Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
1985. szeptember 4. NÉPÚJSÁG 3 Volán-forgalom Több utas, kevesebb áru Jogszabály-órtmlmozós Mozduljon meg a bérleménypiac Szekszárd belvárosában az édességbolttól egészen a tanácsi klubig érinti a bérleményeket ez az új rendelkezés Sokan vannak olyan állami, szövetkezeti szervek és magánszemélyek, akik különböző tevékenységhez bérelnek helyiségeket. E témában nemrégiben 34/1985.( VII. 1.) szám alatt rendeletet adott ki a Minisztertanács, melyben a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának emelését határozta meg. Mivel ez a téma; de fogalmazhatok így is, ez a polgári jogi szerződés sokunkat érint-érdekel, erről beszélgettem Halmai Gáborral, a Tolna Megyei Tanács V. B. építési és vízügyig osztályának főelőadójával. — Elsőként azt szeretném megtudni, hogy napjainkban miért volt szükség erre a rendelkezésre? — A rendelet megalkotói többek között arra is gondoltak, hogy a bérleti díjak egyre inkább nem nyújtanak fedezetet a lakás-, illetve a nem lakás céljára szolgáló bérlemények fenntartására és felújítására. Ez alatt természetesen az üzemeltetést is értjük. Tehát egyrészt azért adták ki ezt a rendeletet, — amely megjelent a Magyar Közlöny idei 27. számában, hogy a megnövekedett díjbevételből többet lehessen fordítani a bérlemények felújítására, karbantartására. Másrészt azért, hogy megmozduljon a bérleménypiac. A jelenlegi bérek a bérbeadókat sem ösztönözték helyiségeik kiadására. Itt elsősorban magánszemélyekre gondolok, akiknek volt, vagy van ilyen helyiségük, de eddig nem láttak fantáziát abban, hogy kiadják. — Nem ösztönözte őket a korábbi rendelet? — Nem. A megszorított bérleti díjak miatt nem éltek ezzel a lehetőséggel. De még a bérlőket sem ösztönözte arra, hogy az általuk elfoglalt területen egy helyiségben gazdálkodjanak. — A jogszabály meglehetősen faramucin fogalmaz, mert nem lakás céljára szolgáló helyiségeket említ. Ez egy nagy kosár. Mi tartozik bele? — Nem hiszem, hogy jobban össze lehetett volna foglalni ezt a kérdéskört, mint ahogy a jogalkotók tették. Tehát mi is tartozik bele? Termésnövelő vegyszer Bevált a Magyar Tudományos Akadémia és a Tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet kutatói által kikí- sérletezétt Formetol nevű új vegyszer. Az idén már nagyüzemi méretekben — csaknem tízezer hektáron — kipróbált vegyi anyag javítja a növények fotoszintézisét, meggyorsítja a szervetlen vegyüléték szervesekké való átalakulásának folyamatát, s ezzel növeli a hozamait. A Formetollal permetezett búzatáblák 7—8 százalékkal magasabb termést hoztak, s az ezzel kezelt kukoricatáblákon is szembetűnően telítettebbek, nagyobbak a csövek. A burgonya, a cukorrépa és a rizstáblák ugyancsak jobb termést ígérnek az új vegyszer hatására. A rostkendemék jobb a minősége, a paradicsom és a zöldpaprika húsosabb, a virágok szára erősebb tőle az átlagosnál. Az új termésnövelő vegyszer nagy előnye az olcsósága: hektáronként mindössze 100—200 forint többletköltséget jelent, s azt a magasabb hozammal bőségesen visszatéríti. Mindazok a helyiségek, amelyeket — természetesen lakás kivételével — bérbeadás útján hasznosítanak. Kigyűjtöttem mindazokat, amelyek érdekesek lehetnek. Idetartoznak az üzlethelyiségek, a boltok, a raktárak, a szertárak, a felvásárlás és terménybegyűjtés helyiségei, az irodaépületek, a lakossági javító- és szolgáltatóhelyiségek, a kisipari műhelyek, a sportlétesítmények, az edzőtermek, valamint a különböző járműtárolók, műtermek. — Ennél a pontnál jutnak el olvasóink oda, hogy megtudják: őket érinti-e ez a rendelet. Mondjuk a fodrász- kisiparost, aki egy lakásszövetkezeti ház közösségétől bérel egy műhelyt, érinti a rendelkezés? „Harminchét éve járom a fejlett ipari és a fejlődő országokat, tanulok agrártechnológusaiktól és mezőgazdáiktól, a dél-amerikai Ande- sek tundráitól az Amazon völgyén át a Szenegál sivatagjaiig. Az évek során megerősödött bennem a hit, hogy agrártudomány nem létezik” ... Dr. Bogyó István egyesült államokbeli magyar agrár- közgazdász előadásából való. a fenti idézet, ami a hazai és külföldi agrárszakemberek tanácskozásán hangzott el a napokban Budapesten, a Kertészeti Egyetemen. Megkértük a neves vendéget, mondja el, mi késztette erre a szokatlan kijelentésre? — Elöljáróban hadd mondjam el, hogy 1948-ban Magyarországon doktoráltam, s már akkor törtem rajta a fejem, hogy miképp lehetne magasabb szintre emelni a fejlődő országok gazdasági helyzetét és szociális körülményeit, a mezőgazdasági és élelmiszeripari technológia segítségével. Miután éveket dolgoztam különböző, mező- gazdasággal és élelmiszer- iparral, -kereskedelemmel foglalkozó cégeknél, többek között tizenhét évet a General Food Corporationnál; 1971 óta részben mint önálló konzultáns, részben az amerikai kormány, vagy pedig fejlődő országok felkérésére különböző mezőgazdasági— Természetesen, de a garázsukat kiadó tulajdonosokat úgyszintén. Tulajdonképpen mindenkit érint, de egy meghatározott ideig. Ezt egyébként tartalmazza is a jogszabály. Induljunk ki a magánszemély—magánszemély között létrejött bérleti szerződésből. Külön kell választani azt, ha a rendelet hatálybalépésének napján — 1985. július 1-től — fennt állt már a bérleti jogviszony, akkor mások a rendelkezések. Ha pedig a jogszabály hatálybalépése után kötötték akkor is mások, összességében 1988. január 1-étől a magánszemélyek által bérbe adott nem lakásbérlemények bérleti díját a felek közösen határozzák meg. ipari problémák megoldásán fáradozom. Az utolsó öt évben Szenegálban tevékenykedtem, valamint dél-amerikai országokban, és a Fülöp- szigeteken. Elmondhatom, hogy négy évtizedes pályafutásom alatt sok mindennel foglalkoztam, de ezek a dolgok nem skatu- lyázhatók be az úgynevezett agrártudományba. A tudományok a technológia axiómái. Az agrártechnológia majdnem minden alaptudomány eredményeit igénybe veszi. Befolyásolja a biológia, a fizika, a kémia és a matematika minden ága. Persze határvonalat húzni a technológia és a tudomány között igen nehéz, a mező- gazdasági fejlődéspolitika szempontjából azonban rendkívül fontos. A tudományok fejlődésének irányítása ugyanis veszélyes és gyakran káros erőfeszítés. A technológiák fejlődését és alkalmazását viszont tervezni és irányítani kell. A világon sajnos rengeteg példa van rá, hogy amikor a technológia felügyelet nélkül, csak megy a maga útján, az többnyire nem vezet arra a gazdasági és szociális eredményre, amit vártak. Itt van például a zöld forradalom, aminek nagyon sok áldozata is volt. Mexikóban bőtermő búzát, a Fülöp-szigeteken rizst, Peruban burgonyát, Kolumbiában maniókát nemesítettek. Több, rendszere— A közös megegyezésre van valamilyen jogszabályi limit? — Nincs. Ami a tulajdonosnak megéri vagy amiért az adcrtt időben bérbe lehet adni, ez határozza meg az összeget. — Nézzük az érem másik oldalát. A szocialista szektorba tartozó vállalat és magánszemély között köttetett szerződéseket. — Az állami tulajdonú helyiségek bérleti díját szabályozza a jogszabály. Egyébként az 1988. január 1-e előtti időszakban a magánszemélyekre is vonatkoznak e rendelet paragrafusai. Tehát ha ez év július 1-e után kötöttek ilyen szerződést a felek, akkor a rendelet meghatározta legmagasabb bérleti díjnál maximum 50 százalékkal magasabb díjtétel is megállapítható 1988. január 1-éig. — Az érdekelteknek mi most a teendőjük? — Valamit még el kell mondanom. A jogszabály egyik fontos előnye az, hogy ezáltal egyszerűsödött a bér- letidíj-megállapítás. Három kategória létezik: Budapest és a megyei városok, a többi város, és az egyéb települések. Dehát mi is most a teendőjük a bérbeadóknak és a bérlőknek, hogy e kérdésre is válaszoljak!? A bérbeadók, nak amennyiben nincs pontos és megbízható információjuk saját helyiségükről, akkor fel kell azt mérniük. Erre a munkára egy központilag szerkesztett formanyomtatvány szolgál. A bérbeadó a területileg illetékes tanács — vagy ahol ingatlankezelő szerv működik, Szekszárdon a Városgazdálkodási Vállalat, a megyében tíz költségvetési üzem — ad tájékoztatást és nyomtatványt, amelyet három példányban kell kitölteni a bérbeadónak. Egyébként ezen a formanyomtatványon közli a bérbeadó a megváltozott bérleti díjat a bérlővel is. Nem egyszerre lép életbe a bérleti díj emelkedése, hanem három ütemben. Egyébként ez a munka arra is választ ad majd, hogy hány magántulajdonú bérleményt adnak bérbe. szűcs—czakó sen gabonát importáló ország ideiglenesen önellátóvá, sőt exportképessé vált. De a csodamagvak csak tőkeinten. zív gazdálkodással váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A rossz minőségű földön, műtrágya és növényvédő szer nélkül gazdálkodó kistermelő ezekből a szuper magvakból sem kap jobb termést, sőt gyakran rosz- szabbat, mint korábban. Ezek a parasztok majdnem mindenütt a nagyvárosok nyomortanyáin kötöttek ki. Magyarországon, úgy látom, sikerült megállítani a nagyvárosokba való tömeges vándorlást. Én harminchat évig csak az olvasmányaimon keresztül kísértem figyelemmel a magyar mező- gazdaság fejlődését. Külföldön egyre több importált magyar élelmiszert vásárolva meggyőződhettem arról, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar színvonalas. Amikor tavaly itt jártam látogatóban, alig ismertem az országra. Üj volt a télen is járható úthálózat, a decentralizált ipar, az építkezések, a termelőszövetkezetek. összefoglalva úgy mondhatnám: e nagyszerű eredményeket annak köszönheti Magyarország, hogy a vezetés rájött arra: nem létezik külön ipari, mezőgazdasági és társadalompolitika, ha ezek nincsenek szinkronban, akkor baj van. Ha meg akarjuk szüntetni azt a paA Volán vállalatok központjának összesítése szerint a Volán vállalatoknál az első félévben a személy- szállítás a tavalyinál kedvezőbben alakult: a vállalatok buszai összesen 932 millió utast szállítottak, 4 százalékai többet, mint az előző év első felében. Ezen belül különösen a helyi járatok igénybevétele emelkedett, annak ellenére, hogy a vitel- díj magasabb lett. Figyelemreméltó, hogy a tarifa- emelés hatásiára jelentősen csökkent a teljes áru jeggyel utazók, s megugrott a bérletesek aránya. Tanuló- és nyugdíjasbérletet például egynegyedével többen váltottak, mint tavaly ilyenkor. A távolsági és a helyközi járatokon nem változott számottevően az utasszám, ám a helyi járatokon 7 százalékos növekedés figyelhető meg. A növekvő igények kielégítésére gyakran sűrítették a járatokat, ennek ellenére előfordult — főként a csúcsforgalmi időszakban —, hogy zsúfoltak voltak az autóbuszok. A jobb forgalomszervezésnek köszönhetően valamelyest javult a menetrendszerűség, s a járatoknak mindössze egy ezNapról napra növekszik az exportra kerülő alma meny- nyisége. A meleg idő hatására a fejlődésben a korábbi lemaradást fokozatosan behozza a gyümölcs, nagyobb tömegben érik be, így felgyorsulhatott a szedés. A Hungarofruct mintegy 1500 tonnányi termést indít naponta útnak* elsősorban a Szovjetunióba, s szeptember 10-e körül már négyezer tonnányi pirosló gyümölccsel gördülnek ki a tuzséri pályaudvarról a vagonok Moszkva, Kijev és más városok kereskedelmi központjaiba. A Hungorofruot terméklistáján a legrangosabb tétel az alma, évi 330 ezer tonna a leszállítandó mennyiség, zömében szovjet, illetve csehszlovák és NDK-beli megrendelésre. A nagy tétel zökkeradoxont, miszerint a világ egyik részén milliárdokat fizetnek ki a termelőknek, hogy a megművelt területeket csökkentsék, addig másutt az emberek éhen halnak, akkor ezt a komplex szemléletet kell alkalmazni. Eddigi munkájuk eredményeképpen a magyarok minőségileg és technológiailag versenyképesek majdnem mindenkivel, a tömegáruk terén. A fejlődés útja azonban a legmagasabb minőségű áru előállítása. Azt értem ez alatt, hogy például a primőr gyümölcs és zöldség abszolút kifogástalan minőségű legyen, a tömegárut pedig magas szinten feldolgozva kell eladni. A jövő az élelmiszerexportban a legjobb minőségű, „ínyenc” áruké, amelyek kifejezetten a „kaviár”-kategóriába tartoznak. Ezen a szinten viszonylag kevés a versenytárs, aki azonban egy szinttel alacsonyabban versenyez, az már mindenkivel versenyez! Sajnos, Magyarországon mindig csak élelmiszer- és libamájexportról beszélnek, pedig az a csöpögtetéses öntözési technológia, amit a Dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben láttam, a világon párját ritkítja, tehát üzletet lehetne belőle csinálni. Egyes magyar technológiák és agráripari berendezések jól értékesíthetők lennének a fejlődő országokban. Nagy lehetőségek reléke maradt ki műszaki hiba, betegség, vagy egyéb okok miatt. A fuvarozási igények csökkenése következtében az áruszállítási teljesítmények hat százalékkal alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. A vállalatok 16 és fél ezer tehergépkocsija ösz- szesen 80 millió tonnányi árut szállított; ez a mennyiség az összes közúton fuvarozott áru mintegy egyhar- madál teszi ki. Visszaesés az első negyedévben volt, a második negyedévben már a tavalyihoz hasonlóan alakultak a teljesítmények. Folytatódott a két év óta tapasztalható kedvező fellendülés a nemzetközi áru- fuvarozásban. A Volán teherautók több mint 220 ezer tonnányi árut vittek külföldre, illetve hoztak Magyarországra, 13 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az év hátralévő részében várhatóan további 2—3 százalékkal növekednek a személyszállítás teljesítményei, az árufuvarozásban azonban az elmaradásnak valószínűleg csak a töredékét sikerül lefaragni. Emiatt a vállalati eredmények sem érik el a te-vezett szintet. nőmentes kiszállítása rendkívül gondos, körültekintő szervezést, előkészítést igényel. Táj értekezleteken jó előre egyeztették a szedés menetét a termelő partnerekkel — állami gazdaságokkal, tsz-ekkel —, hogy a torlódásokat elkerüljék. A MÁV-val megállapodtak a vagonok biztosításában, a tuzséri „almapályaudvar” technikai berendezései pedig felújított állapotban kezdték a szezont, hogy az átrakásnál megelőzzék az esetleges üzemzavart. Ugyanakkor a Hungarofruct és a termelők ládakészítőüzemeiben a kellő mennyiségű göngyöleget is legyártották, illetve sok helyen három műszakban most is folyamatosan szögelik; összesen 17 millió láda szükséges az exporthoz. vannak a magyar lótenyésztésben, a vadgazdálkodásban is, hiszen ezekben Magyar- ország világhírű, s képes lenne a luxusigények kielégítésére. Látja, már egy félórája beszélünk a mezőgazdaságról, de még szó sem esett agrár- tudományról! Az egybegyűlt agrárszakemberek — a gödöllői, debreceni, keszthelyi, s több külföldi agrártudományi egyetem képviselői — persze nem egészen osztották dr. Bogyó István ama felfogását, hogy nincs agrártudomány. A lelke mélyén talán még dr. Bogyó István sem, hiszen ő is az egyik agrártudományi egyetemen doktorált.. . De ezt csak a pontosság, a tények kedvéért tettük hozzá. Mindenki értette ugyanis a neves agrárközgazdász mondanivalójának lényegét: vajmi keveset ér a „tiszta” agrártudomány, ha nincs mögötte társadalmi háttér. Más szavakkal: aligha lehet a sokat emlegetett zöld forradalmat véghezvinni, mélyreható társadalmi változások nélkül. Még kevésbé volt vita dr. Bogyó István ama véleményéről, hogy az agrárexportban a jövő a kaviár kategóriába tartozó ínyenc áruké. MIKLÓS ÉVA Dr. Bogyó István az agrárexportról: Az ínyenc áruké a jövő Felgyorsul az almaszüret
