Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 210. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. szeptember 7., szombat. HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) MIKROMÉTER HELYETT TOLLAT HASZNÁL (4. old.) fejre Állt a piramis ÉVGYŰRŰK KALAZNÓN PAKSON (7. old.) (13. old.) Egyenjogúság a munkában Forró Írása ez még mindig a legtöbb munkahelyen, mármint a nők egyenjogúsága. Az ünnepekkel, az akkorra szánt szép szavakkal ugyanis nincsen baj. A baj akkor kezdődik — és mélyre nyúló gyökerekkel van jelen a gyakorlatban—, amikor annak az egy Nagy Zsuzsannának, Kis Piroskának a képességeit, munkáját, teljesítményét kell — kellene — tárgyilagosan elbírálni. Mert igaz, a munkája mindenben megfelel a várakozásnak, de ... s a de szócska után tülekednek az indoknak látszó előítéleték, fenntartások. Természetes, hogy a nők és a férfiak biológiai adottságai különböznek. Eltérnék bizonyos munkakövetelmények, munkafeladatok is, sőt, szakmák, munkakörök — mint például a bányászatban, melegüzemekben stb. — meghatározott csoportjában jogszabályok tiltják a nők foglalkoztatását. Azon is kevesen akadnak fenn, hogy a textiliip&r sok üzemében a művezető, a segédművezető férfi, összes beosztottjuk viszont nő. A két férfi kötelességei közé ugyanis olyan nehéz fizikai megterheléssel járó feladatok tartoznak — mint amilyen például a bálábontás, a lánohengerék cseréje és így tovább —, amelyeket nem lehet, nem szabad nőkre bízni. A textiliparnál maradva: azt sem tarthatjuk furcsának, hogy jó néhány munkahelyen a hónap bizonyos napjaira könnyített beosztást kapnak a leányok, asszonyok, ez ugyanis nem a munkában való egyenjogúsítás megsértése, hanem biológiai tényezők tisztelete, amint e tisztelet diktálta például a kismama-szalagok szervezését is. Ne keveredjék tehát össze az, aminek semmi köze egymáshoz! A 'biológiai adottságoknak ugyanis nincsen része a meghökkentő helyzetben: az azonos munkakörben dolgozó, azonos muntóafeladatot ellátó nők átlagos keresete — amint azt a 'termelő és a nem terI rnelő ágazatokra kiterjedő reprezentatív elemzés feltárta — húsz százalékkal kisebb a férfiakénál! * Meghökkentő a helyzet azért, mert kiderül belőle, a munkáiban egyenjogúsító társadalom — annak intézményei, szervezetéi, tisztségviselői — megadja az ősz. szevetés lehetőségét munkában, a javadalmazást azonban komátsem igazítja hozzá éhhez. Még nyersebben fogalmazva, legyen csak az a nő műszerész, tanácselnök, főosztályvezető, üzletigazgató, jogtanácsos, tanár, betanított gépmunkás, legyen csak joga ezeken az adott helyeken a férfiakéval megegyező teljesítmény felmutatása, ám milyen alapon lenne joga azt hinni, az erkölcsi, anyagi megbecsülés is azonos lesz?! Néhány, eligazodást, arányt megismertető szám. A szocialista szektor 4,7 millió aktív keresőjéből 2,2 millió a nő. A népgazdaság egészében tizenkilenc százalék a nők aránya a szakmunkások között, továbbá 52,2 százalék a betanított és 60,7 százalék a segédmunkások táborában. A műszakiak csoportjából ugyanakkor csupán 23,7 százalék a nők részesedése... Objektív tényezők következményei éppúgy sűrűsödnek az előbbi számsorban, arányokban, mint a képzés, szakképzés sokféle szubjektív elemet is -magába foglaló hatásai. Ahogy mondani szokták: az 'igazságtalanságoknak már abban fellelhető az egyik, vastag gyökere, hogy ugyan egyenjogúsít, de nem mindegy, milyen munkában egyenjogúsít a társadalom. Köznapibban kimondva, miit kínál fel választási lehetőségként a leánynak, asszonynak? Napjainkban a női aktív keresők 2,2 millió fős táborán belül a legjelentősebb létszámú csoport a negyven-ötvennégy éveseké. Azoké tehát, akiknek — történelmi ökok kivédhetetlen következményeként is, a képzésben elkövetett hibák, tévedések hatására is — gyakran még a választás látszatát sem kínálták fel, mert az az egy -munkahely volt, az az egyféle beosztás. Ezen túljutottunk, de nehezen jutnák túl a tévhitek, előítéletek, ismerethiányok liánjainak sűrűjén, -a „nem nőknek való”, a „nők itt nem tudnak ugyanannyit teljesíteni” stb. felfogásokon, vélekedéseken. Ezeknek a felfogásoknak, vélekedéseknek — és a nyomukban, hatásaikra kialakult gyakorlatnak — meghatározó szerepe van abban, -hogy az élelmiszer- iparban például minden száz szakmunkás közül csupán tizennyolc az asszony, s leány, de a textilruházati iparban nyolcvanegy, a gép- és gépi berendezés-iparban mindössze négy... A munkát egyenjogúsító társadalomnak — a lényeges haladás ellenére is — sokféle további teendője van abban, hogy a nők fizikai, fiziológiai különbségeinek okos mérlegelésével tágítsa a lehetőségek körét a szakmák, -munkafeladatok, munkakörök választása tényleges egyenjogúságának megteremtésével. Még több azonban a társadalom — intézményei, szervezetei, tisztségviselői — dolga, feladata a munkában. Vagyis a munkaterhekben, — követelményekben, (illetve a munka eredményében, a teljesítmény mennyiségében, minőségében) már egyenjogúvá -tett. lett asszonyok, leányok erkölcsi, anyagi megbecsültségének, javadalmazása igazságosságnak javításában. Sőt némely tekintetben ennek az igazságosságnak a megteremtése a teendő. Ennek a teendőkörnek a jogosultságát aligha vitatja bárki is, az elvek magasztos mezején járva. Csak éppen a gyakorlat rögös útjain menve, botladozva el-elfelej tödnek ezek az elvek, s talán nem is az a gond, hogy akadnak feledékenyek, hanem az, hogy ők — szemben az érintettekkel! — semmiféle hátrányát nem érzik, nem szenvedik ennek a furcsa emlékezetkiesésnek. MÉSZÁROS OTTO Kádár János fogadta a svájci külügyminisztert Kádár János fogadta Pierre Aubert-t (Telefotó) * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Pierre Aubert-t, a Svájci Államszövetség külügyminiszterét, aki Várko- nyi Péter külügyminiszter vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak pénteken délelőtt a Parlamentben, hivatalában fogadta a svájci külügyminisztert. Az eszmecserén megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket, valamint a Magyarország és Svájc közötti kontaktusokkal kapcsolatos aktuális feladatokat. A találkozókon jelen volt Várkonyi Péter, valamint Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli Svájc budapesti nagykövete. A nap folyamán Pierre Aubert a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Tyumenyi pártaktíva Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken beszédet mondott a tyumenyi és tömsz - ki terület párt- és gazdasági aktívaülésén. Hangsúlyozta, hogy az SZKP-nak a társadalmi és gazdasági fejlődésre vonatkozó irányvonala a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a szervezeti, gazdasági és társadalmi tényezők mozgósítására, az ésszerű gazdálkodásra helyezi a fő hangsúlyt. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány több fontos határozatot hozott, amelyek a gazdaság intenzív fejlődésre történő gyorsított átállását, a termelés hatékonyságának növelését szolgálják. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára elmondta, hogy a Szovjetunió energetikai programjának a kőolaj-, és 'különösen a gáztermelésre vonatkozó előirányzatait döntő mértékben a tyumenyi lelőhelyeken végzett munkával kell teljesíteni. Ennek kapcsán szólt a nyugat-szibériai kőolaj- és gázipar komplex fejlesztéséről a közelmúltban az SZKP KB és a szovjet; kormány által hozott közös határozatról, amely minőségileg új szakaszt nyit a körzet fejlődésében. * Országjáró körútja következő állomására, a kazahsztáni Celinográdba érkezett pénteken este Mihail Gorbacsov. Bútorgyártáshoz nyers elemek A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság pörbölyi telepén kilencvenhárman évente tizenötezer köbméter hengeres fát dolgoznak fel. Elsősorban a bútorgyártáshoz szükséges alapanyagokat — nyers elemeket — gyártanak a rönkökből, de készül itt például exportra palettacsúszó, ládaelem, belföldre pedig többek között raklapelemeket, különböző méretű „trepniket” és a Magyar Kábelműveknek rögzítő alkatrészeket gyártanak. A telep területén tavaly elkészültek a szállítást nagyban segítő üzemi kutak, valamint az a porelszívó berendezés, ami a műhelyben egészségesebb munkakörülményeket teremt. Űjság még a pörbölyi fafeldolgozónál, hogy készül a magasrakodó és a szárító. Ez utóbbival légszáraz állapotba hozzák a fát, ezzel javulnak az értékesítés feltételei. A télre megvalósuló központi fűtés pedig a munkakörülményeket javítja. Vollmer élesítő gép — rönkhasító szalagfürészlapokat élesítenek vele A 424-es mozdony kazánját a fűtéshez hasznosítják Zsaluzás a szárító épület«
