Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
U "népújság 1985. szeptember 18Linda - balettcipőben Görbe Nóra portréja Augusztus közepén egy tv- játék főszerepében láthattuk. Kemény, öntudatos Vi- vie volt Shaw drámájában, a Warrenné mesterségében. Szeptember elején a Kisstadion közönsége tapsolt neki egy rockkoncerten: az R-GO együttes vendégeként lépett pódiumra, több sikeres számot énekelt. A jövő évben az új Lin- da-sorozatban láthatjuk, s a tervek szerint táncosnőként is bemutatkozik a Pécsi Balett vendégeként a színházi évad második felében. Ezek után joggal merül fel a kérdés: ki ez a sokoldalú művész? Ki voltaképpen Görbe Nóra? — Édesapám, Görbe János Kossuth-díjas művész volt. Tizenöt éves múltam, amikor meghalt. Anyám pedagógus, a gyerekkoromat vele töltöttem Szarvason, ahol tanított, mert a szüleim elváltak, amikor én hároméves voltam. Szarvason kezdtem el balettezni, nagyon szerettem volna balerina lenni. Később versenyszerűen művészi tornáztam, majd a Bartók Együttesben táncoltam. Gimnazistaként gondoltam először a színi pályára, jelentkeztem a Pinceszínházba, amelynek tagja lettem. Ott szereztem színpadi gyakorlatot, s bizonyára ez is hozzájárult, hogy első nekifutásra bejuthattam a Színművészeti Főiskolára. A harmadik évet végeztem, amikor Bacsó Péter rám bízta az Áramütés című film főszerepét, majd a diploma után a M A FILM színészstábjába szerződtem, ma is ott dolgozom. — Évfolyamtársai, Dörner György, Bán János, Gáspár Sándor, Pap Vera, s a többiek már számos színdarabban arattak sikert. Nem hiányzik a színház, az állandó társulat? — A filmgyári stáb tagjaként módom nyílik vendégszereplésekre is. Játszottam már Debrecenben, Veszprémben, Székesfehérvárott, Budapesten, a Radnóti Színpadon és a Játékszínben. — Édesapját a film tette országos hírű színésszé, bár a Nemzeti Színházban, az Ifjúsági, a Jókai, valamint vidéki színházakban is jelentős alakításokat nyújtott egy-egy szerepében. Látta őt játszani? — Színpadon sajnos nem láthattam, de később minden filmjét megnéztem az Emberek a havasontól kezdve a Ház a sziklák alatt és a Húsz órán keresztül a Feltámadott a tengerig. Ügy érzem, apám megérdemelné, hogy a televízió sorozatban levetítse ezeket a filmjeit. A mai fiatalok alig-alig ismerik a nevét. — Az önét annál inkább. A Linda-sorozat három epizódja ismertté tette. Éppen ezért csodálkoztam, amikor körülbelül két évvel ezelőtt visszavonult a szerepléstől egy időre. — Gyereket akartam. Ügy éreztem, hogy a szakmai siker, a népszerűség családi háttér, gyerek nélkül nem elég. S ugyanez fordítva is igaz: hiába boldog családanya valaki, ha munka nélkül, sikerélmények hiányában lézeng a pályán. — Mostanában nem lehet panasza, már hónapok óta napi 10—12 órát dolgozik, tavasszal kezdték forgatni a Linda újabb epizódjait, s a munka az év végéig tart. Ha már a tv-sorozatnál tartunk: hogyan született a Linda ötlete? — Él a környezetünkben egy lány, aki éppen olyan alkatú mint én. Sovány, fiús, törékeny, első látásra, akár egy tini. Senki sem gondolná róla, hogy rendőrhadnagy. Gáti Györgynek, a film rendezőjének támadt az ötlete a karatézó rendőrlányról. Forgatókönyvet írt Polgár Andrással, így született a Linda. Az új, hétrészes sorozatot már hattagú alkotógárda írta, hogy minél több ötlet, kaland legyen benne. Beszélgetésünk színhelye a városligeti Petőfi Csarnok. A bejáratnál hatalmas plakát hirdeti az Első emelet együttes koncertjét — Lindával. — Énekelni fog? — Nem. A sorozat Pop pokol című epizódjának egyes jeleneteit vesszük fel „élőben”, egy popkoncerten. A közönség nemcsak zenét hallgathat, hanem mázsás pofonokat, nagy verekedést is láthat. Égyébként már sok érdekes helyszínen forgattunk az elmúlt hetekben. Verekedtem Lindaként a Közgazdaságtudományi Egyetem állványsorán a magasban, sőt a margitszigeti halastóban és a Sportuszoda magas ugrótornyában is. — Ügy tudom, dublőr nélkül forgat. Nem fél ezektől a veszélyes jelenetektől? — Van, amikor egy kicsit félek. Egyik éjszakai forgatáson a Dunába kellett esnem Leányfalunál, s azonnal elragadott a víz. Félelmetes volt sötétben a Duna. Azok a motoros üldözési jelenetek sem voltak veszélytelenek, amelyeket az utcai forgalomban vettünk fel. De szerencsére sosem történt baleset. A Lindán kívül milyen feladatok várnak még önre? — ősszel megjelenik egy nagylemezem, Linda, a zöld öv címmel, ezen dolgozom, s a lemez négy dalához videoclippel készítünk a tévében. Szóba került egy másik nagylemez is, erre a jövő év tavaszán kerülne sor. S újra táncolni tanulok, gyakorolok, hogy ne maradjak szégyenben, amikor a Pécsi Balett vendégeként színpadra lépek a Pavane című tánckompozícióban. KÁRPÁTI GYÖRGY Garbo 80 éves Második otthonában, a svájci Klostersben ünnepli szerdán nyolcvanadik születésnapját Greta Garbo. Garbo — eredeti nevén Greta Gustafsson 1905. szeptember 18-án született Stockholmban, munkáscsaládban. Áruházi eladónőként, később kalapokat bemutató fo- tómodeUként kereste kenyerét, majd a Svéd Királyi Színház iskolájának, mai szóhasználattal stúdiójának a növendéke lett. Itt fedezte fel Mauritz Stiller rendező, aki 1925-ben magával vitte őt Hollywoodba. Tizenöt év alatt összesen huszonnégy filmet forgatott az „álomgyárban”. 1940 óta amerikai állampolgár. Garbo ragyogó egészségnek örvend. Vegetáriánus és nyolcvanévesen is naponta fél órát úszik. Régiségeket gyűjt: fő szenvedélye a XVIII. századi francia bútorok felkutatása. Tavaly Hollywood megpróbálta őt rávenni, hogy játssza el önmagát, már cíA fiatal Garbo met is adtak a tervezett filmnek: „Garbo beszél”... ö azonban finoman nemet mondott. Talán még mindig kísérti a múlt. Egyetlen kudarca a „Kétarcú asszony”, a II. világháború alatt készült utolsó filmje volt. Zárkózottsága legendás, noha barátai szerint Garbó sohasem akart egyedül lenni. A magányt nem azért választotta, mert emberkerülő, hanem azért, mert örök életében rendkívül félénk és gátlásos volt. Sohasem ment férjhez, noha barátai szerint meghitt kapcsolata volt John Gilbert filmszínésszel, Rouben Mamoulian rendezővel, Leopold Stokowskival, a világhírű karmesterrel, a bankár Eric Rotsdhild-Gold- schmidttal, George Schley üzletemberrel. Miként a svéd Krisztina királynő — híres filmje volt 1933-ban — örökre magányos maradt, igaz, csodálók hadával körbevéve. Johnson néhai amerikai elnök és felesége annak idején meghívta őt a Fehér Házba, hogy vegyen részt a II. Erzsébet angol királynő tiszteletére rendezett vacsorán. A meghívást állítólag azzal hárította el, hogy „nem tud mit felvenni” a ragyogó alkalomra. Dunántúli napló Az évszázad tele súlyos nyomokat hagyott a magyar szőlőskertekben. A 155 000 hektár szőlőből 80 000 hektár szenvedett számottevő fagykárt. Ebből 9000 hektárt selejtezni kell, 32 000 szorul felújításra. További 29 000 hektár sorsa még bizonytalan, mert itt 50 százaléknál nagyobb mértékben károsod, tak a rügyek. A nagyfokú kipusztulás nyomán az országban óriási területek szorulnak rekonstrukcióra, beleértve a talán legsúlyosabban károsult 'mecseki és villány-siklósi borvidéket is. Itt a hegyoldalak lábánál levő nagy- és kisüzemi szőlőket kipusztította a mínusz 25 fokos téli fagy. A szőlőtőkék amputálása, a tám- rendszerek lebontása megkezdődött. A jövőben ezeken a szőlőre veszélyes területeken gabonát termelnek majd, a szőlőt felhelyezik a hegyoldalak magasabb dűlőibe. A szőlőtermelők előtt álló feladat mérhetetlenül nagy. öt-tíz éves program végrehajtására van szükség ahhoz, hogy az ország szőlőtermő potenciálja a fagykár előtti, tehát tavalyi szintet elérje. Mindezt dr. Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese mondotta el — veti. tettképes előadásában azon, a szőlőgép-bemutatóval egybekötött — szőlőtermelési országos tanácskozáson, amelyet a villányi kultúrházban tartottak. A bemutatón a részt vevők munka közben ismerkedhettek a legújabb hazai és külföldi, nagy- és kisüzemi szőlöművelő gépekkel, köztük a keceli Szőlőgép újdonságaival — ásógép, oszlopkihúzó, huzalfeszítő, magajáró metszőaggregát. Nagy feltűnést keltett az oltványültető gép. Sikert arattak a kecskeméti Mezőgép talajművelői, és a győri Mezőgép Rekord forgóboronái is. A fejlesztésekben a szüretelő gépek-kombájnok egyelőre nem szerepelnek, a szőlőtermés 92-94 százalékát még 1990-ben is kézzel fogják leszedni Magyarországon. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Ikarus először vesz részt termékeivel az NSZK- beli Frankfurtban az autó- világkiállításon, és bemutatja új autóbusztípusainak palettáját, a legkisebb 543- astól a 400-as szóló és csuklós városi változatig, valamint a Scania alvázra épített 396-os turista autóbusztól a 386 K/3-as konferenciabuszig. Ez utóbbi, luxuscélokat kielégítő autóbusz a legkorszerűbb belső berendezésekkel, így video- és rádiótelefonnal is fel van szerelve. Az új járművek legtöbbjébe már a győri Rába-gyár új fejlesztésű, nagyobb teljesítményű motorjait építették be. A frankfurti bemutatkozás egyben a gyár VII. ötéves tervre való felkészülését is jelenti, amikor az új autóbuszok sorozatgyártása a budapesti és a székesfehérvári üzemekben megkezdődik. Somogyi Néplap Mint minden evben, az idén is országszerte diákok segítik az őszi betakarítást. Somogybán, ahol különösen sok a gyümölcstermő terület, a tanév elején majdnem tízezer középiskolás diák vesz részt mezőgazdasági munkán, az egyes tanintézetek és a munkáltatók közötti szerződés alapján. A legtöbb diákot almaszüretre várják. A Kutasi Állami Gazdaságban az első turnus (a mezőgazdasági szakközépiskola diákjai) már be is fejezték a munkát. A barcsi szakmunkástanulók burgonyát szednek majd a Vörös Csillag Téesz földjein. Az atádi gimnazisták a konzervgyárban segítenek. Az év érdekessége, hogy idén először a megyehatáron túlra is utaznak diákok. A tahi mezőgazdasági és gépészeti szakmunkásképző tanulóinak egy része a bólyi mezőgazdasági kombinátban kukoricatörésen vesz részt október elején. A többiek Tamásiban végeznek majd hasonló munkát. Az ősz legjellegzetesebb és leghangulatosabb betakarítási munkája kétségkívül a szüret, ebben is lesz része sok középiskolásnak. A szüret pontos idejét mindenhol az időjárás, a szőlő érése határozza meg: előreláthatólag szeptember végén, október elején lesz szükség a fiatalok segítségére. PETŐFI NÉPE A sertéstenyésztés a megye állattenyésztésének is legjelentősebb ágazata. Az ország vágósertés.-értékesíté- sének 13,9 százalékát Bács- Kiskun adja. Az állomány alakulására döntő hatással voltak a IV. ötéves tervben megfogalmazott húsprogram megvalósítására tett kormányintézkedések. Űj telepek épültek, illetve a meglevőket korszerűsítették. A 70-es évek közepétől a mennyiségi növekedés mellett előtérbe került a minőségi változás. Az új fajták tenyésztésbe állításával egyidejűleg módosult a tartás, és a takarmányozástechnológia. A változások eredménye a sertésszám- növekedés és a magas álla- titermék-kibocsátás. A központi intézkedések és a megyei szervezőmunka hatására sertésállományunk a VI. ötéves terv első három évében is dinamikusan nőtt. Az elmúlt esztendőben a növekvő költségek, illetve csökkenő nyereség miatt ellentmondás alakult ki az ágazaton belül. Ugyanis a gyarapodó termelési érték mellett csökkent a nyereség, így az állattenyésztésen belül több üzemnél veszteséges lett a sertéságazat. A termelési kedvet leg- megbízhatóbban a kocaszám alakulása jelzi. Az 1980. évi 75 ezres szám 1983-ra 93 ezer darabra nőtt, ezen belül a háztáji kocalétszám emelkedése mintegy 40 százalékos volt, és elérte a 62 ezer darabot. A kialakult ellentmondások miatt 1985-ben erőteljes csökkenés tapasztalható. Az I. félévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva a kocaállomány a megyében összesen 9,6 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 12,6 százalékkal csökkent. Kiállítások külföldi magyar intézetekben Nosztalgia a vasúton Az élet minden területén eluralkodó nosztalgiahullám a vasutat sem hagyta érintetlenül, egyre-másra indulnak a nosztalgiavonatok, a vasúti műhelyekben régi kocsikat, mozdonyokat keltenek életre szabad idejükben a lelkes vasutasok. Mindez nem utolsósorban az egy évvel ezelőtt megalakult vasúti nosztalgia-bizottságnak köszönhető, amely fő céljának tekinti, hogy felkutassa, számba vegye, s megőrizze a vasúti közlekedés műszaki emlékeit, a vasúthoz kapcsolódó műemlékeket: mozdonyokat, motorkocsikat, személy-, teher- és postakocsikat, régi épületeket, eszközöket, berendezéseket. A vasúti és múzeumi szakemberekből, valamint amatőrökből álló bizottság működésének máris vannak kézzelfogható eredményei. Helyreállítottak például egy 1875-ben gyártott gőzmoz. dony-matuzsálemet, amely sokak ismerőseként évekig díszítette a hatvani vasútállomást. A Landler Jenő Járműjavítóban újból működőképessé varázsolt mozdony május óta ismét szalad a vaspályán — igaz, már csak alkalmanként, s nem menetrendszerűen. A bátaszéki vontatási főnökségen egy 103 esztendős gőzmozdonyt élesztettek fel a „tetszhalálból”, azóta olykor-olykor már ez is vontat kocsikat. A hazánk kulturális életét, a magyar képző- és iparművészet kiemelkedő alkotásait és mindenkori eredményeit bemutató kiállítások nyílnak a következő napokban a külföldi magyar kulturális központokban. Szeptember 19-től a varsói Magyar Intézetben látható bemutató a Budapesti Iparművészeti Múzeum anyagából. A tárlaton csaknem száz, a reformkor időszakából származó, s a múzeum valamennyi gyűjteményéből válogatott tárgy és fotó szeretjei majd. A szófiai Magyar Intézetben szeptember 19-én Csav- lek Etelka kerámiamunkáiból nyílik tárlat. Ugyancsak csütörtökön, a prágai Magyar Kulturális Központban építészeti fotó- kiállítás nyitja meg kapuit, míg másnap a berlini Magyar Kultúra Házában pályakezdő művészeink mutatkoznak be: Derkovits-ösztön- díjas fiatál alkotók munkáiból nyílik kiállítás. Szeptember 25-től a bécsi Collegium Hungaricumban Somogyi József Kossuth-díjas szobrász- művész alkotásaiból rendeznek tárlatot. A madocsai Igazság Mgtsz értesíti a lakosságot, hogy szeptember 16-án megkezdte a JONATÁN, STARRING és GOLDEN almafajták szedését. Jó kereseti lehetőség mellett a munkadíjért kedvezményes almavásár és szedés nélkül is almaeladás biztosított. A szedd magad akció keretében 5,50 Ft/kg áron szerezhetők be a fenti fajták, mindennap 7—17 óráig. Telefon: 75,30-016. Igazság Mgtsz, Madocsa (714)
