Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXY. évfolyam, 209. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. szeptember 6., péntek. Mai számunkból FENYEGETÉS A VILÁGŰRBŐL (2. old.) A BIOGAZDÁLKODÁSÉ A JÖVŐ? (3. old.) OLIMPIAI ÖTPRÖBA (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT TERVEK APARHANTON (3. old.) Béke és szolidaritás Ki ne emlékezne a megrázó képsorokra: a pa­lesztin menekülttábor emberi tetemekkel „ki­kövezett” utcájára. Vagy: a reménykedve, még­is semmitmondó tekintettel anyjába kapaszkodó, csont és bőr etióp gyerekre. Vagy: a gumibottal agyba-főbe vert dél-afrikai fekete tüntetőkre. Visszavonhatatlanul agyunkba vésődtek a fény­kép- és filmfelvételek. És valahol mélyen örü­lünk mi európaiak; nem kell közvetlenül át­élnünk a borzalmakat, negyven esztendeje bé­kében dolgozunk és van mit ennünk, de tudjuk, milyen a másmilyen állapotban élés. Kimondva, kimondatlanul is érezzük: össze kell fognunk. A béke, a leszerelés, a válságok békés és igazságos rendezése, az országok jobb együttműködése érdekében. Segítenünk kell a haladó erőket, a fajüldözés ellen, a szabadságu­kért, a demokratikus jövőjükért küzdőket, a természeti katasztrófa sújtotta országokat. Sokféleképpen igyekeznek tenni valamit a szocialista államok, köztük hazánk is. Külföl­dön és idehaza egyaránt. Részt veszünk számos nemzetközi szervezet munkájában, kifejezve törekvéseinket, a szocialista országok állásfog­lalását. Segélyszállítmányt küldtünk Etiópiába. Már kialakulóban az éhezők megsegítését célzó magyar szuperkoncert. Igaz, nem a saját ötle­tünk, hogy neves művészek fellépti díjukról le­mondva hangversenyt adjanak, s a bevételt az éhezők javára fordítsák, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy tenni akarunk valamit a szá- ■ razság sújtotta vidéken élőkért. Másoknak is j nyújtunk támogatást. Angolának, Mozambiknak, Salvadornak, Nicaraguának és így tovább. E segélyszállítmányok élelmiszereket, ruhaneműt, gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket tar­talmaznak és tartalmaztak. A Magyar Szolidari- f tási Bizottság rendszeresen fogad sebesülteket azokból az országokból, illetve mozgalmaktól, amelyek a harcmezőkön küzdenek a szabadsá­gért, a társadalmi haladásért. Évente ötven­hatvan diák tanulhat nálunk ösztöndíjasként kö­zép- és felsőfokú tanintézményben. Harmadik I esztendeje érkeznek hozzánk hallgatók például Nicaraguából, a SWAPO-tól és Mozambikból, hogy hat-nyolc hónapos speciális tanfolyamon ismerkedjenek meg a kukoricatermesztéssel. Or­szágszerte kedvező fogadtatásra, támogatásra talált a kambodzsai gyermekváros építésének gondolata. Százával jelentkeztek a magyar fia­talok, hogy részt vegyenek a munkában. Mára elkészült Vietnamban az a gyermekgyógyászati ; pavilon, amelyet a Magyar Vöröskereszt rende­zett be. A segítség minden formáját fontosnak tart­juk. Nem is lehet teljes a felsorolás ebben az írásban. Csupán érzékeltethetjük, komolyan gondoljuk azt, amit rhondunk, s teszünk is érte. A sokrétű cselekvést példázzák a következők: Hazánkban, Siófokon ülésezik szeptember 9— 11. között az ENSZ apartheid-ellenes bizottsága. A rendezéshez technikai segítséget nyújt az or­szág. A Magyar Szolidaritási Bizottság igén szép kivitelű naptárt hoz forgalomba a Piért Válla­lattal közösen és szolidaritási jelvény kibocsá­tásáról tárgyal a Postával. Nem egy magyar ember érzi lelkiismereti kérdésnek, hogy ki- sebb-nagyobb összegeket fizessen havonta a szolidaritási alapra. Az együttérzést, a tenniaka- rást jelképezi az egyik úttörőtábor lakóinak ak- ' ciója: egynapi fagyipénzüket ajánlották fel a i bizottságnak. Mindenesetre hitet tettek a béke, a nemzetközi szolidaritás mellett. Akárcsak azok, akik részt vesznek az augusztus 28-án elkezdő­dött szolidaritási és antiimperialista akciósoro­zat bármelyik rendezvényén. A találkozók, a nagygyűlések, a baráti eszmecserék a nyílt po­litizálás színterei lesznek és minden bizonnyal sok embert vonzanak majd. HORVÁTH TERÉZ Ünnepi ülés a megyeházán A nemzeti bizottságokra emlékeztek Hatvanötén az egykori nemzeti bizottsági tagok közül A nemzeti bizottságok megalakulásának 40. évfor­dulójára emlékező ülést tar­tottak tegnap délelőtt Szek- szárdon, a megyeháza nagy­termében. Az ünnepi megem­lékezésre azok az idős embe­rek gyűltek össze, akik 1944 —45 fordulóján részt vettek a nemzeti bizottságok meg­alakításában, azok munká­jában, s ezzel az új állam- igazgatás alaipjait teremtet­ték meg. Az ünnepélyen megjelent dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke és Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bi­zottságának titkára. A ven­dégeket Hegedűs János, a megyei tanács vb-titkára köszöntötte, rövid bevezető­je után Varjas János emlé­kezett meg az évfordulóról, a nemzeti bizottságok létre­jöttének körülményeiről, te­vékenységükről, az állam Irányításának rendszeréről, a felszabadulást megelőző és .közvetlenül követő időszak­ban. Az általános politikai és társadalmi helyzetet fel­vázolva méltatta a nemzeti bizottságok szerepét. A nem­zeti feladatokat vállaló bi­zottságok valamennyi társa­dalmi erőből, a munkásság, a parasztság, az értelmiség és kispolgárság, valamint a né­metellenes polgárság sorai­ból szerveződtek, így a ko­rábban alakult népi bizott­ságokat egyesítve kibővítet­ték a születendő új Magyar ország társadalmi bázisát, mondta Varjas János. Ebben a szakaszban egyedüli, kizá­rólagos államhatalmi szer­vek voltak, majd 1945 nya­rától ez a hatáskörük foko­zatosan megszűnt, működé­sük további időszakában tár­sadalmi, politikai területek­re korlátozódott, egészen 1949. január 29-i megszűné­sükig — hangzott az emlé­kezésben. Ezt követően Császár Jó­zsef tartott tájékoztatót a tanácsok 35 éves tevékeny­ségéről. A kronologikus átte­kintésben a tanácsrendszer megalakulásának 3 fázisát ismertette, értékelte, majd megyénk tanácsainak fejlő­déséről szólt. A Tolna Me­gyei Tanács 1950. november 8-án tartott ünnepi alakuló ülése után az eltelt, sikerek­ben gazdag, de gondokkal te­li esztendőket idézte fel. Kádár János és Pablo Gomez találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a KB szék­házában fogadta Pablo Go­mezt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt (PSUM) KB főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására, küldöttség élén, hi­vatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két ország, a két párt éle­téről, tevékenységéről, az MSZMP és a PSUM idősze­rű feladatairól, hazai és nemzetközi törekvéseiről. Ki­fejezték készségüket a két párt kapcsolatainak további elmélyítésére. Áttekintették a nemzetközi politika idő­szerű kérdéseit, különös te­kintettel az európai, vala­mint a közép-amerikai tér­ségre. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzeté­ről. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője, valamint Jósé Vol- demberg, a FSUiM PB tagja, a KB titkára és Cuauthemoc Sandoval, a PSUM KB tag­ja. (MTI) Sorsa Prágában Lubomir Strougal csehszlo­vák kormányfő meghívására csütörtökön Prágába érkezett Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök. Tárgyalásaik napirend­jén fontos helyet foglalnak el a kétoldalú gazdasági kap­csolatok. Magyar-svájci tárgyalások Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csütör­tökön délben hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügymi­nisztere. A svájci diplomácia veze­tőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Sváj­ci Államszövetség budapesti nagykövete. Pierre Aubert megérkezé­sét követően, délután a kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—svájci külügyminisz­teri tárgyalások. Először a két ország diplomáciájának vezetője, Várkonyi Péter és Pierre Aubert szűk körben megbeszélést tartott. A tár­gyalásokon jelen volt Szőke György és Paul Wipfli. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Pierre Aubert tiszteletére. Sevardnadze vezeti az ENSZ- kiildöttséget Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter vezeti az ENSZ- közgyülés szeptember 17-én kezdődő 40. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttséget. Erről a Szovjetunió Minisz­tertanácsa hozott döntést. Ifjúmunkás napok Tehergépkocsi-szerelők szakmai versenye A jól bevált hagyományok­nak megfelelően az idén is megrendezi a KISZ Szek- szárd Városi Bizottsága az ifjúmunkás napokat azzal a céllal, hogy rétegdifferenci­ált program biztosításával erősítse a KISZ tömegbefo­lyását a városban és a vá­roskörnyéken, valamint szak­mai, politikai, sport- és kul­turális rendezvényekkel se­gítse az önkontroll, az egész­séges versenyszellem kiala­kítását. Igaz, a szeptember 21-ig tartó program megnyi­tója csalk 9-én délután 3 óra­kor lesz a KISZ Szekszárd Városi Bizottságán, de az ifjúmunkás napok már meg­kezdődtek. Tegnap tartották meg a 11. Számú Volánnál a teher­gépkocsi-szerelők országos felmenő rendszerű szakmai versenyének városi forduló­ját, ahol a résztvevők két kategóriában — öt év alatti, illetve öt év feletti szakmai gyakorlattal rendelkező szak­munkások — bizonyították felkészültségüket a politikai, mozgalmi totó kitöltésével, az elméleti kérdések megoldá­sával, valamint a gyakorlati feladatok elvégzésével.. Ala­pos ismeretet igényeltek a versenyzőktől az elméleti kérdések, amelyek többek között a javítási es diagnosz­tikai berendezések használa­tával és alkalmazásával fog­lalkoztak, valamint a szak­számításokra vonatkoztak. A gyakorlati feladatok kö­zül az öt év alatti szakmai gyakorlattal rendelkező ver­senyzőknek hengerfej-felújí­tást, tehergépkocsi adagoló­jának leszerelését, próbapa- don történő ellenőrzését és természetesen a visszaszere­lést — üzemképessé tételet —, valamint egy kis teher­gépkocsi gyújtóberendezésé­nek javítását, műszeres be­vizsgálását kellett elvégezni­ük. A másik kategóriában ve­télkedő fiatalok „munkája" egy dízelgépkocsi füstölésmé­rése — diagnosztikai eszkö­zökkel és a kerékfék-beren- dezés 2. számú szemléje volt — többek között. Mindkét kategóriában az 1—3. helye­zett jutott a megyei döntő­be. Az első prőbakő, az elmélet

Next

/
Thumbnails
Contents