Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
1985. szeptember 19. NÉPÚJSÁG 3 Szovjet próbapályán tesztelik az új Ikarusokat Tanévkezdés, 1985/86. Hol, hogyan, milyen körülmények között? Tárgyi feltételek az iskolákban Decsi kisdiákok útban az iskola felé A Szovjetunióban az Autóipari Tudományos Kutató- intézet (NAMI) különleges pol'igon próbapályáin már tesztelik az új, Ikarus-gyárt. mányú városi autóbusz prototípusát, s a járművek nem. sokára megjelennek több szovjet nagyváros útjain is, ahol a szélsőséges időjárási viszonyok között kell helytállniuk. A berlini közlekedési vállalattal kötött megállapodás alapján rövidesen az NDK-ban is alapos próbáknak vetik alá a járművet. Ez a két szocialista ország az autóbuszgyár legnagyobb megrendelője, évente több ezer Ikarus-buszt Befejeződtek a földtani kutatások az Ajka II. elnevezé. sű szénlelőhelyen. A feladatot a Veszprémi Szénbányák Vállalat megbízásából az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakemberei oldották meg. Káptalanfa, Gyepükaján és Csabrendek község térségében együttesen 52 ezer méter kutatófúrást végeztek. Ezekkel és a geofizika módszereivel megállapították, hogy az említett területen a kibányászható szén mennyisége meghaladja a 100 millió tonnát, a minősége jobb, mint az ajkai medencében ma bányászható széné. A 70 százalékban erőművi, 30 százalékban pedig lakossági fel- használásra alkalmas szén átlagban 500—600 méteres mélységben, vastag szelvényekben helyezkedik el, tehát korszerű technológiával gazdaságosan kitermelhető. Négymi llió-kilencszázezer forint értékű energiát, 3,5 millió forint értékű importból származó segédanyagot és alkatrészt takarítottak meg az év végéig tartó kongresszusi—felszabadulási munkaverseny eddigi szakaszában a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat dolgozói. A kollektíva egyebek között azt vállalta, hogy a minőség további javításával növeli az exportképes termékek arányát és mennyiségét, az importból származó alkatrészek és segédanyagok hazaival való helyettesítésével pedig csökkenti a kiadásokat. vesznek, egyelőre még a 200-as típuscsalád tagjait, de valószínűleg már jövőre — ha a tesztelések sikeresnek bizonyulnak — a 400-as típusból is rendelhetnek a következő évekre. Itthon néhány hete a fővárosban a 16-os járat vonalán és Pécsett járatják próbaúton a jövő városi autóbuszait. A mátyásföldi Ikarus- gyárban elmondták: az év végéig tíz ilyen új típusú buszt szerelnek össze, 1986- ban pedig, a gyár termelési programja szerint hatvanat. Jelenleg a szériagyártást készítik elő. Az automatikus gyártósorokat fokozatosan A kutatók megállapításai alapján még az idén megkezdik az új bánya tervezését, várhatóan 1987-ben pedig az első akna mélyítését is. Az új bánya előreláthatóan 1995-ben kezdi meg a termelést. Az Ajka II. lelőhely kutatása 1982-ben kezdődött, és a hazai szénbányászat történetében rekordidő alatt fejeződött be. A gyorsított kutatásra azért volt szükség, mert a már több mint 100 éve művelt ajkai bányák szénkészlete kimerülőben van. A régi bányászkodás során otthagyott szén felkutatásával, a korábban gazdaságtalanul kitermelhető- nek ítélt készletek felszínre hozásával és más módszerekkel is már csak 1995-ig tudják meghosszabbítani az élettartamukat. Az új bánya hosszú időre biztosítja az ajkai szénmedence több ezer bányászának foglalkoztatását. Mindezeket valóra váltották, sőt, túl is teljesítették. A takarmányüzemben dolgozók a minőség további javításával elérték, .hogy az idén, már a pelletbakarmánynak a fele, a héjastakarmánynak pedig száz százaléka külföldön talál gazdára. Az izocu- korgyárban dolgozók a tervezettnél 10 ezer tonnával több izocukrot gyártottak, azért, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot tudjanak biztosítani az Aszári Keményítő- gyárnak a kristályos szőlőcukor és a keményítőszörp készítéséhez. állítják át, készítik az új buszelemek előállításához szükséges sajtolóeszközöket és más szerszámokat. Gyors ütemben készülnek fel az új részegységek sorozatgyártására az Ikarus hazai kooperációs partnerei is, köztük az alvázakat gyártó Csepel Autógyár és a nagyobb teljesítményű motorokat, valamint főegységeket készítő Magyar Vagon, és Gépgyár. Az Ikarusban azt is elmondották, hogy a távolsági járatokra tervezett, ugyancsak új, 300-as típusok modelljei még csak kísérleti jellegűek, szériagyártásukra egyelőre nem Ikerül sor. Családi ház - egységcsomagban Hazánkban még ismeretlen építőelem gyártását kezdte meg egy NSZK-ból vásárolt licenc alapján és egymásai társulva a sárisápi Űj Élet Tsz, a dömsödi Építőipari Szövetkezeti Vállalat, valamint a Budapesti 43-as Állami Építőipari Vállalat. Az új építőanyag pehelykönnyű, mert alapanyaga polistirolgyöngy, amelyet vegyszerrel is dúsítanak, hogy védjék a rágcsálók ellen .A különböző méretű hungarocell-elemek a Le- go-játék módjára összeil- leszthetők, egymáshoz kapcsolhatók. Belsejük üreges, ahová összeállításuk után híg betont kell tölteni. Az új építőelemeket egységcsomagban árusítja majd a gazdasági társaság. Alkalmazásukkal, miután az építkezők az alapot elkészítették, 2—3 nap alatt házilag összeszerelhetik új otthonukat. A hungarocell-falra kívülről ugyanúgy védőréteg szükséges, mint az egyéb építőanyagok esetében. Belül azonban elgendő az illesztési hézagok kiegyengetése, és a falfelület máris alkalma tapétázásra. Nagy előnyük az ilyen „lego-házak- nak”, hogy a jelenleg forgalomban lévő épitőanyagok mindegyikénél jobb hőszigetelők. A belőlük készült lakóépületek 20—25 százalékkal kevesebb tüzelővel fűt- hetők. A gazdasági társaság az új elem jelentős részét — mindaddig amíg a hazai építkezők nem ismerik fel előnyét, és nem keresik — a licenctulajdonos közvetítésével az NSZK-ba exportálja, ahol elsősorban kiváló hőszigetelése miatt kedvelt és keresett ez az építőanyag. A megyei tanács művelődési osztálya minden évben rendszeresen elvégzi a megye tanintézeteinek vizsgálatát, hogy hol, milyen feltételek között kezdték meg a tanévet. A tárgyi és személyi feltételek közül ezúttal csupán az előbbit vesz- szük szemügyre, azzal együtt, hogy érezzük a másik ösz- szetevő súlyát is. Bár a statisztikák november táján látnak majd napvilágot, nem árt egy előzetes, vázlatszerű összképet megrajzolni. A tankönyvellátás a tapasztalatok szerint az idén jelentősen javult. E kedvező megállapítás azonban nem vonatkozik valamennyi településre, egyes körzetekben, így Pakson és környékén gondokról számoltak be. De ezúttal nem a meg nem jelent tankönyvek okozták a bosszúságot, hanem a „szétterítés”, azaz nem jutott tanévkezdésre, szeptember 2-re az iskolákba a szellemi táplálék, a munkaeszköz. Az iskolák általában tisztán, a nyári nagytakarítás után felkészülten fogadták a diákokat. A megyében tizenkét tanterembővítést regisztráltak a nyár folyamán, s várhatóan az idén még további nyolc terem átadására kerül sor. Közel 200- zal gyarapodik a kollégiumi férőhelyek száma, s ide tartozik még, hogy Tolnán tornacsarnokot építenek. Két településen tájékozódtunk ezek után a tanévkezdés alakulásáról, hogy választ kapjunk arra, vajon a sokszor emlegetett dombóvá. ri szakmunkásképző intézeten kívül másutt nem csúfították-e szeplők az évnyitás ünnepi pillanatait, s a legkevésbé ünnepi, ám annál fontosabb tanítási napokat. Késésben a kollégium építése Tolnán a gimnáziumba vezet első utunk, ahol finoman fogalmazva is „csata- állapotok” uralkodnak. Az igazgatónő, ifjabb Bolvári Józsefné korántsem a helyzetnek kijáró elégedettséggel, inkább egy, a természetéből fakadó derűvel invitál beljebb bennünket. — Ügy gondoltuk — mondja —, hogyha már úgyis „rumli” van, akkor készüljön el egyszerre a központi fűtés is az iskola- szárnyban. Hogy mi a felfordulás oka? Tavaly szeptember helyett csak novemberben kezdték el a kollégium építését. Az egykori zárda, laktanya, majd szolgálati lakás ezután hetvenkilenc férőhelyes átmeneti szállása lesz a tanulóknak. De kiknek? Hiszen a 262 diákból jelenleg is csupán tizenöten igényelnék ezt a lehetőséget. — A kollégium építését az indokolta, hogy rövidesen egy szakközépiskolai osztályt kell beindítanunk. Ne kérdezze, hogy milyent, fogai, mám sincs — mondja az igazgatónő. Most, szeptember 1-én kellett volna a LAKISZ kivitelezésében átadni a kollégiumot, de a legoptimistább várakozás szerint sem kerülhet erre sor 1986. január 1. előtt. A késés viszont több fronton is problémákat vet fel. — Először is, azok a gyerekek, akiknek szüksége lenne erre, egyik kollégánknál kaptak elhelyezést, étkezést. (Egyébként 2500 forintba került volna egy fő elhelyezése, s megyei támogatást nem kaptunk ...) Az. után az építkezéssel három tantermünket kellett átadnunk, ahelyett, hogy nyertünk volna vele újabb helyiségeket. A konyhánk ez idő alatt nem üzemelhet, a selyemgyárból hordjuk az ebédet, s a jelentkezőknek csak a fele kaphat menzát — mondja, majd hozzáteszi — Nem is tudom, hogy megemlítsem-e még a gondok között, hogy az udvaron testnevelésórákon a munkások zavarják a foglalkozásokat, átszaládgálnak a pályán. Ez utóbbi ugyancsak bosz. szantó momentum, és korántsem lényegtelen. Az iskolavezetés rugalmassága mutatkozik meg abban, hogy amit lehet, házon belül oldanak meg. Korábban bevett gyakorlat volt, hogy a nyári nagytakarítást, meszelést társadalmi munkában végezték el. — Idén négy év óta először nem ... Nem láttam biztosítottnak, hogy amit ezzel megspórolunk, azt fel is használhatjuk — így Bolvári Józsefné. Zsúfoltan Több mint 200 éves épület, látszik az idő nyoma, de valami sajátos hangulatot áreszt, az 1-es Számú Álta* lános Iskola alsó tagozatán találkozunk Barát Györgyné igazgatóval. — örültem, hogy elkezdődött a tanév, hiszen láthattam munkánk eredményét, hogyan is sikerült a felkészülés. önmagukért beszélnek a sorok. A néhány éve átadott, betonozott játszóudvar, a tavaly elkészült központi fűtés, a világítás korszerűsítése az idei esztendőre nem hagyott nagyabb feladatot. A nagytakarításhoz, meszeléshez minden évben a selyemgyártól kapnak segítséget, sok mindent saját erőből oldanak meg. Az út másik oldalán élló felső 'tagozatban most nyáron vezették be a központi fűtést, ennek nyomai még láthatók is, de a külső szépítés még hátra van... Az iskola 560 tanulóját a felsőben szaktantermi rendszerben helyezték el. Gondot jelent, hogy nincs tornaterem, a szűk tornaszoba szükségből tanterem lett, így a helyi sportkör jóindulatára szorulnak. Az intézményhez tartozó ihárom óvodában, a fácánkerti tagiskolában és a kisegítő iskolában is felkészülten várták a tanévet. — Ez az év aránylag jól indult — üdvözöl bennünket Bajért Miklós, a Il-es iskolában. A kijelentés minden bizonnyal annak szól, hogy a zsúfoltság ellenére sem kellett a váltakozó tanításra átállni, megoldották a nyelvi órák beosztását is. Igaz, a szaktantermi rendszerre egyelőre gondolni sem mernék. Évek óta toldanak, bővítenék, hogy a mindig gyarapodó gyereklétszámot megfelelő körülmények között fogadhassák. Tizenhárom év alatt tíz tanteremmel bővült az intézmény, az 1985. szeptember 1-től önállóan működő mözsi iskola további négy teremmel. A község nagy beruházása a torna- csarnok a közvetlen szomszédságban épül, átadása után felszabadul a tornaszoba is és modern körülmények között sportolhatnak, mozoghatnak a diákok. Egyelőre azonban a megkurtított játszóudvarral kénytelenek megelégedni. A szokásos nyári felkészülés az Eötvös utcai iskola tetőcseréjével, külső vakolásával, csatornacseréjével egészült ki az idén. Folyamatosan, saját erőből Decsen az „új tanév, régi feltételek” szellemében indultak, valamelyes módosítással. .. — Az alsó tagozatban komoly bővítést végeztünk, döntően a megyei tanács támogatásával — halljuk Vida János igazgatót. — Három tanterem, központi fűtés, vizesblokk a nyár eredménye, közel négy millió forintos költséggel. A helyi gazdasági szervek, szülők, nevelők társadalmi munkája is kellett ehhez. így megoldott magasabb létszámmal is a délelőtti tanítás, sőt, szélesedett az iskolaotthonos rendszer. A felsőbb osztályokban inkább minőségi javulás tapasztalható. Adott a szaktantermi rendszer, nyelvi laborok, tornacsarnok, központi fűtés, és idén teljessé tudtuk tenni az idegen nyelvek osztott csoportú oktatását. Az 586 diákot számláló iskolában valóban nincsenek teremgondok, zsúfoltság, ezt tükrözi, hogy fő feladatnak a könyvbár áthelyezését, szabadpolcos elhelyezését, egy második politechnikai műhely kialakítását tartják. A külön épületben működő alsó tagozatban az udvar fel- töltése, kisebb külső munkák maradtak hátra, ami a tanítást nem zavarja, A szokatlanul kedvező helyzetet az iskola vezetője így magyarázza : — Folyamatos, szisztematikus munka eredménye, hogy nem szűkölködünk, nem az utolsó pillanatban kapkodunk. Készültünk a demográfiai hullám fogadására, időben kalkuláltunk, TAKÁCS ZSUZSA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Vizsga állampolgári felelősségből — A demokratizmus újabb próbája — így jellemezte nemrég egyik tanácstag ismerősöm az elkövetkező három hónap egyik legfontosabb tanácsi feladatát, a településfejlesztési hozzájárulás országos, de mégis egy-egy város, kerület, község közvetlen jövőjét meghatározó vitáját. Demokratizmusból vizsgázik most megyénkben is a tanácsok szervezete és emberei, és az állampolgár. Igen, valóban erről van szó, mivel a helyi tanácsoknak a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban többszörös a feladatuk: őszintén és nyíltan kell tájé- koztatniok egy-egy körzet lakóit a teendőkről, az elhatározott, szükséges fejlesztés akadályairól, azok elhárításának módjáról, s ugyanilyen nyíltan kell fogadni a lakossági javaslatokat. A megértő türelemre is szükség van. Megérteni, hogy egy adott körzet mikrogondjai helyenként igenis „versenytársai", esetleg „ellenfelei" lehetnek egy rosszul vagy jól megfogalmazott nagyobb feladatnak: hogy hiába a számok, tervek, költségek, a beruházási gondok ismeretében jól megválasztott javaslat, ha a saját szempontjaikat jobban ismerő, azok igazságában hivő emberek mást akarnak, mert azt ítélik fontosabbnak. A döntés tehát a lakosság joga. Vagyis a legtisztább demokratizmusnak kell érvényesülnie. Am ebbe a demokratizmusba beletartozik a döntés felelőssége is. Az, hogy dönteni csak jól felkészülten, tájékozotton szabad és kell. Ez a tájékoztatás is a tanácsok Írásban vagy személyesen megteendő feladata. Tudatni az álampolgárokkal, hogy településük vagy szőkébb lakókörzetük mit tud és mit nem képes megvalósítani a korábbi tervekből, s mi az, ami talán éppen a településfejlesztési hozzájárulás révén mégis elérhető, megvalósítható. Bölcsőde, óvoda, iskola építése vagy bővítése, a közművek, az ivóvíz, szennyvíz, az úthálózat fejlesztése sok helyütt együtt meglévő feladatok, lehet-e közülük rangsorolva választani? Kell! S mert a településfejlesztési hozzájárulás mértéke egyéni lehetőségeink miatt is korlátozott, jól kell dönteni — tulajdonképpen ezért rendkívülien fontos a túlnyomó többség egyetértése. Túlnyomó többség? Igen: a sok egyes emer véleményének azonossága a mérvadó. Vizsgázik hát az állampolgár önmaga előtt is: felismeri-e azt a kristálypontot, ahol egyéni érdeke és a közösség érdeke találkozik? Hajlandó-e már javaslatában a két érdek egyeztetésére, s hogy továbblépjünk: a megszületett közösségi döntést tudomásul tudja-e venni, tudomásul veszi-e akkor is, ha esetleg nem az ő javaslatát fogadja el a többség? Az elkövetkező hetekben tehát, forintokról, egy-egy város, kerület, község jövőjéről döntünk, miközben a településfejlesztési hozzájárulás helyi társadalmi vitáiban a demokratizmusunk — hajlamunk és képességünk a demokratizmusra — vizsgázik. Szénkutatás az ajkai medencében Jelentős import- és energia-megtakarítás
