a legújabb nagyle­mez. Az R—GO-klub ma már az ország legnagyobb if­júsági klubja. Közben a szomszéd terem­ben elhallgat a zene. Kezdő­dik az ebédszünet. Szikora Robival a folyosón beszélge­tünk. — Olyan helyet szerettünk volna, amely a fővárostól messze van. Nincs zaj, lár­ma, nyugodtan dolgoZha- tuník. Aztán Koncz Dezső, az itteni művelődési ház igaz­gatója megkeresett, hogy mit szólnánk ahhoz, ha Budaka- lászon lenne a klubunk. Örömmel jöttünk és azóta mindig itt próbálunk. Itt készülnek a lemezeink, itt állítjuk össze a műsorain­kat. — El szoktad olvasni a leveleket? — Mindre sajnos nincs időm, mert a lakásomra is majdnem ennyi érkezik. Az érdekesebbekre mindig vála­szolok. Ha ezt minddel meg­tenném, akkor nem lenne időm zenélni, s ha nem ze­nélnék, akkor nem ismer­nének, ha pedig nem ismer­nének, akokr senkitől sem kapnék . levelet.' Pontosan ezért van a klub: segít ne­künk abban, hogy zenélhes­sünk azoknak, akik szeret­nek bennünket, mert az a mi feladatunk. Emellett még­is állandó kapcsolatban le­hetünk velük, tudunk a gondjaikról és ők is értesül­hetnek a mieinkről. Közel négyezer emberrel, ha csak gondolatban is, mindig együtt lehetünk. Olyanok lettünk, akár egy nagy-nagy család... TÖVISHÄTI LILLA Kicsit furcsálljuk a nulla­dik évesek tábora elneve­zést, de ha már így forog közszájon, ám legyen. Har­madik alkalommal szervezte meg a szekszárdi 505-ös Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága a város párt- és állami vezetésének támogatását élvezve a leen­dő elsősök (e sorok írásakor már javában azok) iskola­előkészítő táborát. Az iskola KISZ-bizottságának titkárá­tól, Unyi Györgytől megtud­tuk, hogy ezúttal igazán kel­lemes környezetben, a me­gyei KISZ-bizottság vezető­képző-táborában, Dombori- ban fogadhatták az érdeklő­dőket augusztus végén. Ám egyáltalán nem a vakációzá­rás gyanánt jöttek el a szak­munkásjelölt fiatalok, mert egy hét leforgása során „életszagú” ízelítőt kaptak a „suliból”, annak a szakmun­kásoknál jellemző feszes na­pirendjéből. Unyi György: — A napi négyórai tanu­lás után beiktattuk az ötö­dik órát, ami rendhagyó volt, leginkább az osztályfő­nöki órához hasonlítanám. De ezzel még nem ért vé­get a napi fejtágító — délu­tánonként mozgalmi és alap­vető politikai ismeretek sze­repeltek a programban. — Ez így felsorolva is sok, hát még végigcsinálva. Ezt a kötöttséget igazán változa­tos, széles érdeklődést figye­tábora lembe vevő szabadidős prog­rammal lehetett csak kom­penzálni. — Igyekeztünk e téren is. Voltak számítógépes játékok, ahol a diákok összeköthették a kellemest a hasznossal. Az MHSZ sportolóinak bemuta­tói sok fiatal tetszését meg­nyerték. „Járt” nálunk a tejipari vállalat — természe­tesen itt is kóstolóval egy­bekötött bemutató volt. A vetélkedők mellett az esemé­nyek, a sport és turisztikai jellege sem szorult háttérbe ezeken az órákon. A vállal­kozó szelleműek többek kö­zött a VIT-túrát is teljesítet­ték. Ám a legnagyobb hasz­na — véleményem szerint —, ezeknek az óráknak az volt, hogy ezúttal először kint vol­tak az iskola diákjai külön­böző funkciókban, így kap­hattak diákszemmel is egy „életszagú” iskolaelőzetest. Vörösváczki Beáta Bony- hádról kóstolt bele az isko- laelőkészítő-tábor levegőjé­be: — A világért se akartam félbeszakítani a vakációt és eljönni Domboriba. A szüle­im végül is rábeszéltek. Az első napokban roppant fura volt a tanulás, nagyon ne­héz volt ráhangolódni. Ám, ami ezenkívül volt, azt csak dicsérni tudom. A korán kez­dett tanulásnak is jelentke­zik már a haszna, hisz most a tanévkezdés első napjai­ban számomra nem olyan furcsa mint másoknak. Nem akartam jönni a táborba, de az utánunk következőknek csak ajánlani tudom. A VIT-túra egyik állomása. így is lehet matematikával foglalkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents