Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-27 / 227. szám
1085. szeptember 21. A NÉPÜJSÁG Szakszervezeti választás a gyógyszertári központban Szavaz az új bizalmi testület ^sZERVe^,/ élet Lengyel rejtvényfejtö vendégek A szakszervezeti szervek az egészséges és művelődést elősegítő szórakozások között a rejtvényfejtő klubok működését is támogatják, ott ahol erre igény van. Ilyen meggondolásból patronálják a kapcsolatot a szekszárdi rejtvényfejtő klub és egy hasonló célú lengyel klub tagjai között, akik nemrégiben Tolna megyében is jártak és összemérték tudásukat a szekszárdiakéval. A Füles és a varsói Ro- zywka által létesített kupát a szekszárdiak egyik csapata nyerte el. A Tolna Megyei Tanács Gyógyszertári Központja és a megye gyógyszertárai egy szakszervezeti alapszervezetként dolgoznak az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetén belül. AÍapszervezeti választói értekezletüket tegnap délelőtt tartották, melyen az ötszáz dolgozót képviselő bizalmi testület (főbizalmik, bizalmik és bizalmihelyettesek) vett részt, valamint megjelent dr. Kiss Mária, az Egészségügyi Dől. gozók (Megyebizottságának titkára és Papp Ferenc, megyei főgyógyszerész. Az alapszervezeti választói értekezlet Horváth Károly főkönyvelő, ez esetben a levezető elnök megnyitószavaival kezdődött, majd a résztvevők megszavazták az előterjesztett napirendi pontokat. Az alapszervezet beszámolóját Csuka Ferenc szb-titkár terjesztette elő. A mindenre kiterjedő anyag részletesen taglalta a kiemelt feladatokat, a bérszínvonal-emelkedést, a dolgozók üdültetésével kapcsolatos eredményeket és teendőket, a nyugdíjelőkészítő bizottság tevékenységét, illetve a bizalmi választási üléseken elhangzott javaslatokat, melyeket az szb továbbít majd a felsőbb szak- szervezeti szervekhez. A beszámolót hozzászólások követték, melyekre dr. Szemes Ferenc főorvos, a megyebizottság tagja válaszolt, majd dr. László Viktor, a vállalat igazgatója szólt a szakszervezeti bizottság és a munkahelyi vezetés jó együtt, munkálkodásáról. Ezután következett a számvizsgáló bizottság elnökének beszámolója, majd — az szb lemondása előtt — a titkár a szakszervezeti munkát példamutatóan végző öt dolgozónak jutalmat adott át. A következő napirendként az szb- és a munkabizottságok megválasztása következett. A szakszervezeti bizottság titkárának ismét Csuka Ferencet választották, elnöke pedig Schwartz Tiborné asszisztens lett. A megyei küldöttértekezleten hatan képviselik majd a gyógyszertári központ alapszervezetét: Csuka Ferenc, Szanyi Vendelné, Balogh Lajosné, dr. László Viktor, Horváth Károly és Barcza Imre. Nyugdíjasfórum Szekszárdon A szekszárdi szakmaközi bizottság fórumot szervezett nyugdíjasai számára, ahol a felszólalások során sok minden szóba került a szakmaközi bizottság — általában a szakszervezet — munkájá. val és a településpolitikával kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány gondolatot, amely nyugdíjasainkat foglalkoztatja, tehát nyilvánvalóan közügyről van szó. Kovács János, városi tanácselnök is részt vett a fórumon, tehát az ott elhangzottak a településpolitikával kapcsolatban a legilletékesebb tudomására jutottak. Egy vélemény szerint Szekszárd talán az ország egyik legkoszosabb városa, határozottabb intézkedések szükségesek a megyeszékhely tisztasága érdekében. (Az újságíró megjegyzése: így talán túlzás, de ami igaz, igaz, nem tartozunk a tiszta városok közé.) A településfejlesztési elképzelések jók, de felmerül az aggály, hogyan oldható meg az intézmények üzemeltetése, ha csak annyi pénz van most is, mint az előző ötéves tervben, alacsonyabb árak mellett volt. A településfejlesztési hozzájárulásra szükség van, de differenciálni kellene, akiknek több a jövedelmük, fizessenek többet, akiké kevesebb, azok kevesebbet. Gyorsítani kell az úgynevezett alközpontok kialakítását. A környező települések fejlődésével is törődni kell, mert nem kívánatos a város túlduzzasztása. Sokkal jobban vigyázzunk meglévő értékeinkre, ne tegyük azokat tönkre és ne hagyjuk időnap előtt tönkremenni. Ezenkívül számos kérdés, fölvetés hangzott el még a nyugdíjiasfórumon, azok felsorolására kevés lenne a hely. Amire az adott pillanatban tudott, válaszolt a tanácselnök, de a többi javaslat nem marad pusztába kiáltott szó. Az föltétlenül igazolódott ezen a fórumon, hogy hasonló rendezvényekre szükség van, mert azok a város fejlődését szolgálják. A szakmaközi bizottság ilyen irányú tevékenységét a jövőben is folytatni kívánja. Szakszervezeti feladatok a közlekedés biztonságának javításában Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel haladt a teherautó, íme az eredmény. Személyi sérülés szerencsére — itt — nem történt. Annak idején hírt adtunk arról, hogy több érintett szerv képviselőinek részvételével, tanácskozás volt a közlekedési baleseti helyzetről, valamint a javítás érdekében múlhatatlanul szükséges tennivalókról. A kérdésről nem lehet eleget beszélni, hiszen a közlekedési baleseti helyzet szinte riasztó. És ami a legriasztóbb, hogy a balesetokozó tényezők sorában mesz- sze magasan az emberi felelőtlenség, a közlekedési morál hiánya vezet. A szákszervezetek legfontosabb feladatainak egyike az érdekvédelem. Ebbe tartozik a dolgozó ember — meg egyáltalán minden ember — életének, testi épségének védelme. Tehát a balesetmegelőzés is. Akár a munkahelyen, akár azon kívül. Különösen nagy a felelőssége a szakszervezetnek, ha a munkáhelyi vagy azzal közvetlenül kapcsolatban lévő balesetekről van szó. A közlekedés rohamos fejlődésével párhuzamosan az emberről való gondoskodás szellemében, számos olyan intézkedés lépett életbe, amelynek végrehajtása segíti a biztonságos közlekedést. Napjainkban korszerű szabályok fogalmazzák meg a biztonságos közlekedés rendjét, a forgalom megszervezését, a gépjárművek forgalomba helyezésének feltételeit. A kedvező közlekedésbiztonsági körülmények kialakításához azonban kevés csak a hatósági munka. A munkahelyi vezetők, a társadalmi és érdekképviseleti szervek ilyen irányú tevékenysége elengedhetetlen. Az üzemi baleseteken belül aggasztóan megnőtt azoknak a száma, amelyek a közlekedéssel függnek össze. Tavaly például a huszonkét halálos üzemi balesetből tizenhat volt a közlekedéssel kapcsolatban. De ami végképp aggasztó, hogy a balesetek döntő többsége emberi magatartási hibákra vezethető vissza. Nem lehet eléggé és eleget hangsúlyozni a nevelőmunka fontosságát. Éppen ezért a Szakszervezetek Megyei Tanácsa felhívja a gazdasági vezetőket, hogy a szakszervezeti szervekkel együtt, fejtsenek ki az eddiginél hatékonyabb oktató, nevelő tevékenységet. Mind a járművezetőknél, mind a gyalogosoknál segítsék elő olyan közlekedési morál kialakulását, amelynek alapja az udvariasság, egymás segítése, a szabályok betartása. A munkavédelmi oktatást kívánatos az eddiginél jobban összekapcsolni a közúti balesetek megelőzését szolgáló kérdések ismertetésével. A vállalatok, intézmények vezetői tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy csak olyan vállalati járművek vegyenek részt a forgalomban, amelyek műszaki állapota minden tekintetben megfelel a követelményeknek. Az ellenőrzést, ezen a területen, az eddiginél sokkal hatékonyabbá kell tenni. A szakszervezeti bizottságok tegyenek annak érdekében, hogy a közlekedésrendészetet ellátó szervek tevékenységüket az eddiginél szélesebb aktívahálózatra támaszkodva láthassák el. S végül, de egyáltalán nem utolsósorban, a gazdasági vezetők tegyenek hatékonyabb intézkedéseket az ittas vezetés megakadályozására, a szakszervezeti szervek — a rendelkezésükre álló eszközökkel — segítsék azok végrehajtását. A szakszervezeti választásokról Az utóbbi időszakban fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg a szakszervezetek tevékenysége iránt. Az emberek figyelme arra irányul, hogy jelen társadalmi, gazdasági helyzetünkben egy-egy kérdés megítélésében mi a szakszervezetek véleménye, s egyre inkább bele akarnak és bele is szólnak a politika helyi alakításába, a megvalósításba. Ebből is következik, hogy jelentős mértékben nőtt a dolgozók aktivitása a mostani időszakban, mert a vezető testületek, tisztségviselők most adnak számot elmúlt öt év munkájáról, és meg kell választaniok azokat a tisztségviselőket, akik képesek érdekeiket reálisan képviselni. A választások előkészítése befejeződött. A megye valamennyi szakszervezeti szerve arra törekedett — a szakszervezeti demokrácia fokozottabb érvényesülése érdekében —, hogy a tagság és a vezető testületek kapcsolata szélesedjen, erősödjön, hogy megfelelő párbeszéd alakuljon ki eredményeinkről, gondjainkról, feladatainkról. A szakszervezeti keretek kialakításánál meghatározó volt, hogy azok jobban feleljenek meg a munkahely szervezeti felépítésének, a tartalmi feladatok megoldását jobban segítő, célszerű és ésszerű szervezeti rendszer jöjjön létre. Döntöttek arról is, hogy milyen formában kívánják a szavazást lebonyo- , lítani. A választások megfelelő politikai, tartalmi, szervezeti előkészítése jó alapot adott a bizalmiak, főbizalmiak és a vezető testületek választásának lebonyolításához. A jellemző az, hogy a megyében lévő valamennyi ágazat területén ütemesen és tervszerűen folyik a választás. A jelölők — a választási szabályzatban megfogalmazottaknak megfelelően — megkeresték a szakszervezeti csoport tagjait, véleményt kértek a bizalmi, a csoport addigi munkájáról, a bizalminak javasolt személyről, a csoport munkája tartalmasabbá tételének lehetőségeiről. A dolgozókkal folytatott párbeszéd, véleményük egyértelművé tette, hogy egyre nagyobb követelményt támasztanak a bizalmi személyével és munkájával szemben. Az eddigi gyakorlat azt igazolja, hogy olyan személyek kerülnek megválasztásra, akik a csoporton belül tekintéllyel rendelkeznek, bírják a dolgozók bizalmát. A szakszervezeti alapszervezetek külön figyelmet fordítottak arra, hogy a bizalmihelyettesek jelentős része a mozgalmi munka iránt érdeklődő, aktív fiatalok köréből kerüljön megválasztásra. Az új bizalmiak többségben a bizalmihelyettesek köréből kerültek ki, amit egyértelműen jónak ítélhetünk. A cserélődés mértéke hasonló az 1980. évi választásokéhoz. Az alapszervezetek, a szak- szervezeti csoportok éltek a választási szabályzat adta lehetőséggel, a titkos, illetve nyílt szavazást illetően. A bizalmiak jól felkészülten számoltak be végzett munkájukról, ami az elmúlt öt év alatt mint feladat, siker avagy kudarc jelentkezett a szakszervezeti csoport életében. A beszámolók a csoport tevékenységének értékelése mellett egyes tagjaiknak a munkában való részvételéről, valamint a partneri kapcsolatok alakulásáról és további feladatokról is szóltak. A csoportértekezleten a dolgozók aktívak, őszintén mondanak véleményt az adott munkahely meglévő gondjairól, a mozgalmi és gazdasági területen meglévő ellentmondásokról. A leggyakrabban elhangzó vélemények az életszínvonallal, a szakszervezeti üdültetéssel, a szak- szervezeti munka nyilvánosságával, belső demokratizmusával, a munkafegyelemmel, a munka szervezettségével, a minőséggel, a teljesítményarányos bérezéssel, a vgmk-k helyével, szerepével kapcsolatosak. Ma már természetes az, hogy a bizalmiak beszámolóválasztó értekezletén az szb egy tagja értékeli a szakszervezeti csoport, a bizalmi munkáját, szól azokról a tennivalókról, amelyek megoldása az elkövetkező időszak feladata lesz. A jó partneri kapcsolatot jelenti, hogy többségében jelen van és véleményt mond a partner gazdasági vezető, a pártcsoport vagy pártszerv képviselője is. Összességében megállapítható, hogy a SZOT választási szabályzatában megfogalmazott elvek a gyakorlatban alapvetően megvalósulnak. Az eddigi tapasztalatok arra késztetnek bennünket, hogy jobban politizáljunk eddigi eredményeinkkel, hogy segítsük elő a párt XIII. kongresszusán megfogalmazott feladatok munkahelyi szintű megvalósítását, erre mozgósítsuk tagságunkat. Ehhez egy aktívabb, politizálóbb magatartásra van szükség a szakszervezet minden tisztségviselője részéről. ZSÉDELY ISTVÁN Hírek - események — Az Építők Szakszervezete Tolna Megyei Bizottsága szeptember 4-i ülésén megtárgyalta az új vállalat- irányítási rendszer bevezeté. sének, a vezető testületek létrehozásának tapasztalatait. Megvitatták továbbá az 1980. évi küldöttértekezlet óta végzett munkáról szóló beszámoló tervezetét. * — Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Tolna Megyei Bizottsága szeptember 10-i kihelyezett ülésén elfogadta a megyei bizottság 1985. II. félévi munkatervét. Tájékoztató hangzott el az 1984—85-ös év tömegpolitikai és tisztségviselői oktatásának tapasztalatairól. * — A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa elnökségi ülést tartott szeptember 20-án. Az elnökség megvitatta az SZMT 1980. évi küldöttértekezlete óta végzett munkájáról szóló beszámoló tervezetét, majd elfogadta a szakszervezeti választások előkészítéséről és a bizalmiválasztások eddigi tapasztalatairól szóló tájékoztatást. * — A Dombóvári Szakmaközi Bizottság szeptember 18-i ülésén tájékoztatást hallgatott meg a város környezetvédelmi és köztisztasági helyzetéről. A hozzászólások után a bizottság tagjai elfogadták a témával kapcsolatos feladatokat: * — Az SZMT-isköla 1985. szeptember 23—27-ig egyhetes alapképző tanfolyamot szervezett az alapszervezetek propagandistái részére.
