Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 222. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. szeptember 21., szombat Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HtRRÖL HfRRE (3. old.) HOZTAK-E VEVŐKET? (4. old.) RÉGI ORSZÁGGYŰLÉSEK SOPRONBAN (11. old.) AZ ATYAI SÍPOT ÖRÖKÖLTE (13. old.) Pedagógus- utánpótlás Nemcsak pedagógusok szakmai köreiben, hanem szülők, tanácsi szakemberek, főhatóságok berkeiben is gyakorta szó esik arról: milyen is jéLenleg a nevelői ellátottság az iskolákban. Benne van a feltett kérdésekben mindaz, ami „iskolaügyben”, ezt a témát tekintve, foglalkoztatja az embereket. A demográfiai mutatókból lehet következtetni arra, hogy körülbelül huszonöt évre vonatkozóan mekkora lesz, lehet az iskolák terhelése. Vagyis, mely iskolatípusokban várható rövid időszakaszban csúcs, miként és mikor húzódik át a nagy tömegű gyermekhad a középiskolákba, illetve jut el a főiskolák és az egyetemek kapuihoz. E megközelítésből elemezve a születések adatait, körülbelül a következőkről van szó: a gyermekgondozási segély bevezetését követően, 1967 után a születések számában változás következett be, a megelőző öt év mélypontjához képest. 1970—79 között a korábbi évek átlagánál évi 30—40 ezerrel több gyermek jött a viliágra. Ezután lassú, majd — a nyolcvanas évek elejétől gyorsuló csökkenési folyamat figyelhető meg. (Jelenleg már csak évi 115—120 ezer körül mozog a születési szám, szemben a csúccsal, amikor a 170, sőt 180 ezret is meghaladta.) Az iskolai osztáíylétszámokat nézve: az általános iskolák alsó négy osztályában a nagy diáklétszám jelentkezése a nyolcvanas évek elejére esett. Onnan a hullám most, ezekben az években húzódik át, illetve tetőzik a felső tagozatban. A középiskolák első osztályaiban első ízben .tavaly növekedett meg a diáklétszám, s a nyomás eltart a nyolcvanas évek végéig, keveset átnyúlik a század utolsó évtizedébe is. Aztán mindenütt kisebbek lesznek az osztály- létszámok. Elkövetkezik viszont — úgy az évezred végére, illetve az ezredforduló idején — az az idő, amikor az említett nagyobb ifjú korosztályok lesznek szülőkké, s feltehetően „visszaköszön” majd újból a népesebb gyermek-korosztályok jelentkezése, némileg kiegyenlítettebb számokkal. Egy nemrégiben készült igen alapos, mélyreható elemzéseket tartalmazó művelődési minisztériumi felmérésben a pedagógusképzéssel foglalkozó szakemberek arra kívántak feleletet adni, 'hogy megfelelő-e a jelenlegi képzési ütem. Kell-e majd az a tanítói létszám, ami most alakul, illetve mennyiben kell megtartani azokat a megemelt keretszámokat, amelyek a holnapra vonatkozóan is jellemzik a mértéket? Figyelembe vették az elemzések azt a tényt is, elméletileg elsősorban, hogy mely megyék, mely hazai régiók nélkülözik ma legjobban a kellő pedagógusgárdát. Kevéssé ígérhető meg — így az elemzés, — hogy a katedrákon rövid idő alatt már nem lesz szükség a képesítés nélküli nevelőkre. (Akiknek mai, tekintélyes hányada amúgy is megszerzi két-három év leforgása alatt az oklevelet.) Jelenleg az arányszámuk 4 százalék körüli. Számolni kell, hosszú távon azzal is, hogy a pálya elnőiesedése miatt a nevelők 9—10 százaléka továbbra is tartósan távol lesz a munkahelyétől. Ugyancsak mérce a képzés mértékében, hogy jelenleg legalább 10—12 ezer nevelői képesítésű szakember nem dolgozik az oktatásban, s feltehető, hogy az egyetemek, főiskolák változatlanul más területeknek is képeznek pedagógusvégzettségű fiatalokat. A most következő tervidőszakban is mintegy hatezer új óvónőre lesz szükség — a gyermekintézményekben, hogy megmaradhasson a jelenlegi, európai rangsort tekintve is igen szép, 85—90 százalékos ellátottság. Jelentős, többezres az igény — s nem jelez csökkenést — az általános iskolai tanítók, majd tanárok íiránt is. A mennyiségi fejlődés feltétlenül módot ad arra, — ezért is célszerű tartani a mai képzési keretszámokat —, hogy az alsó tagozatban kellemesebbé és tartalmasabbá lehessen termi a tanulást, a felső tagozatban pedig hatékonyabb lehessen a nyelvoktatás, a testnevelés, hogy csak néhány példát említsünk. Fejleszteni kívánják a gyógypedagógiái ellátottságot is. Kétségtelenül, a középiskolákban 'érződik most, úgy három-négy évig, a szaktanárok helyenkénti hiánya Ezért is kívánják kiegészítő tanárképzéssel, egyéb mun'kaerőgazdálkodási intézkedésékkel is enyhíteni a hiányt. Az előrejelzések szerint a jövő évtized közepére kielégíti majd az igényeket a jelenlegi megemelt mértékű középiskolai tanárképzés. Levelező oktatással segítik elő a szakmai pedagóguslétszám gyarapítását, például a gyakorlatvezető szakoktatókét. Sok város segíti jelenleg is és fogja még erőteljesebben segíteni a pedagógusképzést, az országos gondok enyhítésében. Az óvónőképzés bővítése Zsámbé- kon és Szekszárdon már megkezdődött, Baján és Esztergomban az előkészítésére folynak munkálatok. A tanítóképzésben bizonyos hiány észlelhető, a délkelet magyarországi régióban, de az országban másutt is figyelni kell arra, miként tartható meg, illetve hívható a fiatal tanítók, tanárok végzős seregéből minél több — és minél hosszabb időre. A pálya megtartó erejét növelni: valahogyan ilyesformán lehet megfogalmazni azt a követelményt, ami a mennyiség mellé — az életminőség javítását is felsorakoztatja. Benne foglaltatik a fizetések kellő rendezése, csakúgy, mint a letelepedéshez múlhatatlanul szükséges anyagi segítség, a lakáshoz juttatás és a törődés ezer más lehetősége. VÁRKONYI MARGIT Síhartii elnök pénteki programja Vidéki látogatással kezdte pénteki programját Suharto indonéz elnök, aki Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke meghívásának eleget téve tartózkodik hazánkban. A délelőtti órákban a Her- oeghalmi Kísérleti Gazdaság életével ismerkedett az államfő. A látogatásra elkísérte Losoncai Pál, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes is. Az egykori császári főváros, a festői szépségű Kiotó nevezetességeivel és egy modern képmagnó-összeszerelő üzemmel ismerkedett péntek délelőtt, japárfi látogatásának zárónapján Lázár György. A másfél millió lakosú Kiotó több mint egy évezreden át — 794 és 1869 között — volt Japán fővárosa, civilizációjának központja. Történelmi, vallási és kulturális emlékeivel ma is Japán első számú idegenforgalmi látványossága. Megtekintését a Japán vendéglátók ezért iktatták be a Minisztertanács elnökének programjába, amelynek hivatalos része tulajdonképpen csütörtök este már befejeződött. A négynapos japáni látogaA Pest megyei mezőgazdasági üzemben Góg Mátyás igazgató tájékoztatást adott a mintegy ötezer hektáron gazdálkodó nagyüzem sikeres tevékenységéről, a hétszáz dolgozó munkakörülményeiről. A vendégek a tájékoztató után megtekintették a takarmánykeverő üzemet, a gazdaság ágazatainak eredményeit tükröző bemutató- termet, valamint a szarvasmarha-telepet. tás utolsó eseményéként Lázár György és kísérete a világ egyik legnagyobb elektronikai gyártójának számító Macusita Elektronikai Művek kadomai képmagnóösszeszerelő üzemét tekintette meg. A kadomai gyár Japán második legnagyobb városa, Oszaka határában található, a Kiotótól Oszakáig vezető utat Lázár György és kísérete gépkocsikkal tette meg. Lázár György pénteken, négynapos hivatalos látogatásának befejeztével elutazott Japánból. Lázár György búcsúztatására az oszakai repülőtéren megjelentek Isii Toru protokollfőnökkel az élen a jaAz indonéz államfő elismerően szólt a látottakról. Az indonéz államfő érdeklődését különösen a magas tejhozam elérése keltette fel. Suharto elnök programja Budapesten a Medicor Művök központjában folytatódott. A gyár bejáratánál Ka- polyi László ipari miniszter fogadta a Losonczi Pál társaságában érkező vendéget. Martos István vezérigazgató röviden ismertette az orvosi berendezéseket gyártó nagyüzem tevékenységét. pán külügyminisztérium magas rangú képviselői, és ott volt Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. A TU—154-es kiilöngép helyi idő szerint péntek délután 16 órakor — magyar idő szerint reggel 9 órakor — szállt fel az oszakai repülőtér betonjáról. Lázár György és kísérete — Horn Gyula külügyi, Török István külkereskedelmi államtitkár, Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács tájékoztatási Hivatalának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Székács Imre, a Magyar—Japán Gazdasági Klub magyar társelnöke — ma este érkezik haza. Elutazott az ENSZ közgyűlésére Várkonyi Péter Pénteken elutazott Budapestről Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésiének 40. ülésszakán résztvevő magyar küldöttséget vezeti. Németh Károly fogadta a Kolumbiai KP Németh Károly, az MSZMP főtitkár-.helyettese pénteken a Központi Bizottság székh ázábao fogadta a Kolumbiai Kommunista Párt küldöttségét, amely Manuel Ceptedának, a párt KB Végrehajtó Bizottsága tagjának vezetésével az MSZMP KB meghívására tesz hivatalos látogatást hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt vezető képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk, országuk helyzetéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen voilt Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Mario Upegui, a Kolumbiai KP KB Végrehajtó Bizottságának és Consuelo Avila, a párt Központi Bizottságának tagja. Lázár György hazaindult japánból Terménytároló Befejezéséhez közeledik a kisvejkei Szabadság Mező- gazdasági Termelőszövetkezet hatezer tonnás terménytárolójának építése. Mint ismeretes, ez év januárjában egyesült a mucsi és a kisvejkei termelőszövetkezet. Közös területük 4700 hektár. A jövőben 1000 hektár búza, 200 hektár napraforgó és 500 hektár kukorica termésének korszerű tárolását kell megoldani. A megnövekedett terménymennyiség raktározási gondépül Kisvejkén ja tette szükségessé, hogy az 1980-ban épített tároló mellé most egy hasonló méretűt építsenek. Ez év júliusában kezdte a szövetkezet kőművesbrigádja a betonlábazat építését. A fémszerkezetet Dunaújvárosból szállították. Az alumínium hullámlemezekkel borított épületben a biztonságos tárolás mellett csíráztatást is végeznek majd. A nyolc és fél millió forintos beruházást a tervek szerint októberben adják át rendeltetésének.
