Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
* ^ÉPÜJSÁG 1985. szeptember 25. Negyvenötezer lemez naponta A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyárából naponta átlagban 45 ezer lemez hagyja el a 22 présgépet Negyven év legsúlyosabb földrengéseinek krónikája 1946. december 21., Japán. 1125 halálos áldozata volt a víz alatti tatejmozgások következményeinek Sikokuban és Dél-Honsuban. 1948. június 28., Japán: 5 386 halálos áldozata volt a talajelcsúszásokkal és láva- kitörésekkel kísért földrengésnek. 1949. augusztus 5., Ecuador: a földrengés a Qui totói délre lévő területet sújtotta. 6500-an haltak meg. 1950. augusztus 15., India: 1500 halott Asszam államban. 1951. május 16., Salvador: 1000 halottja volt a Jucuapa térségét megrázó földmozgásoknak. 4953. március 18., Törökország: 1200 halottja volt az ország északi részét sújtó földrengésnek. 1954. szeptember 9. Algéria: Földrengés Orleansville- ben. 1409 halott. 1956. június 10., Afganisztán: 2000 halálos áldozat. 1957. július 7., Irán: a Kaszpi-tenger partvidékét megrázó földlökéseknek 25 000 halálos áldozatuk volt. Ugyanebben az évben, december 13-án 1287-en haltak meg. 1958. január 15., Peru: 1284 halott. 1959. február 29., Marokko: 12 000 halálos áldozata volt az agadiri földrengésnek. 1960. április 24., Irán: 3500 halott az ország déli részén. Lar városa elpusztult. 1960. május 21. Chile: 5700 halott. 1962. szeptember 1., Irán: 12 403 halálos áldozatot követett az ország nyugati és középső részét sújtó földrengés. 1963. július 26., Jugoszlávia: 1070 halott. Skopje városa rombadőlt. 1966. augusztus 19., Törökország: 2600 halálos áldozata volt az ország keleti részét sújtó földrengésnek. 1968. március 31., Irán: 10 000 halott az ország északkeleti részén. Ugyanebben az évben, szeptember 2-án ismét súlyos földrengések voltak Korasszam tartományban. Hivatalos közlés szerint az áldozatok száma ,yl0 000 alatt maradt”. 1969. július 26., Kína: 3000 halottja volt a Santu város térségét sújtó földrengésnek. 1970. január 5., Kína: ezrek haltak meg Jünnan tartományban. 1970. március 28., Törökország: 2000 halott Kelet- Anátöliában. 1970. május 31., Peru: 67 000—70 000 halott az ország észaíkii részén. 300 kilométer hosszú partszakasz és a mögöttes terület vált pusztasággá. 1971. május 22., Törökország: Í000 halott az ország keleti részén. 1972. szeptember 4., Irán: 5044 halottja -volt a Farsz tartományt sújtó földrengésnek. 1972. december 22., Nicaragua: 12 000 halottja volt a managuai földrengésnek. 1974. május ill., Kína: 20 000 halálos áldozatot követelt az ország sűrűn lakott nyugati részét sújtó -földrengés. 1974. december 28., Pakisztán: 5300 ‘halálos áldozata volt az ország északi részét megrázó sorozatos földlökéseknek. 1975. szeptember 6., Törökország: Déi-kelet-Anatoliában 5000 halott. 1976. február 4., Guatemala: 22 525 halottja volt a Guatemalavárostól dél-nyugatra kipattant földrengésnek. 1976. június 26., Indonézia: 9000 'halott. 1976. július 28., Kína: 750 000 halottja volt az ország észak-keleti részét sújtó különösen erős földrengésnek. 4976. augusztus 17. Fülöp- sZigetek: a földmozgásoknak 3000 halottja volt és még legalább annyian vesztették életüket a kísérő szökőár következtében. 1976. november 24., Törökország: 3790 halott. 1977. március 4. Románia: 1570 halott, közülük 1391 Bukarestben. 1979. szeptember 17., Irán: körülbelül 25 000 halottja volt a Korasszan -tartományt sújtó -földrengésnek, 1980. október 10. Algéria: 2600 halálos és 44 000 sebesült 'áldozata volt az ország északi részét érintő földrengésnek. 1980. november 23., Olaszország: 2916 halott, 8807 sebesült, 300 ezernél Több hajlék nélkül maradt ember. 1981. június 11., Irán: 4000 halott Kerman tartományban, egy hónappal később, július 28-án az újabb földrengésnek ugyanott megközelítőleg 7000 halálos áldozata volt. 1982. december 13. Észak- Jemen: 3000 halott. 1983. november 30., Törökország: 1342 halott. 1985. március 7., Chile: 145 halott és 2000 sebesült. 1985. augusztus 23., Kína: legalább 67 halottja volt az ország nyugati körzetében, a szovjet határ mentén kitört Beszélő képeslapok Már hosszú évek óta foglalkozom ezzel a szép, esztétikai érzéket fejlesztő földrajzi-helyi ismereteket bővítő hobbival. A lapokon keresztül sok olyan dolgot megismertem, amire a régi öregek sem emlékeznek vissza. Az idő múlásával minden lap egy történelmi dokumentummal ér fel. Megszólaltatja a sokszor feledésbe merült múltat, beszél a kor kultúrájáról, ízlésvilágáról, gondolkodásáról. Az első lapok 1870-ben jelentek meg Franciaországban, a „Képeslap” kiadási éve Magyarországon 1896. Addig a magyarországi szükségleteket külföldi, főképp német, osztrák kiadók elégítették ki. Eleinte grafikai eljárásokkal, később fényképes sokszorosítással készültek. Pár éve próbálkozom az országban élő gyűjtőket ösz- szefogni, ami több-kevesebb sikerrel, de megvalósult. Az aktiv gyűjtőkkel szeretnénk egy országos klubot létrehozni. Ha kedvet érez az olvasó e hobbi iránt, illetve ismeretségi körében van képeslapgyűjtő, mielőbb jelentkezzen nálam. A legkülönbözőbb nagyságú gyűjteménnyel rendelkezők, a legkülönbözőbb korosztályhoz tartozók jelentkezhetnek. Aki pedig nem gyűjtő, de felesleges lapjai vannak, kérem, küldje el. Szeretném, ha minél több cserekapcsolat alakulna ki. Ez kitűnő lehetőség arra is, hogy barátokat szerezzünk az egész világból és szükebb hazánkból. JUHASZ ÄRPÄD (8700 Marcali, Sziklai S. u. 5/C. III/l.) Oktatófilmek nemzetközi cseréje Kétoldalú szerződések alapján megkezdődött az audiovizuális taneszközök cseréje Magyarország, valamint Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és az NSZK oktatási intézményei között. A dia- és videofilmek, valamint a képek cseréjét az UNESCO Avinter nevű szervezete koordinálja, amelynek a titkársága Veszprémben, az Országos Oktatástechnikai Központban van. Eddig 16 ország jelentette be érdeklődését az audiovizuális taneszközök cseréje iránt, s ennek szervezésében az első lépés a kétoldalú együttmű- J if/irtós/iif idalialdÜM Somogyi Néplap Szokatlan, ha egy beruházó vállalat fővállalkozóként vesz részt az építkezésben. Két éve már, hogy a Somber ugyan némileg kényszerből, de vállalta ezt asze. repet. Eredetileg a nagyatádi nyolctantermes iskola előkészítési munkáján vett részt, később kipróbálta a fővállalkozói szerepkört is. A generálkivitelező akkor még a Tanép volt, de nem tudta sem a munkakezdést, sem az átadási ütemtervet úgy biztosítani, ahogyan ezt a városi tanács anyagi érdekei megkívánták volna. Sokan nem nézték jó szem. mel a Somber megjelenését a kivitelezői piacon. Mi úgy véljük, hogy a befektetett többletmunka, a magasabb teljesítmény arányában a vállalatunk nyeresége is nőhet, és komplexebb feladatokra is képesek leszünk a jövőben. Ennek megfelelően szeretnénk átalakítani a belső munkatársi gárdát, hozzáértő szakemberek irányításával olyan csapatot szervezni, amely ütőképes versenytárs lehet. Azóta már más építkezéseken is megjelentünk mint fővállalkozó, így Kaposváron a Toldi ABC, a siófoki Mahart-sziget gázvezeték-építésénél és további, talán mások szemében nagyratörő terveket is dédelgetünk — mondotta Szabó Árpád, a Somber előkészítési és vállalkozási osztályának vezetője. PETŐFI NEPE önfenntartó a Zőldségter- mesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat Kalocsai Fűszerpaprikakutató Állomása. A nagy múltú telepen, ahol 1917 óta foglalkoznak paprikanemesítéssel, alkalmazkodva az új gazdasági irány, zathoz, a nemesítéstől a vég. termék-előállításig terjed a tudományos munka. A kalocsai kutatók eddig is jelentős részt vállaltak abból, hogy a magyar paprika tartja hegemóniáját a világpiacon. A korábbi évek nemesítéséből köztermesztés. be került új fajtákkal újhó- dott meg a kalocsai, a szegedi tájkörzet fűszerpaprika- termelése. A folyamat nem szakadt meg, a változó termesztési körülményekhez igazodva, úja'bb fajták várnak elszaporításra. Ezek, az eddig ismert fajtáknál korábban érlelik termésüket, s ezzel a tulajdonsággal nemcsak több színanyagot gyűjtenek, hanem biztonságosabbá is válik a termelés, mivel az érés nem nyúlik a hideg, fagyveszélyes őszibe. Ezenkívül a betegséggel szemben is ellenállóbbak és hozamra sem maradnak el a kívánalomtól: 18—20 tonnányit teremnek hektáronként. Fajtáikhoz termesztéstech. nológiát is ajánlanak a kutatók. Kitűnően bevált az alap- kutatási költségek fedezésére a végtermék-értékesítés. 1982 óta Rubin néven forgalmazzák új fajtáik őrleményeit, amelyek keresett cikknek számítanak. Legtöbbet a Skála Áruház vásárol belőlük, de újabban a szegedi halászlét is kalocsai paprikával ízesítik. Mivel feldolgozási kapacitásuk korláto- * zott, neih tudják kielégíteni teljes egészében a kereskedelem igényét. Az idei szezontól azonban új őrlőberendezést helyeznek üzembe, s bővítik majd a paprikaválasztékot is. Dunántúli napló Első alkalommal rendeznek megyei kereskedelmi napokat a baranyai fogyasztási szövetkezetek. Az október 1-től 6-ig tartó eseménysorozatról a MÉSZÖV székházában Kasza Tibor, a megyei szövetség elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. A rendezők szándéka, hogy az egyhetes program során megismertessék a lakosságot a baranyai szövetkezetek sokoldalú tevékenységével. A pécsi központi rendezvényeken kívül szinte valamennyi áfész körzetében sor kerül egy-egy akcióra. A Dráva menti ÁFÉSZ engedményes iparcikkvásárt, a Tenkesalja ÁFÉSZ bútorkiállítást és borászati eszközök vásárát rendezi meg. A szigetvári szövetkezet községi boltjaiban rendez iparcikk- és ruházati vásárt. A Hegyháti ÁFÉSZ mágocsi és sásdi boltjaiban „fehér heteket” tart. A kereskedelmi akciók mellett szerveznek író-olvasó találkozót, különféle termékbemutatót, kóstolókat, áruismertetőket. Az idei első szövetkezeti kereskedelmi napok alkalmából a rendezők egyes termékek vásárlásakor 20—60 százalék kedvezményt biztosítanak. Egy hét alatt közel száz különféle program zajlik a megye területén. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága ülést tartott. A megye környezetvédelmének helyzetéről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utóbbi évtizedben az emberi környezet védelméről szóló párthatározatok és állami törvények nyomán szervezet, tebbé, összehangoltabbá vált megyénkben is a környezet- védelem ügye. A 4374 négyzetkilométernyi területet elfoglaló Fejér megyében az utóbbi évtizedekben nagyarányú iparosítás zajlott le, s egy korszerű mezőgazdaság alakult ki. A gazdálkodás természeti adottságai jók, a településstruktúra kedvezően követte a gazdálkodás változásait. Megyénkben a földterület háromnegyede mezőgazdasági művelés alatt áll, további 11 százaléka erdő. Sikerült az utóbbi években megfékezni, hogy a termőföldet más célra használják. Megélénkült a rekultivációs tevékenység, csökkent a műveletlen területek nagysága. A mezőgazdasági nagyüzemek a talajerő-gazdálkodásban és a növényvédelemben keresik a gazdaságos és környezetkímélő megoldásokat. Sajnos, nagyüzemeinkben olyan hatalmas táblaméretek alakultaik ki, amelyek a talaj- és mezővédő erdősávo- kat is megszüntették, fátlan- ná tettek nagy területeket. A földvédelemiben a kisebb költséggel feltárható tartalékok után most a hangsúlyt a talaj minőségi védelmére szükséges helyezni. A vízvédelmet a felszíni, felszín alatti és bányavizek együttes vizsgálatával kezelte a végrehajtó bizottság. Vízkészleteink, amennyiben kiépülnek a vízkivételi, tisztító- és tárolóművék, takarékos felhasználás mellett hosszabb távon kielégítik a lakosság és a gazdaság szűk. ségleteit. Sajnos, a talajvizek szennyeződése máris kedvezőtlenül hat a vízellátásra. A műtrágyák, növényvédő szerek, szenyvizek bemosó- dása erős nitrátosodást indított meg. Az élővilág védelme és a tájvédelem az utóbbi 10 évben kellő figyelmet kapott megyénkben. Jelenleg hat országos és 19 megyei védettségű természeti területet helyeztek védelem alá. A megye területének mindössze 4—5 százaléka tartozik az intézményesen védett kategóriába, de nem kevésbé fontos a védettség körén kívül eső természeti táj és környezet óvása, védelme. E területekre a stagnálás jellemző. A fasorokat, erdősá- vokat, ligeteket többnyire pótlás nélkül számolják fel. amivel nemcsak a táj szépségét szegényítik, hanem a természet egyensúlyára is kedvezőtlenül hatnak. Fejlesztés A Papíripari Vállalatnál nagyarányú fejlesztéssel, mintegy 2,5 millárd forintos beruházással bővíti hullám- doboz- és szalmacellulóz- gyártó kapacitását. A papíripar — amelynek termelését túlnyomó részt a papíripari vállalat adja — évente 150—160 ezer tonna hullámdobozt gyárt, ám ez a hazai igényeknek csak mintegy 90 százalékos kielégítését teszi lehetővé. A hiányzó mennyiséget tőkés importból kell pótolni. A Csepeli és Nyíregyházi Papírgyárban végrehajtandó fejlesztésekkel az importot kívánják hazai termékkel helyettesíteni. A Nyíregyházi Papírgyárban új dobozgyártó gépeket állítottak üzembe, felújították a_ meglévő huLlámlemeza Papíripari készitő berendezéseket, az elavult gépeket pedig leszerelték. A beruházás a befejezéséhez közeledik, e napokban folyik az új termelőeszközök próbaüzeme. Nyíregyházán korszerűsítették az üzemen belüli anyag- mozgatást is, így a számítógép által vezérelt görgőpályás anyagtovábbítással lényegesen javul a munka szervezettsége. A beruházás eredményeként a nyíregyházi gyárban évi 20—22 ezer tonnával nő a dobozgyártó kapacitás. Ugyancsak a hullámdoboz- termelés korszerűsítését segíti a Csepeli Papírgyárban megvalósuló beruházás. Az új gépek, berendezések elhelyezéséhez mintegy 1900 négyzetméteres gépcsarnokot és csaknem 7 ezer négyzet- méteres -raktárt is építenek. Vállalatnál A régi üzemcsarnokban felújítják a jelenleg is üzemelő h u 1 Iá mlemez-gyártó gépet, s új, japán gyártmányú berendezést is üzembe helyeznek, amely évente 45 ezer tonna hullámlemez gyártására alkalmas. Elektronikus folyamatszabályozása lehetővé teszi, hogy gyártás közben, holt idő nélkül váltson terméket a berendezés. A számítógéppel programozott gépen így folyamatosan készíthetik a különböző méretű és minőségű dobozokat. Ehhez korábban a gépsor leállítása és kézzel történő szabályozása volt szükséges. Űj dobozkimetsző gépsort, ragasztóberendezést, valamint úgynevezett hat nyomóműves, vagyis több színnyomásra és lakkozásra is egyaránt alkalmas berendezéseket is üzembe állítanak
