Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
1985. szeptember 11. 'KÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Vidám énekszóval és katonás rendben vonul el az utolsó állomáshelyről a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola Ifjú Gárda-csapata. Számukra, itt, a váraljai ifjúsági és úttörőtáborban véget értek a „csaták”, azaz befejeződött a járőr verseny. És ezzel a Ifjúgárdisták Váralján versenyszámmal záróakkordjához érkezett a KISZ Bony- hád Városi Bizottsága által szervezetti váraljai Ifjú Gárda-szemle. A szeptember 14—15-i rendezvényre Bony- hád tanintézeteiből és üzemeiből összesen 90 ifjúgárdista érkezett. Ezúttal a kora őszi színekben pompázó Váralja adott otthont a szemlének és a hagyományos járőrversenynek is, amelyen nyolc csapat indult. Ahogy az eredményhirdetéskor kiderült, kimagasló eredménynyel értek el első helyezést a Bonyhádi Botond Cipőgyár ifjúgárdistái a Lengyélí Szakközépiskola és SzakA Bonyhádi Botond Cipőgyár győztes csapata A Bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola ifjúgárdistái a lövészversenyen munkásképző Intézet, valamint a zománeárugyár és a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolások előtt. Trábert János, a KISZ Bonyhád Város Bizottságának titkára, a tábor vezetője így értékelte a nagyszabású rendezvényt: — A társszervekkel kialakított jó kapcsolat eredményeként — a bonyhádi IG- parancsnokságra gondolok elsősorban, de köszönet illeti a munkásőrség, tűzoltóság, rendőrség, az MHSZ és a Vöröskereszt képviselőit is — sikerült látványos programokat összeállítani. Példaként említhetem a polgárvédelmi bemutatót, amelyet a városi polgárvédelmi parancsnokság és a nagymá- nyoki téesz szervezésében láthattunk, illetve a tűzoltási bemutatót amelynél a városi tűzoltóparancsnokság segédkezett. László Éva, a Bonyhádi Cipőgyár Ifjú Gárda-csapat- parancsnoka nem tartja véletlennek a győzelmet: — Sokat készültünk erre az erőpróbára. Szakkönyveket olvasgattunk, átlapoztuk a munkásőrség és az Ifjú Gárda történetét. Igazán nehéz akadály talán nem is volt. Bár, így utólag ezt már köny- nyű mondani. Groteszk rajzok — Nem tartom magam ka- rikatúristának. Ügy mondanám, groteszk rajzokat készítek. És nem is akármilyeneket. Máté Tibor a decs! téeszben dolgozik mint szitanyomó. Eredeti foglalkozása kirakat- rendező. Valamikor régen vegyésznek készült, majd a szobrászattal szeretett volna foglalkozni, végül is a rajzolás mellett kötelezte el magát. 1983-ban és 84-ben ritka bravúrral az országos karikatúrapályázaton első helyezést ért el. Nem árt, ha tudjuk, hogy ilyen esetekben általában 150—200 pályázó küldi be 500—600 pályaművét. Ezek közül választja ki a zsűri a legjobbakat. Egyébként Máté Tibor dekorációs munkái, plakát- és betűtervei, groteszk rajzai évről évre rendszeresen dobogós helyezést érnek el. Karikatúrái közül nem egyet közölt már a Sportfogadás, a Magyar Ifjúság és a Ludas Matyi. Mindezek ellenére eredményei nem váltattak ki különösebb közérdeklődést. Műveit szemlélve feltűnői, hogy főleg az emberi tulajdonságok foglalkoztatják. Néha egy-egy ötlet megvalósításán hosszú hónapokig dolgozik. — Minden kor másképp fogalmazza meg aktuális problémáit. A mai idők embere értetlenül áll a 100 éves vicclapok humorosnak szánt rajzai előtt. Nem tartok attól, hogy kimerülnek a témáim. Bármiről lehet karikatúrát készíteni, csak jól át kell gondolni a lehetőségeket. Befejezésül íme Máté Tibor karikatúra, illetve groteszkrajzok fiatalokról nemcsak fiataloknak, és az emberi tulajdonságokról. Sz. A. Korán kell kezdeni Gyakori panasz: az emberek nem tudnak igazán közéletet élni, gyakran nem képesek mihez kezdeni még a meglévő lehetőségekkel sem. Sajnos, e jelenség gyökerei a fiatalabb korba nyúlnak vissza. Sokan nem tanulják meg már ifjúságukban a helyes nyilvános viselkedést. Még ha nem is adunk teljesen igazat a régi szólásmondásnak, ami szerint: „Amit nem tanult meg Jancsi, nem tudja azt János", elfogadhatjuk, hogy a közéleti szereplést már a gyermek-, a serdülőkorban meg kell ismerni. A fiatalok politikai szervezete a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Természetes tehát, hogy a közéletre való nevelést ennek kell magára vállalnia. De hol élnek manapság a fiatalok közéletet? Elsősorban munkahelyeiken, iskoláikban. Ma már összehasonlíthatatlanul több lehetőség van erre, mint tíztizenöt évvel ezelőtt. A KISZ-nek ugyanis, olyan úgynevezett jogosítványai vannak, amelyek korábban nem is voltak. Viszont hamarabb jöttek létre a közéleti formák, mint azok a KISZ-tagság belső igényéből következtek volna. Sok helyen sokáig nem is tudtak kellőképpen élni olyan lehetőségekkel, mint az ifjúsági parlament, vagy mint a képviselet a különböző vállalati szervekben stb. Így aztán előfordult, hogy a fiatalok afféle fejbólintó jánosokként mentek a felnőttek testületéinek az üléseire. Mások nem az őket küldő testületek, hanem legföljebb a saját véleményük alapján szóltak a megvitatott témákhoz. Legtöbbször azért, mert nem adtak elég időt a fiatal, tapasztalatlan küldötteknek arra, hogy az ügyeket — amelyekben a K1SZ- eseknek is állást kellett foglalniuk — saját testű léteikben is véleményezzék. Igaz az is; sokszor a fiatalokon múlott, hogy megbukott a KISZ-képviselet, saját bátortalanságuk miatt. Mindezek az ifjúsági közélet gyermekbetegségei voltak, amelyek közül jó néhányat már ki is nőttek, főleg ott, ahol a felnőttek is segítettek. Ma már a KISZ- tagságot véleményezési, egyetértési jog illeti meg, sőt, képviselőinek bizonyos kérdésekben vétójoga is van. Mondani sem kell, milyen fontos eme jogok gyakorlása éppen akkor, amikor a politikai, gazdasági, társadalmi fórumoknak is megnőtt a jelentőségük az intézmények, vállalatok életében. Részvétel a döntések előkészítésében, beleszólás saját sorsuk intézésébe, ez fontos szerepe ma az ifjúsági közéletnek. A vitathatatlan fejlődés ellenére még ma is gyakran hallani: a fiatalok nem élnek igazán közéletet. Mi a tartózkodás oka? Kétségtelen, hogy az ifjúsági szövetség nem szakítható el a társadalomtól. Az ifjúság is a társadalom jellemző jegyeit viseli magán. Például nehéz a fiatalok pályakezdése. Éppen abban az időszakban kell szakmai tudásukat bizonyítaniuk, amikor a családalapítással járó gondok kötik le őket: a beilleszkedés, a lakásszerzés... Bizony jócskán van, ami lekösse erejüket, s egyhamar kiderülhet; a közéleti tevékenységre nem marad sem idő, sem energia, elviszi azt a túlórázás, a külön munkavállalás. Hogyan lehet e kivédhetetlennek látszó érveket ellensúlyozni? Csakis egyféleképpen. Ha olyan közéleti körülményeket teremtünk, amelyek között a fiatal úgy érzi, érdemes részt venni a mindennapi politizálásban. Ha azt tapasztalja, hogy szavának súlya van, hogy véleményét figyelembe veszik a döntések meghozatala előtt, ha nemcsak fejbó- lintást várnak tőle. GŐZ JÓZSEF Bemutatjuk A KISZ Szekszárd Városi Bizottsága áj titkáról Pancza Tibor neve csak az új funkcióban cseng ismeretlenül szekszárdi és a város- környéki KlSZ-alapszerveze- tekben, de valójában nem is. merétlen, hiszen már két éve a járási, illetve a városi KISZ-apparátusban dolgozik a megyeszékhelyen. Beszélgetésünk idején először a múltat idéztük fei, egy rövid „vallomással”. A zombai születésű fiatalember először a már akkor is jól dolgozó helyi úttörőcsapatban ismerkedett meg a mozgalommal. Az ottani úttörőévek, a színes, gazdag program meghatározója volt a későbbi munkájának. A Palánki Csapó Dániel Mező- gazdasági Szakközépiskolában lett KISZ-tag, két évig az iskola KlSZ-bizottságának is tagja volt, és egy ciklusban a kollégiumi diáktanács titkáraként is ténykedett. Az érettségi után, 1977-ben hazakerült Zombára, ahol az Egyesült Erővel Mgtsz-ben először műszakvezetőként dolgozott az állattenyésztésben, majd a takarmányter- mesztési brigád vezetője lett. Később növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szak- technikus végzettséget szerzett. Közben a KISZ-mun- kából is kivette részét. Alapító tagja a helyi munkahelyi KISZ-alapszer vezetnek, amely egy ízben a Kiváló címet, egyszer pedig a Kiváló vitakör pályázatot nyerte el. Az alapszervezet propagandistája, Pancza Tibor, ekkor Kiváló propagandista plakettet kapott. KISZ-ja- vaslatra itt lett párttag. A katonaságnál is élénk mozgalmi életet élt, alapszervezeti KISZ-titkárként tevékenykedett. Leszerelése után, 1983 őszén került a KISZ Szekszárdi Járási Bizottságára, ahol munkatársként az agitációs és propagandamunkát végezte egészen a járások megszűnéséig. Ekkor „átkerült” a KISZ Szekszárd Városi Bizottságára, ahol tevékenységi köre a lakóterületi munkával bővült. Az ő nevéhez fűződik, hogy a megyében elsőként létrejött a propagandista békeklub. — Kettős célunk volt vele — állítja. — Egyrészt, mivel propagandisták a tagok, úgy gondoltuk, jó, ha az elhangzó „dolgokat” széles körben terjesztik, agitálnak a béke mellett. Másrészt: kár lett volna ezt a jó kis társaságot nem megtartani. Pancza Tibor — Nem maradhat el a kér. dés: Milyen tervei vannak az új városi KISZ-titkárnak? — Az eszmei, ideológiai nevelő munka az enyém ma. radt... Tudjuk, hogy a KISZ nevel, mozgósít, érdeket véd, érdeket képvisel. Ezt a nevelő munkát kéne jobban előtérbe helyezni. A politikai képzés a nevelés egyik formája, ami több munkaformában jelenik meg. Ilyen a most terjedőben lévő ifjúsági fórum. Ennek a szerepét szeretném erősíteni. Lépni akarunk a politikai képzés más területén is, úgy, hogy a propagandisták kiválasztásához — felhasználva a személyes találkozásokat — segítséget adunk. Mivel csak a kezdő propagandisták képzése, felkészítése megoldott, jó lenne a már „gyakorlók" továbbképzését is megvalósítani. Terv a KISZ Szekszárd Városi Bizottsága mellett működő politikai képzési bizottság tagjai között az információk jobb áramoltatása miatt egy élőbb kapcsolat ki. alakítása és a testület tagjai között a napi munkakapcsolat szorosabbá tétele. — Végül még egy kérdés: Mit jelent számodra a KISZ- munka? — Elkötelezettséget, hivatást, és nem szabad napi 8 órában gondolkodni. Elvem a személyes jó kapcsolatokra építés, de kell a kölcsönös szimpátia is. — A tervek megvalósításához sok sikert kívánunk. Béketúra Tolna megye közepére „Telt ház” a kirándulókat szállító kocsin A Felsőnána közelében található, szelíd dombokkal koszorúzott völgykatlanból messzire hallatszik a motor- berregéssel keveredő zeneszó. A szekszárdi és pécsi crossozók tartják bemutatójukat a nyaktörő pályán. Az üdítőitalokat árusító sátor előtt embertömeg toporog. Átellenben, a domboldalon iskolás korú gyerekek játékos vetélkedője zajlik. Utasokkal teli lovas kocsi kaptat az emelkedőre, vállalkozó kedvű sétakocsikázók tekintgetnek hátrafelé. Több, mint ötszáz résztvevő. 1985. szeptember 14, szombat. Béketúra Tolna megye közepére, a Tolna Megyei KISZ-bizottság, a felsőnánai KlSZ-alapszerve- zet, és a felsőnánai Kossuth Lajos Tsz szervezésében...
