Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 210. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. szeptember 7., szombat. HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) MIKROMÉTER HELYETT TOLLAT HASZNÁL (4. old.) fejre Állt a piramis ÉVGYŰRŰK KALAZNÓN PAKSON (7. old.) (13. old.) Egyenjogúság a munkában Forró Írása ez még mindig a legtöbb munkahelyen, mármint a nők egyenjogúsága. Az ünnepekkel, az ak­korra szánt szép szavakkal ugyanis nincsen baj. A baj akkor kezdődik — és mélyre nyúló gyökerekkel van jelen a gyakorlatban—, amikor annak az egy Nagy Zsuzsannának, Kis Piroskának a képességeit, munkáját, teljesítményét kell — kellene — tárgyila­gosan elbírálni. Mert igaz, a munkája mindenben meg­felel a várakozásnak, de ... s a de szócska után tüle­kednek az indoknak látszó előítéleték, fenntartások. Természetes, hogy a nők és a férfiak biológiai adottságai különböznek. Eltérnék bizonyos munkakö­vetelmények, munkafeladatok is, sőt, szakmák, mun­kakörök — mint például a bányászatban, melegüze­mekben stb. — meghatározott csoportjában jogsza­bályok tiltják a nők foglalkoztatását. Azon is keve­sen akadnak fenn, hogy a textiliip&r sok üzemében a művezető, a segédművezető férfi, összes beosztottjuk viszont nő. A két férfi kötelességei közé ugyanis olyan nehéz fizikai megterheléssel járó feladatok tartoznak — mint amilyen például a bálábontás, a lánohengerék cseréje és így tovább —, amelyeket nem lehet, nem szabad nőkre bízni. A textiliparnál maradva: azt sem tarthatjuk furcsának, hogy jó néhány munkahelyen a hónap bizonyos napjaira könnyített beosztást kapnak a leányok, asszonyok, ez ugyanis nem a munkában való egyenjogúsítás megsértése, hanem biológiai té­nyezők tisztelete, amint e tisztelet diktálta például a kismama-szalagok szervezését is. Ne keveredjék tehát össze az, aminek semmi köze egymáshoz! A 'biológiai adottságoknak ugyanis nin­csen része a meghökkentő helyzetben: az azonos mun­kakörben dolgozó, azonos muntóafeladatot ellátó nők átlagos keresete — amint azt a 'termelő és a nem ter­I rnelő ágazatokra kiterjedő reprezentatív elemzés fel­tárta — húsz százalékkal kisebb a férfiakénál! * Meghökkentő a helyzet azért, mert kiderül belőle, a munkáiban egyenjogúsító társadalom — annak intéz­ményei, szervezetéi, tisztségviselői — megadja az ősz. szevetés lehetőségét munkában, a javadalmazást azon­ban komátsem igazítja hozzá éhhez. Még nyersebben fogalmazva, legyen csak az a nő műszerész, tanács­elnök, főosztályvezető, üzletigazgató, jogtanácsos, ta­nár, betanított gépmunkás, legyen csak joga ezeken az adott helyeken a férfiakéval megegyező teljesítmény felmutatása, ám milyen alapon lenne joga azt hinni, az erkölcsi, anyagi megbecsülés is azonos lesz?! Néhány, eligazodást, arányt megismertető szám. A szocialista szektor 4,7 millió aktív keresőjéből 2,2 millió a nő. A népgazdaság egészében tizenkilenc szá­zalék a nők aránya a szakmunkások között, továbbá 52,2 százalék a betanított és 60,7 százalék a segédmun­kások táborában. A műszakiak csoportjából ugyanak­kor csupán 23,7 százalék a nők részesedése... Objek­tív tényezők következményei éppúgy sűrűsödnek az előbbi számsorban, arányokban, mint a képzés, szak­képzés sokféle szubjektív elemet is -magába foglaló ha­tásai. Ahogy mondani szokták: az 'igazságtalanságok­nak már abban fellelhető az egyik, vastag gyökere, hogy ugyan egyenjogúsít, de nem mindegy, milyen munkában egyenjogúsít a társadalom. Köznapibban kimondva, miit kínál fel választási lehetőségként a leánynak, asszonynak? Napjainkban a női aktív ke­resők 2,2 millió fős táborán belül a legjelentősebb lét­számú csoport a negyven-ötvennégy éveseké. Azoké tehát, akiknek — történelmi ökok kivédhetetlen követ­kezményeként is, a képzésben elkövetett hibák, téve­dések hatására is — gyakran még a választás látsza­tát sem kínálták fel, mert az az egy -munkahely volt, az az egyféle beosztás. Ezen túljutottunk, de nehezen jutnák túl a tévhitek, előítéletek, ismerethiányok lián­jainak sűrűjén, -a „nem nőknek való”, a „nők itt nem tudnak ugyanannyit teljesíteni” stb. felfogásokon, vé­lekedéseken. Ezeknek a felfogásoknak, vélekedéseknek — és a nyomukban, hatásaikra kialakult gyakorlatnak — meghatározó szerepe van abban, -hogy az élelmiszer- iparban például minden száz szakmunkás közül csu­pán tizennyolc az asszony, s leány, de a textilruházati iparban nyolcvanegy, a gép- és gépi berendezés-ipar­ban mindössze négy... A munkát egyenjogúsító társadalomnak — a lénye­ges haladás ellenére is — sokféle további teendője van abban, hogy a nők fizikai, fiziológiai különbségei­nek okos mérlegelésével tágítsa a lehetőségek körét a szakmák, -munkafeladatok, munkakörök választása tényleges egyenjogúságának megteremtésével. Még több azonban a társadalom — intézményei, szerveze­tei, tisztségviselői — dolga, feladata a munkában. Vagyis a munkaterhekben, — követelményekben, (il­letve a munka eredményében, a teljesítmény mennyi­ségében, minőségében) már egyenjogúvá -tett. lett asszonyok, leányok erkölcsi, anyagi megbecsültségé­nek, javadalmazása igazságosságnak javításában. Sőt némely tekintetben ennek az igazságosságnak a meg­teremtése a teendő. Ennek a teendőkörnek a jogosult­ságát aligha vitatja bárki is, az elvek magasztos me­zején járva. Csak éppen a gyakorlat rögös útjain men­ve, botladozva el-elfelej tödnek ezek az elvek, s talán nem is az a gond, hogy akadnak feledékenyek, hanem az, hogy ők — szemben az érintettekkel! — semmiféle hátrányát nem érzik, nem szenvedik ennek a furcsa emlékezetkiesésnek. MÉSZÁROS OTTO Kádár János fogadta a svájci külügyminisztert Kádár János fogadta Pierre Aubert-t (Telefotó) * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta Pierre Aubert-t, a Svájci Államszövetség kül­ügyminiszterét, aki Várko- nyi Péter külügyminiszter vendégeként hivatalos láto­gatáson tartózkodik Ma­gyarországon. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak pén­teken délelőtt a Parlament­ben, hivatalában fogadta a svájci külügyminisztert. Az eszmecserén megvitatták a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kérdé­seket, valamint a Magyar­ország és Svájc közötti kon­taktusokkal kapcsolatos ak­tuális feladatokat. A találkozókon jelen volt Várkonyi Péter, valamint Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli Svájc buda­pesti nagykövete. A nap fo­lyamán Pierre Aubert a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét. Tyumenyi pártaktíva Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára pénteken beszédet mondott a tyumenyi és tömsz - ki terület párt- és gazda­sági aktívaülésén. Hangsúlyozta, hogy az SZKP-nak a társadalmi és gazdasági fejlődésre vonat­kozó irányvonala a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítására, a szervezeti, gazdasági és társadalmi té­nyezők mozgósítására, az ésszerű gazdálkodásra helye­zi a fő hangsúlyt. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány több fontos határo­zatot hozott, amelyek a gaz­daság intenzív fejlődésre történő gyorsított átállását, a termelés hatékonyságának növelését szolgálják. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára elmondta, hogy a Szovjetunió energetikai programjának a kőolaj-, és 'különösen a gáztermelésre vonatkozó előirányzatait döntő mértékben a tyumenyi lelőhelyeken végzett munká­val kell teljesíteni. Ennek kapcsán szólt a nyugat-szi­bériai kőolaj- és gázipar komplex fejlesztéséről a kö­zelmúltban az SZKP KB és a szovjet; kormány által ho­zott közös határozatról, amely minőségileg új sza­kaszt nyit a körzet fejlődé­sében. * Országjáró körútja követ­kező állomására, a kazahsz­táni Celinográdba érkezett pénteken este Mihail Gorba­csov. Bútorgyártáshoz nyers elemek A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság pörbölyi te­lepén kilencvenhárman éven­te tizenötezer köbméter hen­geres fát dolgoznak fel. El­sősorban a bútorgyártáshoz szükséges alapanyagokat — nyers elemeket — gyártanak a rönkökből, de készül itt például exportra palettacsú­szó, ládaelem, belföldre pe­dig többek között raklapele­meket, különböző méretű „trepniket” és a Magyar Ká­belműveknek rögzítő alkat­részeket gyártanak. A telep területén tavaly elkészültek a szállítást nagy­ban segítő üzemi kutak, va­lamint az a porelszívó be­rendezés, ami a műhelyben egészségesebb munkakörül­ményeket teremt. Űjság még a pörbölyi fafeldolgozónál, hogy készül a magasrakodó és a szárító. Ez utóbbival légszáraz állapotba hozzák a fát, ezzel javulnak az érté­kesítés feltételei. A télre megvalósuló központi fűtés pedig a munkakörülménye­ket javítja. Vollmer élesítő gép — rönkhasító szalagfürészlapokat élesítenek vele A 424-es mozdony kazánját a fűtéshez hasznosítják Zsaluzás a szárító épület«

Next

/
Thumbnails
Contents