Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. szeptember 10. NÉPÚJSÁG 3 Tengerentúli lépés: Mullys cipővel A Minőségi Cipőgyár az idén 650 ezer pár női lábbelit gyárt tőkés exportra, s ebből félmillió párat értékesítenek az USA-ban. A vállalat gyártmányfejlesztői új termékcsaládot dolgoztak ki ti piaci pozíció erősítésére. Mullys márkanéven olyan női divatcipőket exportálnak az amerikai piacra, amelyeknél nemcsak a felsőrész alapanyaga valódi bőr, hanem a bélés is. A szivárvány minden színében gyártott cipőkből 200 ezer párat rendelt a tengerentúli partner. A képen: Gyártósoron az új modell. lij telephelyet épít az Egis A gyógyszergyártás fejlesztésére, a kutatási lehető, ségek bővítésére új telephelyet épít Budapesten az Egis Gyógyszergyár. A vállalat évente általában 10—12 százalékkal fokozza termékeinek kínálatát, s ezt a növekedési ütemet a jövőben is tartani kívánja. A gyártás további bővítéséhez új üzemrészek kialakítása szükséges, amihez viszont már nem tudnak helyet biztosítani az amúgy is eléggé beépített központi, budapesti gyárban. A Mátyásföldön építendő telephelyen több új létesítmény kialakítására is mód nyílik. A tervek szerint itt kap majd helyet az új farmako- lógiai-biokémiai kutatóbázis, a központi gyárból ide telepítik a gyógyszergyártást, s a mátyásföldi telepre költözik az injekcióüzem is. A beruházás első lépéseként az injekcióüzemet és a kutatólaboratóriumokat építik fel 1988—89-ig, mintegy 400—450 millió forintos költséggel. A terveket még az idén elkészítik, s a kivitelezők jövőre már munkához láthatnak. A gyógyszergyártó részlegek a későbbiekben költöznek át a központi telephelyről, ahol csak az alapanyagok készülnek majd a továbbiakban. A beruházás költségeit részben saját anyagi eszközből, részben pedig a bankhitelből fedezik. A nagyszabású építkezések mellett további fejlesztéseket is végrehajtanak az Egis gyáraiban. így például bővítik és korszerűsítik a gyógyszergyártást körmendi gyárukban, Budapesten pedig folytatják az alapanyag- gyártás rekonstrukcióját, általában javítják a környezetvédelem feltételeit, s olyan technológiák kidolgozására törekednek, amelyek eredményeként kevesebb lesz a hulladékanyag. Miért csökken a tejtermelés? Egyre aggasztóbb mértékben fogy a hazai tehénállomány, a csökkenés — az 1981—84-es esztendőkben — elérte a 40 ezer darabot. A kistermelőknél lévő tehenek ritkulását sokáig ellensúlyozta a nagyüzemi állomány némi fejlődése. Tavaly azonban fordult a kocka: mintegy 8 ezer tehénnel fejtek kevesebbet. Ez a tendencia — a felmérések szerint — 1985-ben is folytatódik: márciusig 24 gazdaság jelezte, hogy a tejelő állományát fölszámolja. Az állatok fogyása miatt mérséklődött a tejtermelés üteme is: 1984-ben már csak az 1983-as mennyiséget sikerült elérni. Az idén — várhatóan — 65—70 millió liter tejjel lesz kevesebb az 1984. évinél. Miért jutott ilyen helyzetbe a tejtermelés? Mellbevágó különbségek Az okok rendkívül sokrétűek, összetettek. A hozamoknál mutatkozó eltérések mellbevágónk: egyes téeszekben 2800 litert, másutt 7600-at fejnek egy-egy állattól. Mindez a termelés színvonalában érzékelhető nagy különbségekről árulkodik. Ebből egyúttal az is következik, hogy az üzemekben jócskán van még tennivaló, az állatállomány sok helyütt még messze van a teljesítőképessége határától. Ezt igazolja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa májusi elnökségi ülésén elhangzott több önkritikus megállapítás is. Elemzéseik tanúsága szerint a téeszek szakosított telepein egy dolgozóra 11 állat jut, az állami gazdaságokban 12. Ugyanakkor a korszerű nyugat-európai üzemekben 50—60, az USA nagygazdaságai. bon még ennél is több. Miközben az állami gazdaságokban évről évre sikerrel fejlesztették a szarvas- marhatartást, s mind magasabb hozamokat értek el, a termelőszövetkezetekben már korántsem tudtak ilyen mértékű fejlődést produkálni. A két szektor közti eltéréseket jól tükrözi a tavalyi eredmény: az állami gazdaságokban 17, a téeszekben pedig csak 5 százalékos nyereséget értek el a tejtermelésben. Az igazsághoz azonban az isihozzá tartozik, hogy a termelőszövetkezetek — többnyire pénzhiány miatt — lemaradtak a szakosítási programról. Istálló, vagy átjáróház? A szövetkezetek zömére az jellemző, hogy az állatok kicsi, egymástól távol eső telepeken vannak elhelyezve. Ezekben a többnyire betonból épült istállókban alacsony a gépesítés színvonala, s ez ma is sok-sok fizikai munkát kíván az ott dolgozóktól. Emiatt aztán eléggé bajos megfelelő szakembereket kapni. A tehenészetek egy része szabályos átjáróház: jönnek-mennek az emberek, kevesen tudnak gyökeret ereszteni. De ennél is érzékenyebben érintette a szarvasmarha-tenyésztőket a közterhek emelkedése. Az utóbbi években megdrágult az energia, a műtrágya, a növényvédő szer, jóval többe kerülnek a gépek, a gyógyszerek, a takarmány, no és a munkabérek utáni kiadások is emelkedtek. A tehénállomány csökkenése tehát —: elsősorban — a tejtermelés jövedelmezőségének romlása miatt következett be. A termelési kedv — az erőfeszítések ellenére — megcsappant. A helyzet rendezésére központi beavatkozásra van szükség. Egy jelentős intézkedés már történt: májustól, a beruházási kedv növelése érdekében, a felhalmozási adó fizetése alól fölmentették a gazdaságokat. Mivel a népgazdaság teherbíró képessége véges, így nem általános, hanem termelési szintenként eltérő segítségnyújtás látszik a leghatékonyabbnak. A támogatás mértékéről a közeljövőben születik döntés. Mindenekelőtt a tejtermelés és a telepek rekonstrukciójának segítése várható. Csak csapatmunkával A tejtermelés csökkenése nem érinti a lakosság ellátását, a „vásárlók ezután is válogathatnak a gazdag tejipari kínálatból. A kevesebb tej főként a tejporgyártásban, valamint a vaj- és sajtexportban okoz. hat csökkenést. Hazánban jelenleg 907 nagyüzemben foglalkoznak tejtermeléssel, ebből 212 helyen veszteségesen. A gyengén dolgozó üzemek csak 4000 liter alatti hozamokat tudnak produkálni. Számukra a fölzárkózás, a 4330 literes országos átlag megközelítése a legsürgetőbb cél. De a többi gazdaságban is temérdek még a házon belüli teendő, igaz, a kedvezőtlen tendencia megfékezéséhez differenciáltabb és hatékonyabb támogatásra van szükség. Az ágazat csak így, csapatmunka révén képes megállni a lábán. Erre — a tervezett intézkedésekkel — meg is van az esély. CSEH JÁNOS Energiagazdálkodás Koksz, szód, gáz és távfűtés A Minisztertanács, valamint az Állami Tervbizottság a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának megvalósítására akció- programot készített és hagyott jóvá. Ez a határozat rögzítette a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és a tanácsok feladatait. A tervidőszakban tovább folytatódott megyénkben is az energiatakarékossági, energiaracionalizálási program végrehajtása, melyet a központi intézkedések, és az energiaracionalizálási pályázatok is elősegítettek. Pazarlás, túlfűtés Az erőfeszítések ellenére az országos tapasztalatokkal egyezően megyénkben is előfordul energiapazarlás —elsősortban a fűtésnél, a túlfűtés és a szabályozatlan fűtés miatt. Az Energiafelügye- le't hatékony ellenőrző és szankcionáló intézkedéseinek fokozására van szükség a pazarlás csökkentése és megszüntetése érdekében. Az 1984—85-ös kemény tél miatt megyénkben is komoly gondok jelentkeztek a fűtési energiahordozóknál. Általában problémát jelentett, hogy nem lehetett kapni jó minőségű és elegendő meny- nyiségű fűtőanyagot. Akadozott a szállítás és sok esetben nem volt megfelelő a fűtőanyagok terítése a megye telephelyein. Sok gazdálkodó szervezet nem készült fel a télre, nem szerezték be időben a szükséges tüzelőanyagot, holott tárolókapacitásuk erre lehető, séget biztosított. A nyári kedvezményes tüzelőolaj-ak. ciót sem mindenütt használták ki. Rendkívüli feszültséget jelentett a tolnai ÁFOR-telep- nél a tüzelőolaj-ellátás, melyet csak a dombóvári ÁFOR-telepről tudtak biztosítani — sok esetben lényegesen nagyobb szállítási költségek mellett. Ennek elsődleges oka a tolnai telephely kis tárolókapacitása, mely évek óta gondot jelent. A probléma megoldása sürgető, jelenleg tárgyalások folynak az ÁFOR vezetőivel. Racionalizálás, gázprogram Az elmúlt időszak legjelentősebb energiaracionalizálási beruházása volt Szek- szárd és Bonyhád városok bekapcsolása az országos földgázhálózatba. Az 1982-ben indított beruházás városokat ellátó nagynyomású távvezetékrendszere és gázfogadója ha. táridőre elkészült. A városi elosztóhálózatok és a nagyfogyasztók gázüzemre történő átállítása csak határidőn túl történt meg, és teljeskö- rűen a Szekszárd Déli Fűtőmű kazánjának üzemibe helyezésével valósult meg. A távvezeték építésén megtakarítást lehetett elérni, viszont a városi elosztóhálózatok építése és a nagyfogyasztók átállítása csak a költségék túllépésével volt lehetséges. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a kivitelezők nem szervezték meg, és készítették elő kellőképpen a munkájukat. A két városon kívül Báta, Bátaszék, öcsény, Decs, Sárpilis településeket és a nagy- fogyasztókat is bekapcsolták a gázhálózatba. Jelenleg az őcsényi, decsi, várdombi téeszek gázellátása van soron, mely 1985-ben befejeződik. A két városiban az elosztóhálózatok mentén megkez. dődött a lakossági fogyasztók bekötése — ennek szervezésére, a kivitelezői kapacitás biztosítására az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani, elsősorban Szek- szárdon. A megyei gázprogram legfontosabb feladata a már gázzal ellátott települések fogyasztóinak bővítése. Szorgalmazni kell az új települések bekapcsolását az országos gázhálózatba^ ott, ahol az energiahordozó-cserével lényeges energia-megtakarítás érhető el, — például Simontornyán, Dombóváron és Tamásiban. A VI. ötéves tervidőszakban a megye területéről 207 energiaracionalizálási pályázatot nyújtottak be. A kérelmek műszaki gazdaságossági felülvizsgálata alapján a bankok 142 beruházás megvalósítására kötöttek szerződést. Ebben a körben valósul meg a Mecseki Szánbányák beruházásában a Nagy- mányoki Brikettgyár rekonstrukciója és bővítése, ami a minőségi szén termelésének növekedését jelenti. Távhőellátás Az energiaracionalizálás nagy mértékben érintette a megye távhőellátását is, hiszen Szekszárd és Bonyhád távhőellátását biztosító fűtőművek gázüzemre történő átállítása megtörtént. A Tolna Megyei Tanács kezdeményezésére ez év április 1-el a dombóvári távfűtőrendszert átvette a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat. Jelenleg a vállalat a megye három városában látja el a távhőszolgáltatási feladatokat, ezzel olyan vállalat kezelésébe kerültek a városi távfűtőmű- vek, amely műszaki felkészültsége, szakmai összetétele és szervezettsége miatt jól ellátja feladatát. Paks hőellátását jelenleg több gazdálkodó szervezet biztosítja, ami nem jó megoldás. A jövő feladata Paks hőellátási szervezetének felülvizsgálata. Az egyes energiahordozók fogyasztásában lényeges változás következett be. A kokszfélék felhasználása csökkent, amit az energiaracionalizálás keretében más energiahordozókkal — földgázzal, hazai szénnel — váltottak ki. A benzin és petróleum felhasználásában jelentkező megtakarítás nagyon kedvező. A szállító- vállalatoknál, elsősorban a 11-es Volán Vállalatnál végrehajtott dízelesítési program komoly eredményt hozott. A megyében a villamos energia felhasználása közel három és félszeresére növekedett, ami egyértelműen az állami nagyberuházások, a húsipari vállalat, a tejipari vállalat, a Paksi Atomerőmű termelésbe állásával magyarázható. A megye energia- szerkezetén belüli változások — elsősorban a szénhidrogén-felhasználást figye. lembe véve — a népgazdaság energiaszerkezetének kívánt változását kedvezően tükrözik. További fontos feladat az energiahordozókkal való takarékos gazdálkodás, az energiaracionalizálási program, ezen belül az energiahordozó-megtakarítások feltárása, az energiapazarló technológiák csökkentése, a túlfűtések megszüntetése és szabályozása — amely nemcsak az energiagazdálkodással foglalkozó szervezetek feladata.
